Magyar Napló, 2017 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2017-08-01 / 8. szám
www. magyarnaplo.hu SZEMHATÁR színűleg arról is tudott, hogy a szultáni diplomácia felvette a kapcsolatot az ekkor a franciaországi Grosbois-ban élő II. Rákóczi Ferenccel. A távolba kényszerült fejedelem mellett jó lehetőségnek kínálkozott a békéjének felhasználása a császár elleni hadjáratban. A fejedelemnek ugyan átadták a szultáni meghívólevelet, ő azonban óvatosan, nehezen és szomorúan szánta rá magát a Törökországba való költözésre. A belgrádi csata napján Vallomások című munkájában megjegyezte: „közeledett a boldog nyugalomból való elhivatásom ideje... 1717. augusztus 16-án magányom békéjéből Párizsba utaztam, hogy búcsút vegyek barátaimtól, és hogy felkészüljek a további útra.”21 Amikor ezt megtette október 10-én érkezett meg Gallipoliba Belgrád már régen a császáriak kezén volt.22 Azt is tudnunk kell, hogy III. Ahmed szultán pátenseivel magyar földön hadba hívták az elégedetleneket. Gróf Esterházy Antal például proklamációban tudatta, hogy Erdélybe fog csapataival betörni. 1717 tavaszán toborzásba is kezdett. Azt jól megérezte, hogy a jobbágyság körében a kuruc forrongás még nem múlt el teljesen. Augusztus 22-én a határon várakozott, végül 1717 őszén - Rákóczi esetleges parancsát meg sem várva - tört be Erdélybe Rakovicza Mihály moldvai vajda csapataival, illetve a tatár kán fia által vezetett 15-20 ezer fős lovas tatár sereggel. Éppen az augusztus 16-i belgrádi csatavesztés hírére fordult vissza a határra, miközben a tatár seregek még tovább pusztítottak Nagyvárad körül.23 Ez volt az „utolsó tatárjárásnak” nevezett pusztítás, amely például Máramarost, Ugocsát, a Szamos-völgyet, Szatmár városát érintette.24 II. Rákóczi Ferenc pedig Törökországban jól láthatta, hogy a Porta a belgrádi kudarc után - angol és holland közvetítéssel - inkább békét szeretne kötni Ausztriával, mintsem a háború folytatását erőltetné.25 Ebből a szempontból az 1718-ban megkötött pozsareváci béke a kuruc mozgalmak lehetséges folytatásának is véget vetett. 1. melléklet. Bánlaky (Doberdói) József: III. Károly első háborúja a törökök ellen. 1716-1718, XIX/6. számú térképmelléklet . B. J.: A magyar nemzet hadtörténelme, www.mek.hu (A letöltés ideje: 2016. november 14.) 21 Rákóczi Ferenc: Vallomások (fordította: Szepes Erika), Pécsi Direkt Kft., Bp. 2003, 223., 229. 22 Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (harmadik kiadás), Osiris, Bp., 2004, 518. 2017. augusztus 23 Köpeczi-R. Várkonyi, 2004, 511. 24 Várady 1894, 201-202. 25 Köpeczi-R. Várkonyi 2004, 518. MAGYAR NAPLÓ 17