Magyar Múzeumok, 2002. 2. szám (Vol. 8.)
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Facsády Annamária - Zsidi Paula: Romains de Hongrie: időszaki kiállítás Lyonban
48 zott. A következő termekben már a Mária Terézia korabeli ábrázolások, eredeti tervek, palotadíszek és festmények voltak, egy XVIII. századi női udvari díszruhával és a gyermek II. József magyaros dolmányával (mindkettő IM). A XIX. századi palotatörténet József nádor, majd Ferenc József korszakának eseményeit és építészeti átalakításait ismertette, főhelyen az Erzsébet királynét koronázási öltözékben ábrázoló Wagner-festménnyel, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokából. Az utóbbi nagyvonalú ig sok más szép festményt is kölcsönzött, így Nagy Szulejmán ábrázolását, vagy az utolsó terembe Horthy Miklós portréját. A BITM számára kiváló alkalom volt e kiállítás különleges építészeti tervrajzainak bemutatására, ezek végigkísérték a korszakokat, különösen Ybl Miklós érzékeny akvarelljei keltettek méltán elismerést. A felsorolás hiányos és esetleges. De a siker átütő volt. Számomra már az is mesebeli volt, hogy a párizsi utcán nagy plakátok hirdették a „Budapesti Vár történetét” Un chateau pour un wyaume (Egy palota a királyságért) címmel. A Budapesthez M. sem ragaszkodott, mert mint mondta, Buda önmagában nem érthető a francia közönség számára. A királyi palota politikai jelentőségét franciául találóbban kifejező címet Mme Rosine Troyan találta ki. A kiállítást Romains de Hongrie Időszaki kiállítás Lyonban Facsády Annamária - Zsidi Paula A 2001. évi magyar kulturális szezon nyújtott lehetőséget arra, hogy kulturális örökségünk szeleteként a római kor hagyatékából összeállított válogatást mutathassunk be Franciaországban, a francia fogadó fél felkérésére és ösztönzésére. A kiállítás bemutatására a lyoni Musée de la Civilisation gallo-romaine vállalkozott, az egyes római provinciákat bemutató sorozatának részeként. Nem kis kihívás volt tehát a gall-római kultúra fellegvárának számító modern múzeumban, a francia látogató számára is figyelemfelkeltő forgatókönyvet készíteni. Ismerve a lyoni múzeum magas szintű, igen kiterjedt közművelődési tevékenységét, a látogatók - különösen a gyermekek - aktív foglalkoztatását, joggal feltételezhettük, hogy a római kor mindennapjairól, a gall-római örökségről számos ismerettel bírnak, így a hangsúlyt a két római provincia közötti hasonló vagy éppen nagyon is eltérő vonásokra igyekeztünk helyezni, bemutatva, hogy egy látszatra azonos kultúra - a római uralom - különböző gyökerekből táplálkozva, más-más hatás alatt milyen sokszínű lehet. A rendelkezésünkre álló alapterület kb. 800 m2, melyben minimális magyarázó szöveg és egyéb illusztráció (térkép, alaprajz) elhelyezését kívánta a fogadó partner. A múzeumépület szer- Bertrand Delanoe, Párizs főpolgármestere, Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter, Schiffer János főpolgármesterhelyettes, valamint a két állam kormánybiztosa, Bernard Faivre d’Arcier és Szabó Miklós nyitotta meg az ottani szokásoknak megfelelően azzal, hogy végigsétáltak a kiállításon, meghallgatva egy rövid vezetést. A kiállításnak a három hónap alatt 28.587 látogatója volt. 60 különböző médiában jelent meg róla tudósítás a Liberationtól a le Monde-ig, plusz 26 helyen az Interneten. Egész oldalas cikkben foglalkozott vele a Figaro, tudósítottak nála Olaszországban, Romániában (Brassói Lapok) Argentínában (!) és Belgiumban, ezek másolatai a Carnavalet sajtóreferense által összeállított albumban olvashatók. És természetesen ismertették a magyar lapok is, a Magyar Hírlap, Népszava, Válasz (ezeket egybegyűjtötte a sajtóalbum), de más, az albumból hiányzó magyar orgánumok is, így a Népszabadság és a Nők Lapja. Hadd zárjam az ismertetést végül a Magyar Nemzetben megjelent (kissé túlzó) beszámolóból idézve: „Az eredetileg Párizs történetét bemutató szépséges palotában a látogatók sokasága minden várakozást fölülmúlt. A párizsiak valósággal megszállták a múzeum labirintusát...” Sok hasonló dicséretet kívánok az egész magyar múzeumügynek, s ezúton szeretném közetéből és a kiállítás helyéből adódóan a látogató egy rámpán végighaladva léphet csak be magába a kiállítótérbe, így már megérkezésekor átfogó képet kaphat a rá váró élményről, a nagyobb témakörökről és a részéről különösen figyelmet érdemlő részletekről. A kiállítás - és ennek nyomán a katalógus tanulmányai - négy nagy, jól körülhatárolható témakört fogtak át: Pannónia a Római Birodalomban - császárság, katonaság, helytartóság; a helyi arisztokrácia; Pannónia és a római világgazdasági és szellemi élet; az épített örökség. A Dunavidék középső szakasza Pannónia elnevezését a Kr I. század közepén nyerte el. Az illyr népek közé tartozó pannonok, akikről a provincia nevét kapta, jórészt a Szávától délre, a később Dalmatiához tartozó területen éltek. A túlnyomórészt kelta törzsek által lakott provincia névadásában a római kormányzat nem az etnikai viszonyokat vette figyelembe. Az első hódító hadjáratot Octavianus vezette Kr.e. 35-32 között, amikor a későbbi provincia Itáliával határos délnyugati szöglete került római uralom alá. Kr.e. 11 és 9 között újabb háborúra került sor. A Borostyán útvonala, a Pelso-ig (Balaton) Kr.e. 15-ben, a noricumi királyság megszerzésekor került római kézre. A Dunántúl keleti nagyobb felét km 46-49 között, vértelen megszállással, Claudius császár foglalta el. A hódítást követően Illyricum provincia kettéosztásával az északi rész, a korábban megköszönni valamennyi közreműködőnek áldozatos munkáját. Un chateau pour un royaumc - Exhibition on t he History of the Buda Cast le in Paris The Budapest History Museum hosted a French exhibition in 1999 and it has some other professional ties with FYance, so. when in 2(X)1 the Hungarian Cultural Seasoit in France was planned, the museum was asked to set up an exhibition there. The Musée Camavalet is very similar to the Budapest History Museum in its structure: anel field erf study, with a remarkable historic and tut collection. The first concept of the1 guest exhibition was lo introduce how Budapest became a metropolis from the1 unification erf Buda, Óbuda and Pest until the First World War. but the FYench officials suggested a new topic, the Budavár Royal Palace, when they learned that a similar exhibition was under preparation in the Castle Museum. Thus the Paris exhibition was to represent the architecture and history of the Hungarian Royal Palace from the very beginnings, including precious Gothic sculptures at the Dench partner’s request. The exhibits were a selection of invaluable pieces of art, textiles, prints, coat-of-arms and other excellent documents. The exhibition w'as a great attraction not only for Parisians but for a lot of tourists. During the three months of the show 60 different media reported on the event, all of them speaking highly of it. átmenetileg Noricumhoz csatolt területtel együtt, Pannónia provincia lett. Az újonnan szervezett provincia feladata volt Itália védelme a szomszédos germán és szarmata népek ellenében. A hosszú dunai határszakaszt Traianus Kr. u. 106-ban két részre osztotta, ami a provincia kettéosztásával (Pannónia Superior és Pannónia Inferior) járt együtt. Felső Pannónia fővárosa Carnuntum, Alsó Pannóniáé Aquincum lett. A provinciahatárok módosítására csak 214-ben, Garacalla uralma alatt került ismét sor. A Kr. u. III. század folyamán a pannoniai hadsereg jelentős politikai tényezővé vált. Ereje és fontossága tudatában pannoniai származású vezetői mellé állva, közülük választott császárt. Pannónia földrajzi helyzete folytán stratégiailag fontos provincia volt. Provinciává szervezése után csaknem minden császár megfordult a tartományban, gyakran látogatóként, ellenőrzésképpen, nem egyszer pedig a hadsereg élén. Marcus Aurelius a pannoniai limes-szakasz védelmében éveket töltött tartományunkban a markomannokkal vívott háború időszakában. A kiállításba belépéskor Marcus Aurelius császár két portréja - a Pécsett őrzött bronz, illetve az aquincumi mészkőportré - fogadja a látogatót üdvözlésképpen. Néhány császári illetve császárnői portré folytatja a sort. Az uralkodók tetteiről és szándékairól az érmek hátlapi mintáin kívül egyéb tárgyak ábrázolásai is tanúskodnak. A csá-