Magyar Nemzet, 1903. november (22. évfolyam, 261-285. szám)
1903-11-01 / 261. szám
1903. november 1. MAGYAR NEMZET. I vánban, aki azt hirdeti, hogy közös ügyekben egyoldalúlag nem dönthetünk, a 67-et jogilag ugyan megváltoztathatjuk, de végre nem hajthatunk, csak ha konformis törvény hozatik. A felelősség nem a mienk. Mi igaz nemzeti politikusok vagyunk, de sajnos, mindig akadnak kész hívei a császári politikának. Eddig a szabadelvű párt néhány katona sic volt, sic jubeo-ját hajtotta végre. Ma felráztuk a nemzetet, megállítottuk a katonai hatalmat útjában, mentünk tovább is, hogy a paritás érvényesülhessen. Nagy előhaladást lát s mindez a mi érdemünk. Ez előre visz bennünket az önálló hadsereg felé. Van-e remény arra, hogy győzünk? Ha van, akkor senki se gyengíteni, se abbahagyni nem akarja. Itt a döntést a nemzeti akaratra kell bízni. De nem a mostani választóközönségre. Senki a programmal szemben a küzdelmet abba nem hagyhatja. (Zajos helyeslés.) A kérdés az, hogy rendkívüli eszközökkel küzdjünk-e? Ha így küzdünk, akkor rendszerré teszszük az abszolút módon való kormányzást. Ne adjuk fel a harczot, de a követendő magatartást tegyük függővé attól, hogy a közszabadság szélesebb rétegekre terjesztessék ki. Meg akarjuk tudni a nemzet akaratát. Meg kell erre a lehetőséget teremteni. Terjeszszék ki a választói jogot, a czenzust egyenlősítsék, a kerületeket oszszák be, a munkásoknak és az iparosoknak adjanak választói jogot, községenként titkos szavazással még ez évben. Ha erre kötelező ígéretet tesz a kormány záros határidő alatt, akkor ne akadályozzuk a kormányzat rendes menetét. Ellenkezőleg igen. (Zajos helyeslés.) Ha ezt megtagadják, mi nem appellálhatunk a nemzetre s akkor döntünk a fölött, mit tegyünk. (Zajos éljenzés.) Szatmári Mór szívesen hozzájárul Tóth János propozícziójához. Ezek nem ütköznek leküzdhetetetlen akadályokba, mint a katonai kérdések. Lukáts Gyula: Tóth indítványát megfontolás tárgyává óhajtja tenni, mert egy igazságos és egységes czenzus alapján készített választási törvénynyel lehet csak hivatkozni a nemzetre. Ilyen körülmények közt megadná a kormánynak az indemnitást. Thaly Ferencz: Tegyük megfontolás tárgyává, hogy midőn e nagy küzdelmet megvívjuk, egy emberrel, politikussal állunk szemben, kinek egyénisége kétkedést támaszt. Ha úgy áll a kérdés, hogy választani kell a magyar nyelv jogának lemondása és az abszolutizmus között, ő nem tud választani s leteszi mandátumát. A közgazdasági kérdés fenyegetőleg áll előttünk , ezt nem szabad kihagyni a megfontolandók közül. Új obstrukcziót azért csinálni nem lehet. E felett tehát most kell dönteni. (Helyeslés.) El van határozva a végsőig küzdeni. Kossuth Ferencz : Kijelenti, hogy teljesen egyetért Tóth János fejtegetéseivel és azokkal a konklúzumokkal, miket ezekből levont. Ami pedig a Thaly Ferencz által felvetett azt az eszmét illeti, hogy minden módon igyekezzünk elejét venni annak, hogy a Tisza-programmnak a magyar nyelv jogainak feladására vonatkozó része a képviselőház határozatának tárgyát képezze, én is a tetta őt is. Bizonyosan számot vetett azzal is, hogy a balsiker okaiból mennyit írjon a maga munkája, mennyit a körülmények és az emberek rovására. De miután mindezzel megszámolt s miután mindezen kiboszankodta magát, kétségkívül végleg napirendre tért az egész kelletlen dolog felett. Végre is, pályázaton mindnyájunkat érhet baleset. Ha maga Phidias pályáznék, akár Schickedanz-czal egyesülve, még rajta is könnyebben esnék meg, hogy nem nyer, mint az, hogy nyer. Nem, én Fadrusz János nagy hitében kétkedni s kétségbeesésében hinni nem tudok. Nem is akarok. Ha elfogadnám, hogy azt a nagy hitet, melyből nagy alkotásait s nagy jóságát egyképp megértettem, egyetlen balsiker összedönthette, nem érteném többé őt. Hittelen is lennék hozzá. Megfeledkezném még utolsó nagy beszédéről is, melyet ellenállhatatlan ékesszólással éppen nekem tartott. Filippika volt az, fényes, lelkes, túláradó filippika a kislelkű, okoskodó, mindent biráló és bonczoló kétkedés ellen, mely kórságtól baráti szeretettel féltett és óvott engemet. — Hinni kell, hinni bátran, szabadon s akármit mondanak a nyavalyás kritikaszterek! Az örökös kétely csak tehetetlenül piszmog, csak kedvünket szegi, csak elront mindent. Hit nélkül sem egyes ember, sem nemzet nem alkothat nagyot s nem lehet nagygyá! . . . Körülbelül ilyenformán beszélt. És egészen hitt, igy érzett, igy gondolkozott. Én a magam részéről tudom, hogy nagy kétkedők is voltak már nagy emberek. Ám Fadrusz János azért volt nagy ember, mert nagy hitű ember volt, legnagyobb hévvel támogatom. Maradjon ez csak a mostani kormánynak és pártjának a programja ja. Kihirdeti, hogy a párt értekezletét hétfőn este 6 órakor folytatja, kedden este pedig határozathozatalra jön össze. Szegedről jelentik: Szeged város tegnapi közgyűlése tárgyalta Heves vármegye köriratát, mely az alkotmány megoltalmazásáról szól, Szatmár és Pozsony városokét, mely a hároméves katonák visszatartása ellen irányul és Kolozsvárét, mely az állami intézmények magyar jellegének kidomborítását mondja ki. A tanács ez átiratok tudomásulvételét javasolta. A közgyűlés Hevessy László indítványára a négy körirat tárgyában pótlólag ír föl a képviselőházhoz. Nyitráról táviratozzák. Nyitra vármegye tegnap tartotta meg rendes őszi közgyűlését, melyben a köztörvényhatóság tudomásul vette a belügyminiszter leimát az adófizetések elfogadásának megtagadása tárgyában. Szatmár-Németi és Pozsony városoknak a harmadik évüket szolgáló katonák szolgálatban visszatartása tárgyában intézett átirataik, valamint Heves megyének a meg nem szavazott adók és meg nem ajánlott ujonczott tárgyában intézett átirata felett a köztörvényhatóság napirendre tért. Szeged és Kolozsvár városoknak a nemzeti követelések tárgyában intézett átiratait magáévá tette ugyan, de egyhangúlag kimondotta, hogy azok csak az ország helyzete, politikai viszonyai és erőforrásainak bölcs mérlegelésével érvényesíttessenek. A közgyűlés és a 28-án tartott szabadelvűpárti értekezlet egyhangúlag bizalmat szavazott Kramolin főispánnak. Prágából táviratozzák lapunknak. A Narodni Liszti ma »A magyarországi fordulat és következményei« czímmel czikket közöl. Az ifjú csehek lapja a csehek részére ugyanazokat az engedményeket kívánja, melyeket a magyar nemzet vívott ki a maga részére. Azt követeli, hogy Csehországban szaporítsák a katonai nevelőintézeteket és bennük több figyelmet fordítsanak a cseh nyelvre. A cseh nemzetiségű tiszteket át kell helyezni a csehországi ezredekbe. Oly vidékeken, ahol a csehek vannak többségben, az ezredparancsnokságoknak cseh nyelven kell levelezniük a hatóságokkal. A kultuszminisztérium működése Wlassics Gyula minisztersége alatt. Hiteles adatok alapján alantabb összeállítást közlünk Wlassics Gyula távozó vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy sikerekben gazdag, eredményes miniszteri működéséről, ki 1895. évi januárius óta, tehát közel kilencz esztendeig vezette a vallás- és közoktatásügyi kettős tárczát. Wlassics Gyula ezen kettős természetű tárczája ügyeit nemes ambícióval, nagy rátermettséggel és szerencsével kezelte. A legsúlyosabb egyházpolitikai viszonyok között foglalta el a miniszteri széket abban a kormányban, melynek feladata volt az egyházpolitikai törvények végrehajtása és ezek közül a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat keresztülvitele az országgyűlésen. Ez utóbbi törvény meghozatala volt első nagy sikere Wlassics Gyula miniszternek. A többi egyházpolitikai intézkedései pedig mind-mind hozzájárultak a paczifikáczió művéhez. A tanügy terén uj eszmékkel, uj intézményekkel lépett fel, amelyek évtizedes haladást jelentenek ezen a téren s némelyik évszázados mulasztást pótol. Nemes önérzettel tekinthet vissza Wlassics Gyula hosszas miniszteri működésére, amely hazánk történetében hosszú időkig fentartja nevét. Wlassics Gyulát a király 1895 január 15-ikén kelt királyi elhatározásával nevezte ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré a Bánffy Dezső báró által alakított kabinetbe. Az akkor kinevezett kabinet — Széll Kálmán által úgyszólván csak rekonstruálva — mai napig kormányon van, mindjárt kezdetben tökéletesen megfelelvén az előtte álló feladatnak, törvényerőre juttatva az egyházpolitikai reformjavaslatokat. E nagy munkából Wlassicsnak mint kultuszminiszternek jutott az oroszlánrész. Emlékezetes az a nagyszabású programmbeszéde, melyet minisztersége első napjaiban, tárczája költségvetésének tárgyalásakor, a képviselőházban tartott, amely Wlassicsot, a büntető jogászt kiváló kulturpolitikusnak kvalifikálta. Beszédeiben mindig hamisítatlan szabadelvű érzésének s gondolkodásának adta félre nem érthető jeleit. Megvesztegethetetlen szabadelvűségének köszönhette, hogy — utat találván hallgatói lelkéhez — minden egyes, interpellácziókra adott válaszával vagy egyéb felszólalásaival öregbítette népszerűségét s fokozta azt az őszinte elismerést melylyel immár az egész ország környezi. A parlamentben számos vitában állott meg rendületlenül a törhetetlen liberalizmus védelmezésében. Egyik legviharosabb parlamenti ütközet volt az egyetemi keresztek emlékezetes ügye. Rakovszky István képviselő használta fel az egyetemi ifjúság egy töredékének a keresztnek a tantermekben való kifüggesztésére irányuló mozgalmát arra, hogy Wlassics szabadelvű politikáját megtámadja. A miniszter a képviselőházban 1901 február 23-án adott válaszában kijelentette, hogy a kereszt régi gyakorlat szerint ott van már hosszú idők óta a rektori hivatalban s egyebütt, de a tantermekben való kifüggesztéséhez, ha a kereszt akár azt a czélt szolgálja, hogy az egyetem katolikus jellege mellett egy erős érv legyen, akár azt a czélt szolgálja, hogy a keresztcsonkítások megtorlásául egy ellendemonstráczió történjék, minthogy mindkét esetben a kereszt, ez a magasztos és mindenek fölött tündöklő jelvény mellékezes szolgálatában áll, a segítséget nem nyújt. Kormányzati teendői kapcsán új beosztást hozott a közoktatási minisztérium munkacsoportosításába. A vallási ügyekkel Wlassicsnak 1895 szeptember 1-én életbe léptetett rendelete alapján a minisztériumnak tizennégy ügyosztálya közül öt foglalkozik, a többi kilencznek a közoktatási ügyek képezik feladatát. A vallásügyek között az egyházpolitikai reformok végrehajtása volt miniszterségének első nevezetesebb momentuma. Alighogy az ezekre vonatkozó elvi jelentőségű rendeletek kibocsáttattak, következett a kongruatörvény végrehajtása. Kongrua czímén 2,041.000 koronát, (fejlesztésre 591.000, új intézményekre 1,450.000), az egyházi alapok gyarapítása czéljából pedig 2,415.800 koronát juttatott nyolcz évi kormányzása alatt az egyházaknak. A katolikus egyház önkormányzatának évtizedek óta vajúdó ügyét is Wlassicsnak sikerült egy elhatározó lépéssel előbbre vinnie, mikor a királylyal kieszközölte az 1897. évi május 14-én kibocsátott legfelsőbb elhatározást, mely az eredménytelenül működött 1870-iki kongresszust befejezettnek nyilvánítván, megengedte, hogy a katolikus egyház önkormányzatának szervezése czéljából uj kongresszus hivassák egybe. Az uj kongresszus még ugyanez év november havában összeülvén s az országos ügyet öt éven át tárgyalván, 1902 tavaszán befejezte tanácskozását s a kormány utján a király elé terjesztő a katolikus egyház önkormányzatának szervezeti javaslatát. A felsőoktatásban és ennek fejlesztésében egyik legemlékezetesebb intézkedése a nőknek az egyetemre való bebocsátása volt. Előterjesztése folytán már 1895 november havában megjelent a királynak legfelsőbb elhatározása, a nőknek az egyetemre, nevezetesen a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti szakra bocsátása stb. E reformmal a miniszter nemcsak új kereseti pályát nyitott meg a nő számára, (például gyógyszerészet), nemcsak a társadalom igényeit elégítette ki (női orvosok), hanem a hazai magasabb nőnevelés czéljaira gondoskodott egyetemet végzett, középiskolai tanári kvalifikácziójú tanárnőkről (bölcsészeti szak) s új munkásokat nevelt az élet s tudomány számára is. Reformálta a tanárképző intézetet, megalkotta az Eötvös-kollégiumot, hosszasan és eredményesen foglalkozott a jogi oktatás reformjával s általában a legfelső oktatás minden fölmerült kérdésével. A középiskolai oktatás terén a tantervek revíziója és a leánygimnázium megalkotása őrzik emlékezetét. Gyökeresen javította a képezdei tanárok és a tanítóképző intézetek rendjét, tantervét, az óvónőképzést. A népoktatásban elevenen kidomborodó új irányelvet inaugurált, a nemzeti népoktatást. Óriási mértékben növelte az állami népiskolák számát, emelte a tanítói fizetéseket, gazdasági népiskolákat szervezett, ifjúsági könyvtárakat alapított. Igen nevezetes intézkedése Wlassicsnak