Magyar Nemzet, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
y gazdaság és hatalom egyik burása, az egész Dunmnedencét és a Balkánt Imkiával egyetemben a pokolba kívánja; arra sem gondol, hogy Németország keleteurópai belolyása kisugnio/.hal az angol énlekszlerak tele. Ez a tömeg lehal valóban tvni Angiid érdekeire, hanem csak az a gondol, hogy „így nem volna érdemes élni”. Ezt kívülről sokféleképpen lehet felfogni, azt is lehet mondani rá, hogy világnézeti szentimentalizmus, de ezt mégsem lehet egyszerűen az angol közönség önzésének minősíteni. Ez az érzelgősség most kétségkívül egybeesik Anglia hatalmi érdekeivel, ez azonban véletlen, hiszen láttuk már ennek az ellenkezőjét is, mégpedig Abesszínia esetében. Anglia érdekei akkor azt kívánták volna, hogy Olaszország simán jusson birtokába ennek a félvad országnak s maga Gayda tette közzé az angol admiralitás bizalmas jelentését, amely szerint Angliának semilyen fontos érdekét nem érintette közvetlenül az olasz benyomulás Abesszíniába. Az angol közvélemény, amely akkor a népszövetségi elvektől részegült meg, megbuktatta a Sioare— Laval-tervet s ezzel megteremtette annak a Berlin—Róma-tengelynek előfeltételeit, amelyről most az egész angolszász közvélemény — joggal vagy anélkül — azt hiszi, hogy ez a tengely állítja a lét vagy nemlét kérdése elé a brit birodalmat. Minderre pedig azért érdemes visszaemlékezni, hogy lássuk, hogy az angol közvélemény odahaza valóban mindenható, még akkor is, ha a kormány és a külpolitikai szakértők helytelennek tartják a közvélemény akaratát. Most a közvélemény és a kormány meggyőződése mindenesetre ugyanolyan irányba fordult, mint amerre a szakértők akartak évek óta haladni, de nem lehet eléggé hangoztatni, hogy az angol kormánynak vagy utódjának akkor is erre az útra kellett volna lépnie a közvélemény nyomása alatt, ha nem ezt tartaná Anglia érdekének. Mindenesetre, ha az abesszíniai hadjárat idején az angol közönségnek a népszövetségi eszmék szálltak a fejébe, most a világnézeti szenvedélyesség fűti. Lesznek, akik erre azt mondják— Ugyan! Angolok és szenvedélyesség! Az európai köztudatba általában olyan jellemkép hatolt be az angol emberről, hogy hideg, cinikus és logikus, szemben például az olasszal, aki folyton a szenvedélyek hullámain gondolázik. A tapasztalatok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják. Az olasz gesztikulálás és lendületes hang mögött józan számítás áll, amely nem engedi magát pusztán érzelmi okokból célszerűtlen lépésre ragadtatni. Az angol ember viszont szentimentális. Aki nem hiszi, próbáljon egyszer ellentmondani egy nem idegen angolnak, majd meglátja, hogy az angol nevelés szigorú szabálya (társaságban senkivel se szállj vitába s lehetőleg csak közömbös témákról beszélj) alighanem onnan ered, hogy az angol ember csak addig higgadt, amíg az időjárásról van szó s gyakran elveszti fölényes nyugalmát, amint ellenállásba ütközik. A politikában mindenesetre nehezebben veszítik el egyensúlyukat és türelmüket. Innen van, hogy Angliában a miniszterek rendszerint a bukásuk után hónapokkal mondanak csak le De ha egyszer elhagyja őket a türelmük, akkor olyan indulat tör ki belőlük, amely az idegeneket majdnem mindig meglepi Az indulatuk erőssége részben talán azzal magyarázható, hogy az angol átlagembernek gyönge a fantáziája. S mire a dolgokat örnik is mag. ka£i tudh. v uu a szíkopáli-szipkát iaagutságai vagy fabatkát megérti, mire az új helyzet kialakulását észreveszi, a neki nem tetsző fordulat már olyan meszsze fejlődött, hogy leporékolva látja, hogy elkésett. Itt rá kell mutatni, hogy ez a nehéz felfogóképesség nem a szakembereiket jellemzi, hanem a tömeget. Ennek a nagyközönségnek az elkeseredése most azért olyan nagy, mert a müncheni paktum után Csehország megszállása meglepte. Ennek pedig az a magyarázata, hogy az angolok egyszerűen nem értették meg a müncheni egyezmény kimondatlan, de lényeges konzekvenciáit s most becsapottnak érzik magukat, holott kézenfekvő, hogy a cseh-morva protektorátus egyenes és logikus következménye volt Münchennek. De mert meg vannak lepve, abban a hitben élnek, hogy felháborodásuk jogosult. Ezt hajtogatja most mindenki Angliában egyforma fogalmazással. Az idegen csodálkozva látja, hogy az egyéni szabadság őshazájában mennyire uniformizált, milyen kollektív módon gondolkodnak az emberek, amint olyan kérdésről van szó, amely az egész nemzetet érinti. Képviselők, a közélettől távol álló középosztálybeli emberek, sofőrök, pincérek, újságárusok, háztartási alkalmazottak mind ugyanazt mondják. Ez persze nem csupán annak a következménye, hogy azgységes nemzeti kultúra egyforma ideálok és morál tiszteletére és ugyanazoknak a gondoati és érzelmi elemeknek átvételére szoktatja az angolokat, hanem részben azzal is magyaázható ez az egységes közszellem, hogy az angol közönség tekintélytisztelő és a nemzeti fegyelem olyan erős, hogy a vezető osztályok irányválasztása a közvéleményre is hatást gyakorol. Ez a hatás most annál nagyobb, mert egy idő óta Angliában a közéleti tényezők valóságos propagandahadjáratot folytatnak a közvélemény érzelmeinek külpolitikai felszítására. S ez a propagandahadjárat annál hatékonyabb, mert nem közvetlen. A nyílt agitációt az angol ember elutasítja, az uszító vezércikkeket alig veszi észre. Az angol lapok azonban nem is a kommentárjaikban élezik a hangulatot, hanem a hírek tálalásával, a híradó filmek is mintha véletlenül terelnék rá a közfigyelmet csupa izgatottságot keltő képre. S mert mindezt ügyesen leplező módszerrel teszik, az angol közönség meg van győződve arról, hogy nem Anglia érdekeiért, hanem a politikai morálért, a mások és a maga szabadságáért küzdene esetleges háborúban. Ezért mondja Angliában ma mindenki kivétel nélkül, hogy Anglia nem blöfföl s hogy ha valahol fegyveres összeütközés támadna, akkor az angol kormány nemcsak azért mozdulna meg, mert megígérte, hanem, mert az izgatott közvélemény is rákényszerítené. A vezető osztályok ugyanezt akarják, ha nem is ilyen szenvedélyesen. A közvélemény eszméket emleget, a politikusok, a szellemi élet emberei és a nagytőke egyszerűen hatalmi célokat látnak maguk előtt s pusztán azért szánták el magukat az esetleges hadviselésre, mert azt hiszik, hogy különben a brit birodalom felbomlasztása elkerülhetetlen. Ezeknek a tényezőknek egy része azonban valósággal sajnálja, hogy szembe kell szállnia Németországgal, mert amíg a közönség világnézeti okokból tekinti ellenfelének a nemzeti szocializmust, addig a nagytőke, főleg a bankok, eddig alig leplezett rokonszenvvel tekintettek a nemzeti szocializmusra. A kormány és a City nagyobb része egészen márciusig azon az állásponton volt, hogy inkább a nemzeti szocializmust kell engedni érvényesülni, mint a bolsevizmust. Márciusig ezekben a körökben azt hangoztatták, hogy külpolitikailag sem Berlin, sem Moszkva nem fenyegeti Anglia érdekeit, belpolitikáikig pedig a nemzeti szocializmustól kevésbbé idegenkedtek. S csak azóta érzik Angliát külpolitikailag fenyegetve a német külpolitika további lépéseitől, amióta a csehmorva protektorátussal Berlinben az addig kizárólagos néprajzi alapot kibővítették. Így találkozott egymással Angliában a vezető osztályok hatalmi külpolitikája a tömegek érzelmi külpolitikájával. Roosevelt üzenete is azért hatott olyan gyújtóan Angliára, mert egyformán élesztette a közvélemény világnézeti szentimentalizmusát és a vezetők hatalmi öntudatát. A közönség amúgy is meglévő izgatottságának fokozását mindjárt az amerikai üzenet elhangzását követő első napokban lehetett tapasztalni Angliában s a Londonba érkezett hírek szerint Rooseveltnek sikerült volna az egész, északi és déli amerikai közvéleményt is befolyásolni. Ezért mondják most Londonban, hogy Roosevelt lett az angolszász koalíció propagandaminisztere. Ehhez pedig még hozzá kell tenni, hogy Roosevelt nyilatkozata nemcsak a nagyközönség hangulatát élezte ki, hanem az angol politikai világot is megerősítette abban a hitében, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag máris automatikus tagjai az angol hatalmi csoportnak. Lehetséges, hogy ez az angol föltevés ma még némileg túlzott. Egyébként is a kérdés időszerűtlennek látszik, minthogy Németország nyilvánvalóan senkit sem fog megtámadni. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szó szoros értelmében az egész angol nemzet egységes abban az akaratban, hogy külpolitikájának eddigi irányát és eddigi eszközeit megváltoztatja. Frey András Magyar Nemzet Hitler szózata a német ifjúsághoz Berlinből jelentik. A május elsejei munkaünnepen Hitler a berlini Olympia-stadionban a német ifjúsághoz beszédet intézett. Hitler többi között a következőket mondta: — A jövőben a német nemzet azt a hatalmat fogja képviselni, amely ismételten és állandóan a fiatalságból indul ki. Soha nem leszünk többek, mint amennyit a fiatalság ér. Ezért elvárom tőletek, hogy egykor kemény emberek legyetek, akik kezdettől fogva tudják, hogy semmit ajándékba nem kapnak, hanem mindent ebben a világban küzdelem árán kell megszerezniük. — Ezért kell, hogy már fiatal korotokban a szellemieken kívül a testet is edzzétek. Legyetek egészségesek és tartózkodjatok mindentől, ami szép testeteket megmérgezi. Józan népet akarunk. Körülöttünk olyan népek oknak, amelyek nem óhajtják a német egységet és nem akarják, hogy népünket a legszükségesebb életjogok megillessék, életjogok, amelyek más népek "számára magától értetődőek. Hitler ezután az ifjúsághoz fordult, melynek szíve az ő szíve, majd így folytatta: — Csak fenyegessen és lármázzon továbbra is az a bizonyos másik világ Göbbels éles támadása a demokráciák kultúrája ellen Berlinből jelentik: Dr. Göbbels főirodalmi miniszter a birodalmi kultúrkamara ülésén tartott beszédében többek között ezeket mondotta: " A német nép ez évben erős nemzetközi feszültségek között üli meg május elsejei nemzeti ünnepét. Maga a nép teljesen immunis attól a nemzetközi uszítástól és háborús hisztériától, amelyet a londoni, párizsi és newyorki hazug sajtó rendszeresen folytat és űz. A német nép saját erejében biztos és szilárd. Nagy hangon azt állítják, hogy az ő külön feladatuk védelmükbe venni a tekintélyállamokkal szemben a kultúrát. Ez a legelképesztőbb arcátlanság, amelyet egyáltalán el lehet képzelni. Göbbels azután szembeállította a szellemi szabadságot a tekintélyállamokban és a demokráciákban. Chamberlain bejelentette, hogy Anglia lépéseket tesz Bukarestben és Athénben a bolgár revízió érdekében Londonból jelenti a német Europapress híreit terjesztő Információ. Az alsóház hétfői ülésén a szokásos kérdés-feleletek során Chamberlain miniszterelnök egy interpellációra válaszolva azt a nagy feltűnést keltő kijelentést tette, hogy az angol kormány lépéseket akar tenni Romániában és Görögországban és megpróbálja rávenni a bukaresti és athéni kormányt a bolgár revíziós követelések teljesítésére. Chamberlain még hozzátette, hogy Anglia igen nagy jelentőséget tulajdonít az összes Balkán-államok elvi egységének. Az interpellációk további során több képviselő aziránt érdeklődött, döntött-e már az angol kormány abban a kérdésben, hogy elismeri-e Albánia új jogi helyzetét. Butler külügyi államtitkár nemmel válaszolt. Arra a kérdésre, kinek címezi az újonnan kinevezett római angol nagykövet Sir Percy Loraine megbízólevelét, Chamberlain azt felelte, hogy ez a címzés csak Olaszország királyának és Abesszínia császárának szól, Albánia királyának azonban nem ámítva a tartalékokat és a polgári légi védelmet. Nem áll, hogy Anglia szükségképpen mindig Németország ellensége lenne bárminő összeütközés esetén. Május közepén kétszázezer újoncot hívnak be Angliában Londonból jelentik. A hadügyminisztérium elkészítette a behívások tervét az új hadkötelezettségi törvényjavaslat alapján. Május közepén hívják be a húsz-huszonegyéves korosztályt, körülbelül 200.000 ifjút, akik póttesteikhez vonulnak be tizenháromheti előzetes kiképzésre. Bíróságok fognak dönteni azok felmentéséről, akik lelkiismereti okokból ellenzik a fegyveres szolgálatot, de kizárólag vallási szempontokat fognak tekintetbe venni, politikai, világnézeti kifogások nem jönnek figyelembe. Már mindem tudja, hogy a BTD imózakézimunkaüzletből kevés pénzért ízlésesen diszitheti lakását. Színes függönyanyag . ..40 Etamin 50 cm széles .....50 Csipkeszövet vitragedrinja.70 CsipkeSZÖVet 303 cm széles 3.10 Csipkeszövet-függöny . 150x250 rojttal ................................................ 4.00 Csipkeszövet ffi.A . 9.60 Ágypárna montírozva . 11.30 Siffonra előrajzolt milieu.96 Függönyök, függönyanyagok a legolcsóbbtól a legfinomabb kivitelig, sa magyar perzsaszőnyegek minden méretben, legdivatosabb pullover, ruhakosztüm fonalak a közismert PARKA védjeggyel, dús választékban. AtTH m és aIparművészeti és Háziipari kft. Vili, JÓZSEF-KÖRÚT 11 úgyis el fog bukni azon, amin minden kísérlete eddig meghiúsult: a német egységen. Angliának 5 milliónál több katonája lesz a véderőtörvény végrehajtása után Londonból jelentik: Lord Chatfield tenegrnagy, hadifejlesztési miniszter az újságírói segélyalap lakomáján mondott beszédében kijelentette, hogy Angliának a katonai kiképzési törvényjavaslat figyelembevételével ötmilliónál jóval több katonája lesz, nem szá KEDD, 193? MÁJUS 2. Roosevelt békebeszéddel nyitotta meg a new yorki világkiállítást New Yorkból jelentik: Roosevelt elnök félmillió főnyi közönség jelenlétében vasárnap délben megnyitotta a newyorki világkiállítást. Az elnök ebből az alkalomból beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok legfőbb politikai célkitűzésüknek tartják a világ valamennyi népének bátorítását a békére és a jóakaratú együttműködésre. Az amerikai nép sokszor csendben imádkozik az Istenhez, hogy adja meg a békét az európai kontinensnek és ezzel tegye lehetővé, hogy Európában leomolja- LAKÁS ÉS BIZTOS Irta FRÄNKEL GYÖRGY építész. A korszerű és olcsó lakásberendezés könyve 300 képpel. Szakemberek és laikusok számára nélkülözhetetlen kézikönyv. Ára 3.90 P. Vidékre 12 fillér portaköltség. Kapható a Magyar Nemzet könyvosztályában, Bpest, Vilmos császár út 65. X. 120-130