Magyar Nemzet, 1941. május (4. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-07 / 103. szám
6 Huszonkét esztendős egységünket ne zavarják meg az anyaországi pártok ellentétei — mondotta az erdélyi párt marosvásárhelyi alakuló közgyűlésén Mikó Imre képviselő Marosvásárhely, május est „Vagyat .Vemre" tudósítójától. Az erdélyi párt marosvásárhelyi tagozata a napokban tartotta alakuló közgyűlését a közművelődési ház nagytermében. Adorján Gábor rét. lelkész, elnök, üdvözölte a megjelent tagokat majd Szíjgyártó Gábor vezetésével a tisztikar jelölésének megíjtésére bizottság alakult. Amíg a bizottság működését befejezte, dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő, aki központ képviseletében jelent meg a a párt gyűlésén, mondotta el beszédét. Kijelentette, hogy a pártközpont sokat vár a székely főváros közönségének szervezkedésétől és azt szeretné ha e szervezkedés a párt eddigi pozícióját megerősítené. Ezután történelmi visszapillantást vetett a székely főváros nagy horderejű, eseményekben gazdag múltjára, kiemelte, hogy kid évvel ezelőtt ebben a városban erősítették meg az erdélyi vallásszabadságot. Majd arról beszélt, hogy Itt volt az első erdélyi ítélőtábla, itt van a Teleki-téka, a város adta a Bolyainkat, Borsos Tamást, Aranka Györgyöt s a kisebbségi életben ebből a városból indult ki a valloni és vállalni jelszó. A bécsi döntés által Marosvásárhely határszélre került és az új helyzetben mintegy vakvágányra futott, mégis ez a város a súlypontja a visszacsatolt területnek, mert ez az a híd, amely összeköti a székelységet a magyarsággal. Ezután az erdélyi párt működéséről beszélt. Az erdélyi párt — mondotta — nem olyan párt, mint a többi, mert nem akar kormányra jutni s ezért nem is ígéri, hogy mit tesz majd, ha kormányra jut, mint a többi pártok. Ez az összejövetelem pártalakulás, hiszen a pártalakulás pártoskodással jár s az erdélyi párt et sem teszi. Az erdélyi párt azért alakult, hogy Erdélyt megőrizze a pártharcoktól. Mi itt 22 évig kéz a kézben mentünk, a 22 év alatt megőrzött egységünket ne zavarják meg az anyaországi pártok és ne hozzanak közénk ellentéteket. El, belső honfoglalást hirdetünk. 32 év alatt anyagi és erkölcsi javaikból kisemmizett magyarságot az öt ,megillető jogaiba akarjuk visszahelyezni .A nemzetiségi kérdés Erdélyben mindig előtérben állott, de a vallásszabadság hazájában a tegnapi elnyomottak nem lehetnek a holnap rhuomói Az országépítő erdélyi németséggel évszázadok óta állunk őrt a nyugati kereszténység védelmében Európa legkeletibb sarkán. .A román nép számára gyulafehérvári ígéretek helyett ,igenlistváni gondolat szellemében biztosítani kívánjuk a románra hlán közoktatást, nyelvük használatát a közigazgatásban, a bíróságok előtt. .A felekezetek közötti békét hirdetjük s ebben példát akarunk szolgáltatni az anyaországnak is. A felekezeti béke évszázados erdélyi hagyomány. et kiváltjuk a meg pávobbodott Magyarországon a szolgálni A zsidókérdésről szóba kijelentette, hogy ez általános európai probléma ■— 4 kisebbségi sorsban — • loyints »rutin — megtanultuk rímek és rangok n’lkül tisztelni egymásban embert »s magyart. Ezért felemeljük szavunkat a j dm kórság betegrs szi• flövész ellen is Ki erdélyi párt célja a földművesi leg a kisiparos* ' nng-resitiM. küzdés .« buroksáéi.» »'>-«. i felekezeti oktatás fenntart sa Végül Mikó Imre felveti a kérd»I, van-e fr.gn.subsjiga kfilfln érdemi politikának. Most »an ítégyr.zÁr eves forduló.» az erddsi fejedel niség megalakításinak mert 1.141-ben foglal', ej ti török szultán és osztotta három i ;\zft Magyaroszagol. Ez « profilé ma »égig» ónul az egész lórié-] jók. be • nines ;rgoslifvigr. i? r| | d lvi politikának hiszen erddlyi po ] rítű a ' em M volt soha. u: erdélyi fel [UNK]’'Un i rtrm a magyarság, hitre in S'n'emán okozatából jött létre. Errl szemben v>tt »au jogosultsága a erdélyi politikának, ahol Erd.ly az •*■ id.'s idem alatt n Janóit a »síéi lábán j *rn( és bizonyos önkorminyzati szellemi« lett szeri. ízzel e t-bhizmö aond'dkodtHsc’l, glele’ezsrk k-K^tsi békével, u: osztályok k'-'iii különbség megszüntet', trorla inuk fefrissíteni azt a: pmongot, 'melynek Erdély mindtr hkr a kebelében akar maradni. A román uraiom 23 esztendeje alatt óban rombolás föl» t in. me!» el sem • lót k. «‘tn a tatár nem dúlt ez or* «z in t 2;’ vi t tifsat 'dm ezt hei-e-'u-ri , e; a I illőn «pedáh- erd di i politika Mont fogadjuk, heg» »•■ [UNK]mmifele erőszaknak engedve, rém fogunk több» Erdély földjén más uralmat, mint magyart tűrni. Mikó Imre után Szíjfférfi Gibor beterjesztette a jelölőbizottság által elkészített javaslatot a tisztikar megválasztására. A jelöléseket az alakuló közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Eszerint elnök lett dr gróf Taldaloghz Mihály, alelnökök Nagy Endre, dr. Duha Tibor, dr. Bíró István, dr. Bogdán István, Bustya Béla, id. Váradi Ariád. Adorján Gábor lelkes hangú beszédben adta át ezután az elnöki széket Toldalaghi Mihálynak. A főispán percekig tartó eljenzés után mondotta el rövid programbeszédét, kijelentve, hogy mindenben csatlakozik Mikó Imre képviselő beszédéhez, azzal a különbséggel, hogy ő igenis azt akarja, hogy az erősebb, a boldogabb, a magyarabb magyarság megteremtése nemcsak erdélyi, hanem kormány program legyen. A közgyűléshez fordulva arra kérte a jelenlevőket, hogy tartózkodjanak minden olyan megmozdulástól, ami csak jelszó, tartózkodjanak minden szélsőségtől, hiszen az erdélyi szellem legszebb tulajdonsága a mérséklet. „Népies, szociális Magyarországra van szükség, hogy a nagy tömegek szociális fejlődése biztosítva legyen, mert ha így lesz, így ellent tud állani bárhonnan jövő nyomásnak.“ Végül is az erdélyi párt tagjait arra kéri, hogy mindenki külön-külön is hasson oda, hogy embertársai tartózkodjanak a szélsőségektől, hiszen itt a végeken az ellenállásnak erősebbnek kell lenni és ezért fokozottabban tilos a pártoskodás. bízik Beszédét azzal fejezte be, hogy az erdélyi szellem térhódításában és a magyar jövendőben. A főispán beszédét nagy taps fogadta. A szlovák gazdasági miniszter Bárdossy miniszterelnöknél Medlicky Géza szlovák gazdasági gazdasági miniszter látogatást tett miniszter a keddi napot is Budapesten töltötte. Délelőtt Varga József iparügyi miniszter a Dunapalotában viszonozta a szlovák miniszter hétfői látogatását, majd mindketten a Nemzetközi Vásár megtekintésére indultak. Délután egy órakor a szlovák Bárdossy László miniszterelnöknél.tana Szendy Károly polgármester a Szent Gellért-szállóban villásreggelit adott szlovák Medlicky Géza tiszteletére. A miniszter kíséretének tagjaival együtt kedden a koraesti órákban gépkocsin visszatért Pozsonyba. Németország részvétele a Budapesti Nemzetközi Vásáron Szendy Károly polgármester, mint a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöke, vendégül látta azokat a német birodalmi hatósági tényezőket, akik a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása alkalmából a magyar fővárosba érkeztek. Ez alkalommal a német vendégek és a főváros vezető tényezői mellett megjelentek a magyar kereskedelmi kormány, a hajda-p esti német követség, a Német— Magyar Kamara és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Budapesti Nemzetközi Vásár több képviselője. Pohárköszöntőjében Szendy Károly polgármester meleg szavakkal üdvözölte a megjelent külföldi vendégeket, egyben örömének adott kifejezést, hogy a Német Birodalom a háborús helyzet ellenére, ez évben első ízben hivatalosan is részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Válaszában dr. Mainiahl birodalmi biztos, aki a német birodalmi propagandaminiszter hivatalos képviselőjeként jelent meg a vásáron, rámutatott azokra az előzményekre, amelyek a Német Birodalomnak a vásáron való részvételét megelőzték. Megállapította ennek kapcsán, hogy Németország a rendelkezésre állott tülkéve, időrenti tekintettel, hivatalos paviilonjaiban ez évben csak gazdasági hetett be.. tájékoztató irodát rendezszó, amelyel kisegítő megoldásról van az illetékes német tényezők főképpen azért vállaltak, hogy a birodalom eleget tegyen ft magyar részről elhangzott meghívásnak be’vm l)c szükségesnek látták illetékes ezt az ellmeneti megoldást i.7«‘zt i*, hogy a Német Birodalom megjelenésével jelét adna » két állam között lnniilló barátságból és szövetségből folyó jószándéknak és annak az elhatározásnak, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár nemzetközi gazdasági jelentősége , hivatalos megjelenés Által német részről is látható felismerésben részesüljön. Dokumentálni kívánták végül a német hatóságok ezzel a részvétellel azt az erős gazdasági érdeklődést, amely a német ipari körökben fennáll és amely a két ország gazdasági árucseréjében egyébként az egész év során állandó kifejezésre jut. Pohárköszöntőjében dr. Manoald birodalmi biztos mindezekre való tekintettel szükségesnek látta hangsúlyozni azt is, hogy német részről meg fog történni már most minden előkészület arra, hogy a Német Birodalom a legközelebbi Budapesti Nemzetközi Vásáron hivatalos árubemutatóval is részt tudjon venni. A részvételt a jövőben oly keretekben tartja szükségesnek, amely a Német Birodalom gazdasági jelentőségének és a német—magyar gazdasági kapcsolatok egyre terebélyesedő méretéinek megfelel. A német importáruk fedő magyar és külföldi iránt érdekkereskedelem egyébként már ez évben is alkalmat talál a vásáron arra, hogy Németország számos ipari újdonságával a vásár különböző szakmai cső farijának keretében megismerkedjék A vásáron a német gyárak ez évben aránylag nagy számban közvetlen egyéni kiállítással vesznek részt. Tekintélyes a száma azonban azoknak a német birodalmi vállalatoknak is, amelyek állandó magyar képviseleteik útján gondoskodtak ipari termékeiknek a magyar árumintavásárok vahi bemutatásáról. A polgármester fogadóestjén megjelent számos német és magyar előkelőség által élénk helyesléssel fogadott fejtegetéseket követően mint értesülünk — részletes megbeszélésekre is sor került, amelyek alapján kilátás van arra, hogy a Német Birodalom gazdasági életének hivatalos vihari részvétele a jövő évtől kezdve állandósultnak tekinthető megoldás felé fog közeledni hátralevő napokon cnk reggl fél kilenc órakor kezdődik a Vásár kzi«id > immár ö6-ik Budapesti Nemzeti':i Vásárt az állandó zsúfoltság jellem*' Szűk lett a vásár területe E« kiderült m is, hogy a sok látogató felfokozott munkát jelent nemcsak a rendezőségnek, hanem éppúgy a kiállítóknak !» Tekintettel kellett lenni err. és modellt kell adni « kiállóknak Irigy tggel idejben rendbehozhatsák a «landot, kiegészíthessék az ;.rut. felkészüljenek sz új tömegszolgálatra. A »dsár vezetőség«férj elhatározta, h««gy .i vásár kapui reggel 8 órakor .zeniül csak a kintiünk számára Imín»k megnv .Iné t látogatokt,itisrg részére a n'síft a hátralévő tapokon j j tsak rt i ]* 17 ö órakor nyitják meg ■ s ekkor k*zdil szolgálatukat <1 jrog- I pénztárok is Kedden a szlovák gazdasági miniszternél, dr. Medlicky Gézának látogatása volt a vásár egyik nagy enemAnre A »«ndégminiszter Varga I .Ic.'s'd kereskedelmi miniszter kíséretében érkezett és Hollóssy István vezérigazgató kalauzolása mellett nézte meg a vásárt. A több mint két cm hosszat tartó körséta során I minister, akinek első látogatása természetesen a szlovák nemzeti pavillonnak s/ij l. Uniételien kifejezi'- re juttatta nagy lels/éjét a látott :'k lelet* Délben bzendu Karoly pol ».i.-mester dí- /ebédet adott Medrickv miniszter <s kísérete tiszteletére, amiben Varga József kereskedelmi miniszter, a fél város két alpolgári mürve, valamint a v.-a. vezetői és magya- ga/dssagi élet számos eöje is megjelent. TE,BrON3IAMAINK: Szsrkentőség .... *17.8-42/) Kiadóhivatal .... *126-726 Nyílttéri hirdetéscivitálv *120-1 SO SZERDA, 1941 MÁJUS*. A fővárosi zenekar mesterbérletének mérlege A fővárosi zenekar befejezte a népművelés égisze alatt tartott tíz, estéből álló mesterbérletét. Mielőtt a rendkívüli hangversenyekre kerülne a sor, magasabb zenepolitikai nézőpontból ismét végigtekintünk a cikluson. Vizsgálódásunk mértékét a korszerű feladatok, a múlt és jövő eszményei állapítják meg. Lapozgatva a zenekar hivatalos kiadványául tekinthető Zene régebbi évfolyamait megállapíthatjuk, hogy a múltban olyan szerves kultúrprogram nyilatkozott meg, ami a legteljesebb elismerést érdemli. Közönségnevelés, a zenei műveltség terjesztése, a fiatal magyar tehetségek gyakori szerepeltetése és mindenek felett a magyar alkotások állandó, céltudatos műsorra tűzése és tartása jellemzi ezt a munkát. A hangversenyek beszámolóiból látjuk, hogy kezdetben a műsor egynegyede, majd a zenekar fennállásának P5. évfordulója alkalmából 1938 márciusában közölt statisztika szerint az előadott művek egyharmada (pontosan ?,4%) magyar szerző alkotása. Örömmel olvastuk ugyanekkor a hivatalos álláspontot, mely szerint: „A Székesfővárosi Zenekar semmiképpen sem akar versenyre kelni a hivatásos zenekarokkal. Szolgálatot akar tenni. A gépzene világában az élőzene szeretőjét ápolja, mélyíti, a zenei műveltséget terjeszti, vagyis közönséget nevel a legmagasabb zeneművészet számára.“ Évadunk népművelési tervezetét vizsgálva— ha ugyan az ötletszerű és szegényes összeállítást annak lehet nevezni — azt látjuk, hogy az újonnan átszervezett fővárosi zenekar lényegesen elkanyarodott attól a magyar zeneszerzőket, karmestereket és előadóművészeket egyformán fölkaroló népművelési programtól, mely a régi zenekar komoly érdeméül számított. Sokkal előbbrevaló kultúrfeladatok vannak, mint a maga hasznát tekintő üzleti élelmesség által már bevezetett mesterbérlet kisajátítása és lebonyolítása. Elsősorban a nagymiukú Filharmónia dolga, hogy kellő megfontolás alapján ápolja a külföldi kapcsolatokat. A fővárosától mindenekelőtt azt várjuk, hogy közönségnevelés és szervezés égető kérdésének megoldására, a hazai zenekultúra minél teljesebb kiépítésére, a magyar művészet intézményes biztosítására törekedjék. Ezzel szemben azt látjuk, hogy míg a Filharmónia 1940—41 évadi 7 hangversenyén elhangzó 28 számból 10 magyar szerzemény és 5 hazai bemutató, addig a főváros mesterbérletén szereplő 31 mű közül csak kettő magyar alkotás. Magyar bemutató egy sem volt. A műsor, a hazai és külföldi vendégkarmesterek megválogatása arra vall, hogy a zenekar élére állított ifjú igazgatóból már koránál fogva is hiányzik az a tárgyilagosság és hozzáértés, mely ilyen fontos kérdések elintézéséhez elengedhetetlenül szükséges. Szóvá kell tennüük a mesterbérletekkel lebonyolított kétféle párhuzamosan sorozat vitán fenlálló anyagi és művészi fiaskóját is. A 2400 személyes Városi »Színházban az alig 40 bérlőt számláló zeneirodalom gyöngyei ciklus és a tavaly fényesen bevált, most egész, csekély érdeklődést szerek seregszemléje kiváltó hang sorozat kétségtelenné teszi, hogy nemcsak koncepcióbeli, hanem súlyos szervezési hibák is vannak s mindenek fölött szerencsétlen a 200.000 pengős költséggel ..korszerüsiteli“ hely megválasztása. A ,,Magyar Művelődés Házává" elíiléplelett Városi Színházból olyan alaposan elmaradtak a ,,népi“ tömegek, hogy hírmondójuk is alig akad Az a társadalmi réteg, mely a mesterbérletek közönsége, közlátogatás nélkül is tud tartani zenekarokat. Ott állítsák sorompóba a fő i»áros szerveltségét, áldozatkészségét és hatalmas erejét, ahol az kívánatos, de semmiképpen »mi megengedhető, már a rossz zenész szociális »is/on.'ok miatt sen) hogy a ko;i üzen fenntartói! fövárosi zene Lur az il/ietet is jelenl incsferbér- scl-k kisajátításával tud"kn allani konkurremiát támasszon és a majgánvállalkozás kenyérkeresetéi veszélyeztesse. A mesterbérletesdinél sokkal előbbre való, hogy a kispolgári és munkástömegek meghódblására induljon s a ,,filléres közönség" zeneigényét elsőrendű produkciókkal elégítse ki. Minden csak szervezés kérdése, hiszen az Opetraházban jóideje szünetelő munkáselőadásokon egy üres hely sem maadt. Keressék fel a közlekedési költséget sem bíró tömeget a maga lakóhelyén s szervezzék meg végre a kerületenkinti zenekari koncerteket. Van a fővárosnak számos nagyszabású iskolája, köztük bízó nyara olyan is akad, melynek tornaterme alkalmas ügyesen összeállított népszerű hangversenyek tartására. A gyakorlatban be nem váló, rövidlátó célkitűzések helyett a hazai viszonyoknak legjobban megfelelő eszmékkel ha már feltétlenül kísérletezzenek újat De leghelyesebb, ha most akarnak, amikor az anyagi keretek is megvannak, a múlt példáját követik és értékes, művészi teljesítményekkel nyerik meg a tömegeket. Ha igazi „szociális kultúrát“ akarunk, gondoskodjunk arról, hogy a legkitűnőbb művészek előadásában ismerhessék meg a legszélesebb rétegek a zeneirodalom igazi gyöngyeit. Magasztos kultúrmissziójának a szakszerűsített fővárosi úgy tud megfelelni, zenekar is csak hia bekapcsolnnk egy olyan komoly készültségi és kiváló muzikalitású tetterős karmestert, aki «az együttest a legnagyszerűbb művészi feladatok megoldására céltudatosan neveli, fejleszti és homogénabbá Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a főváros zenekarának, még ha legelső hangverseny-együttessé válik is, akkor sem az a feladata, hogy mesterbérletekkel kísérletezzen, pláne nem, hogy ezen belül kezdő fiatal karmestereket szerepeltessen, még ha az illető történetesen saját házi igazgatója is. Csillény Béla dr kirívó mesterbérleti szerepeltetését még akkor is szóvátennénk, ha nem közpénzen fenntartott zenekar koncertjéről lenne szó. A mesterbérlet, mind a közönség, mind a szakember előtt a „márkázott“ világjáró zenekarművészek produkcióját jelenti. Szeretnénk tudni, hogy a népművelési ügyek tanácsnoka Némethy Károly dr. és a fővárosi kultúrpolitikát végsőfokon irányító Szendy Károly dr. polgármester milyen indokokkal lépteti elő ezt a tapasztalatlan, kezdő ifjú dirigenst mesterré? Ki vállalja ezért a kirívó esetért a felelősséget? Ezután már csak azért is érdeklődnünk kell, mivel köztudomású, hogy jelen esetben Csilléry András s dr. volt városvezér fiáról van szó könnyen ez a tévhit támadhat mintha az ő politikai vagy egyéni érdemei késztetnék a főváros vezetőségét arra, hogy ilyen hatalmas összeget áldozzon egyéni ambíciók kielégítésére. Miután köztudomású hogy a mai viszonyok között milyen nagy számban nélkülözik az igazán kiváló magyar muzsikus tehetségek a megfelelő anyagi bázist, közérdekből fel kell vetnünk. Az 1940 júliusában a főváros alsófokú zenetanfolyami hegedűtanáréi Vásra kinevezett Csilléry Béla dr . mint a főváros zenekarának igazgató-karnagya nem élvez-e többszörös illetményt, továbbá milyen minőségben, mint alsófokú tanár, mint igazgató vagy mint karnagy része s it 1 közeli álásban! G. K. Az alföldi és az erdélyi ifjúság találkozása Kolozsvárott A Magyar Tudósító jelenti: A Kolozsári Egyetemi Magyar Diákok Szövetsége meghív la Erdély fővárosába a Segci Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságát. Az együttes május 7 én, s/fnldn adja elő Shakespeare lundet-jrt, amelynek előadásával Szegeden országra szóló nagy sikert aratott. A szegedi főiskolásokkal együtt Kolozsvárra érkezik Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem rektora és Kik Sándor egyetemi tanár, papköltő,, aki egyébként i S-veclő előadást tartja. Szent-Györgyi Albert szegedi rektor a kolozsvári diákszövetségben az egyetemi ifjúság szervezkedéséről és jelentőségéről tart előadást.