Magyar Múzeumok, 2003. 3. szám (Vol. 9.)
MŰHELY - Srágli Lajos: Fúrótornyok árnyékában: dokumentumok a Magyar Olajipari Múzeumban
MŰHELY Fúrótornyok árnyékában Dokumentumok a Magyar Olajipari Múzeumban Szágli Lajos A Magyar Olajipari Múzeumról sokaknak elsősorban az állandó szabadtéri kiállításban látható gépek, berendezések, eszközök jutnak eszébe. Kevésbé ismert, hogy napjainkra a tárgyi műszaki emlékek mellett nagyon sok írott és képi dokumentum is bekerült a múzeum gyűjteményeibe. Az általános gyűjtőmunkán túl, az alapítói szándék és a szakmai követelmények mellett a gyűjteménystruktúra kialakulásában nagy szerepet játszottak a múzeumba került hagyatékok. Ezek eredményezték egyes gyűjtemények létrehozását, másoknak nagyságát, sajátosságait határozták meg. Jelenleg két gyűjtemény köszönheti jellegét, tudományos értékét egyértelműen a hagyatékként bekerült anyagnak: az Archívum és a Fotótár. Az Archívum dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság volt vezérigazgatója nagyobb mennyiségű és komoly történeti értékű iratanyagot tartalmazó hagyatékának köszönhette létrejöttét. Az 1971 óta többszörösére gyarapodott Archívum, más néven Ipar-, technika- és tudománytörténeti dokumentum-gyűjtemény a XIX. század végétől napjainkig terjedő időszakból őriz írásos anyagokat. A Magyar Olajipari Múzeumba eddig főként geológusok, geofizikusok, bányamérnökök és néhány vegyészmérnök hagyatéka, személyi irattára került, de emellett vállalatok, intézmények, szervezetek vegyes iratai is megtalálhatók az egyre bővülő gyűjteményben. A múzeumi és levéltári előírásoknak megfelelően kezelt és rendezett anyag az ipar és a kapcsolódó területek (oktatás, tudományos kutatás, az ipari termékek kereskedelme, felhasználása) teljes keresztmetszetéről képet ad. A tudomány és technika történetében jelentős személyek, szervezetek élettörténetéről, tevékenységéről vallhat a kutatóknak, forrásértéke e tekintetben egyedülálló. Jelenleg 44 személyi fonóból, valamint 33 vállalat, intézmény, 2 szervezet, továbbá a MOIM iratait tartalmazza a közel 1000 iratfolyóméter anyagot őrző Archívum, ahová az iratok az illetékes levéltárakkal egyeztetett kutató- és gyűjtőmunkával (számos esetben ez az iratok megsemmisülése előtti utolsó pillanatban történt), az iparban dolgozó személyek, illetve örököseik ajándékozásával, kisebb részben vásárlás útján kerültek. A Magyar Olajipari Múzeum közel tizenötezer egyedi tételt és számos albumot számláló fotótára ugyancsak a hagyatékoknak köszönhette létrejöttét. Közülük mindössze kettőt említenék. A leltárkönyvbe először bejegyzett fotó dr. Papp Károly (1873-1963) geológus, akadémikus, egyetemi tanár gyűjteményének első, nyilvántartásba vett darabja. Az 594 leltári tételből álló anyag 1895-től 1937-ig kíséri végig Papp Károly életútját. E gyűjteményen belül 222 db fekete-fehér és színes dia, valamint 372 db fekete-fehér üveglemez negatív található. A fotók döntő része Magyarországon és Erdélyben készült, de szép számmal találhatók benne Észak-Afrikában, a Délafrikai Unióban és Amerikában készült felvételek. Tartalmilag nagyon vegyes a kép: bálnahalászat 1929- ben, gyémántmosás Kimberley-ben (1929), a pretoriai geológus kongresszus (1929), a Niagara-vízesés (1933), észak-afrikai oázisok, marokkói felvételek 1911-ből, a pannonhalmi apátság képe 1917-ből, a tihanyi Részvény Papp Károly hagyatékából - A share from the legacy of Károly Papp Szekfű Gyula levele Papp Károlynak, 1930. szeptember 3-án The letter of Gyula Szekfű to Károly Papp, 3rd Sept, 1930 19