Magyar Nap, 1936. június (1. évfolyam, 77-99. szám)

1936-06-03 / 77. szám

I. évf. 17. szám. Szerda, 1936 Június 3. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. — Pozsonyi szerkesztőség: Köztársaság-tér 33- sz. tel. 372. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Moravská Ostrava-Privoz, Dr- Benes­ucca 5- sz. tel. 972-10 és 972-H. — Előfizetési ára: egy hónapra 12 he. — (Minden szám után 5 fill. portóval együtt.) Főszerkesztő: Kálmán Miklós. Népfrontjelölt kerül a francia kamara élére is Blum kormánya megrendszabályozza a hadiipart Párizs, június 2. Az új kamara tegnap tartotta formális alakuló ülését- A nép­front újabb győzelmeként könyvelheti el, hogy Bouisson önként visszavonult ház­elnöki tisztségétől. Bouisson ugyanis a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy nem jelölteti magát a ház elnökének. Ez­zel a visszavonulással azonban csak buká­sát takarja, mert különben sem került volna a kamara elnöki székébe. Ugyanis a kommunisták után a szocialis­ta párt vasárnapi kongresszusa is úgy ha­tározott, hogy minden erővel megakadá­lyozza Bouisson elnökségét, aki a reakció egyik képviselője. A szocialista párt kongresszusa teljha­talmat adott Blumnak a kormány össze­állítására és határozatában pontosan körvonalazta a párt legközelebbi mun­kaprogramját: „A fasizmus szétverése, a szabadságjogok védelme, harc a bankok és a nagyipar uralma ellen, a munkanélküliség leküzdé­se, a köztársasági szellem visszaállítása a közigazgatásban, a hadsereg demokratizá­lása, a katonai szolgálati idő megrövidí­tése és a béke megvédése.“ Blum valószínűleg csütörtökön alakít­ja meg kormányát, mert Sarraut lemondása erre a napra vár­ható. Bizonyosra vehető, hogy maga Blum a miniszterelnökség vezetésén kívül nem vállal más tárcát. Több minisztérium he­lyett csupán államtitkárságot létesítenek. Az egyesített hadügyminisztérium élére Daladier kerül, aki egyúttal miniszterel­­nkhelyettes lesz. A hadügyminiszter veze­tése alá három államtitkárt állítanak, akik a szárazföldi haderők, a haditengerészet és a légügy teendőit látják el. Ezek R­i­­ca­rd, Campineli és Co­t képviselők lesznek. A külügyminisztériumot a k­ül­­ügyek és a tengerentúli Franciaország mi­nisztériumává alakítják át és D­e­­­b­o­s fogja vezetti, míg Paul Boncour nép­­szövetségi megbízott marad. Blum és Daladier már megbeszélték, hogy az első bizalmi szavazás után javas­latot terjesztenek elő, amely részben álla­mosítani fogja, részben szigorú állami el­lenőrzés alá helyezi a fegyverkezési ipart. Június 6-án a kisantant államfői Bukarestben találkoznak A Beck-látogatás utóhullámai • A német befolyás balkáni előtöréséről ír a nemzetközi sajtó Beck lengyel külügyminiszter belg­rádi látogatása a hivatalos és félhiva­talos sajtó megnyugtató jelentései el­lenére is egyre komolyabb gondokat okoz. A Prager Presse például puszta udvariassági aktussá akarja egyszerű­síteni az ügyet, viszont szinte az egész nemzetközi sajtó a német befolyás bal­káni előretörésének tekinti a lengyel külügyminiszter nem egészen tisztá­zott hátterű utazását. Genevieve Ta­­kouis asszony, az Oeuvre diplomáciai szerkesztője Laval olasz támogató poli­tikáját kárhoztatja a kisántant államok kötelékeinek meglazulásáért és a bal­káni német előtörés megkönnyítéséért. „A Laval-minisztérium, amely Olasz­országot mindenhol és mindenben tá­mogatta a középeurópai és Balkán ál­lamok kárára, beláthatatlan károkat okozott a béke francia-angol rendszeré­nek. Március hetedike még borzalma­sabb csapást mért rá, mert Németor­szág a világ tudomására hozhatta, hogy azon a napon, midőn befejezi a rajnamenti erődök építését, a francia hadsereg tulajdon határainak foglya lesz és nem siethet középeurópai s bal­káni szövetségeseinek segítségére. • Mit tesz majd Franciaország, ha Mussolini egyszer nem tartja tisz­teletben Jugoszlávia határait? az az a főkérdés, amely ma a Quai d­ Orsayt foglalkoztatja s amely mutatja, hogy micsoda rombolást végzett Lavax bűnös politikája keleti szövetségese­inknél. A jövő szocialista kormány fel­adata lesz erre a kérdésre választ ad­ni. Világos, hogy ettől a választól függ­ Franciaország eddigi keleti szövetsé­geseinek egész további külpolitikája.“ Titulescu román külügyminiszter néhány nappal ezelőtt váratlanul Belg­rádba érkezett, a­hol tanácskozást tar­tott a jugoszláv politikusokkal. A hiva­talos jelentés szerint Titulescu a kisantant államfőinek, Károly román király, Pál régens herceg és Benes elnök június ha­todikai bukaresti találkozását jött megbeszélni Belgrádba. A váratlan látogatás és az államfők ta­lálkozása is arra enged következtetni, hogy a kisantant államok között a nemrégiben lezajlott belgrádi konfe­rencia ellenére újabb megbeszélés vált szükségessé Beck belgrádi látogatása és a francia kormányváltozás által elő­idézett új helyzet alapján. Major István szabadlábon Pozsony, június 2. •­ Jelentettük, hogy Major István, volt kommunista képviselőt a pozsonyi államügyészség egy régebbi elfogatási parancs alapján letartóztatta. Mivel az elfogatási parancs tárgytalanná vált és Major büntetése még nem jogerős, elrendelték szabad­­lábra helyezését. Major István pünkösd vasárnapján hagyta el a pozsonyi fog­házat. WPPPB/PMPI A miniszterek nem fogadnak... Prága, június 2. A kormány hivatalo­san közli, hogy „a miniszterek e héten nem fogadnak“. Ez a közlemény, amely csak a nyári politikai szünet, vagy nagy nehézségekkel járó politikai tanácskozá­sok idején szokott megjelenni, ez alkalom­mal a gabonamonopólium kérdésével áll összefüggésben. E héten végre el akarják dönteni, hogy mi legyen a monopoltörvény módosí­tásával és a gabonaárakkal. Az eddigi tárgyalások folyamán nem si­került a felmerült nehézségeket kiküszö­bölni, bár a kormány a közelmúltban már egy teljes hetet szentelt az új monopol­­törvény kidolgozásának. Még mindig két­séges, hogy az e heti politikai tárgyalá­sok meghozzák-e a kívánt döntést és tel­jesen bizonytalan, hogy figyelembe ve­szik-e a fogyasztók, a kisgazdák és külö­nösen a szlovenszkói kistermelők követe­léseit, akik mind a monopoltörvény oly módosítását kívánják, hogy az enyhítse a drágaságot és amellett könnyebb­ megélhetést biztosítson a kistermelőknek a nagybirtokosok ré­szesedésének rovására. A gabonatársaság legutolsó ülése se tisz­tázta a helyzetet, mert az agrár nagybir­tokosok csoportja ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány, úgy mint eddig is, tete­mes összeggel járuljon hozzá a monopó­lium milliós kiadásainak fedezéséhez és ne csökkentse a nagybirtok jövedelmeit. A fogyasztók köréből merült fel az a javas­lat, hogy a gabonaárakat úgy állapítsák meg, hogy a fogyasztó olcsóbb kenyérhez juthas­son és emellett a kistermelőnek bizto­sítsanak 5, 10 és 15 százalékos felárt. Ez a javaslat heves ellenállást váltott ki különösen az agrárpárt vezető személyi­ségeinél. A kis- és középgazdák feszült figyelem­mel várják a döntést, mert az eddigi hu­zavona fokozta a bizonytalanságot és a mezőgazdasági munkálatok annyira előre­haladottak, hogy már tudniok kellene, mit kapnak az új termésért. A SZLOVÁK ÍRÓK KONGRESSZUSA Trencsénteplic, június 2. —- Pünkösd két napján tartották meg a szlovák írók első kongresszusát, amely méltán vál­tott ki nagy érdeklődést a kulturvilág­ban. Az írók első nagyszabású találko­zása volt Csehszlovákiában, amelyet eddig még Prágában sem tudtak meg­­valósítani. Vagy 150 író jött össze, akik az érdekes referátumok kapcsán megvitatták az irodalmi alkotás és a kultúralét legkülönbözőbb kérdé­seit. Na: RMM-Na» 5­0 FILLÉR (Minden «zára után 5 fillér portóval együtt.) ARA A nap kérdései­ ­Két esetről, két tanulságos esetről valószínűleg nem számoltak be a nemzeti szocia­lista párt pünkösdi kongresszusán. Pedig kár volt elhallgatni. Ha meg­emlékeznek róla és okulnak belőle, csak javára szolgált volna a pártnak. Az első eset: A kormány tervbe­vette az ügyvédi gyakorlat meghosz­­szabbítását. A nemzeti szocialista mi­niszterek helyeselték. Nem így a nem­zeti szocialista sajtó és parlamenti klub. A­z iskolások elkeseredett tilta­kozásai után esküdöztek, hogy a tör­vényjavaslat elfogadhatatlan és párt­juk nem is fogja megszavazni. Kevés példa van reá, hogy kormánypárt ilye­neket mond a kormány által beter­jesztett és a párt miniszterei által is elfogadott javaslatról, de ez alkalom­mal is csakhamar bebizonyosodott, hogy az egész nem más mint... Ne­vezzék, aminek akarják azt az eljá­rást, hogy mire a parlamentben sza­vazásra került a sor, a nemzeti szocia­lista képviselők két kézzel szavaztak a gyakorlat meghosszabbítása m­e­l­­lett. A második eset: Amikor elő­ször szóba kerü­lt, hogy a felhatalma­zási törvényt egy évvel meghosszab­bítják, a nemzeti szocialisták nagy lármát csaptak. Azt mondották és írták, hogy ez antidemokratikus in­tézkedés és ezért nem járulnak hozzá a meghosszabbításhoz. Ahhoz már nem volt merszük és becsületük, hogy, a törvényt teljes egészében visszauta­sítsák, hanem elegendőnek tartották, ha a kormány teljhatalma a parla­ment nélküli törvénygyártásra csak félévig tart és nem egész évig, aho­gyan azt dr. Hodzsa követelte. Az el­lentétek hamar elsimultak. Mire a ja­vaslatot komolyan tárgyalni kezdték, már a nemzeti szocialisták is „belát­ták“, hogy a felhatalmazási törvényre még egy teljes évig szükség van. Kormánypárti politika — mondhat­ná valaki. Igaz, csakhogy nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, ha ezt a politikát szocialistának és a nép érde­kében valónak mondják. sk. Magyar vonatkozású kérelem volt és így elutasították. Fel kell je­gyezni az esetet: Kassán a szlovák színtársulat ebben az évben nem veszi teljesen igénybe a rndelkezésére álló kéthónapos játszási időt, tehát a magyar lakosság teljesen jogosan kérte, hogy a fennmaradó időt engedjék át magyar előadások szá­mára. Azt hinné az ember, hogy az ügy egészen egyszerű, hiszen a szlovák színtársulatot nem éri károsodás, a kultúra pedig kultúra, akármilyen nyelven művelik, amint azt az utóbbi időben divatossá vált kultúrbarátko­­zások során hangoztatni szokták, te­hát a magyarság kérelmének a telje­sítése nem ütközhetik akadályokba .A városi tanács a magyar kérelmet fel is terjesztette pártolólag az Országos Hi­vatalhoz, a magyar lakosság pedig azt remélve, hogy az csak formaság már előre örült annak, hogy a magyar szi­­ntidény pár nappal tovább fog tartani. Annál inkább remélhették a kedvező elintézést, mert cseh és szlovák kul­­túremberek is úgy nyilatkoztak, hogy inkább magyar előadások legyenek, mintsem a színház üresen álljon. Ezek a kultúra érdekét tartották szem előtt, sajnos, a felsőbb fórumon más néző­pontok is érvényesülhettek, különben nem lehetne megérteni az Országos Hivatal elutasító döntését. Az Orszá­gos Hivatal bürokráciája nem engedé­lyezi a kassai színiidény beosztásának a megváltoztatását. Inkább álljon üre­sen a Színház — a kultúra nagyobb dicsőségére.

Next