Magyar Nemzet, 1949. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Kedd, 1949 február 1 A világ közvéleménye rendkívüli fontosságúnak tartja Sztálin nyilatkozatát Sztálin válasza Kingsbury Smith kérdéseire az egész világon a legmélyebb benyomást keltette. Az amerikai politikai körökben a nyilatkozat nagy feltűnést keltett. Conway szenátor, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy rendkívül fontos eseményről van szó Sztálin nyilatkozata nagy jelentőségű — mondotta — és jó hírt jelent mindazok számára, akik elősegíteni kívánják a világ megbékélését és a nemzetközi együttműködést Londonban a brit külügyminisztérium szóvivői még nem foglaltak állást, de jólértesült politikai körökben hangoztatják, hogy Sztálin nyilatkozata fontos politikai lépés, amelyet haladéktalanul megbeszélések követnek a brit, az amerikai és a francia kormány között. Párisból jelentik, hogy a francia politikai körökben a legnagyobb megelégedéssel fogadták Sztálin válasát. A francia fővárosban általános a felfogás, hogy Sztálin válasza enyhíti a nemzetközi feszültséget. Rómában a válasz szintén nagy feltűnést keltett. Ott is ez a felfogás uralkodik, hogy Sztálin nyilatkozata hozzájárul a béke megszilárdításához. Washingtoni visszhang A Sztálin-intervjú Washingtonban nagy zavart keltett, mert a szovjet békeakarat hangsúlyozása ökölcsapást jelentett a háborús uszítók és rémhírterjesztők arcába. Az amerikai diplomácia most védelemre kényszerült éppen abban a pillanatban, amikor az Atlanti-háborús egyezmény valósággá válik. A Sztálin-intervjúra ugyanolyan hangnemben kell válaszolni, amilyent Sztálin is használt, tehát: a béke lehetséges és szükséges és Washington legalább olyan messzire hajlandó elmenni, mint Moszkva. Más szavakkal, Washington olyan helyzetbe került, hogy igenlően kell válaszolnia, mert mindenki a békét akarja. Az Atlanti Szerződés körüli vita Nagy visszhangot váltott ki a Szovjetunió külügyminisztériumának az Északatlanti Szerződésre vonatkozó közleménye is. A newyorki lapok azt igyekeznek „bebizonyítani“, hogy a Szovjetúnió volna felelős annak a világpoltikai helyzetnek megteremtéséért, amely a nyugati szövetség létrehozását szükségessé tette, a Reuter-iroda az angol külügyminisztérium szóvivőjének megjegyzéseit közvetíti, amelyekben meg sem félmételik letagadni a tervezett szerződés szovjetellnes irányzatát. Prága, Varsó, Szófia és Bukarest sajtója egybehangzóan rámutat arra, hogy a szovjet külügyminisztérium közleménye a háborús uszítókat véglegesen leleplezi. Részletesen ismerteti a közleményt a svéd, olasz, holland, finn és kanadai sajtó is. A Daily Worker mai vezércikke szerint a közleményből, továbbá Sztálin nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a Szovjúnió még erőteljesebb és kövekezetesebb harcot szándékozik jajtann, a háborús uszítók ellben és ebben szövetségeseinek tekinti a békszerelő országokat. Mivel az UNO bizonyos tekintetében akadályozza és fékezi a támadó törekvéseket, a Szovjetúnió még az eddiginél is nagyobb szilárdsága fog az UNO alaksázása és elpusztítása elen küzdeni. Szovjet lépés Oslóban Az oslói szovjet nagykövet közölte a norvég külügyminisztérium főtitkárával, hogy több rendelkezésre álló adat szerint rövidesen létrejön az úgynevezett Atlanti Szövetség és egyes sajtóközlések szerint abba Norvégia is belépni szándékozik. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az Atlanti Szövetséget olyan államcsoportosulásnak tekinti, amely ténylegesen szemben áll az Egyesült Nemzetek Szervezetével és olyan célokat követ, amelyeknek semmi közük sincs a béke megerősítésének, érdekeihez. Tekintettel minderre a szovjet kormány felkéri Norvégia kormányát, hogy világítsa meg álláspontját az Atlanti Szerződéssel kapcsolatos kérdőben, tekintetbe véve különösképpen azt, hogy Norvégiának a Szovjetunióval közös határa van. A szovjet kormány kéri annak közlését, megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóközlemények, hogy Norvégia belép az Atlanti Szövetségbe és vállal-e a norvég kormány az Atlanti Szövetséggel szemben kötelezettségeket Norvégia területén létesítendő katonai, légi, illetőleg haditengerészeti támaszpontok tekintetében.“ A norvég kormány képviselője megígérte, hogy a közölteket a norvég kormány tudomására hozza. Itt említjük meg, hogy a három skandáv ország Oslóban tartott értekezlete teljes kudarccal végződött, amit a norvég miniszterelnök nyilatkozatában nyíltan be is ismer. A német hadifoglyok ügye A szovjet kormány most adta át válaszát a nyugati hatalmaknak a német hadifoglyok hazaszállítása ügyében hozzá intézett jegyzékére. A válasz ismételten rámutat arra, hogy a mai napig is számos német hadifoglyot tartanak bérmunkásként a Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok által ellenőrzött területeken, Franciaországban pedig jelenleg 137.000 német hadifogoly dolgozik. Ami a német foglyoknak a Szovjetúnió részéről való hazaszállítását illeti, azoknak nagy részét a szovjet kormány már hazatelepítette s a további hazaszállítás ebben az évben befejeződik. Ebből következik, hogy a jegyzékeknek az az állítása, amely szerint a Szovjetúnió területén német hadifoglyokat tartanak vissza, eltorzítja a tények való állását. Miről döntöttek Heidelbergben ? A Times frankfurti tudósítója szerint az angol, amerikai és francia vezérkar képviselőnek január 31-én Heidelbergben tartott értekezlete előkészítő lépés az angol, amerikai és francia csapatok kiképzésének egységesítésére. Az értekezlet célja, hogy kidolgozza a tavaszi hadgyakorlatok tervét, amelyeket vagy az egyik, vagy mind a három megszállási övezetben fognak tartani. Az Egyesült Államok németországi csapatai — írja továbbá Tass-jelentés szerint a lap — a legjobb úton vannak a felé, hogy a belső biztonság megőrzésére hivatott megszálló haderőből újjászervezett harci erővé alakuljanak át. Az izraeli választások végeredménye Tel-Avivban végre kiadták a hivatalos választási beszámolót. Eszerint az izraeli választásokon a Kommunist Párt négy, a Mapal Párt (Ben Gurion) 44, a Mapam Párt 18, a Herald Párt 14 mandátumot szerzett. Egy mandátumot kapott a Szem-csoport és egyet a Yemeniták. A három arab párt három mandátumon osztozkodik. Egyéb híreink a következők: 1. Tel-Avivban tartózkodóan fogadják az államnak angol részről történt elismerését és attól tartanak, hogy Anglia továbbra is arra törekszik, hogy a zsidó állam a lehető legkisebb és leggyengébb legyen. 2. Clay tábornok, a németországi amerikai főparancsnok, berlini jelentés szerint, visszahívását kérte. 3. A Schacht ügyében hétfőre kitűzött fellebbviteli tárgyalást február 14-ére halasztották, azzal az indokolással, hogy védőügyvéd hivatalos kirendelése szükséges. BÍTOK SZÖVETEK! SZŐNYEGEK! mélyen leszállított áron HARIS-CÉGNÉL, HARIS-KÖZ 3 Fevis aiorakhoz! A budapesti kerületi pénztár és a váci kerületi pénztár területére meghirdetett OTI körzeti kezelőorvosi állásokra vonatkozó pályázat határidejét az Intézet 1949 március 31-ig meghosszabbította. Az új körzeti beosztások elkészültéről az itézet későbbi időpontban az orvosokat tá______jékoztatni fogja.______ Madar Nemzet Mohácsi képeslap Szürke, ólmos fellegek ülnek a „hős vértől pirosult gyásztér“ felett. A láthatár peremén vadlibák húznak ijedt gágogással a Szúnyogsziget és a vadvizektől elmocsarasodott Dunapart felé. E „megvadult libáknak“ az a főfoglalkozásuk, hogy lelegelik a zsenge vetéseket, nem kis bosszúságára a gazdáknak. El is határozták a mohácsi és környékbeli gazdák, hogy a vadásztársasághoz fordulnak „jogvédelemért“. Sok eredménye nem volt a vadliba-invázió kivédésének, mert több község most lovas járőrszolgálat bevezetését határozta el. A járőrök feladata defenzív jellegű lenne s a vadliba-falkák elriasztásából állana. • A Csele-patakba valamikor egy király fuladt bele, az elmúlt nyáron a mohácsi kacsáknak már vigyázni kellett, hogy hasukat fel ne sértsék a mederből kiálló kövekben. Évek óta átkos vízszegénységben szenved a történelmi patak s inkább csak kegyeletből csörgedez, mint sem meggyőződésből. Annyi ereje sincs, hogy a Lajos király emlékoszlopával szemközt szunnyadó malmot meghajtsa. A történelmi ábrándozásnak azonban rövidesen vége lesz, mert a vízgazdasági felügyelőség emberei hatalmas medertisztító munkálatokba kezdtek. A tervek szerint öntözésre fogják be a királygyilkos patak elapadni készülő vizét. A kikötőben néhány csónak és egy hatalmas uszály alussza téli álmát, de a hajóállomás irodáiban serény munka folyik. Az utolsó magyar dunai kikötőváros hatalmas szénrakodót kap a tavasszal, villamosdaruval együtt, melynek segítségével a forgalmat körülbelül ötszörösére sikerül felemelni. A városrendezéssel kapcsolatban sor kerül a téli kikötő megépítésére is, melyet mintegy 400 vízijármű befogadására méreteznek. • A városiasodásért oly kétségbeesetten küzdő járási székhely egyébként a közeljövőben valószínűleg eléri vágyai netovábbját. Az ötéves terv szerint ugyanis hatalmas vas- és kokszmű létesül a Duna, a Szőlőhegy és a budapesti északi műút által határolt területen. Az „acélváros“ beruházásaira 1700 millió forintot irányoztak elő. Az építkezések 1950 január 1-én indulnak meg s addig a városnak el kell végezni az összes mederszabályozó és partbiztosító munkálatokat, át kell helyezni a főpályaudvart és gondoskodni kell tízezer vasgyári alkalmazott és azok családtagjainak elhelyezéséről. T. L. Magyar tárgyú regényt írt Erich von Stroheim Az ismert nemzetközi filmszínész közölte a nyilvánossággal, hogy Paprika címen magyar tárgyú regényt ír, amely rövidesen Parisban fog megjelenni. Stroheim ebben a regényében egy huszártiszt és egy fiatal magyar cigányleány élményeit mondja el. Törővoss és javítás ECKER VIII., VAS UTCA 12 Hamvas Endre megyéspüspök a köztársaságról és a köztársasági évforduló megünnepléséről Szegedről jelentik. Hétfőn délelőtt Szegeden római katolikus közéleti vezetőkből álló népes csoport kereste fel hivatalában Hamvas Endre Csanádi megyéspüspököt. A küldöttséggel együtt megjelent Gyáni Imre főispán is. A küldöttség tagjai — Ditrói Gábor dr orvosprofesszor, a szegedi egyetem rektora, Ábrahám Ambrus premontrei kanonok, Csonka Miklós egyházközségi elnök, Simándi Béla, a Szegedi Hírlap felelős szerkesztője — időszerű politikai kérdéseket beszéltek meg a megyéspüspökkel. A beszélgetés során felvetődő: a Magyar Köztársaság kikiáltásának jelentősége és a kikiáltás évfordulójának megünneplése, az egyházi reakció éles köztársaságellenes működése és Mindszentit bíborosérsek hazaáruló tevékenysége. A küldöttség tagjai kifejtették, hogy a város demokratikus érzelmű és egyházához hű katolikus lakossága szeretne a kérdésekben tisztán látni és szerretné megyéspüspöke álláspontját erre vonatkozólag megismerni. A megyéspüspök, a küldöttség tagjaival beszélgetve, a feltett kérdésekre határozott formában a következőket jelentette ki: — Én, mint a csanádi egyházmegye püspöke elismerem a magyar köztársasági államformát, azt az egész magyar társadalom és a haza üdvét szolgáló államformának tartom. Ilyen állásfoglalás bizonyítására a köztársaság rendeleteihez mindenben alkalmazkodom. Hamvas Endre megye püspök a továbbiak során kifejtette: intézkedett már, hogy február 1-én, a köztársaság kikiáltásának évfordulóján a templomokban ünnepi szentmiséket tartsanak, a mise végén a Magyar Köztársaság és a Haza üdvéért imákat mondjanak és a Himnuszt énekeljék. A megyéspüspök a beszélgetés során még kihangsúlyozta a következőket: — Elismerem és megállapítom, hogy Magyarországon a vellásgyakorlást semmiben sem korlátozták, s jelenleg is a legteljesebb valásszabadság van. Kisaelőadás aszperában a köztársasági évfordulón Az Operaházban a Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmával hétfőn este díszelőadást rendeztek. Az ünnepségen megjelent Szakasis Árpád köztársasági elnök, Dobi István és Rákosi Mátyás vezetésével a kormány tagjai, továbbá a diplomáciai testület és a magyar politikai és művészeti élet számos kiválósága. Az ünnepi előadáson részt vett dr Töössy Miklós pápai prelátus, esperesplébános, dr Hívey Gyula pápai kamarás, plébános, Blieszner Ágoston prépost plébános és dr Szabó Imre tb. kanonok, esperes plébános. A díszelőadás fényes ünnepi hangulatban zajlott le. Dobi István mondott ünnepi beszédet. — Három évvel ezelőtt — mondotta — a nemzet döntése örökre eltemette a kiváltság elavult intézményét, mely többek között a nagybirtokosnagytőkés — klerikális reakció uralmát is jelentette Magyarországon. Ezért nem volt véletlen, hogy Horthy ellenforradalmi rendszere formailag mindvégig fenntartotta a királyságot. — 1946 február 1-én nemcsak a királynélküli királyság tűnt el, hanem az a világ is,amelynek ez volt az államformája. — Aki ma részt vesz a termelő tevékenységben, az tudja, hogy az egész dolgozó népnek munkálkodik. — A köztársasági ünnepen forró szeretettel fordulunk a felszabadító Szovjetúnió és Sztáli generalisszimusz felé. A hatalmas Szovjetúnió áll a világbéke védelmezőinek tábora élén s ennek a tábornak a magyar köztársaság ma megbecsült tagja. Törekvésünk arra irányul, hogy még hűségesebben vehessünk részt a közös erőfeszítésekben. A béketábornak legyőzhetetlen ereje egyre nő. A béketábor ereje hatalmasabb az amerikai imperialisták Marsha!!tervénél, a háborús uszítók és csatlósaik készülődésénél. A miniszterelnök végül azzal foglalkozott, hogy Mindszenty Józsefet a felelősségrevonástól nem mentheti meg sem magas méltósága, sem imperialista gazdáinak eszeveszett lármája. De a köztársaság ugyanakkor éberen őrködik a vallás szabadsága felett. Ehhez viszont a Mindszenty-bűnügynek semmi köze. A katolikus egyház ügyét az összeesküvő Mindszenty ellen folyó eljárástól különválasztotta a kormányzat, mely változatlanul folytatja erőfeszítéseit az egyházzal való megegyezés létrehozására. A munkásság és parasztság szövetségének, a demokratikus erők összefogásának új tartalmat ad a Magyar Függetlenségi Népfront. A dolgozó néprétegeket még inkább tömöríteni fogják a további feladatokra. Az új Függetlenségi Népfront tennivalóit elsősorban a szocializmus építésének körülményei szabják meg — fejezte be ünnepi beszédét a miniszterelnök. A miniszterelnök beszédét a Köztársasági induló, Alexandrou Eszme dala és 48-as népdalsorozat követte. Előadta az Államvédelmi József Attila ének- és zeneegyüttese András Béla vezényletével. A műsor zenei pillére a Beethoven ürömóda, a Koday Tiborzó, Poloveci táncok és a Berlioz Rákóczi-induló volt, közben Major Tamás és Gobbi Hilda szavalt. A zeneszámokat Fricsay Ferenc, Kórody András és Komor Vilmos vezényelte, közreműködőit Báling Anna, Németh Anna, Jámbor László, Pikó Imre, Simándy József és a Liszt Kórus. A köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója Kedden, február 1-én 21 óra 15-kor a Rádió közvetítést ad az Újvárosházáról a Magyar Függetlenségi Népfront alakuló üléséről. Rákosi Mátyás minszterelnökhelyettes, az MDP főtitkára ismeriék a Függelenségi Népfront célkitűzéséit, amelyhez a Magyar Függetlenségi Népfronthoz tartozó pártok és tömegszervezetek vezetői szólnak hozzá. A köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából kedden, február 1-én este 6 órakor a pesti izr. hitközség istentiszteletet tart a Dohányutcai templomban, a Magyar Írók Szövetsége kedden dálután 6 órakor, a köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján ünnepséget rendez székházában (Vilma királynő út 10), melyre ezúton hívja meg tagjait. Tehetségfe utató vizsgák munkás- és parasztilataok részére A Színművészeti Főiskola vezetősége hétfőn bejelentette, hogy a tanév második felében újabb, a főiskolai tanulmányokra előkészítő, egyéves tanfolyamot indít, tehetséges munkás- és parasztfiatalok részére. Kovács András főtitkár ismertette a főiskolai felvételi vizsgák menetrendjét. A vizsgákat február 21-től 24-ig tartják a Horváth Árpád Kollégámban (Vorosilov út 61.), ezt megelőzően pedig tehetségkutatást rendeznek, február 15-től 19-ig, a tizenöt legnagyobb budapesti és pestkörnyéki ipari üzemben. Hasonló tehetségkutató vizsgák lesznek február utolsó hetében Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Győrött és Miskolcon. A legkiválóbb tehetségeket a Horváth Árpád Szírészkollégiumban ingyenesen helyezik el a taníttatásuk költségeit a Színművészeti Főiskola vállalja magára. A főváros nem lelkesül a csekkforgalomért Nagy nehezen, lelkesedés nélkül döcög a készpénzt kimérő forgalom felé. Látszik, hogy nincs meggyőződve ennek a jelentőségéről. Nincs, aki megmagyarázná, hogy minden bankjegy, amely csereforgalommal volna helyettesíthető s mégsem helyettesítik azzal, kiesik a termelő munkából, közgazdasági haszon nélkül duzzasztja a bankjegyforgalmat és emellett számtalan visszaélésnek a külforrása. Most, hogy végre elvileg kimondták a csekkforgalmat, kivételekkel igyekeznek a csekkforgalom körét szűkíteni. Már az elvi határozatban is kivették a személyzeti illetményeket és az elöljáróságok pénztárai továbbra is elfogadnak készpénzbefizetéseket, „mert nem akarják a befizetőket minden esetben a postahivatalhoz utasítani“. Most legújabban pedig, a Főv. Közlöny jan. 8-iki számában köztik a székesfővárosi közszállításokhoz kiadott versenytárgyalási feltételeket. Ezek szerint a bánatpénzt „készpénzben" vagy értékpapírokban kell levírni. Csekkátutalásról szó sincs. Arról nem is szólunk, hogy az Elektromos és a Gáz táskás inkasszánsai még mindig készpénzben és csakis készpénzben szedik be a díjakat. Úgy kezelik szóval a csekk- és klíring-intézményt, mint valami szükséges rosszat, amivel nem szabad a lakosságot elkeseríteni. Nem akarják elhinni, hogy az a fővárosi tisztviselő, vagy az elöljáróságnak az az ügyfele, vagy a nagyüzemeknek az a fogyasztója, aki egyszer megismerkedik a csekk- és koring intézményével, nem csak nem fog ennek igénybevételével időt vesztegetni, hanem ellenkezűleg, jelentékeny időmegtakarítással lesz képes pénzforgalmát lebonyolítani. Ha valakinek postatakaréki csekkszámlája van — ehhez pedig mindössze 20 Ft alapbetét kell —akkor otthon, este az Íróasztalnál kiállított postacsekkel fizetheti ki az adóját, a közüzemi díját, az elöljáróságnak járó összegeket, a közszállítási bánatpénzt, sőt minden magánkereskedő vagy iparos számláját is. Tehát szó sincs róla, hogy a postahivatalhoz kellene ezekkel utasítani. Akár sohase is lássa a postahivatalt. A fővárosnak 10000 körüli alkalmazottja van. Nem akadna ezek között 6 olyan, aki megismerkednék a csekkforgalom berendezésével és előnyeivel és azután kemény, úttörő munkával igyekeznék ezt az intézményt a Városházán és kapcsolt részein megismertetni és népszerűsíteni?. Bírósági hírek A NOT 8 évi börtönre ítélte Böszörményi Zoltán, a hírhedt „kaszáskeresztes mozgalom" vezérét. Annak a hrhedt „tzparancsolat“-nak volt szerzője, amelynek egyik főpontja a zsidók kiüldözése volt. A szegedi szatáriális bíróság kötélhalálra ítélte Fél Antal szentesi földmunkást, aki 15 évi fegyházbüntetéséből szabadulva, elment anyjához és pénzt követel. Minthogy az asszony nem adott, legyilkolta, majd kifosztotta a lakást. Ezután öccsét ölte meg és annak ruhájába öltözve, elment egy neves láncmulatságra. Az ítéletet végrehajtották. A NOT Jankó Péter tanácsa hétfőn reggel hirdetett ítéletet Varnnai Aurél hírlapíró bűnügyében. Másodfokon a NOT is nyolchónapi börtönre, politikai jogainak ötévi felfüggesztésére és ugyancsak ötévi hivatalvesztésre, valamint vagyona egynegyed részének elkobzására ítélte Varannait. Hormos József kispesti kerítész meggyilkolta és kirabolta régi ismerősét, Csavarjik János ékszereit. A pestvidéki törvényszék rögtönítélő tanácsa kötélhalálra ítélte a rablógyilkost, aki kegyelmet kér. 3 HUBSJUHSZNMN IS TARTUNK téli vásárt! 1349 FEBRUÁR 1-15-16 Bp. V, Vörösmarty-tér 3- SOPRON PÉCS Bp. VII, Rákóczi-út 24. SZOMBATHELY SZEGED Bp. IV, Somogyi Béla-út 18. DEBRECEN EGER Bp. XIV, Bosnyák-tér 4. MISKOLC