Magyar Nemzet, 1939. október (2. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-01 / 224. szám
4 szférákról és hogy megbeszéli a Délkelet-Európában tervezett semleges tömbnek talán néhány feltételét is. Mindenesetre érdekes római tudósítónk másutt olvasható telefonjelentésének az a része, amely szerint Ciano utazásának bejelentése azelképzelhető leglakonikusabb rövidséggel történt és hogy berlini tárgyalásainak Rómában a legnagyobb jelentőséget tulajdonítják. Egyelőre mindenesetre nem mondják meg, hogy ez az esemény, amely „Európa egész további sorsát döntő módon befolyásolhatja“, milyen irányú lesz. E pillanatban az a legnagyobb kérdés, hogy miután Párizs és London elzárkózik a békekötés elől, sikerül-e az így elhúzódó háborút elszigetelten tartani. A Földközitenger és Délkelet-Európa semlegességének kérdését a vasárnap Berlinbe érkező Ciano berlini tárgyalásai befolyásolhatják s ugyancsak a délkeleteurópai államok mozdulatlanságát szilárdíthatja meg a hétfőn Bukarestbe érő Szaracsoglu tanácskozása a román kormánnyal. (*) A német—szovjet egyezmény magyarországi hatása Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Reuter-iroda jelenti Budapestről, hogy az orosz—német békenyilatkozat nagy feltűnést és érdeklődést váltott ki Budapesten. Magyar megfigyelők továbbra is azon a nézeten vannak, hogy a viszályt békés úton el lehet simítani. Nagy fontosságot tulajdonítanak annak a kijelentésnek, hogy Lengyelország felszámolása alapjául szolgálhat Kelet-Európa megbékülésének. A Reuter-iroda végül is megjegyzi, hogy semmiféle megjegyzést nem fűztek a moszkvai egyezmény megkötésének a nyugati demokrata hatalmakra gyakorolt hatásáról. Megjelent fiait. ANGOL A legmodernebb, a magán tanulás és nyelvoktatás céljait egyaránt szolgáló könyvra fűzve 4, kötve 5 pengő (Vidéki rendelésnél 20 fillér postaköltséggel az összeg előre beküldendő Így olcsóbb.) Kapható a Magyar Neraxet könyvosztályában VI.. Vilmos császár-út 65. T. 120-130. A londoni lengyel nagykövet tiltakozott a német—szovjet szerződés ellen Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Mint aionos-iroda jelenti, a lengyel nagykövet pénteken délután felkereste az angol külügyminisztert és tiltakozását jelentette be a német—orosz megállapodás ellen. a névmagyarosítás KéziKönyve A névváltoztatásról szóló szabályok és legújabb tudnivalók. — Útmutatás a név helyes megválasztására. — Névképzés. — A védett és lezárt nevek jegyzéke. — A felvehető nevek betűsoros jegyzéke. — Kérvényminták. Ára 1.60 pengő (Vidékre 10 fillér porle.) Kapható a Magyar Nemzet könyosztárában. Vilmos zs.-út 65. Tel. 120-130 Magyar Nemzet VASÁRNAP, 1939 OKTÓBER 1 Lengyelország felosztása A német—orosz moszkvai egyezménynek egyik igen fontos része a német és orosz birodalmi érdekek határának megjelölése Lengyelország területén keresztül. Ez a határvonal az eddigi lengyel földet két részre vágja. A keleti fél az orosz szovjetúnió részévé válik, ennek minden politikai, társadalmi és gazdasági következményével. A nyugati fél a német uralom alatt is megtartja középeurópai jellegét, de önállóságát elvesztette és még nem bizonyos, hogy milyen területek olvadnak be végleg a német birodalomba. Eddig csupán Lengyel-Sziléziára és a danzigi folyosóra nézve történt döntés, de Posen sorsa kétséges még. Mindenesetre érdekes kérdés, hogy a megtörtént és még várható területi változások kiterjedés és a lakosság száma tekintetében mit jelentenek. Az itt következő számadatokkal erre a kérdésre kívánunk válaszolni. Az ideiktatott néprajzi és történelmi vázlaton feltűnő vastag vonallal jeleztük Augustowtól kezdődően egészen az Uzsoki-hágóig a német—orosz érdekhatárt. Ha ezt a vonalat a néprajzi viszonyokkal és az 1918. évi március 3-i bresztlitowski békében megállapított lengyel—orosz—ukrán határvonallal hasonlítjuk össze, a következőket látjuk: A mostani érdekhatár a Búg és a Visztula közötti területen lengyel szempontból előnyösebb, mint a bresztlitowski vonal volt, mert Krystynopolig a Búgtól nyugatra eső egész területet az ottlakó kisorosz lakossággal együtt elvonja az orosz uralom alól. A Bug folyótól északra, de különösen Kryszynopoltól délre, abresztlitowski vonal sokkal kedvezőbb volt a lengyel érdekekre, mert most északon nagy zárt lengyel nyelvterület, délen pedig egész Kelet-Galícia az orosz szovjetúnió hatalma alá kerül. A bresztlitowski béke ugyanis egész Galíciát, sőt Bukovinát is az új lengyel államnak utalta át. Becslésszerűen több lengyel lakik az érdekhatártól keletre, mint amenynyi kis- és fehérorosz e vonaltól nyugatra marad. Számszerűen a következő képet kapjuk: Csehszlovákia felosztása előtt egész Lengyelország területe 388.279 négyzetkilométer volt, lakosainak számát pedig 1936-ban hivatalosan 34.221.000 főben számították ki. A rendelkezésünkre álló összeállításban egyenként a tizenhét lengyel vajdaság területe és lakosainak száma van feltüntetve. A vajdaságok közül északon kezdve: a vilnai, nowogrodeki, breszlitowski (poléziai), lucki (wolhyniai), tarnopoli és a stanislaui vajdaságok a maguk teljességében orosz érdekkörbe fognak tartozni. A bialystoki vajdaságnak csupán igen kis része jut az érdekhatártól nyugatra, egyszerűbb számítás kedvéért tehát ezt az egész vajdaságot orosz fennhatóság alá számítottuk. A lembergi vajdaság területének és lakosságának kétharmadánál több része jut orosz uralom alá és ezért a bialystoki vajdaságnál elhanyagolt rész kiegyenlítéséül a lembergi vajdaságnak pontosan kétharmadát számítottuk az orosz érdekkörbe. Ilyen számvetés alapján orosz uralom alá jut 209.243 négyzetkilométer és 12,756 000 lakos, vagyis az 1936-i Lengyelország területének 53,9 százaléka és lakosságának 37,3 százaléka. Ha a német birodalomhoz csupán a danzigi folyosónál nagyobb Womerze vajdaságot és a lengyel sziléziai vajdaságot számítjuk (tehát a bialystoki vajdaságnak Augustowtól és Ostrolenkától északra eső kis sarkát elhanyagoljuk, a poseni vajdaságot pedig a jövendő Lengyelországhoz tartozónak tekintjük), akkor a német birodalomba csak 20.616 négyzetkilométert és 2.626.000 lakost kebeleztek be, vagyis a lengyelországi területnek 5.3 százalékát és a lakosságnak 7.7 százalékát. A Németországhoz csatolt Danzig szabadváros 1894 négyzetkilométer területe és 412.000 lakosa e számokban nem szerepel, mivel e város nem tartozott Lengyelországhoz. Éppen úgy a lengyelek részéről Cseh-Szlovákiától elcsatolt szilézia terület sem. Az ekkér megmaradó akár védnökségi, akár önálló lengyel terület 158.420 négyzetkilométernyi kiterjedésű lenne 18.839.000 lakossal. Lengyelország eszerint 229.859 négyzetkilométert és 15182.000 lakost veszítene, vagyis 59,2 százalék területet és 45 százalék lakost A megmaradó Lengyelország népsűrűsége 119 volna az eddigi 88 helyett. A poseni vajdaság területe 26.603 négyzetkilométer 2.586.000 lakossal, tehát egész Lengyelország területének 6.9 százaléka és lakosságának 7.3 százaléka. Ha ezt a vajdaságot is a német birodalomhoz csatolnák vissza, akkor a fenti számadatok tovább módosulnának Lengyelország rovására. A bialystoki, lembergi, sziléziai, pomerzei és poseni vajdaságok határait vázlatunkban vékony szakadozott vonalakkal jelöltük meg. Dr. Tombor Jenő, ny. ezredes A német sajtó a kereskedelmi hajók felfegyverzése ellen Berlinből jelenti a német távirati iroda. Az esseni Natiomszeitunghoz hasonlóan a Berliner Börsen-Zeitung is óvja Angliát a kereskedelmi hajók felfegyverzésének következményeitől. — Egy kereskedelmi hajó felfegyverzése — írja a Börsen-Zeitung — maga után vonja, hogy ezt a hajót ugyanolyan hadihajónak kell tekinteni, mint a fegyveres erő érvényesítésére felszerelt és rendelt hadihajókat. A felfegyverzett kereskedelmi hajók ellenállásának megtöréséhez szükséges intézkedésekre csak katonai szempontok lehetnek döntőek. Felfegyverzett kereskedelmi hajók ellenállásának leküzdése folytán előállott károkért csakis annak az országnak a kormánya felelős, amelynek lobogóját az illető hajó viseli. Semleges utasok természetesen csak a saját veszélyükre szállhatnak felfegyverzett kereskedelmi hajókra, mert olyan hajókat vesznek ezáltal igénybe, amelyeket hadműveletek végrehajtására szereltek fel. Egyedül a brit kormány felel azért, ha az angol tengernagyi hivatal első lordja maga kibővíti azoknak a személyeknek a körét, akik hadviselőkként ki vannak szolgáltatva a háború minden következményének. Nem kétséges, hogy a német hajók nem kockáztathatják, hogy Churchill felfegyverzett hajói orvul ledurrantsák őket. Minden angol ülésre meglesz a megfelelő német válasz. A Hamburger Fremdenblatt szerint kívánatos, hogy már eleve ne hagyjanak kétséget afelől, hogy milyen hatásai lesznek a tengeri hadviselés terén elkövetett angol jogtalanságoknak. Annak a körülménynek növekvő felismerése, hogy a tengerzár fegyvere érezhetően veszít éléből, oly terveket ért el Angliában, amelyeket jogellenes hadviselés megnyilvánulásának kell tekinteni. Németország hallja Churchill fenyegetését és válaszolni is tud rá, ha megvalósulnak. Németország azonban Nagybritanniával szemben a jog biztos és erős alapján áll majd akkor. Az angol kereskedelmi hajók felfegyverzésének bejelentése egész új mozzanat a Németország és Anglia közötti gazdasági háborúban. Egy tengeralattjáró parancsnokától sem lehet elvárni, hogy hajóját és legénységét megfelelő előkészületek nélkül kitegye felfegyverzett kereskedelmi hajók orvtámadásának. Amíg a semleges államok — fejezi be cikkét a lap — a német-orosz szerződés művében a hadiállapot befejezésének lehetőségeit látják, Londonban a semmiképpen sem igazolható háború kiterjesztésén és kiélezésén gondolkoznak. (MTI.) Jjai előtt Száfa a Chk: Szerkesztőség . . .* 128-428 Kiadóhivatal . . .*126-726 Hirdetésosztály .*4ftft 400 Könyvosztály . . | |||| |jj[] Jhó&sdbcJL, Oiatózökhény., fánáki @o#ado4zo&ák S3“,,“ NAGY ZSIGMOND lázár-'utca 3 * EGÉSZ HÁZ BÚTORI