Magyar Nemzet, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

4 ÚJ ÉJFÉL EL­Ő­TT Január elsején haltam meg. Ez volt a tragédiám. A szoba túlsó sarkában szólt a rádió, valamelyik templomban éppen az újévi ének hangjai szabtak ma­gasba: „Óh szép Jé­zus, ez új esztendőben", s az ének közepén szépen elaludtam, örökre. Jó apám lefogta a sze­memet. Aztán otthagytam őket, a többi nem érdekel. De most, ezen az estén vissza kellett jönnöm még egyszer. Új hazámban az a szabály, hogy aki még egyetlen napot sem szenvedett abból az évből, amelyben testéből szabadult, an­nak vissza kell térnie még egy pillanatra. Csak egy pillanat az egész,­­te mily hosszú és kínos e pillanat! Mit tudjátok ti, mennyi egy pil­lanat annak a számára, aki már megkóstolta az időtlenség bol­dog semmijét! Visszajöttem hát azzal a reménnyel, hogy elröp­pen a kiszabott időparány s ak­­kor véglegesen és többé vissza­térésre nem kárhoztatva, itt­hagyhatom e szomorú anyagvi­lágot, ahol az idő és térfogat uralkodik, tompa fények és tit­kos homályok rettentenek, ahol zörejből áll a hang és szag az az illat is. S a bűn! Érezni a rothadó lelkeket... Iszonyú bün­tetés számomra e pillanat! Jártam az utcákat, mert jár­nom kellett. Voltam otthon is, de elmenekültem az ismerős környezet elől; ez még fájóbb volt a többinél. S lassan ismerős lett a többi is: a szó, sóhaj, pa­nasz, kacér nevetgélések, vá­gyak, könnycseppek s gyűlöl­ködés. Kezdtem emlékezni. Ilyen volt akkor is; a világ nem vál­tozott. S egy utcasarkon — ezt aka­rom elmesélni, mert ez volt számomra új — megláttam s hallottam a csodát. Ott, ahol az emberi beszéd a legerősebb, ahol legzajosabb a járás-kelés és forgalom, ahol legfényeseb­bek a kirakatok, egy hirdető­­oszlop mögött két alak vonja magára figyelmemet. Fejük fe­lelt egy villamosára öt perc híján éjfélt mutatott s ők izga­tottan suttogtak, mint cinkosok a tett előtt. Közelebb osontam hozzájuk s megismertem őket. Egyik.,­ Sovány, szakállas öregúr volt,­kis pocakkal és beesett or­cával­, fiatal korából emlékez­tem rá. A másik ifjú még, ami­lyen az öreg volt akkor, amikor megismertem, fehér köntöst vi­selt, a Szeme csillogott és izga­tottságán észrevettem, hogy nem más, mint lámpaláz, az első szereplés előtti mámor, boldog izgalom, belső tűz, remény és bizakodás. Az emberek szaladtak körü­­löttük, az újságárusok lapcíme­ket üvöltöztek, a transzparensek villázva hirdették a legjobb cipőmárkát, ők azonban zavar­talanul tárgyaltak tovább. Kö­zelükbe lopakodtam egészen s figyeltem szavukat. — Milyen akarsz lenni egyál­talán? — kérdezte az öreg kissé türelmetlenül. Az ifjabb komolyan válaszolt: — Szép. — Szép... Szamárság! Én is az akartam lenni. Mindenikü­nk szép akar lenni. Ez a baj. Mert egyikünk sem gondol arra az indulás pillanatában, hogy az embernek is köze van hozzánk, évekhez, nemcsak nekünk az emberekhez. Milyen módszert dolgoztál ki, amely szerint cse­lekedni akarsz? — Nem dolgoztam ki semmi­féle módszert. Jósággal akarok minden embert boldoggá tenni, hogy ezáltal megszépüljek én is. Az öreg felnevetett. — Haha! Te azt hiszed, irá­nyítani tudod a boldogságot az emberek szíve felé? Ők még egymást sem értik meg, nem­hogy tégeded­ Két hét sem telik el az életedből, amikor rádöb­bensz, hogy az emberek irányí­tanak téged és tudd: az ember önző, kegyetlen és kapzsi. Sze­szélyes az ember. Mit teszel, ha egyik esőt kér, amikor a másik napsütésért imádkozik? Mit te­szel, amikor rendszereket és életeket pusztítanak el egyesek, hogy vér utáni szomjúságukat csillapítsák, nem törődve köz­ben az árvák és özvegyek köny­­nyeivel? Mit teszel, amikor megkérdezésed nélkül porba ti­porják eszményeidet, a jóságot és szépséget, a boldogságot és megértést, s mások becsületét? Amikor o­koznak téged és ősei­det, akik világra engedték őket? Amikor tizenkét karod mind­egyikére súlyos gondokat akasz­tanak? Amikor napujjaidat, el­sőtől az utolsóig, teleszórják ha­missággal és rágalommal, szi­tokkal és szennyes bűnnel; mondd, mit teszel akkor? — Ne folytasd ! — kiáltott fel iszonyodva az ifjú. — Ez nem igaz. Nem lehet való! — Igaz! — mondta búsan az agg. — Higgyél nekem. Az em­berek erőszakosak és durvák. Meg vannak győződve, hogy urak az idő felett és elrontják a szépet rúttal, a jót gonosszal, az igazat hamissal és saját ok­talanságukkal rombolják le boldogságukat. Ha kemény le­szel és vad, akkor eredményt és sikert várhatsz, különben nem. Ostor kell nekik, nem jóság; az ostorral szemben meghunyász­kodnak, mert gyáva nép az em­­ber. Te csak verj, fiam, az idő­sökbe javára válik mindnek. — Dehát ez kegyetlenség, atyám. — Igaz, kegyetlenség, de szük­ség van reá. Nevelni kell őket, mert kicsiny gyermekek; még te, az ifjú, időnemzetségü­nk újszülöttje, te is felnőttnek szá­mítasz velük szemben. Légy erős és határozott. Légy szeszé­lyes és kiszámíthatatlan. Légy közben jó is, váratlanul. Törülj le olykor egy-egy könnycseppet a síró szemekről és juttass örö­met, akármennyit, akárkinek. De aztán újra ostorozz! Ez a feladatod. Ne akarj szép lenni az emberek szemében, hagyd ezt későbbre, unokáidnak. Te csak kövesd tanácsomat. Nem baj, ha most, időd alatt, gyűlölnek té­gedet, nem baj, ha kegyetlennek­­tartanak; az sem baj, ha később is borzongva emlékeznek rád az öregek, mert nem tudják megérteni, hogy ostorod, mely hátukon csattogott, nemcsak a bűnhődés, hanem vezérlő ostor is volt egyben a szebb jövendő felé; nem számít, hogy mit vél felőled a teremtés koronája; a fontos az, hogy mit vél felőled a teremtés Ura, ki téged is meg­alkotott. Fontos, hogy megta­nítsd: az idő, ha ver, javít, s utána úgyis balzsamoz. Az ifjú tágra nyílt szemmel, csodálkozva figyelte az erőteljes szavakat és megrémült, amikor az öreg elhallgatott. Semmit se tudott mondani. Csak akkor né­zett fel, amikor az öreg újra megszólalt: — Vigyázz, fiam! Következel. Járj szerencsével! Ruháinak bő redei közül egy számot vett elő és feltűzte az ifjú mellére. Ebben a pillanat­ban az utcai lámpák elhomá­lyosodtak. Éjfél volt. Mintha tá­vozóban hallottam volna az agg szavát: — Bölcs légy, fiam, ne szép— Amikor kivilágosodott ismét az utca, az Ó­ év eloszlott már, mint a füst, s az Úr is elindult, egyre távolodott és egyre kisebb lett, míg el nem tűnt egészen. Valahol egy óra éjfélt ütött. Harangok kondultak meg min­denfelé a városban s én búcsúz­tam a földtől, mert lejárt a pillanat. Bardócz Tibor JÖN EVE CSODÁKNAK... —--------­ A PALOMAR-TÁVCSŐ MŰHELYTITKAI megfigyelésére. Eddig nem volt , ígérkezik és beváltja — a Falomar-teleszkóp ilyennek [ fűzött reményeket A TÁGULÓ VILÁGEGYETEM NYOMÁBAN ígérkezik és beváltja a hozzá fűzött reményeket. De lehet, hogy az anyag szerkezeti titkait fürkésző új mikroszkópok hivebb elképze­léseket szolgáltatnak a világ­mindenség törvényeiről, mint maga a Palomar-távcső. Közvetlen befejezés elött ál ugyanis egy 600.000—100 mil­ló­­szoros nagyl­ású mikroszkóp építése. Ezt a forradalmi jelen­tőségű mikroszkóp­it valóban építik — a szó legszorosabb értelmében —, hiszen akkora helyet fogad el, hogy csak na­gyobb teremben állítna­k fel. Korszakos jelentőségét pedig az a tény magyarázza meg, hogy a legerősebb nagyítású elektron­ilyenkor, újesztendő táján, ősi szokás szerint jóslásokba bo­csátkozunk, hogy így lesz, úgy lesz... De csodákat vajmi rit­kán jövendölnek meg újévi jó­saink. Itt mégis csodákról lesz szó, esedékes tudományos csodákat ígérő, kézzelfogható műszaki csodákról, egy 30 milliószoros nagyítású csillagászati távcső­ről, mely a világegyetem, a mikrokozmosz, a csillagok. A világ legnagyobb csillagá­szati távcsövét most kezdik be­szerelni a kalforniai Palomar­­hegyen épült obszervatórium­ban. 200 hüvelyk (több mint 5 méter) átmérőjű tükrével pon­tosan kétszerese a Mount Wil­­son-csillagda reflektorának, mely teljesítőképességével eddig mesz­­sze kiemelkedett társai közül. A Ferfontar-csillagda és táv­csövének építési munkálatai 1928-ban indultak meg, a há­ború négy éve alatt szüneteltek, hogy utána ismét felvegyék a munkát. mikroszkópot mintegy 500-szor, a rendes optikai mikroszkópo­­kat pedig SOJOOO-szer múlja fe­lül nagyítóképességével. Meg­szerkesztése Claude Mugnan, egy 37 éves francia fizikus ne­véhez fűződik. Az aptikai mikroszkóp üveg­lencsék által gyújtópontba sű­rített fénysugarakkal veszi célba tárgyát. Az elektron mikroszkó­poknál ez elektronkeve­raagne­­tikus sűrítésével történik. Ma­g­­nan eektronok he ge­­­ort fo­nokat (hidrogén-magokat) hasz­nál és a vizsgált tárgy képét egy f­uoreszkáló ernyőre vetíti. csillagrendszerek, tejutak életé­be enged mélyebb bepillantást és egy 100 milliószoros nagyí­tású mikroszkópról, mely a pa­­rányok, a mikrokozmosz, az atomok, elektronok, protonok és mezonok útvesztőibe ígér ámuló betekintést. Végső soron: nagyban és kicsinyben, fenn és lenn, kinn és benn azonos ter­mészeti törvények titkaihoz pró­bálunk segítségükkel közelebb férkőzni. Hatalmas technikai problé­mák vártak megoldásra, hiszen egy 14,5 tonnás tükör öntésé­ről, edzéséről, köszörüléséről és csiszolásáról volt szó. Maga az öntés csak 10 óráig tartott, a roppant üvegtömeg edzése azon­ban már kerek 10 hónapot vett igénybe. Csak ilyen lassú edzés­sel vehették elejét annak, hogy az üvegmasszában ne képződje­nek torzító egyenetlenségek. Ez pedig csak úgy sikerülhetett, hogy 10 hónapig az üveg egész tömegét egyenletes hőmérséklet alatt kellett tartani. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, vájjon tényleg tá­­gul-e a világegyetem, tényleg távolodnak-e a tejútak tő­lnk, akik a látható tejútak milliói­nak egyikén élünk, tény­eg rit­­kulnak és kiürülnek a vi­­gűr bizonyos térségei vagy pedig alapjukban tévesek-e a megfi­gyel­sükre alkalmazott módsze­reink? A tejútak szerkezeti és már­pedig egy ilyen tejút nem ki­csiség! Eddington, a nagy angol csillagász így adja meg a ,,tej­­útépítés receptjét": ,Végy 1O.O'IO mil.ió csillagot és oszd szét őket úgy, hogy a fény á Ing 3—4 év alatt jusson el egyik öl a má­sikig. Adj hozzá ugyi.nam.yi anagot esi­la­gok közti gáz alakjában. Mindezt hengered laposra és hozd forgásba sa­ját síkjában. Akkor o­lyan vai amit kapsz, mely kellő távo­lágból nézve, többé-kevésbbé hasonlí­tani fog egy tejd hoz." 10003 millió csillag egyetlen tejúton. Több billió tejút. A legközelebbi más tejül tőlünk 10 quadrilió kilométer! A tá­guló mindenség kerülete ,,e pil­lanatban" 70 quintmillió kifo­gási törvényeiből fontos követ­keztetéseket vonhatunk le. A fel­tehetően bi­liókra rugó tejú­ak mindegyikét ugyanis egy-egy atomnak tekinth­jük és így ör­­vényszerűségeik az atomok beső szerkezetére is ás­nak. Ha pedig a tejálak belső világába bete­kintést nyújt a Padomar-távcső , elképzeléseink már az ato­mok belső labirintusába is újat találnak. méter, azaz 6000 millió fényév, de könnyen lehet, hogy ennek tízszerese. Ilyen nagyságrendeket hoz közelebb hozzánk a Poomar­­teleszkóp Hogy nehéz ilyen tá­vols­ágokat érzékelni? Edding­­tonna­k is elsírták. ..Többször hallottam a panaszt — írja lát­ható méltatlankodással a kitűnő angol csillagászt —, hogy a csil­­lagásza­i számok olyan ü­gyök, hogy nem lehet őket át­fogni". Ránk magyarokra nem lehet panasza. Mi, akik átéltük az inflációt, igazán tudjuk, mi a trillió és fényév. Körülbelül annyi, mint egy aranyfedezetű pengő­nek adópengőben kifejezett ér­téke 1946 júliusában délután 3 óra 11 perckor. SZÖRNYŰ INFLÁCIÓ A VILÁGŰRBEN ITT A PROTON-MIKROSZKÓP! NYÁRRA elkészül Ennél körülményesebb és ké­nyesebb feladatot csak a tükör köszörülése és csiszolása jelen­tett. Olyan egyenletesen para­bolikus felületet kellett adni a konkáv tükörnek, mely miben sem tér el az eszményi görbü­lettől. Szerencsésen ennek is végére jártak és a 14,5 tonnás tükör ma már ott van az 1700 méter magas Palomar csúcsán és beszerelését várja. A következő feladat: felületb­re finom aluminiumhártyát von­nak, hogy ezzel tükröző erejét felfokozzák és egyben az el­homályosulástól is megóvják. Végül pedig beszerelik 375 ton­nás „bölcsőjébe", ami szintén nem lesz gyerekjáték. E munkálatok befejezése ez év nyarára várható, úgyhogy ekkor máris elfoglalhatják he­lyüket a csillagászok a nagy tudományos szenzációkat ígérő távcső karzatán. S alig kétséges: egy év múlva már olyan fel­ismerésekkel gyarapítják majd ismereteinket az égitestekről és a világűr mélységeiről, melyek az atomok szerkezetét is élesebb megvilágításba helyezik. __Ham Nemzet__ CSILLAGÁSZATI ELMÉLETEK VIZSGÁJA Milyen kérdésekre adhat vá­laszt ez az óriás­távcső, mely 30 milliószor többet mutat meg az égitestek életéből, mint a szabad szem? Például tisztázhatja a Mars­­csatornák sokat vitatott kérdé­sét, bár ma már a kutatás le­számolt azzal a feltevéssel, mintha ezek a rejtélyes, egye­nes vonulatok mesterséges­­— tehát észlények által épített — öntözőcsatornák lennének. Idényszerű változásuk inkább valamilyen, évadonként meg­újuló növénytakaróra enged kö­vetkeztetni. De lehet, hogy csak káprázat szülöttei. A Parom­ar-teleszkóp nagy fénysűrítő ereje azonban főként a naprendszerünkön kívül eső jelenségek tanulmányozására nyújt nagy lehetőségeket. S minthogy a világegyetem és az atomok belső világa egyazon törvényeknek engedelmesked­nek, az új égi felismerések az atomok szerkezetére is éles fényt vethettek. Ez pedig gya­korlatilag új és olcsóbb módo­kat tárhat fel az atomenergia felszabadítására. MI OKOZZA A MÁGNESSÉGET? Blackett 1947 nyarán felállí­tott, gyakorlati vonatkozásaiban is rendkívül nagy horderejű mágnességi elméletét is próbára teheti a Pa­lmar-csillagda. Az angol professzor szerint minden forgó mozgást végző, tömör test mágneses mezőt teremt maga körül — a földmágnesség is így jön létre — és ezt a jelenséget a Fehér Törpe néven ismert csillagtípuson különösen szem­beötlő módon érzékelhetnők, ha lenne megfelelő távcsövünk. AZ ÖRÖM Fájt tegnap nagyon a szívem, Jaj, mit lehetne tenni, S eszembe jutott hirtelen, — örömet kéne venni... De hol van olyan bolt, ahol A pulton kicsi mérleg S a stanicliba kedvesen Tízért örömöt mérnek. Hiába jártam mindenütt, Ily boltot nem találtam. Hazaballagtam csendesen, Bútól halálra váltan. Kereskedők, kereskedők, ó, nyissatok egy boltot, Ne legyen benne drága kincs, Se kincset érő dolgok, Ne áruljatok aranyat, Se ékszert, selymet, pálmát, Se ékkövet, se sírkövet, Se csipkét, pappant, párnát, Kereskedői Testület, Víg ifjak, drága vének, írjatok kérvényt, kecseset Az egek Istenének És szépen könyörögjetek, Hogy boltról boltra sorba Exportáljon kis örömöt Minden kis földi boltba... Te is veszel, vesz kegyed is, S a kedvesének ő is... Én is veszek neked tízért S anyósának a vő is .. S meglátjátok majd jó szivek, Megváltoznak a dolgok. — Ó, Isten add, hogy örömöt Áruljanak a boltok ... Babay József Csütörtök, 1948 január 1 Rendőrségi hírek A vonat alá vetette magát az óbudai va­stállomás közelé­ben Bencze Mihály 39 éves vil­lanyszerelő, aki nemrég tért vissza hadifogságából. Felesége közölte vele, hogy már nem szereti, válni akar tőle, efeletti elkeseredésében lett öngyilkos. A vonat halálra gázolta. Nyilasok áldozatát vetette partra a Szabadság híd pesti hídfőjénél a Duna A fej és végtagok nélküli női holt­test még az ostrom alatt került a vízbe. Gázmérgezés következtében meghalt a Dam­­janich­ utca 40. számú ház egyik lakásában özv. Linhardt Ignácné 88 éves asszony. Nyo­mozás állapítja majd meg, hogy öngyilkosság vagy véletlen baleset történt e. Villamos alá ugrott öngyilkossági szándékból a So­mogyi Béla­ út 2. számú ház előtt Bor János 45 éves állás­­nélküli pincér. A Rókus-kórház­­ba vitték könnyebb sérüléssel. Idegenellenőrző razziát tartott a KEOKH a főváros te­rületén. A razzia során 1400 személyt igazoltattak, közülük 68 egyént előálítottak, 26 sze­mélyt pedig őrizetbe vettek. Az utóbbiak ellen to­loncolási el­járást tettek folyamatba. Az őrizetbe vettek között több ro­mán és jugoszláv állampolgár­­ságú SS-regény van. Eljárás in­dult az Erzsébet királyné-szál­loda tulajdonosa ellen, mert bejelentés nélkül lakott nála külföldi állampolgár. Rémhírterjesztés miatt internálják Kelecseny Márta dohánygyári munkásnőt, aki dicsérte a fasiszta rendszert és szidalmazta a demokratikus áramberendezést. A fasiszta érában Sárospatakon a német főhadiszálláson mint gépírónő működött. Újformájú útlevelek bevezetését rendelte el január 1-től a belügyminiszter. Ennek következtében a régiformájú ú­tevelek meghosszabbítását és kiálllását megszüntetik. Kivé­telt képeznek az úgynevezett nagy K.­ú levelek. Azok, akik­nek régi formájú útlevelük még nem járt le, azokat az útlevél lejártáig megtarthatják. Január 12- ét érvényes útlevéllel ren­delkező egyén csak abban az esetben hagyhatja el az ország területét, ha azzal a határt elő­ször lépi át, egyébként min­den kiutazás előtt — ha érvényes útlevéllel rendelkezik is — kö­teles útlevelét a főkapitányság a levélosztályán megfe­­lő zára­dékolás és érvényesítés után bemutatni. Minden új és régi útlevéltulajdonos a levelének ér­vényessége ideje alatt csak egy­szer hagyhatja el az ország határát, minden további eset­ben ki­épési záradékot kell sze­reznie. Az új útlevél színe sö­tétkék, valamivel kisebb for­májú a réginél, fedőlapján a köztársaság címere van, a cí­mer körül a felírás francia és magyar nyelven. Takarmánydrágítás miatt — mint arról már beszá­moltunk — őrizetbe vették Lit­ai Mihá­y közellátási fel­­üg­yelőt, aki illetéktelenül ma­gas számlabélyegekkel károsí­totta meg a takarmányigénylő­­ket. A további nyomozás során őrizetbe vették a Pestszentim­­n­i Kisgazdák Termelési és Ér­tékesítési Szövetkezet üzletve­zetőjét Zurizatti Teréz és két igazga­óját, Meggyesi Istvánt és Csek­kei Bélát, akik a számla­bélyegekkel drágított takar­mányt a hatósági árnál maga­sabban szolgálta­ták ki. A nyo­mozás szerint ők szerezték Littai Mihálynak a megrende­lőket. Áramütés érte a Keleti-pályaudvar vil­lanyszere­­si műhelyében az egyik villanymozdony tetején dolgozó Vas Ferenc és Inota Pál MÁV géplakatosokat. Mind­kettőjüket súlyos ál­apotban a MÁV kórházba vitték. A nyo­mozás során eljárás indult Gosztonyi Antal gépkezelő el­len, aki bár tud­t, hogy a vá­gányon dolgoznak, a vágány fe­letti villamosvezetékbe mégis magasfeszültségű áramot kap, csolt bele. KÖRÜLNÉZÜNK A PARÁNYOK VILÁGÁBAN A francia fizikus 1942-ben a német megszállás alatt álló Pá­­risban, a Collége de France la­boratóriumában kezdte meg kísérleteit. Hogy megőrizze tit­kát a németek elől, csupán el­méleti megfontolásokra és szá­mításokra szorítkozott és csak a felszabadulás után látott hozzá a proton-mikroszkóp megépítéséhez. Magnan mikroszkópja min­den bizonnyal egészen új felis­merésekkel gyarapítja majd a tudományt, mert lehetővé teszi: 1. Az anyag molekuláris szer­kezetinek közvetenebb, szem­mel látható kutatását. 2. A fémek szerkezetének élesebb megin­nyításával új, célszerűbb­ öntvények előállítá­sát. 3. A biológusokat pedig kö­zelebb hozhatja a szerves élet titkaihoz és a betegségeket okozó tényezők felismerésével Új eljárásokat eredményezhet az ellenük való védekezésre. ★ Csak aztán jóra használják a protont és a Palomart!... Gáspár László Dr Halász Ferenc férje, El György és Editté gyermekei,­­ özv. dr Lázár Jenői édes- 9 anyja, Vadász Gézai Lázár Valéria és Ars­né szül. Lázár Éva fájdalomtól megtört jelentik, hogy dr Halász Fen az. LÁZÁR ÁGNES ER középiskolai tana az Imádott feleség, a anya, gyermek é­s akinek földi étele a sugárzása volt minden mára, december 30-án korában, bosszú és me viselt szenvedés után Emlékét soha el nei kegyelettel gyászolják korai, rokonai és , akik jóságos lénye­­ kerültek. Temetése január 3-án, szom­­­­baton d. u. 3 órakor lesz a a kerepesi úti temető hatottashá- ■ zából.­­ Az engesztelő szent­ $3 miseáldozat jen. 5-én 9 órakor ■ lesz a terézvárosi templomban. ■ mmmmumBmmm&BmBi Hirbehler Elemér a Singer Adolf cég tulajdonosa és fele­sége sz. Mandelbau­n Janka az Ó-év ut­olsó napján kapot szomorú hír után, összetört szívvel és létekkel jeentik, hogy imádott drága két leányuk és velük Vértes Andorné sz. HirSCHLER JUCI 24-ik évében, Hirsch­er Edit 19-ik évében Vértes Andor gépészmérnök akiket a nyilas fene­vadak 1944 november 10 én elhurcol­tak és 1945 március havában B­e­rgen-Belsen­ben a német náci gyilkosok elpusztítottak, követve egyetlen Pista fiún­kat, aki szintén gyilkos golyó által pusztult el. Drága jó gyermekeink, a viszont látásra!

Next