Magyar Nap, 1936. június (1. évfolyam, 77-99. szám)

1936-06-04 / 78. szám

I. évl. 78. szám. Csütörtök, 1930 junius 4. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. — Pozsonyi szerkesztőség: Köztársaság-tér 33. sz. tel. 372. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Moravská Ostrava-Privoz, Dr. Benes-utca 5. szítés. 972-10 és 972-11. — előfizetési ára: egy hónapra 12 fő.­­ (Minden szám után 5 fill. portóval együtt.) Josszrkesítő: Kálmán Miklós. Fellángol a Japánellenes mozgalom Kínában Kantonból nagy csapatösszevonásokat jelentenek Tokió, június 3. A Dömei távirati iroda jelentése szerint a japán katonai köröket élénken foglalkoztatja a Nan­king és Kanton között kitört éles ellen­tét. Kanton fölöttébb elégedetlen a nan­­kingi kormány japánbarát politikájá­val, amely a japánok minden foglalását ellenállás nélkül eltűri, sőt elősegíti. „Kínában minden forradalom délen kezdődik“ hangoztatják aggodalom­mal a nankingi politikusok, akik féle­lemmel látják, hogy Kína nagy része egyre hevesebb el­lenállást tanúsít a japán hódítással szemben és most Kanton is azt hangoztatja, hogy az egész nemzetnek össze kell fognia a japánok ellen. Köztudomású, hogy a kínai szovjet­tartományok több ízben kiáltvánnyal fordultak a kínai néphez és a többi tar­tományok kormányaihoz, melyben egy közös japánellenes front megalakítását sürgették. Úgy látszik, ez a mozgalom most délen is erőre kapott és Kanton, a forradalmi hagyomá­nyokban gazdag déli város nyíltan szembe akar szállni Nanking áruló politikájával. A városban állítólag lázas katonai készülődések folynak. Kedden délután 15 bombavető repülőgép indult el északi irányba. A kanton-hankaui vasútvona­lon egymás után robognak a katonasá­got és muníciót szállító tehervonatok. A japán katonai köröket természete­sen rendkívül izgatja Kanton készülő­dése. Fengjusziang keresztény tábornok nemrégiben tett japánellenes nyilatko­zata után számolniuk kell azzal, hogy egyre agresszívabb területi hódításaik után most már azok a körök is szembe fordulnak velük, akik eddig az u. n. vörös veszélyre való tekintettel nem léptek fel elé­g erélyesen a japán politi­kával szemben. Kínában széles japán­ellenes front alakul ki, amely a kom­munistáktól a nacionalistákig terjed és amelynek­ egyik fontos támpontja az áruló Nankinggal szemben a japánelle­nes Kanton lesz.­­ Az abesszin kérdést a nép­­szövetség teljes ülése rendezi Június 23-ikára tervezik a teljes ülés összehívását — Megszüntetik a szank­ciókat, de nem ismerik el az olasz hódítást? — A pánamerikai népszövetség terve Argentinia javaslata mögött Genf, június 3. Az argentínai kor­mány megbízottja tegnap írásbeli jegy­zéket is nyújtott át a Népszövetség fő­titkárának,­ melyben Argentinia a Nép­szövetség teljes ülésének összehívását követeli, hogy állást foglaljon a szank­ciók és Abesszínia annektálásának kér­déséhez. A főtitkár azonnal kérdést in­tézett a Népszövetség 58 tagállamához, melyben véleményüket kéri az argenti­niai javaslatról, magát a jegyzéket pe­dig azonnal továbbította dr. Beneshez, a Népszövetség elnökéhez és Edenhez, a tanács elnökéhez. A népszövetségi főtitkár, miután át­vette Argentinia jegyzékét, magához kérette az olasz ügyvivőt és hosszabb tanácskozást folytatott vele a teljes gyűlés összehívását és Olaszországnak a Népszövetséghez való viszonyát illetően. Állítólag a megbeszélés kielégítően végződött. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a teljes ülést a tanácsülés után, valószínű­leg június 23-ikán tart­ják meg s elnökéül Görögország párisi követe, Politisz van kiszemelve. Argentinia lépése úgy Angliában, mint Olaszországban meglehetős ked­vező fogadtatásra talált. Az angol kor­mány, mely kénytelen beismerni, hogy az abesszin kérdésben vereséget szen­vedett, szívesebben viszi a kérdést a tanácsülésből, melynek­­ tagja között a nagyhatalmak befolyása túlságosan nagy s ahol Anglia felelőssége nagyon szembeötlő, a teljes ülés elé, ahol az 52 szavazat között Anglia hangja jóval jelentéktelenebb, így az angol kormány ügyesen át­engedheti a kezdeményezést az abesszin kérdés likuidálására, míg a tanácsban neki kellene megtenni az első lépéseket. Mussolini viszont azt reméli, hogy a teljes ülés végérvényesen dönteni fog a szankciók kérdésében, míg a tanács valószínűleg őszre napolná a döntést és a szankciókat addig érvényben hagyná, ami a megrendült olasz közgazdaságot rendkívül súlyosan érintené. Köztudo­mású, hogy a legtöbb tagállam már na­gyon beleunt a szankciókba s a teljes gyűlés programmja való­színűleg­ megszüntetik a szankció­kat, de nem ismerik el Abesszínia annektálását. A „megoldás“­, nagyon „a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon“ receptjére készül. Mussolini kikerül a szankciók fojtogató öleléséből, viszont a Népszövetség tekintélye látszatra szintén épen marad, amennyiben „nem ismeri el" Abesszínia meghódítását. Azonban a teljes ülés nemcsak ezt a két problémát fogja felvetni. Ugyanis Argentinia nem csupán Olaszország iránti szimpátiából javasolta a Népszö­vetség összehívását — hogy ez a szim­pátia fennáll, azt bizonyítja az is, hogy Argentinia, noha megszavazta az olasz­ellenes szankciókat, soha életbe nem léptette a tiltó rendelkezéseket és to­vábbra is vígan szállított a megbélyeg­zett támadónak,­­ hanem indítványa mögött speciális amerikai érdekek is rejtőznek. A „Magyar Nap“ hasábjain már beszámoltunk azokról a kísérle­tekről, melyeknek célja az amerikai ál­lamokat külön amerikai Népszövet­ségbe tömöríteni és lehet, hogy ezen az ülésen már nyílt szakadásra kerül a sor a genfi politikával elégedetlenkedő dél­amerikai államok s a Népszövet­ség között. Lehet, hogy ez a szakítás nem fog nyílt formákat ölteni, de a küszöbön álló pánamerikai kongresszus valószí­­nűleg meg fogja teremteni az amerikai államok szorosabb szövetségét s ebben az esetben, ha a délamerikai államok formálisan meg is maradnának a Nép­­szövetség kötelékében, (az USA soha­sem volt tagja a Népszövetségnek!), tagságuk gyakorlatilag teljesen érték­telen lenne. A küszöbön álló népszövetségi ülés elé nagy érdeklődéssel tekinthetünk, mert kétségtelenül nehéz feladatok: az abesszin kérdés elintézése és a Nép­­szövetség újjászervezése várnak meg­oldásra. (Minden s­z­á­m után 5 fillér portóval együtt.) ARA CA FILLER Igen és nem Tudvalevő, hogy Lengyelország fasiszta kor­mányzata az utóbbi években minden nemzet­közi kérdésben együttműködik Németország­gal ... Ma kezdődött meg Kattowitzban a lengyel­­ország kampóskeresztes irredenta monstrepöre. Az illegális nemzeti szocialista szervezetek Ib­) tagja áll a lengyel bíróság előtt, mert erősza­kosan el akarták szakítani Felsősziléziát Len­gyelországtól. E téren ii már az ixedik tanulság: aki kis-, ujját nyújtja Hitlernek, a fejét is rajtaveszt­heti ...* Nem minden tanulság nélküli annak az eskü­nek a szövege sem, amit a terrorszervezet új tagjainak kellett letenni. Az eskütételnél a tagjelölt karjára kauipós­­keresztes övet tettek. „Esküszöm a mindenhatóra, hogy mindig az igazat fogom mondani és semmit el nem hall­gatok. Csak egy vezért ismerek s ez Hitler Adolf. Harcolni fogok a német hatalomért, Né­metország szuverenitásáért. Vak engedelmes­séget fogadok a Vezérrel szemben, oát bajtárs leszek és feladataimat mindhalálig példásan teljesítem. Esküvel kötelezem magam, hogy oly sokáig hallgatok, mig a Vezér meg nem oldja nyelvemet. Isten engem úgy segéljen.“ Erős a gyanú, hogy ezt az esküt a lengyel külügyminiszter, Beck ezredes is letette Hitler kezébe... A+Z. Madariaga Benesnél Eszmecsere a szankciókról Prága, június 3. Spanyolország népszö­vetségi képviselője és a tizennyolcas bi­zottság elnöke Madariaga ma Prágába ér­kezett és hosszabb látogatást tett Benes elnöknél. Mint hírlik, a beszélgetés főleg az Olaszország elleni népszövetségi szank­ciók további érvényben tartásának kérdése körül folyt. Madariaga értesülni akart a csehszlovák államfő álláspontjáról ebben a kérdésben, mielőtt ez a kisántánt állam­főinek június 6.-i bukaresti találkozására utazik. H­aitie Szelasszie Londonban London, június 3. Haile Szelasszie a szerdai nap folyamán Londonba érkezett. Az Oxford távolikél­eti luxusgőzös érkezé­sét a southamptoni kikötőben nagy tömeg várta. Mivel a négus inkognitóban uta­zik, partraszállása minden ünnepélyesség nélkül folyt le. Hailie Szelasszie közvetle­nül a vonatindulás előtt hagyta el a hajót ,és kíséretével együtt azonnal beült a szá­mára fenntartott szalonkocsiba. Hatalmas csomagjait, köztük több láda aranyat, kü­lön teherkocsiba rakták, melynek megőr­zésére több rendőr szállt fel. A vonat dél­után öt órakor érkezett a londoni Water­loo állomásra, ahol Hailie Szelassziét Eden miniszter magántitkára és több hivatalos személyiség fogadta.Az állomás környékén hatalmas em­bertömeg, köztük sok abesszíniai és néger csődült össze, akik a négust lel­kesen üdvözölték. A rendet több ezer rendőr csak nagynehe­­zen tudta fenntartani. A négus utoljára 1924-ben még mint Ras Taffari járt An­glia fővárosában. Hailie Szelasszie londoni tartózkodása kétségtelenül kényelmetlen az angol kor­mány számára, mivel jelenléte újból meg­erősíti a Népszövetséggel és Abesszíniá­val szimpatizáló köröket és szinte lehetet­lenné teszi a kormánynak, hogy megsza­vazza, vagy ép javasolja a szankciók meg­szüntetését-A Daily Telegraph munkatársa meg­kérdezte a négust, vájjon személyesen is részt akar-e venni a genfi tárgyalásokon. Hailie Szelasszié kijelentette, hogy efölött még nem döntött, de minden esetre szándékában áll, hogy a Népszövet­ségtől igazságos megoldást követeljen. Az abesszin császárság jogilag még min­dig fennáll és lehetetlenség, hogy a Nép­­szövetség törvényesítse annak az ország­nak a katonai akcióját, melyet támadó félnek nyilvánítottak. Abesszínia délkeleti részében az abesz­­síni kormány tovább gyakorolja hi­vatalát. Ha az olaszok a háborút a hágai egyez­ményben elismert hadijog szerint folytat­ták volna, az eredmény egészen más len­ne, mert Abesszinia mindaddig ellen tu­dott állni az olasz seregeknek, amíg azok nem vették igénybe a mérges gázokat. Lázadoznak a belga katonák A szolgálati idő meghosszabbítása miatt Brüsszel, június 3. Mint ismeretes, a belga kormány május 26-án egyes csa­pattesteknél meghosszabbította a szol­gálati időt. Ez a rendelet a beverlooi kaszárnyában, összeütközéseket idézett elő. Az antwerpeni lapok jelentése sze­rint az utóbbi napokban hasonló össze­ütközések keletkeztek más kaszárnyák­ban is. A szocialista „Volksgazette“ arról tudósít, hogy mintegy harminc ka­tona vonakodott a parancsokat tel­jesíteni. Ugyanez a lap egy nyílt levelet kö­zöl, amelyet a hatodik gyalogezred ka­tonái a szolgálati idő meghosszabbítá­sának kérdésében a kormányhoz intéz­tek. Többek között azt kérdezik a kor­mánytól, hogy miért a hadügyminisz­térium rendelte el a szolgálati idő meg­hosszabbítását, miért csak a második hadtestet érinti ez az intézkedés és egy­általán mennyi időre szól a szolgálati idő meghosszabbítása.

Next