Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI IPAR ÉS KERESKEDELEM - Fábián László dr.: Zene és jog
életére és halála után 50 év tartamára biztosítja és ezen védelmi idő alatt a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett szerzői jogbitorlást pénzbüntetéssel sújtja azonkívül, hogy a bitorló a sértettnek (a szerzőnek vagy jogutódnak) vagyoni és nem vagyoni káráért pénzbeli elégtételt köteles adni, amely pénzbeli elégtételnek összegszerűségét a bíróság a bitorló gazdagodásánál kisebb összegre nem teheti. A bitorlás útján létrejött példányok és az elkészítésükhöz használt eszközök elkoboztatnak és megsemmisíttetnek. Valamely zenemű egy kisebb részének önálló tudományos munkába, vagy iskolai gyűjteménybe való felvétele, ha a forrás és a szerző neve meg van jelölve, nem tekinthető bitorlásnak. Az sem, ha egy megzenésített kisebb verses mű, vagy egy nagyobb verses mű kisebb része nyilvános előadáson ugyan, de csak a hallgatóság számára, hangjegyek többszörösítése nélkül kerül a nyilvánosság elé. Szerzői jogbitorlás miatt nemcsak maga a bitorló cselekedet elkövetője, hanem az is marasztalható, aki a kérdéses zeneművet előadatja. Állandó bírói gyakorlatunk még az előre meghatározott műsor nélkül, kávéházban játszó cigányzenekar által jogosulatlanul eszközölt előadás esetében is bünteti, illetve kártérítésre kötelezi azt a kávést, aki a cigányzenekart felfogadta. Szerzői jogbitorlási ügyekben a kir. törvényszékek járnak el s bírói gyakorlatunk a bitorlást elkövetőkkel szemben eléggé szigorú. A joggyakorlat és a nyomában kifejlődött jogirodalom igen intenzíven munkálta ki az élet által produkált bő anyagot s bátran állíthatjuk, hogy a szerzői jogvédelem kiépítése és hatályos alkalmazása terén már semmiben sem vagyunk a nyugati kultúrnemzetek mögött. Magyar állampolgárok műveire a szerzői jogvédelem akkor is kiterjed, ha a mű először külföldön jelent meg, külföldiek művei pedig — hacsak nemzetközi szerződések másként nem rendelkeznek — akkor részesülnek nálunk szerzői jogvédelemben, ha a mű először Magyarországon jelent meg. Hazánk egyébként 1922-ben csatlakozott az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni Nemzetközi Unióhoz, mely — úgyszólván az összes kultúrállamok részvételével — a szerzői jog nemzetközi vonatkozású ügyeinek letéteményese. * A zeneművészetnek és a jognak további érintkezési felülete a kontárkérdés és a munkajog szabályozásában adódna. Sajnálatos, hogy sem a zenei kontárkérdés, sem a zenei munkajog nem igen nyert még nálunk intézményes törvényes szabályozást. A kontárkérdés körül a zeneiskolák reformja alkalmával dicséretes kezdeményezés történt a diplomás zenetanárok javára (lásd a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 96.000/921. III. sz. rendeletét), a zenészek munkajoga pedig a gyér bírói gyakorlaton nyugszik. Tekintettel arra, hogy csonka országunk szellemi exportjának nemcsak mennyiségben és minőségben legjelentősebb, hanem hatóerő tekintetében is legeredményesebb részét a magyar zeneművészet páratlan alkotó és előadó gárdája szolgáltatja, indokolt és kívánatos volna, hogy egyrészt belterjesebb — a zeneiskolák szűkebb körét meghaladó — módon szabályoztassék a zenei kontárkérdés, másrészt pedig a megalkotandó munkatörvényben speciális és hatékonyabb jogvédelmet nyerjen az alkalmazást vállaló zenetanár, zene- és énekkari tag, korrepetitor, kísérő, elméleti bérmunkát végző képzett magyar zenészember nemcsak a felmondás körülményei és ideje, valamint a végkielégítés tekintetében, hanem a különleges képességet és képzettséget feltételező munkavállalásával kapcsolatos általános vonatkozású rendelkezésben is. 275 18