Magyar Nemzet, 1940. december (3. évfolyam, 258-281. szám)
1940-12-22 / 276. szám
10 A LEGSZEBB AJÁNDÉK Ztll Z-tM különlegesség APPO.WI T£í1 S. ( Bciv Tak.piPha) — Most írt a fiam, életben vannak. Egyebet nem igen akar mondani, de pár perc múlva mégis nyilatkozik : — Mire a háborúnak vége lesz, két Londonunk lesz: a régi és egy a föld alatt. Amennyi fent elpusztul, ugyanannyi épül odalent. — és keserű iróniával hozzáteszi: — Kérdés, melyik lesz a nagyobb? Autónk megtorpan. A Shell egyik benzinkútja előtt vagyunk a sivatag kellős közepén. Most bukkan elő a hold, jól látni, amint egy csinos kis házikóból elősürög a kútkezelő. Alaposan be van bugyolálva, beduin kosztümben, de látszik rajta, hogy európai. Hibátlan olasz akcentussal beszélik az angol nyelvet. Csodálkozva nézek az angolra, megérti, mosolyog. Mit keres itt egy olasz? A sofőr begyújt, fizet az angol egy sárga szelvénnyel és indulunk tovább. Kiragyogtak a csillagok, a hold is elemében van, a végtelen, hullámzó sivatag miriád homokszeme aranysárgán csillan, csillagszórás ént is, lent is, betlehemi hangulat, béke. .. Tevés karaván közeleg: húsz arab vonul kelet felé. Zarándokok. Mekkába igyekeznek. Megcsókolják a Kába kövét és indulnak vissza boldogan, frissen, tisztán Még jó ezer kilométer van előttük. Semmi. Pár kurta lépés, hiszen Allah vezérli őket. — Gyerünk — szólal meg az angol — még 120 kilométer utunk van. Gyorsabban — szól oda a sofőrnek. Az rákapcsol a harmadik sebességre, pedig legszívesebben leszállna és menne a karavánnal Mekka felé... Már közel lehetünk a célhoz, sivatagi járőrrel találkozunk. Búrkalapos ausztráliai katonák, teljes felszereléssel. Kísérőm leszáll, papírokat mutat, elbeszélget velük. Majd a járőrparancsnok whiskyvel kínálja meg. Egyik pedig szalad a szódáért. Koccintanak A harmadik pohárnál befejezik. All right! Minden rendben, mehetünk tovább. Már lövöldözi tüzes szigonyait a trópusi Nap, amikor autónk bekanyarodik a kaszárnya udvarára. Megérkeztünk Marsa Mat ruhába, Egyiptom legfontosabb stratégiai pontjára a nyugati fronton. Sziklás part ölelésében a kikötő mozgalmas képe éles ellentétben áll a homokon épült sátor-, illetve harak várossal, ahol minden csendes a alig látni katonát. Az egésznek vaami week end hangulata van, csupán a harakok előtt kettős rendekben álló tanksor jelenti a disszonanciát, de még ezt a háborús foltot is tompítja a tankok mellett békésen kérődző tevesereg. Tank és teve. Ez az, amit látni lehet. És a tnk sem egyéb, mint a sivatag gépesített tevéje, egy, kettő, sőt több púppal is néha. Az angolok arra is rájöttek, hogy a teve lényegesen kevesebb benzint fogyaszt és mindezen felül jobban is szalad az úttalan sivatagban, mint a tank, így azután még a ma háborújában sem nélkülözhető ez az igénytelen robotosa a homoknak: félelem nélkül üget az ellenség felé és ügetésében egy-két golyó még nemigen állítja meg. Akkor is, amikor már érzi, hogy vége, úgy ereszkedik térdre, alázatosan és puhán, hogy gazdája minél kényelmesebben érjen földet. Egy altisztet adnak mellém, aki átvezet az egyik kaszárnyaépületen így következnek a szobák: bár büffé, ping-pong terem, billiárd te-Hittyke nem Hiszik, nem fáj a liba, Csak Saller cipőt húzzon fel rája. Szabadalom, Petőfi Sándor u. 14. Ter-rém, könyvtár, fürdő... az az érzésem, hogy becsaptak, valamelyik szállodában vagyunk ... Azután egy nagy terem, ez már kaszárnya, de ennek az ajtaját is így nyitja fel kísérőm: — A hálószoba! Három sorban egymás felett deszkaágyak, mintegy ezer. Mindegyiken névjegy. Feltűnő, hogy a legtöbb ágy fejénél fénykép van kifüggesztve: női fejek, a Tommyk sweetheart-jai, akik otthon maradtak. Alig pár ember lézeng a teremben. A többi? Csatáznak valamerre Amikor visszajönnek, napok, néha hetek múlva, névsorolvasás. Ki hiányzik? Annak a neve lekerül az ágyról, várják egy fejfára, a fejfát leszúrják a homokba, pálmafa borul föléje és Afrikának szépséges kék ege . .. Az olasz repülők is jártak gyakran ebben az azúrkék égben és tátongó nyomokat hagytak maguk után itt a földön. Azokat nézzük Kísérőm rendkívül szűkszavú. Csak azt mondja meg, mikor történt a támadás. Egyebet semmit. Itt egy épület romokban, a másikat most építik, a kikötőben is láttam hajókat, amelyeknek csak az orruk állt ki a vízből. Mintegy négy kilométerre nyugat felé látom az első kiépített védelmi vonalat. Körülbelül tíz kilométer hosszúságú sánc, előtte betonfal és drót-akadály, beásott ágyú- és gépfegyverfészkekkel. Körülzárja egész Marsa Matruhát. Mindenütt járőrök, távcsővel kémlelik a sivatagot. Harcikocsik zúgnak dél felé. Most repülőgépek tűnnek fel, alacsonyan szállva, Lybia felől érkeznek, angol bombázó gépek. Kört írnak le a város fölött és leszállnak. Megkapom a friss délutáni jelentést: „Szokásos járőrtevékenység mindkét részről. Légierőnk bombázta Kirenaika főbb hadászati pontjait. Egy gépünk nem tért vissza.“ Az altiszt engedőmével szóba elegyedtem egy újzélandi pilótával. Fiatal, pirosképű fenegyerek. Tegnap bombázott, ma szabadnapos. Mikor megtudja, hogy újságíróval áll szemben, olyan zavarba jön, hogy alig bír megszólalni. — Én jobban érzem magam odafönt, itt lem sohasem biztos — mondja és érezni a mozdulatain. Cjándékort Kígyó-utca 2 (Váci-utca sarok) Szabott árak, hogy idegenszerűen, bátortalanul mozog itt a homokon. De lehet, hogy ez csak a lámpaláztól van. Egyik kérdésemre elmondja, hogy a sivatagban igen nehéz a célzás bizonyos optikai nehézségek miatt, azonkívül a légvédelmi ütegek a homokban jobban álcázottak és így több a veszély. Elismeréssel nyilatkozik az olasz pilótákról. Általában a pilóta, bárhová tartozzék is, nem ismer ellenséget, csak vetélytársat. Lovagiasan elismerik egymás kiválóságait és számukra akkor is hőstett a hőstett, ha az ellenség vitte végbe. — Egyébként — fűzi tovább — nem is a pilótákról van szó, hanem a gépről. A légiháborúban nem a jó pilóták győznek, hanem a jó gépek. Sorakozót fújnak. Parancskihirdetés. Megkapom a menetlevelem. Még ma éjszaka indulok tovább, végig a fronton a Siva oázis felé .... Tenyésztett gyöngyök Cirkon-ékszerek Ponderdobozok Divatékszerek Hummel-kerámiák Gránát-ékszerek tizedének legnagyobb jelentőségű vállalkozása is, a közeljövőben megjelenő tizenkétkötetes délszláv írói sorozat. Az Egyetemi Nyomda kiadásában, hivatalos támogatással pártfogolt nagyértékű sorozat Sremac, Nusics, Stankovics, Crnanski, Petrovics szerb írók. Seno, Ralusics és Kazor horvát írók egy-egy regényét, továbbá több szerb, horvát és szlovén novella-antológiát fog tartalmazni. Gál István: Kisnépek mindenese az irodalom. Nemcsak a belső megújhodás sürgetését vállalják az írók, de a nemzetközi viszonylatok megjavításának előkészítő munkáját is. A délszláv—magyar jószomszédsági viszonyt is tudósok művei mellett két évtizeden át jórészt írók tartották köztudatban. A magyar irodalom délszláv kapcsolatai úgyszólván idősebbek, mint nemzeti irodalmunk. Ismeretes, hogy a humanizmus nagy magyar képviselői között milyen szép számmal szerepelnek délszláv eredetű írók és tudósok. A folytonosság azóta is megszakíthatatlan. Werbőczy, Zrínyi horvát kiadásai, Kármán szerb fordítása, Kazinczy barátkozása, Széchenyi példaadása azonban mind csak elszórt, kis körre szorítkozó szellemi közösséget teremtett délszlávok és magyarok között. Mint környező népeinknél mindenütt, úgy a délszlávoknál is a nagy áttörést, a maradandó és ösztönző hatást Petőfi jelentette, valamennyire a szerb, de legalább is a belgrádi közönség előtt. A rádióban gyakran olvasnak föl Mikszáth-, fsórisz-novellákat, a színházakban a nemzetközi kommerszdarabok mellett Herczeget, Zilahyt is bemutatták. Nagy megbecsülésnek örvendenek a Nyugat írói és a fiatal nemzedék költői. József Attilát, Illyést, Móráit többre taksálják talán, mint itthon, s tudományos körök nagy figyelemmel kísérik a magyar néprajz, főként Ortutay munkásságát. Írók hídja a Dráván át VASÁRNAP, 1940 DECEMBER 22. Magyar Nemzet ’’s Petőfi, Jókai, Madách, Ady a délszlávok közt Petőfi délszláv fogadtatása egészen korai: 1850-ben már megjelent a János Vitéz, s a következő években rapszódiáinak és népdalainak egy egész serege szerb nyelven. Az egyik legnagyobb szerb író, Zmáj-Jovanovics János orosz, angol és német fordításai mellett Petőfit mutatja be nemzetének. Zmaj- Jovanovics természetesen maga is erős hatása alá került Petőfi költészetének. Az ő nyomába léptek a többi szerb Petőfi-fordítók: Popodix, Maries, Sztojics, Zsivojnovics, stb. A múlt század ötvenes—hatvanas éveiben rengeteg Petőfi-fordítást közöltek a szerb folyóiratok. Brandes Blagcje, kinek népdal fordításai a parasztság közé is leszivárogtak, ódát is írt Petőfihez s ebben sajnálja, hogy nem maradt a szlávok között s a magyar nemzetet emeli fényével . .. Jaksics Gyúró, a szerb irodalom egyik legizmosabb tehetsége pedig kijelentette, hogy Petőfi nélkül nem lett volna költő soha. A szerbiai Petőfi-kultusz elevenségére mutat, hogy a belgrádi rádióban csak nemrégiben rendeztek Petőfi-estet, szavalatokkal és dalokkal illusztrálva az előadást. A bevezetőt maga Petrovics Veljko, a rádió magyar iskolája igazgatója, a kiválóZerb költő tartotta. Petőfi népdalait, mondjuk, ma is hallani belsőbb szerbiai tájakon, egyszerűbb emberek mulatozása közben is. A magyar lángelme halhatatlanságában osztozik kortársával, a nagy mesemondóval. Érdekes, hogy Jókai elsősorban szintén a szerbeket hódította meg. Nem kevesebb, mint harminc regényét fordították le szerbre, ezekből ma is sokat olvasnak még állandóan. A legtöbbet Jovanovics ,1. fordított le Jókaitól, slorvátra mindössze négy, szlovénre pedig csak két Jókairegény van lefordítva. A harmincas években egész Európában feléledő Madách-kultusz fordíthatta a délszláv közvélemény figyelmét Az Ember Tragédiája felé. Madách első szerb fordítását 1889- ben jelentette meg a Petőfi- és Arany-fordító Zmaj Jovanovics, de nem aratott sikert vele. A közelmúltban aztán egyszerre két új Madách-fordítás is jelent meg a szerb könyvpiacon. Az egyik Jankulov Boriszlávé 1938-ból („Klearcilos" álnéven), a másik Sztefanovics Szvetiszlávé, mely ez év nyarán került ki a sajtó alól. Sztefanovics formahű fordítását, mint nekem említette, kerek két hét alatt végezte el, ami bámulatos teljesítmény. Az ő Madách-fordítása annál jelentősebb, mert a teljes Shakespeare-fordítással is ő ajándékozta meg nemzetét. Nagy rutinján és évtizedes műfordítói gyakorlatán kívül nagy segítségére lehetett magyar származású felesége, Hadits Gitta, aki érdeklődését a magyar remekműre terelte. Sztefanovics fordítását a belgrádi rádióban is előadták s az ottani Nemzeti Sznházban is színrekerült. Az idén jelent meg Az ember tragédiájának szlovén fordítása is: Niko Kuret szlovén színpadi író és Vilko Kovak professzor kétéves közös munkája. A ljubljanai nemzeti színházban a szlovének is elő szándékozzák adni. Ady költészete, ha a délszláv nagyközönség előtt még kevéssé ismert is, annál inkább megbecsülik irodalmi körökben. Sokat tett az Ady-kultusz jugoszláviai kiterjesztéséért világháború előtti ismerőse, Manujlavics Tódor, a kitűnő szerb író. Mint más délszláv írók, Manojlovics is elsősorban a korai, franciásdy-verseket tekinti szívügyének, azokat is fordította le. A horvát irodalmi tudatba Krlezsa Miroszláv, ez a féktelen, összeférhetetlen őssebesség vezette be Adyt. Nagy tanulmányt írt róla s igaza ábrázolására lefordította pár versét. Egy hazai Ady-szakértő szerint a külföldi irodalomnak aligha van hasonló súlyú Ady-tanulmánya, a nagy magyar költő európai helyét a horvát író határozta meg legszavatosabban. Krlezsa szerint Ady Kelet-Európa legnagyobb költője. A magyar klasszikusok mellett természetesen élő íróink ismertek Délszláv irodalom magyar nyelven A világháború után nemcsak a régi eleven és közvetlen közlekedés bénult meg; jóidőre a szellemi öszszeköttetés is megszakadt. S itt meg kell mondanunk: a magyar irodalmi- és sajtótermékek kitiltása, mely részben még ma is érvényben van, egyáltalán nem segíti elő a jobb megértést és tökéletes együttműködést. Mint más leválasztott területek új hatalmaival, a délszlávokkal is először az ott élő magyar kisebbség vette föl a szellemi érintkezést. Az új szellemi környezetbe került magyar író-társadalom, akarvaakaratlanul, új jelenségekkel ismerkedett meg s kötelességének ismerte föl, hogy ezeket a magyar olvasóközönségnek továbbítsa. Legtöbbet e téren a vajdasági magyar irodalom oly korán elhúnyt szervezője, Szenteleky Kornél cselekedett. Még a huszas években antológiát adott ki a modern szerb líra remekeiből, s folyóiratában, a Kalangyában, állandóan ismertette a délszláv írókat. Szép fordításokkal szolgálta a megismerések ügyét Ambrus Balázs is. Kázmér Ernő nagy kitekintésű tanulmányokban mutatta be szinte az egész délszláv szellemi múltat és jelent. Kázmér műveinek összegyűjtése nagyban elősegíthetné a magyar közönség érdeklődésének megnyerését a délszláv irodalom iránt. A magyar fővárosban a délszlávmagyar irodalmi érintkezések legbuzgóbb, fáradhatatlan létrehozója Csuka Zoltán. Fordításaival és láthatár c. folyóiratával, de méginkább szervező képességeivel fölbecsülhetetlen szolgálatot tett a két szomszédnemzet kölcsönös megismertetése terén. 1939 dec. 19-én a Zeneakadémia kamaratermében megrendezte az első délszláv irodalmi estet. Ezen Manojlovics és Sztefanovics személyesen is bemutatkozott. A szépen sikerült és úttörő jelentőségű estet a magyar rádió is közvetítene. Jórészt Csuka kezdeményezésének köszönhető a délszláv—magyar irodalmi megismerés utolsó két éve Történelmi felelősség Mikor a közelmúltban Macsek, a horvát parasztpárt vezére egy dunai parasztállamszövetség tervezetével lépett elő, magyar részről népi politikusaink és falukutatóink üdvözölték a legnagyobb örömmel. Bajcsi-Zsilinszky Endre, Kovács Imre, Erdei Ferenc szavait szívesen fogadta a délszláv közvélemény. A szerb, horvát és szlovén szellemi élet képviselői azonban nemcsak íróink működését figyelik, hanem a teljes magyar szellemi életét. Az Apollo, Magyar Szemle„ Századok és más lapok közleményeire szinte élénkebben reagáltak, mint itthoni illetékes köreink. A délszláv emberrel rokonszenvező magyar írók és tudósok nyugodtan folytathatják munkájukat, a történelem csőbb utóbb igazolja elveik igazát. Ha van évszázados diplomácia, akkor kisnépek azt elsősorban a szellemi élet terén bonyolíthatják le. A közeli hetekben a magyar külügyminiszter látogatása által előkészített talajon megindulhat a szellemi élet képviselőinek biztos és nyugodt közös építőmunkája is. Januárban magyar írók egy csoportja és a Magyar Külügyi Társaság vezető emberei lelátogatnak Belgrádba, hogy a sorsközösség hitvallásáról élőszóval is bizonyságot tegyenek. Az egyik hídverő magyar író, Németh László szavait vihetik magukkal: „Van abban valami leverő, hogy Zrínyi Péter és Zrínyi Miklós népe, mint Jellasich és Kossuth népe állhatott egymással szemben (inkább a köztudatlanságtól, mint valódi érdekektől elválasztva) s hogy a szerb balladákban egymás tulajdonságait oly jól ismerő két katona-nemzet, a szerb és a magyar, Sábáénál egymás hazug fantomának ugorhatott neki. Dr. Kemény Zoltánné Hirsch Klára és Blum Mih,ilyné Hirsch Erzsébet tájdalomból meijterten tudatjuk, hogy szereteit Anyuskánk özv. Hirsch Jánosné Flischer Etelka a legjobb Édesanya és Nagymama, önzetlen testvér és rokon, december 12 .én Szekszárdim váratlanul, rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják: ur. Weinberger Eiléré Fleischer Irén. Fleischer József, dr. Grümvald Árminná Flescher Frfila testvérei, dr. Kemény Zoltán. Bum Mihály vejei, dr. HirschSándor, dr Grünsvald Ármin sógora, Kemény Iván unokája. Tiszta szivének emléke férfiké él bennünk. temesvári Ivánná és gyermekei Sándor és Margit fájdalomtól porig sújtva, de Isten aktiratában megnyugodva tudatják, hogy cs valádjuk büszkesége, a jóság megtestesülése, forrón szeretett férje, édesapánk a Fomlerr biztosító főtisztviselője, a Turul és Malombiztosító r. t. megalapítója és volt vezérigazgatója tragikus körülmények között december 18-án, életének 62., legboldogabb házasságának 36. évében elhunyt. Életét családjának és a jótékonyságnak szentelte, örökké gyászolni fogjuk. Drága halottunkat december 22-én, d. e. H12 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Gyászolják még menye, veje, unokái és mindenki, aki ismerte. Jj . .t. J a.(/ G371asaQi, házassági, érzelmi problémáival Krduljm cr»felé«uskot. Fn««-t j tól 7-ig. Wesselényi-utca 19. L 9. M. GARY. Ur.Qcp «& vasárnap is. Gyönyörű kUn#ildl gyapjúszövetek mealep' fwfrnfTCr|| nél, Erivébetoics,'a AJ sJvLvlll tér udvarban. Eredeti modellek obcee Ollvnál Ekvébet-tér 7. írbuu V’Ilynai xeleton: 380-018. Hústalan napok miatt De törje fejét készítsen növény húst 18 «iS15TM* Kepirító: Meinl tzaközletekben és Növényi tépwrflieza. Huszi u. 10