Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

nini vezényletével. Ugyanez évben Wienben a Fidéliót énekelte. 1935-ben Barcelonában a Mesterdalnokokban és a Lohengrinben lé­pett fel, Wienben pedig a Tannhäuserben (Furtwängler vezényletével). Bátor Szidor zenetanár, zeneszerző. *1860, Budapest. A Nemzeti Zenedében és az Aka­démián végzett. 1897-ben megalapította és vezette a Budapesti Posta és Távíró Alkalma­zottak Zeneegyesületét s annak iskoláját, a Magánzeneiskolák Orsz. Szövetségének is egyik alapítója (1908), később elnöke. +1929 XII. 2. Irt zongoradarabokat, kórusokat, ka­marazenét s az Uff király, A titkos csók c. operetteket (1887, 1888). Bátoriné Quittmann Erzsébet, okf. zene­tanár, Székesfehérvár. A Zeneművészeti Fő­iskolán nyert zongoratanári oklevelet. Taná­ra Hegyi E. Sátoraljaújhelyen magán, 1933 óta Székesfehérvárott áll. eng. zenetanfo­lyama van. Több vidéki városban kultúresté­­ken mint szólista és kísérő működött közre. Becht József a miskolci ev. tanítóképző zenetanára. *1886, Egyházaskozár. A szülői házban kezdi a zenetanulást, majd Kapy Gyu­la, Káldy Soma, végül Budapesten, a Peda­­gógiumban Sztankó Béla és Major­­ Gyula vezetése alatt folytatja. 1914-ig Eperjesen a Széchenyi-kör zenei szakosztályának el­nöke, majd a zeneiskolának is egyik zon­goratanára lett. Mint hadifogoly zenekart szervezett és játszott oroszországi városok­ban. 1920 óta Miskolcon él és mint zongoris­ta, hegedűs, brácsás, gordonkás tevékeny kamaramuzsikus. Egyházi hangversenyeken igen sok orgonaművet adott elő. Az Ev. Ve­gyeskar karnagya. A Hubay Jenő-zeneiskola felügyelőbizottságának tagja. Szerzeményei: vonósnégyesek és triók, egytételes zene­kari művek, orgonakompozíciók, hegedű-, gordonkaszonáták, harmónium-iskola. Vokális művek: mise férfikarra, vegyeskarra, egy­házi műdalok, solfeggiók és számos vegyes énekkari mű. Bechtold Károly zeneszerző. *1904, Buda­pest. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta (trombita, zongora, ütőhangszerek). Tanárai: Fleischer A., Lajtha L, Kemény. Budapesten (Felső-Margitsziget, Párisien Grill) és külföl­dön játszott (Bécs, Berlin, Lipcse, Danzig, Frankfurt, München, Kopenhága, stb.). Szere­pelt a budapesti, berlini és kopenhágai rá­diókban. Szerzeményei: Nyílnak már Budán az orgonavirágok, Talán e vallomás, stb. Beck Erzsébet (Bedő Józsefné) Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Ének­tanára: Hilgermann Laura. 1923 óta tagja a Budapesti Ének- és Zenekaregyesületnek, mellyel évente két hangversenyen szerepel. Első hangversenye a Judás-Makkabeus volt. Beck X. Ferenc okl. énektanító, zene­szerző. *1884, Budapest. 1908-ban a Nemzeti Zenede művészi oklevelét nyerte el a kürt­szakon. 1922-ben énektanítói oklevelet nyert a Zeneművészeti Főiskolán és 1910-ben a Nemzeti Zenedében a zeneszerzést végezte. Szerzeményei: (26 pp.) indulók, táncszámok, kürt- és csellószólók, kari művek, műdalok, 1 kis szvit négy tételben, 1 preludium, több kürtnégyes, stb. Művei előadásra kerültek a Melles-zenekar, a Postás-zenekar, a Buda­pesti Koncert Szalonzenekar, stb. műsorain. 1933 óta tagja a Zeneszerzők Szövetkezeté­nek, 1933-tól tagja a Palestrina Kórusnak (basszus) és 1933—36-ig a Budai Dalárdának. Becker Vendel dr. kir. főigazgatói c. fel­ruházott tanítóképző intézeti igazgató, pápai kamarás (Szeged). *1878, Németszentpéter. Középiskolai földrajz- és történelemszakos tanár. 1902-ben szentelték pappá. Több he­lyen működött mint segédlelkész és hittan­tanár. 1914 óta a Szegedi Tanítóképző Intézet tanára, 1919-től igazgatója. Díszelnöke az Uj­­szegedi Keresztény Dalárdának. Célja a kán­torképzés intenzívebbé tétele. Beer Ágost zenekritikus. 1850—1915. Mor­vából került Budapestre 1877-ben, 1888-tól haláláig a­ Pester I­loyd zenekritikusa volt. Beider Béla a m. kir. Operaház tagja (klarinét). *1906, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a kla­rinét szakon művészoklevelet nyert. Tagja volt a Mándits szalonzenekarnak és a Buda­pesti Szimfonikus Zenekarnak. Jelenleg 1935 június óta a m. kir. Operaház és a Filharmó­niai Társaságnak. Beider Boldizsár, a Budapesti Szimfonikus Zenekar tagja (oboa, klarinét). *1875, Kula. Zenei tanulmányait Budapesten, a Nemzeti Zenedében folytatta. Tagja a Budapesti Szimfonikus Zenekarnak, a Mátyás koronázó főtemplom zenekarának és a Mándits szalon­zenekarnak, melyben a rádió szereplésein is részt vesz. Békés Józsa (Palotai Gyuláné) hegedű­tanárnő. *1880, Budapest. Tanulmányait a Ze­neművészeti Főiskolán végezte, ahol 1906- ban művészi oklevelet nyert. Tanára: Flubay J. Állami ösztöndíjjal a berlini Frochschule für Musik-on Joachimnál folytatta tanulmá­nyait (Joachim stipendium). Hangversenye­zett Budapesten és a nagyobb magyar vá­rosokban, Berlinben, Drezdában (Albert szász király előtt), stb. 1899-ben a szabadkai, 1900- ban a Budai Tanítóképző zenetanára volt, ta­nított a Budai Zeneakadémia Egyesületben. Magántanítással foglalkozik. Békefi József dr. zeneszerző, költő, író, Zalaegerszeg. Zalakoppányon született. Ze­nei tanulmányait magánúton végezte. Sokféle hangszeren játszik. Tanügyi segédtitkár, Zala várm. kir. tanfelügyelőhelyettese. Több da­lárdának volt karnagya, a zalaegerszegi áll. gimnázium énektanára. Művei: magyar da­lok, táncdarabok, zenekari művek, melodrá­mák. Szerzeményeivel több pályázaton díjat nyert, legutóbb „Volt egyszer egy piros ró­zsa" c. dala orsz. dalpályázaton első díjat. Dalai a rádió műsorán gyakran szerepelnek. Bella Géza klarinétművész. *1912, Kispest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán vé­gezte, ahol 1936-ban a klarinét szakon ok­levelet nyert. A Budapesti Szimfonikus Zene­kar és a Szervánszky szalonzenekar, majd a Király Színház zenekarának tagja. Mint ilyen többször szerepelt a mikrofon előtt.

Next