Magyar Nemzet, 1939. október (2. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-04 / 226. szám

SZERDA, 193? OKTÓBER 4. Magyar Nemzet A külpolitikai helyzet Már több izben igyekeztünk azzal jellemezni az európai­ helyzetet,­­ hogy amíg odafent északon a dol­gok mozgásban vannak, lent délen nyugalom uralkodik. Kedden ez a különbség a kontinens északi és déli része között még feltűnőbb volt: a Baltikumban valóságos po­litikai hegycsuszamlás folyik s a moszkvai félhivatalos Izvesztija keddi száma világosan megmon­dotta: Moszkva most már számít arra, hogy Észtország mintájára Litvánia, Lettország és Finnország is paktumot köt a szovjetúnióval. A Baltikum tehát egészen Moszkva befolyása alá kerül. S amíg a nagy­orosz tábla és Skandinávia talál­kozó vonala fölött a megoldandó kérdéseknek ilyen nagy felhői go­molyognak, a Földközi-tenger táján nyári napsütés ragyog. Ciano rövid berlini látogatása után kedden dél­előtt érkezett vissza az olasz fővá­rosba s miközben köröskörül az egész világ azon tanakodik, hogy Olaszország megmozdul-e a most Európában oly hirtelen meggyor­sult diplomáciai mérkőzésben, az egész fasiszta sajtó valóban föl­emelő nyugalomról tesz tanúságot. Kedden délután az olasz lapok egyetlen egy szóval sem kommen­tálták Ciano berlini látogatását, vezércikkeik is tüntetően belső kérdésről, a szicíliai földreformról szóltak s az olasz külügyminiszté­riumhoz legközelebb álló publicista, Gayola azt fejtegette a­­liornale a Italia vezető helyén, hogy Olasz­ország most a belső ügyeivel fog­lalkozik. Róma Ezekből a jelekből sokfelé máris levonnak bizonyos következteté­seket. A Magyar Távirati Iroda egy pá­rizsi jelentése arról számol be, hogy a „Temps“ a Moszkva—Ber­­lin-tengely mellett gyengülni látja a Berlin—Róma-tengelyt. — A Temps — így idézi a Ma­gyar Távirati Iroda — gróf Ciano berlini útjával kapcsolatban ki­jelenti, hogy a maga részéről soha­sem kicsinyelte a német—olasz együttműködés jelentőségét, de meg kell állapítania, hogy az egy hónap óta lezajlott nemzetközi események bizonyos mértékig be­folyással voltak ennek az együtt­működésnek légkörére és nem szabad elfelejteni, hogy a német— olasz-tengellyel párhuzamosan ma német—szovjet-tengely is műkö­dik. A másik A/77-jelentés pedig arról szól, hogy az angol lapok üdvözlik Churchillnek Olaszország irányában elmondott barátságos szavait. Az angol kormány leg­­energikusabb tagja olyan meleg hangon beszélt az olaszokról, hogy a Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz ezt írta: — Ez a hang valósággal sértő. A német félhivatalos azt tartja sértőnek, hogy miután Anglia az abesszin háború idején még tá­madónak minősítette Olaszorszá­got, ma Churchill a „nagy és ba­rátságos olasz nemzetiről beszél. Chamberlain Az állítólagos német béketervre kedden Chamberlain is reflektált. Az angol és a francia sajtó már kedden reggel hangoztatta, hogy a szövetségesek visszautasítanának minden olyan békejavaslatot, amely a mai helyzet elismerésén alapulna. Délután pedig az alsó­házban az angol miniszterelnök közölte: az angol és vele a francia kormány megvizsgálná az eléje terjesztendő esetleges békefeltéte­leket. Azt is ki­jelentette, hogy Anglia és Franciaország nem tekinti végleges­nek Lengyelország negyedik felosz­tását s érdekes, hogy Chamberlain most elismerte, valóban nem Len­gyelország volt a háborús ok a két nyugati nagyhatalom szemében s hogy ha az egyik háborús cél Lengyelország helyreállítása, az igazi cél nem Lengyelországgal, hanem Németországgal kapcsolatos. Az angol miniszterelnök különben hangoztatta, nem lát semmi okot arra, miért ne folytassák a hábo­rút a német—szovjetorosz meg­állapodások után. Kijelentette, semilyen fenyegetés nem tarthatja őket vissza a háború folytatásától. Ezt a fenyegetést azonban az an­golok úgy látszik a németek részé­ről komolyabbnak tartják, mint Moszkva részéről s ha elolvassuk a Chamberlain-beszédnek a német —szovjetorosz paktumról szóló szavait — ezeket a Magyar Táv­irati iroda kiadásából lapunk más helyén részletesen idézzük —, azt látjuk, hogy Chamberlain azt hiszi, nem szükségszerűen szol­gálja Németország javát minden tekintetben a paktum és még ke­­vésbbé hiszi azt, hogy az érintene brit érdekeket. Ezzel az angol felfogással szem­ben ott áll Berlin meggyőződése, amely a moszkvai paktumokat Németország számára minden te­kintetben kedvezőnek és Moszkva ígéreteit őszintének találja. A Baltikum Berlinben azokat az angol híre­ket is célzatosnak tekintik, ame­lyek szerint a szovjetúnió nem csu­pán a Baltikumra terjesztené ki befolyását, hanem Besszarábia ha­tárán is csapatösszevonásokat haj­tana végre. Ugyanilyen ellenfél van az angol és a német felfogás között abban a tekintetben, hogy amíg a londoni lapok szerint Mo­­lotov nem tudta minden kérését keresztülvinni Szaracsoglu török külügyminiszternél, addig a néme­tek szerint a szovjet és a török kormány között teljes az egyet­értés. A Baltikumot illetően nincsenek ilyen eltérő hírek, mindenki egyet­ért abban, hogy nemsokára az egész Baltikum nem de jure, hanem de facto a szovjetúnió védősége alá kerül. Már idéztük az Izvesztija jóslását, amely szerint Litvánia, Lettország és Finnország ugyan­olyan szerződést fog kötni a szov­jettel, mint amilyent legutóbb Észt­ország elfogadott s a Finnország­ból ideérkezett hírek és cáfolatok egyaránt ezt a tendenciát mutat­ják. A lett külügyminiszter hétfőn este tanácskozott Molotovval, Sztá­linnal és Potemkinnal s már a lit­ván külügyminiszter is megérke­zett Moszkvába. Természetesen, ami a Keleti-ten­ger déli és keleti partján történik, az nemcsak északi irányban hat ki Finnországra, hanem, bár kisebb mértékben, nyugati irányban is ki­sugározhatja Moszkva befolyását a balti partokkal szembenéző Svéd­országra. A londoni tőzsdén is alig­hanem ezen a véleményen vannak. Legalább is erre vall lapunk utolsó oldalán a tőzsdei jelentések kom­mentárja. A Cityben ugyanis to­vább folytatódott az árfolyamok javulása, a svéd papírok azonban gyengültek. Délkelet Mindenesetre érdekes, hogy akár­­­­mennyire mozgalmas az európai politika a Baltikummal és a leve­gőben lógó béketervvel kapcsolat­ban s akármilyen sokat foglalkoz­nak az egyes nagyhatalmak lépései­vel és mozdulatlanságával, változat­lanul nagy figyelem irányul Dél­­kelet-Európa felé. A Magyar Táv­irati Iroda egyik londoni jelentése például rámutat: " Az angol közvélemény és lon­doni politikai körök egyöntetű he­lyesléssel fogadják Churchill szívé­lyes kijelentéseit Délkelet-Európa irányában és mindenütt hangoztat­ják, hogy a dunamenti s a balkáni államok függetlenségének támoga­tása, békéje, fejlődése Nagybritan­­n­iának is érdeke. A belgrádi Vrcmc is megjegyzi a Budapesti Tudósító szerint: Magyar­­országnak és Jugoszláviának jelen­tős szerep jutott abban, hogy a Duna mentén és a Balkánon támo­gassák az egyensúly és a béke po­litikáját. A Vreme úgy véli, hogy Közép-Európában és a Balkánon sikerül elérni, hogy az itt élő nem­zetek távoltartsák magukat a nem­zetközi viszálytól. A magyar—jugoszláv viszonnyal kapcsolatban említjük meg a Ma­gyar Távirati Iroda jelentését, amely szerint Pál jugoszláv kor­mányzó herceg hétfőn délután ki­hallgatáson fogadta báró Bakách- Bessenyey György belgrádi ma­gyar követet. S itt is följegyezzük azt a másutt olvasható jelentésün­ket, amely szerint Gavrilo pát­riárka fiumei fogadtatása az olasz— jugoszláv viszony további javulá­sát mutatja. A Magyar Távirati Iroda közli azt a bukaresti Reuter­­jelentést, amely azt mondja: Ro­mániában aggodalommal várják Szaracsoglu moszkvai tárgyalásai­nak eredményét. A Stefani-iroda pedig azt táviratozza, hogy a Times szerint beható diplomáciai tevékenység folyik a Balkán-álla­mok és Oroszország viszonyának rendezése ügyében. S ugyancsak a Magyar Távirati Iroda jelenti Lon­donon át, hogy Szófiában is élénk figyelemmel követik a moszkvai fejleményeket. Késő este pedig a német távirati iroda jelenti, hogy Molotov Moszkvában kedden este fogadta Bojdev bolgár ezre­dest, aki hivatalosan a Moszkva és Szófia közti légi összeköttetés ügyében utazott a szovjet fővá­rosba. Egyébként a német sajtó hétfőn és kedden foglalkozott a magyar— orosz szomszédsággal. Az Angriff „Új szomszédok, új feladatok" címmel azt írta: „ A budapesti lapok első ízben méltatják behatóbban azt a tényt, hogy az ország északi határán új szomszédok állnak. A Deutsche Allgemeine Zeitung más magyar lapok sorában a Ma­gyar Nemzet vasárnapi vezércikkét is ismertette. Mása tudvalévően az lesz, hogy az Egyesült Államok Angliának és Franciaországnak fegyvert is fog­nak szállítani. Roosevelt hívei tud­valévően azzal érvelnek a javaslat mellett, hogy Amerika érdeke Angliát és Franciaországot fegyver­­szállítással győzelemhez segíteni, mert ha ez nem sikerül, akkor az Egyesült Államok végül is kényte­lenek lennének maguk is hadat üzenni az európai nyugati nagy­hatalmak oldalán. A szerintük tehát ez az angolokat és franciákat pár­toló semlegesség az egyedüli módja annak, hogy az Egyesült Államok ne sodródjanak bele a háborúba. Ezzel szemben az ellenzék nevé­ben Borah szenátor azt fejtegette a szenátus külügyi bizottságának megnyitó ülésén, hogy a semleges­ségi törvény ilyen megváltozása éppenhogy beleviheti Amerikát az európai háborúba. Borah­ ugyanis azt mondotta: — Ha Angliának és Francia­­országnak fegyverek küldésével se­gítünk, vájjon drámaibb pillanat­ban megtagadhatjuk-e seregeink átküldését? Egyébként Lindbergh ezredes több szenátor előtt ismertette Né­metország új repülőgépeit, melyek negyvennyolc óra hosszat tudnak a levegőben maradni és így­ átkel­hetnek az Atlanti-óceánon, sőt vissza is térhetnek támaszpont­jukra. E repülőgépeknek lesz a feladata, úgymond, az Atlanti­óceánon közlekedő ellenséges ha­jók bombázása. Itt mutatunk rá, hogy miközben az Egyesült Államok fegyverszál­lítással segítségére mennek a nyu­gati hatalmaknak, ugyanakkor Japán egyre jobban eltávolodik az európai politikától. Kedden este ugyanis a német távirati iroda je­lentette Tokióból, hogy a japán félhivatalos Domei-iroda közölte:­­ Nomura külügyminiszter ked­den kijelentette, az Európában be­következett változások folytán a japán kormány elhatározta, hogy lemond az antikomintern egyez­mény megerősítésének politikájá­ról. Londonban úgy látják, hogy ez az új japán külpolitika könnyebbé teszi Anglia helyzetét a Távol- Keleten. Ezt bizonyítja, hogy Ang­­lia a Jangce folyón lévő tíz ágyúnaszádjából ötöt visszahívott Európába. S ez azért is érdekes, mert a közelmúltban meg lehetett figyelni, hogy a japán—angol fe­szültség enyhülésével párhuzamo­san az olasz és angol külpolitiká­ban is gyöngültek az ellentétes ele­mek. Ezen a réven pedig kilátás nyíl­hatnék arra, hogy ha nem sike­rülne is hamarosan véget szakí­tani a háborúnak a jelenlegi had­viselő felek közt, legalább a világ többi állama közt erősítsék meg a békét. Amerika Valószínűleg nem véletlen, hogy amilyen mértékben nő Moszkva szerepe az európai politikában, úgy erősödik az Egyesült Államokban is a hangulat Anglia és Francia­­ország mellett. A Nemzetközi Sajtó­­tudósító azt jelenti Washingtonból, hogy az Egyesült Államok szená­tusában megkezdődött a legnagyobb parlamenti csata, amelyet húsz év­­óta vívtak, a fegyverkiviteli tilalom megszüntetéséről szóló törvényjavas­lat vitájához úgyszólván valameny­­nyi szenátor feliratkozott. Pittman szenátor, a külügyi bi­zottság elnöke terjesztette elő a ja­vaslatot, amelynek gyakorlati ha­ (D Rodézia egész arany­­készletét felajánlotta Angliának Londonból jelentik: Rodézia kormánya bejelentette, hogy az ország egész aranytermését Anglia rendelkezésére bocsátja, hogy meg­könnyítse az anyaország számára a hadianyagok előállítását és a szükséges élelmiszerek vásárlását a háború tartamára. (MTI.) 3 na most sikerü­l ? Október 14-én kezdődik az új m. kir. osztói­ sorsjáték, nagy összegek nyerhetők ismét és sokan lehetnek váratlanul gaz­dagok. Nem szabad a reménységet feladni, mindig törekedni kell az embernek és lehetőségeket keresni, hogy hátha most a ,,szerencsés véletlen * sikerül, mert min­denkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. Nyerni azonban csak annak lehet, aki­nek sorsjegye van. 88.ooos3rsj6gyaa.ooo nyereme y Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 1.000 Jutalom és nyeremények készpénzben: 400.000 4 70.000 2x40.000 1 300 000 60.000 30.000 1 mooo 1 12x50.00011 15.000 ■ 21 darab a 29.000, .32 darab a 10.000 stb . összesen közel I1 millió pengő, mely összeget készpénzben fizetik ki. Végyén vagy rendeljen tehát egy sors­jegyet bármelyik hivatalos főárusítónak kiknél titoktartás és pontos, figyelmes ki­szolgálás biztosítva van. A sorsjegyek ára osztályonként: Nyolcad "Negyedl *Egészl 3V, | 7 | 14 | 28 | pengő V pengő R pengő R pengő R ■épéé— —— —— mrran­ A török katonai küldöttség Londonban Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Kedden délben Londonba érkezett a török katonai küldöttség. A küldöttséget Bire­­wood­­ tábornagy fogadta, aki a világháborúban a gallipoli angol csapatok parancsnoka volt. A szovjet nem szállít több naftát Angliának Rigából jelenti a Stefani-iroda: Moszkvából érkező hírek megerősí­tik, hogy a szovjetúnió felfüggesz­tette az Angliába irányuló nafta­szállítást. Nyolc naftát szállító tar­­tályhajót, amely egyiptomi ren­deltetéssel már indulásra készen állott, visszarendeltek. (MTI.) A külpolitika egyéb hírei A Svenske című svéd lap jelentése szerint Sir Oswald Mosley-t, az angol fasiszták vezérét a háború több ellenzőjével együtt gyűjtőtáborba internálták. (MTI.) * Az angol és francia nagykövet hétfőn nem jelent meg azon a diplo­mata-fogadáson, amelyet a Caudillo hivatalba lépésének harmadik évfor­dulója alkalmából adott. A két nagy­követ távolmaradása­­ minden ki­mentés nélkül madridi politikai körökben feltűnést keltett. (MTI.) * A windsori herceg Párizsba érke­zett és a franciaországi angol csapa­tok főhadiszállására utazott, hogy részt vegyen a hadműveletek irányítá­sában. (MTI.)* Mint a lapok jelentik, a legutóbbi napokban ágyúkkal felfegyverzett an­gol kereskedelmi hajók érkeztek Rio de Janeiro kikötőjébe. (MTI.) * Október 2-án, hétfőn, a helsinki „Karik­ai Akadémikus Társaság", amely a magyar főiskolások Turul Szövetségével baráti szerződést kö­tött, magyar—finn barátsági estét rendezett ezerfőnyi főiskolás vagy főiskolát végzett közönség részvéte­lével. Az ünnepségen, amelyen a helsinki magyar követség is képvisel­tette magát, melegen ünnepelték Ma­gyarországot. B Mindenki Ismeri — mindenki n J 6 n 11 a : Zephir *fWWf Rekord folytnnégy kályha | |____Pill --aknás, 7-aknás Ijj§5 tjj| fatüzelésre SCI""'" "Vas szénre, kokszra * IDIadás) nuntaraktár : ||^| Hajós-utca sarkán. ^ ^ Vilmos császár-ut 89 H­DC1 Tel. 124-610 és 124-747 Címre Ügyelni! kályha- és tűzhelygyár Árlap ingyen!

Next