Magyar Múzeumok, 2002. 4. szám (Vol. 8.)
SZÁMVETÉS - Vásárhelyi Tamás: A Magyar Természettudományi Múzeum kétszáz éves jubileumának megünnepléséről
SZÁMVETÉS érvényes ma is, amikor az e helyen csak jelszószerűen idézhető globalizációról, tudásalapú társadalomról s az e szavakkal jelezhető új kihívásokról beszélünk. Az egész magyar tudományos közösség ebben a kontextusban számít nemcsak a múzeumra, hanem az itt szóban forgó két évszázad tanulságainak támaszára is. Two-Centuiy4)ld Instilutions in the World of Science The symbolic date of the founding of the National Museum gives not only the museums but other scientific institutions the chance to look back on the common pasi. 'The Hungarian Academy of Sciences commemorated this magnificent event by several conferences. The author gives voice to his belief that the National Museum, although today it is a museum of historical and archaeological heritage, can best be viewed in the context of the history of all other scientific institutions - that of the Academy, the libraries, the archives, the universities or the National Theatre. A Magyar Természettudományi Múzeum kétszáz éves jubileumának megünnepléséről Vásárhelyi Tamás 2002 nevezetes év volt a magyar közgyűjtemények életében. Még nevezetesebb év lehetett volna, ha a közgyűjteményi szakma, a kormányzat, a média optimálisan együtt tudott volna működni. Megérdemeltük volna mi is, akik a kétszáz éve létező, gyarapodó közgyűjteményeketőrizzük, a kormányzat(ok) is, amelyek ennek az anyagi hátterét, a szabályozottságát nyújtják, a média is, amelynek bőségesen kínálhatunk témát, ha nem is olyan könnyen felhasználhatót, mint egy tömeggyilkos vagy egy' szatír - netán egy' választás. És, mondjuk ki, mintha nemcsak a magunkét mondanánk, megérdemelte volna Magyarország, Európa is, hogy átütő módon legyen jelen a hír, az üzenet, a tudat, az egyik legrégibb közgyűjteményt tartjuk fenn ebben a változatos sorsú hazában. Minden érv, ami segít nekünk önérzetesen felkészülnünk a nagy csatlakozásra, minden érv, ami tudatosítja Európával, hogy velünk nemcsak egy szegény rokont fogad be, hanem nyer is, jól jön ezekben az években. Nem mintha nem történtek volna lépések: a Pulszky Társaság javasolta „a múzeumok és könyvtárak évének” hivatalos megünneplését, hiába: megkoszorúztuk Széchényi Ferenc sírját, szűknek számító körben; megnyílt a nagy közös kiállítás, nem a leglátogatottabb intézményben; az év végére megjelent a múlt nagyjait megörökítő lexikon. De ezzel szinte vége is a közös fellépésnek. Hogy egyik ismerősömet idézzem, Magyarország nem cipó, hanem egy marék morzsa. Valahogy ilyesféleképpen kell elfogadnunk azt is, hogy a mi közügyünk - minden erőfeszítés és együttműködés dacára - nem tudott a nemzet közügyévé válni, nem ment át a köztudatba. Legalábbis novemberben, a jubileumi év vége felé, még sok ismerősben nem tudatosodott, milyen nevezetes évfordulót ünnepelünk, (így írom, mert persze közvéleménykutatásra sem telt.) 1802-ben a magyar közgyűjtemény ügye már 15 éves múltra tekinthetett vissza. A British Museum megnyitásának (1759) idejétől beszélhetünk modern múzeumokról, mint közgyűjteményekről. Széchényi Ferenc 1787-ben Prágában, Németországban majd Angliában A MATÁV telefonkártya kiadásával járult hozzá a jubileumhoz MATÁV supported the jubilee celebrations with the bringing out of special phone cards tett tanulmányútja után, nagy hazafias elhatározással külön katalógust indított könyvtárában, s ide jegyezték be azokat a tételeket, amelyeket a „Bibliotheca Regnicolaris frungaricae" számára szereztetett be. Néhány évvel még előtte vagyunk a párizsi királyi kertek „államosításának", majd a Louvre létrejöttének, ami 1793-ban következett be. És 1802-ben Európában létrejött a harmadik, hungaricumokat nagy számban tartalmazó közgyűjtemény, egy olyan országban, amelynek majd csak 42 év múlva lesz a hivatalos nyelve a magyar. Nekünk nem volt saját királyi kincstárunk, amelyből táplálkozhatott volna, mert az Bécsben volt és ott is maradt. A felvilágosult arisztokrata kezdeményezését azonban József nádor a királyi család oldaláról, számos további arisztokrata, a nemesség és a társadalmi fejlődés során viszonylag frissen megjelent polgárság is támogatta, így szinte azonnal gyors gyarapodás indult meg. A nemzet összetartozásának, összetartásának és a későbbiekben a helyi közösségek összetartásának a közgyűjteményei fontos tényezői voltak, lehettek. A Magyar Természettudományi Múzeum az 1802-ben alapított könyvtár - Széchényi Országos Könyvtár, melyet kezdettől nemzeti múzeumnak is neveztek, majd 1807-től törvényesen is Magyar Nemzeti Múzeum lett - kebelében jött létre. Először egy tár, a Természetiek Tára (szemben a Kézműtaniak Tárával) különült el, magába fogadva az alapításkor bekerült természetrajzi könyveket, az 1803-ban leltározott ásványgyűjteményt és herbáriumi lapokat. Később az anyag gyarapodásával szakosodott a táj és létrejött a Nemzeti Múzeum Ásvány-, Növény- és Mattára. Az önállósodás utolsó előtti állomása (gondolom még mindig a British Museum - Natural History Museum mintája) a Magyar Nemzeti Múzeum - Természettudományi Múzeum névvel jelezhető. 1963 óta múzeumunk „önálló jogi személy”, és 1991 óta a „Magyar” jelzőt is viselheti nevében, utalva ezzel a nemzeti, országos jelentőségre. (Még egy lépés hátra van, az, hogy utolsó tárunk a Föld- és Őslénytár is elhagyja az anyaintézmény épületét, teret engedjen az ottani felújításnak, és beköltözzön a felújított Ludoviceum földszintjére.) N Egy ünnepiés a hat közül idén hat közgyűjtemény kapott kiemelt helyet az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett, A múzsák kertje című kiállításban, a Magyar Nemzeti Múzeum és a belőle fokozatosan kivált öt közgyűjtemény. Mi a Természettudományi Múzeumban úgy gondolkodtunk, hogy azt a kiállítást egy jellemző réteg fogja megtekinteni, a katalógust kevesebben (és a még jellemzőbbek) fogják megvásárolni. A muzeológus szakma ünnepségeit megint csak nemigen látogatják a természettudósok, az amatőr kutatók, az „amatőr természetbúvárok”, a diákság. Sőt, úgy gondolkodtunk, hogy az ezredfordulón múzeumunk központi témája, a természet - veszélyeztetettsége miatt - sokkal inkább a figyelem középpontjába került, mint sok évtizede bármikor. Természetes, hogy ha nem akarjuk tétlenül nézni, ahogy elfogy körülöttünk a természet, a természettudományi kutatások, a biodiverzitás, a természet védelme is központi kérdéssé, létkérdéssé válik. Az ezeken a területeken alapvető munkát végző múzeumra Széchenyi Ferenc 1802-ben könyvtárat adományozott a nemzetnek, ezzel egy „kozmivelődés, tudományos központot" hozott létre. Itt nőtt ki többenzigót múzeum, köztük a Magyar Természettudományi Múzeum, ivt/i/ndm hányadáv után 199MNM1 Budapesten a Ludovika tér 6.szám alatt nyíltak meg a népszerű kiállítások, és itt épül a tvmillió példányos gyűjtemény végleges helye is. ÉRVÉNYES 2004. DECEMBER 31-IQ 5230E4ED5 Kiadja : Matáv • Fax: 458 0554 2002. február • 150 000 db telefonkártya hamisítását a törvény bontati matáva 27