Magyar Múzeumok, 2007. 2. szám (Vol. 13.)
SZÁMVETÉS - Székelyné Kőrösi Ilona: Tündérpalota: egy iskolaépület múltja, jelene, jövője
36 Tündérpalota Egy iskolaépület múltja, jelene, jövője Székelyné Körösi Ilona „Aki ezt a monumentális, szép kultúrpalotát a Népliget tőszomszédságában megpillantja, önkéntelenül megáll, s gyönyörködve nézi. ” Gaál Mózes főgimnáziumi igazgató fogalmazott így a budapesti Tisztviselőtelep első huszonöt évét összefoglaló munkájában, 1911- ben. Az akkor felavatott és Tündérpalotának nevezett épület - amely méreteivel és impozáns megjelenésével egyaránt magára vonta a figyelmet, s amely a XX. század során több múzeumnak is otthont adott - a Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Főgimnázium számára épült. A Könyves Kálmán körúton található, 1977 óta műemléki védettség alatt álló egykori iskolaépületben székelő Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2006 szeptemberében első alkalommal kapott helyet a Kulturális Örökség Napjainak programjában. A tárlatvezetések és épületbejárások mellett az érdeklődők mindkét napon a tisztviselőtelepi sétán is részt vehettek. Az építészeti értékek, és a történelmi múlt megismerését erre az alkalomra összeállított kiállítás segítette. A Múzeumi Osztály Tündérpalota - Egy iskolaépület múltja, jelene, jövője című rendezvényén - amelyre 2006. október 18-án került sor az OPKM dísztermében - ismét az épület, a tisztviselőtelepi környezet, az itt működött és működő intézmények, valamint az építés korszakának szecessziós stílusa és iskolaépítészeti hagyományai jelentették az elhangzott előadások fő témáit. Bevezetésként - a Kulturális örökség, építészet és iskola című blokkban - Kertész Margit országos koordinátor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa beszélt a Kulturális Örökség Napjainak megrendezéséről, hagyományairól, eddigi tapasztalatairól, az intézmények és a közönség részéről megnyilvánuló egyre nagyobb érdeklődésről. Győr Attila, a Hivatal Védési Osztályának vezetője az örökségvédelmi „műhelytitkok" bemutatását követően a Tisztviselőtelep ideiglenes védetté nyilvánításáról és építészeti értékeiről szólt részletesebben. Bakó Anna, a tisztviselőtelepi séták szervezője és vezetője ezúttal is e városrész létrejöttéről és nevezetességeiről beszélt. A fővárosi hivatalnokok által 1883-ban létrehozott Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete az Orczykert és a Népliget között több mint 30 ezer négyszögölnyi telket vásárolt, és megszervezte egy tervszerűen telepített családi házas városrész felépítését. 1886 nyarára 117 ház készült el, és az építkezés még ezt követően is folytatódott. Az itt lakókat szolgáló intézmények, közösségi épületek is sorra megvalósultak, 1893-94-ben elemi iskola épült, 1904-ben pedig létrehozták a Tisztviselőtelep első középiskoláját, amely ekkor még a VI. kerületi főgimnáziumhoz tartozott; új és önálló épületbe 1911-ben költözhetett. A gimnázium tanárai közül az új lakótelepen bérelt lakást Babits Mihály, aki több versében is megörökítette a környéket. A századforduló éveinek magyarországi építészetét, a legjelentősebb építészek munkásságát és a szecessziós stílus által meghatározott épületeket Hadik András, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa mutatta be. A századforduló időszaka a gazdasági fellendülésnek, az új építészeti stílustörekvéseknek, a modern pedagógiai alapelvek megfogalmazásának és a korszerűsítési igények megjelenésének köszönhetően - jótékony hatással volt a magyarországi iskolaépítészetre is. Az 1890-es évektől kezdve az országban monumentális iskolaépületek épültek, részben a millenniumi évforduló látványos építkezéseihez kapcsolódva. Az iskolák a reprezentatív épületek sorában kaptak helyet, tervezőik között élvonalbeli építészek sorát találjuk. Budapest komoly iskolaépítési programmal rendelkezett a századelőn, de hasonlóan nagy hangsúlyt fektettek korszerű iskolaépületek létesítésére a századelő vidéki településein is. Székelyné Körösi Ilona előadásában az 1910-es évek iskolaépületeit mutatta be, közelebbről néhányat azok közül, amelyek a tisztviselőtelepi főgimnáziummal egy időben épültek (pl. Székelyudvarhely, Kecskemét). Nagy Villő művészettörténész a századforduló fővárosi iskolaépületeiről és a „Tündérpalota” tervezőjéről, Kőrössy Albert Kálmán építészről tartott előadást. Kőrössy munkásságát az art nouveau hatása és a szecessziós stílus jellemezte, tervei és megvalósult iskolaépületei közül említésre méltó a VI. kerületi (ma: Kölcsey Ferenc Gimnázium) Főgimnázium épülete. Ebben az épületben tanított Gaál Mózes, a Tisztviselőtelepi Főgimnázium későbbi igazgatója is. Ismeretségük és barátságuk minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy a „Tündérpalota” Kőrössy tervei alapján valósult meg. Gaál Mózes igazgató külföldi tanulmányútjai és a korszerű iskoláról vallott elképzelései alapján részletes pedagógiai koncepció megírásával segítette a tervezéssel megbízott építész munkáját. Reményi Ildikó muzeológus gazdag képanyaggal illusztrált előadása nyomán a hallgatóság részletes külső és belső képet kaphatott a főváros egykori legkorszerűbb, legjobban felszerelt, és egyik legszebb iskolaépületéről. Dr. Bollókné Várhelyi Kata az iskolaépület egykori berendezését mutatta be, mindenekelőtt a fennmaradt dokumentumok, iskolai értesítők és fotók alapján, hiszen a régi iskolabútorokból sajnos nem sok maradt az utókorra. A Széchenyista Öregdiákok Baráti Társaságának képviseletében Gánóczy József beszélt a Széchenyi István Főgimnázium történetéről és kultuszáról. A Tündérpalotában otthont kapott főgimnázium 1921-ben vette föl gróf Széchenyi István nevét. 1924 szeptemberében kultuszminiszteri intézkedésre az iskolaépület háromnegyed részét át kellett engedniük - az akkori elképzelések szerint csak ideiglenesen, három évre - a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára számára. A gimnáziumi osztályok egy része a környék iskolaépületeiben nyert elhelyezést. Az „ideiglenes állapot" 1972-ig tartott, ekkor költözött ki a Néprajzi Múzeum. Ezt követően az épületet a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum kapta meg. A gimnázium 1975-ben megszűnt, emlékét és nemes hagyományait azonban az öregdiákok ma is ápolják, és rendszeresen megemlékeznek az első igazgatóról, Gaál Mózesről is. Az előadások sorában Gaál Mózes pedagógai nézeteiről dr. Fehér Katalin összefoglalója hangzott el az egykori iskolaigazgatóról, akinek hivatali munkája mellett neveléstudományi és szépirodalmi munkássága is ismert. Benedek Elek barátja és munkatársa, ifjúsági könyvek szerzője, több gyermeklap - Tanulók Lapja, A felújított épületszárny 2006-ban The renewed wing of the building in 2006