Magyar Nemzet, 1941. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-18 / 63. szám

6 Szót kérek én is! A Magyar Nemzet-at úgy is­­m­erjük, hogy a végén szót ad a megtámadottnak és elítéltnek is. Nem akarok én vitázni, ami mondanivalóm volt Egés Gyulá­hoz, azt elmondtam a Magyar L 1 című hetilapban. Az irodalmi vitákat majd csak az idő dönti .S így volt ez a múltban is, így marad a jövőben is. Nánássi Lászlónak, a parasztnak azon­ban válaszolnom kell. Nem tu­dom, honnan veszi, az Illyés cik­kéből hámozta-e ki, hogy én va­lamilyen oldalon vagy falakon belül hadakozok és vezérkedek Ahogy ő mondja, „belülről dön­getem a falakat“. Ugyanez van elterjedve a Magyar Nemzet számos munkásolvasója között is. Itt tehát már nem a szellemi viták ellenőrizhetetlen, félre­érthető vagy félremagyarázható tételeiről, hanem tényekről van szó. Lássuk hát a tényeket. Nos, én nem vagyok benn se­hol, nem vezérkedek sehol. Nem vagyok szerkesztője, de még fielső munkatársa se egyetlen lapnak se, nem vagyok elnöke, titkára vagy más vezetője egyet­len egyesületnek vagy pártnak se, így aztán nincs is hol vezér­­kedni, hacsak nem az udvaro­mon a gyerekek, tyúkok és ma­lacok között. Hiába volna hát bennem az a fene nagy vezérke­­dési hajlam, nincsen ki felett vezérkedni. Illyés Gyula se ma­gánosabb mint én. S ha én nem is sírtam el, mint ő a seregtelen vezérről szóló szép versében, hogy „csak egy Isten érezhet így“, az bizonyos, hogy nincs az életemben semmi irigyelni való. De ne mondhassa senki, hogy megkerülöm a kérdést, hát viszontkérdezek. Beszéljenek a vádolók világosan: hol vagyok én, kikhez tartozom, kiknek szol­gálok és kiknek a kenyerén élek? Avagy, ha olyan bolond vagyok, hogy ingyen szolgálok, hát melyik pártnak vagy gazda­­sági hatalomnak szolgálok. Nézzük először osztályszem­­pontból. Melyik osztályhoz tar­tozók? A szegény parasztság­hoz. Nemcsak elméletben, ha­nem gyakorlatban is. És nem írói programból vagy reklám céljából, hanem kegyetlen mu­szájból, mert az irodalomból nem élhet meg még egy magá­nos költő se, nemhogy egy csa­ládos ember. Másik kérdés: kiknek szolgá­lok? Melyik az a „túloldali“ párt, újság vagy egyesület, ame­lyik azt mondhatná, hogy Ve­res Péter az enyém? S ha itt­­ott el is ejtenek rólam meg­becsülő vagy csábító szavakat, hol a bizonyíték, hogy engem valamelyik politikai vagy gazda­sági hatalom a szolgálatába ál­lított? Kormánypárt, nyilasok, Imrédyék, liberálisok, kisgaz­dák, OMGE, GYOSZ, TÉBE, ilyen vagy olyan irodalmi tár­saságok, ezek a mai magyar hatalmak, de melyiket szolgá­lom én ezek közül? Sehol, sen­kit, soha. Nem felejtettem el, amit a Számadás utószavában írtam, hogy egyetlen kötelessé­gem­ osztályom és fajtám szol­gálata legjobb tudásom és tehetségem szerint. Az aztán magától értetődik, hogy osztályom és fajtám alatt nem ilyen vagy olyan múlandó pártokat, hanem az egész dol­gozó magyar népet értem. Pa­rasztságot, ipari munkásságot és alkotó értelmiséget együtt. Igenis, alkotó értelmiséget és nem középosztályt, mert az egészen más. Egyetlen értelmes célja az életemnek, hogy azt a nagy történelmi változást szol­gáljam, amely ezeket az osztá­lyokat egyetlen harcos közös­séggé olvassza össze. Ne higgje hát senki, se Illyés, se más, hogy engem az u. n. középosztály eszközül használ a magyar nép ellen. Akikkel és szóbaállok az értel­miségi fiatalok közül, azok ma­gyarok és szegények. Elhagya­toltak és kitagadottak, mint maga a magyar nép. Jórészük paraszt- és munkásivadék. Nem angolbarátok vagy németbará­tok, hanem magyarbarátok. És én vállalom őket, mert szüksé­günk van rájuk Vállalom őket, mert ők is vállalnak engem, nemcsak mint írót, nem is mint „beszélő kutyát“ vagy „paraszt­pojácát“ (Illyés szavait), hanem vállalják velem az osztályomat és az elveimet is. Verró Péter Hiemelték a három kispest diákot Gránátre­jtegetőket tartóztatott le a rendőrség Vasárnap délután temették el Kis­­­pest város osztatlan részvéte mellett a kedden történt kézigránát szeren­­csétlenség három kis áldozatát, Szi-Sieti Sándort, Vasaik Ödönt és Pintér Károlyt. A ravatalozó előtti térséget szinte virágoskertté változtatta a ren­geteg koszorú és csokor. Több mint 10 (XX) ember vett részt a temetésen. A gyászszertartás befejezése után a gyengélkedő Siklaky István iskola- Ik.izgató búcsúbeszédét Harasztitg Jiándor, az iskola matematikai tanára olvasta fel. — Ha gyermekeket temetünk — mondotta a többi között —, azokért az apró életekért az egész magyarsá­got felelőssé kell tenni, hogy jól őr­ködtek-e a rájuk bízott Halai életek fölött. A hiába ontott vér tetemre­­hívja azokat, akik a haza védelmére szánt fegyverekkel ártatlan gyermek­­életeket ontottak ki. Figyelmeztetem innen is a magyar anyákat, hogy tart­sák távol gyermekeiktől a kétes ele­­im­ket és hívják fegyverbe az egész, magyarságot a bölcsek védelmére.. A megdöbbentő szeren­sétlenség ügyében hétfőn délelőtt érdekes for­dulat történt: a főkapitányság rob­­bítióanyag tartása miatt letartóztatta Bozók­ Viktor 41 éves pénzügyi író hén­ napi bérest és Mészáros László 3­­ éves kifutót. Bozóki kispesti, Thö­­rcely­át 17 számú házban levő laká­sáti a detektívek házkutatás alkalmá­ról kilenc gyakorib kézigránátot tolat­tak. Kihangzottak olyan tanivallonist­­aok, hogy a közelmúltban Bozóki több éles gránátot rejtegetett Miután Bozóki lakása közvetlenül a kispesti városháza mellett van, a rendőrség valószínűnek tartja, hogy ő tette ki a városháza főin mellé azt az éles kézi­gránátot, amely a múlt keddi szeren­csétlenséget előidézte. Bozóki a rend­­őrtéren nem tudott beszámolni arról, hogy hová lettek ezek az éles kézi­gránátok. Pestszenterzsébeten, a Nagykőrösi­­útőn a detektívek éles töltényeket, valamint két kézigránátot találtak. A nyomozás megállapította, hogy a ház­­kutatástól való félelmében tette ki azokat az utcára Mészáros László 33 éves kifutó aki azzal védekezett a rendőrségen, hogy a gránátokat nem­régen a Kiserdőben találta. Dozókit, aki régebben a hungarista párt tagja volt és Mészárost letartóz­tatták. A nyomozás a kézigránátrejte­­getők után tovább folyik. A járadékos és nyugdíjazott magánalkalmazottak ügye A Nyugdíjas Magánalkalmazottak Országos Szövetsége két novelláris törvénytervezetet készített. Az egyik novella az 1928 XL. t­­c. reformra, mely a 1920 P alanjaradékot az OTl­­nál 240 P-re, a MAfil-nál 300 P-re emeli, a 65 éves korhatárt pedig 00 évre leszállítja (tőrharcotoknak 5 évi kedvezménnyel). Ezenfelül járadék­­kiegészítésül kertes lakást nyújt a fel­gyülemlett tőkék felhasz­nálásával a járadékosoknak. A másik novella az 1229 XVI. t.-c. reformja, mely végre megszünteti a régi nyugdíjasok 30— 30 százalékos nyugdíjcsökkentését. A kereskedelemügyi minisztérium a ke­reskedelmi és iparkamarából tette át a tervezeteket véleményezés végett , a kam­ara mindkét tervhez igen ked­vező véleményt adott. A szövetség el­nöki tanácsa most jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott Somlyó Gyula fő­titkárnak a két novella előkészíté­séért s felhívja az OTI- meg a MARI­­járadékosokat, valamint az 1926. évi XVL­­-c. alapján nyugdíjazott ma __Magyar Nemzet__ giaalkalmazottakat, hogy a két no­vella sürgős életrehívását célzó fel­terjesztés aláírására mielőbb jelent­kezzenek a titkárságnál délelőtt 10— 12, délután 5—6 között. (Szondy-utca 14. szám.) Az újságíróintézmények közgyűlése Az Újságírók Szanatórium Egyesü­lete szombaton délelőtt tartotta köz­gyűlését Hegedűs Gyula elnöklésével Az elnöki megnyitó után Wali­­l­ovszky Károly igazgató terjesztette be jelentését, megtartották a szük­séges választásokat, s miután indít­vány nem volt, a közgyűlés rövid idő alatt véget is ért. Ezután Zim­mer Ferenc elnökletével a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete tarlótt közgyűlési Az elnök bejelen­tette, hogy a nyugdíjintézet ebben a­, évben ünnepli hatvanéves fenn­állását és ebből az alkalomból orszá­gos ünnepséget rendeznek, amely­nek fővédnökségét vitéz Nagybányai Horthy Miklósné vállalta. Az ünnep­ségeket Áldozócsütörtökön tartják és a nyugdíjintézet ezt a napot a jövő­ben minden évben az újságírók nap­jává avatja és minden évben ünnep­ségeket rendez, amelyeknek jövedel­méből a nyugdíjintézet vagyonát kí­vánják kiegészíteni. Délben az Or­szágos Magyar Sajtókamara tartotta közgyűlését vitéz dr. Kolosváry- Borcsa Mihály elnöklésével Először a Sajtókamara kiadói főosztályának közgyűlését tartották meg, majd az újságíró főosztály közgyűlése követ­kezett. Dr. Kolossá­ry-Borcsa Miháály elnöki megnyítójában arról az ör­vendetes összhangról emlékezett meg, a amely a Sajtókamara és a többi újságíróintézmények között fennáll. Az elnöki megnyitó után Gáspár­­Jenő, a Sajtókamara igazgató-főtit­kára számolt be a kamara elmúlt évi munkájáról. A közgyűlés a főtitkár indítvá­nyára dr. Hindy Zoltánt az Országos Magyar Sajtókamara tiszteleti tag­jává választotta. Végül a főtitkár a törvényes határ­­on belül beérkezett indítványokat ismertette, majd a közgyűlés az elnök zárószavai s­lán a Himnusz elének­lésével ért véget. Zenei hírek * Böszörményi Nagy Béla remek-Zwie. Nagy teherpróbát jelentett Bö­szörményi Nagy Béla hétfői zongora­estjének műsora, mert azon Bach Goldberg változatai és Beethoven százon felüli opuszai közül a B-dúr és r-moll szonáták szerepeltek. Ez a hatalmas program emlékeztet ben­nünket a művész pár év előtti be­mutatkozó koncertjére. Ami akkor ígéret volt, az most beteljesülés, Bö­szörményi Nagy Béla mester a maga nemében és a legnagyobbak közé emelkedett. A figyelmet teljesen le­kötő, alaposan átgondolt előadásé­ban különleges technikai és szellemi felkészültsége nagy felelőségtudattal és rendkívüli etikai komolysággal pá­rosul. Nagyszabású esztétikai élményt jelentett a slammerklavier Adagijá­nak tiszta költészete, míg a Goldberg variációk és a c-moll szonáta remek tolmácsolásában ritka élményként, a mű szellemének és az előadó átélés heti intenzitá­sának teljes egybevágá­sában gyönyörködhettünk. A kivéte­lesen nagysikerű hangverseny viharos tapsait a művész Bach e-moll fugája Beethoven B-dúr Bagatellje ráadá­sával tudta csak lecsillapítani. (G. E.) * Modern olasz kamarazene. Az Olasz Kultúr intézet hangverseny­­ciklusában szerdán, március 19-én este 8 órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Paltronicri vonósnégyes ad hangversenyt Mo­dern szerzők (Labroca, Tommasini Mallpiero) művei mellett a Verdi ünnepi év alkalmából a nagy olasz zeroköltő egyetlen vonósnégyese is szerepel a műsoron. Telmínji liegeresi siomifllon V. 8. Nagy műsor. failoni­ Wognír-íét 27-én Losonczyval. Máról mű­sorütközés miatt halászivá. (V. 8.) Jegyek Kon­certnél. TOMBOLÓ SIKER A JOYMVAHI MÁRCIUSI MŰSORA J EL-ULAMA 120 szereplővel és még 1S világhírű artistaszem. Előadások kezdete este 9 órakor Csütörtök, szombat és vasárnap fél 5 órakor mérsékelt helyárak. KEDD, 1941 MÁRCIUS 11 Összeírják a Németországban dolgozott magyar mezőgazdasági munkások hátralékos keresményét Az Országos Gazdasági Munkaköz­vetítő Irodához gyakran érkeznek pa­naszok arról, hogy az elmúlt években Németországba közvetített magyar mezőgazdasági munkások a Német­országban átutalás céljából befizetett márka­ keresményeinek egy részét mindezideig nem kapták kézhez. A visszamaradt keresmények többnyire onnan származnak, hogy a munká­sok Németországban általában töb­bet kerestek, mint amennyit a német valutáris intézkedések következtében hazautaltatni módjukban állott. A munkások nagy része figyelmeztetés el­lenére ezt a keresménytöbbletet nem vásárolta el, hanem megkísérelte át­utaltatni A hatóságok most össze­írják a Németországban do­lgozott ma­gyar munkások hátralékos kereset-­­ követeléseit. Az összeírást a gazdasági­­ felügyelőségek végzik. (Magy. Tudj Rendelet a távbeszélő-díjszabás módosításáról A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter március 15-ével életbelépő rendeletet adott ki a távbeszélő­díjszabás egyes tételeinek módosítá­sáról. A rendeletben a miniszter a multiplex rendszerű alközpontokra szekrényenként megállapított 110 pengő használati és fenntartási, va­­lamint 100 pengő fenntartási díj­tételt hatályon kívül helyezi. Az ilyen berendezések díját jövőben a posta­vezérigazgatóság fogja esetenként megállapítani. Az egységes hálózatba tartozó vá­rosok (községek) területén, illetőleg olyan települések területén, ame­lyekre az anyaközségtől eltérően kü­lön alapdíj van az előfizetői állo­másokra megállapítva, az igénybe vett törzskábelér-párak mindegyike után 10 pengő, de legalább 20 pengő a havi alapdíj. Ezeknek a beszélge­tési díja havonta az A. csoportban ötszáz beszélgetés 14 fillérrel számí­tott 70 pengő díja, a B. csoportba tartozók hétszázötven beszélgetés 14 fillérrel számított 105 pengő díja. Az egységes hálózathoz tartozó két olyan város (község) vagy központ­tal bíró település között, melyeknek székhelyén automata hálózat van, az érdekelt két város (község, telepü­lés) területén igénybevett olyan­ törzskábelér-párak mindegyike után, amelyek a város (község, települései területén túl nem mennek, 10 pengő. Ezeknek havi beszélgetési díja az A. csoportban ötszáz beszélgetés 14 fillérrel számított 70 pengő díja, a B. csoportban hétszázötven beszélge­tés 14 fillérrel számított 105 pengő díja. (A két város — község, tele­pülés — között az összeköttetésért igénybevett törzskábelér-párok mind­egyike után 30 pengő ) Az egységes hálózatba tartozó két olyan város (község) vagy központ­tal bíró település között, melyek kö­zül legalább egyiknél LB, vagy sze­­lektoros hálózat van, a havi alapdíj ugyanaz, mint az előzőnél, a beszél­getési díj pedig havonta az A cso­portnál ezer beszélgetés 14 fillérrel számított 140 pengő díja, a B cso­portnál ezerötszáz beszélgetés 14 fillérrel számított 210 pengő díja. A hitelező megtagadhat­ja új áru szállítását a késedelmesen űzető adóstól A hitelélet szempontaiból elvi je­lentőségű ítéletet hozott a budapesti­ törvényszék dr. Pehő Tibor­ tanácsa. Egy genfi gyár pert indított egy budapesti kereskedő ellen, akitől a részére küldött áruk vételárát köve­telte. A bíróság előtt a kereskedő el­ismerte, hogy tartozik, de viszont­kereseti követeléssel lépett fel azon a címen, hogy a gyártól ismét ren­delt árut, a rendelést elfogadták, de az árut mégsem szállították le és így kár érte. Hivatkozott a 659. számú elvi jelentőségű határozatra, amely szerint a hitelező nem tagadhatja meg az áru szállítását, ha az adós az előző szállításból kifolyóan vele szemben tartozásban maradt. A törvényszék ítéletében úgy dön­tött, hogy a genfi gyár kereseti kö­vetelésének helyt adott, míg a buda­pesti kereskedő viszontkeresetét el­utasította. A bíróság ezt az ítéletét a kövekező érdekes indokolással ma­gyarázta: — A törvényszék megállapította, hogy a 659. sz. elvi jelentőségű hatá­rozat, amelyre a budapesti kereskedő hivatkozott, 1915—16 évben kéletke­zett, amikor még a háború előtti hi­telviszonyok ismeretében és hatása alatt jött létre. Az azóta eltelt idő alatt azonban az általános gazdaság® helyzet úgy változott, hogy a h­itel­­ügyleteket a legszűkebbre korlátoz­ták. A gyárosok, illetve nagykeres­kedők és kereskedők között általá­ban az ügyleteket készpénzfizetéssel­ bonyolítják le, a hitelező pedig az adósától megkívánja, hogy szigorúan a kikötött határidőben teljesítsen fi­zetési tekintettel arra, hogy a világ­háború befejezése óta olyan ténykö­rülmények merültek fel, akár az ál­lamhatalom intézkedése, akár pedig a pénz természetes romlása folytán, amik indokolttá teszik a hitelezőnek azt az álláspontját, hogy a kikötői fizetési határidőhöz szigorúan ra­gaszkodjék és a fizetés elmulasztása esetén a hitelen alapuló üzleti össze­köttetést ügyfelével megszüntesse. A genfi gyárnak ez a magatartása a fent említett és az adós teljesítését zavaró körülményekre indokolt. En­nek folytán jogszerűen járt el a gyár, amikor az adósának már elfogadott rendelését nem teljesítette, mert az a fizetéssel késett. Így tehát a genfi cég nem volt okozója a kereskedő esetleges károsodásának, ami az el­maradt áruszállítással érte. Színházi hírek * Sé­fi jubileum lesz márciusban a pesti sznpadokon. Huszadikán a Györgyöt báli adják századszor a Magyar Színházban, 23-án lesz a Kaland százhetvenötödik előadása a Nemzeti Kamaraszínházban, 27-én a Te játssz a szerelemmel kerül színre huszonötödször az Andrássy Szín­házban s végül 25-én a Négy asz­­szonyt szeretek ünnepli százhuszon­ötödik előadását a Madách Színház­ban. * A Művészet Barátok zene- és irodalmi társaság uto­t tartott estjén ti. Rákos Boriska jazz-zongorahang versenye, dr. Palágyi István régi ma­gyar énekszámai és Bán Magda ma­gyar tánca és balettje aratott nagy ■tikért. * A Tabáni álom, Vécsey Leo és Waller László operettjének utolsó két előadása kedden és szerdán lesz a Kamara Varieté Színházban. A­ bemutatta parádés szereposztásában Csütörtökön új műsorát, a „Pesti szimfónia“ című vidám revüt mutatja )be a népszerű kis színház. Erdélyi Miéivel, mint vendégpriruadonnával, sok humorral, ötlettel és hat világhírű artistaszámmal, köztük a filmekről jól ■sniert, híres Duo Karens­sel. * A Royal Varieté „Tavaszi revü" műsora az átütő, elhatározó siker egyében pereg estéről estére táblás­­lázak mellett. Különösen nagy sikere­­van a Travis és Orlov tánckettősnek, a Titasi hangulat, a Martini és az El Ulama tzínpompás artista­evű­­nek ta­g sok színpadi mókának. Színházak manóra Operstut*. Kedd G47): Lohengrin (A. 1AV - Szerda d. u. (4): Bűvös vadon. Este: Nini* előadás _ Csütörtök: Márta (B *8.) - Pántok (Vfl): Walkür (C. 18.) _ Szombat: Falstall (D. 18.) — Vasárnap d. n.: Nincs eladás. Este: Mosoly országa (3. Hé.) Nemzeti Színház. Kedd (Hl ): Kerrycne. — Scr­’o: N'iskavourt asszonyok. — Csütörtök (V.): pántok (NI. 1.): Kerycne. — Szombat (Bem. bért.), vasárnap este: Hol az Igazság? - Vasárnap d. u.: Cyrano. (3 tyS.) Nemzeti Komm­asz­ínház. Minden este és vasárnap d. u.: Kaland. (Viet. 848.) Madárk Színház. Minden este és vasárnap d u.: Négy asszonyt szeretek. (Viel, tytt.) Magyar­ok­vetödén Háza. Kedd d. o. (3): Vi­dám ilyennek délután. Este (7): Vitát lélek (B. 5.­­ — Szerfia (V*S) C 5 ), rajltörlők (W) (D. 1­.), péntek (7) (K. 5 ): Vitát lélek. — Szombat­h/SV Elnémult haram­unk (F. 3.) — Vasárnap d­e. (10): Leventeünnep. D. u. (3): Álarcot­­bál. Vígszínház. Kedd (H.): Hatty&val. — Szerda: Féltékenység. — Csü­törtök: Italt'íVal (D.) . Péntek: Féltékenység. — Szombat, vasár­nap este (V ): H’d­vildal. — Vasárnap d. u.: Fé­tékenység. (144, 418.) Magyar Szinitás. Minden este és vasárnap d u.: Gyergyói bál. (5:41. ^48.) Andrássy Színház. Minden este és vasár­­­nap d. d : Ne játssz a szerelemmel. (144. ^48.) Főváros! Ope­rettszínház. Minden este és vasárnap d. o.: Fitofiritty. (láz. 148.) Pöstrum­­a Pesti Színházban­. Minden est® és vasárnap d u.: Tekintettel arra. (445. Má).) Royal Varieté. Minden este é­ a vasárnap d u.: Tavaszi revd (445. 9.) Kamara Varieté. Kedd, szerda: Tabánt álom. — (.*()törtöktől minden este, szombat I ti., vasárnan V u 3 e­ rtad.: Pesti szim- Mnia. r*40. szombat: á, 9 va*.; 144. 147. 9.) Komédia Orfeum. Minden este és vasárnap d­r.: Itt teli sz­dgálat és Kassner, a varázsló. (V45. V49) Kisfaludy Színház Minden nap: Az ördög nem alszik (14fi 8. vas. tál. Rifi V49.) Erzsébetvárosi Színház. Minden nap: Nehéz ma férjhez menni (VAS á, vas.: V44. 441. V49) Jázaefvárosi Színház. Minden nap: Danka PaU aótan­ja. (KA K ru: 144. %., kt.)

Next