Magyar Nemzet, 1949. július (5. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-14 / 161. szám
1949 július 14. Kép egy kisipari szövetkezetről A Kahnán-utcai Papíráru Készítő Kisiparosok Termelő Szövetkezetének helyiségeiben éppen most fejezik be a munkát. A gépek zaja elhal, a munkások az öltözőbe sietnek. De ma délután a munka végeztével nem hagyják el az üzemet, hanem összegyűlnek — mint minden héten —, hogy részt vegyenek a szövetkezeti taggyűlésen. Ennek a taggyűlésnek, amelyen munkavállaló és kisiparos egyaránt felszólal és megvitatja a szövetkezet ügyeit, különös jelentősége van, mert ezen a gyűlésen számolnak be a szövetkezet féléves eredményeiről. Fél évvel ezelőtt kilenc kisiparos és hét volt munkavállaló állt össze, miután tudatára ébredt annak, hogy a termelést racionálisabbá tudják tenni, ha szövetkezetbe tömörülnek. Belátták a szövetkezés előnyeit, hogy közösen sokkal többet, jobbat és olcsóbban tudnak termelni, mint külön-külön. Taggyűléses üzemben — A nagyvállalatok a kisiparos bőrét lenyúzták — mondja az egyik szövetkezeti tag —, a kisiparos ki volt szolgáltatva a kapitalisták kényének-kedvének. Ma standardírozott minőséget készítünk és a kormányzat minden segítséget megad nekünk. Csak a fele hasznot vesszük ki a szövetkezetből, a haszon másik fele tartalékban marad. A kisiparosságnak pedig mindig az volt a baja, hogy nem volt tartaléktőkéje. Amíg a taggyűlés megkezdődik, érdekes újításokról számolnak be a szövetkezeti tagok. Dudás Sándor ügyvezető az elemi iskolai füzetek gyártásánál újfajta eljárást dolgozott ki, amely szerint ugyanannyi papírból 16 füzet helyett 18 füzetet állítanak elő. Solti János az úgynevezett levélrendező előállításánál 75 százalékos időmegtakarítást ért el. De még számos más újításon dolgoznak, amelyek hatalmas idő- és pénzmegtakarítást jelentenek. Az üzem hátsó részében gyűlnek össze a szövetkezeti tagok, kisiparosok és munkavállalók, hogy közösen beszéljék meg a Szövetkezet problémáit. Érdeklődve ülik körül a hosszú asztalokat, látszik rajtuk, hogy ami most következik, az mindnyájuknak szívügye. Mindegyikük saját tulajdonának érzi a szövetkezetet, amely munkát, megélhetést nyújt. A taggyűlésen beszámolnak arról, hogy félmillió forintos termelési szerződést kötöttek az IBEL-lel, amelynek következtében a szövetkezetet hosszú ideig ellátják munkával. Aztán arról beszélnek, hogy megkezdték az irkák gyártását, ami lehetővé teszi, hogy ebben az iskolai évben a tanulók idejekorán füzethez jussanak. Az eredmények Solti János tart kis előadást ezután a szövetkezeti politikáról s ebben kifejti, hogy a felszabadulásig a szövetkezeteknett csak a neve volt szövetkezet, de lényegében a szövetkezeti gondolat legminimálisabb tényezőit is nélkülözték. A tagoknak neo volt beleszólásuk az ügyvitelbe, míg most minden egyes tag — kisiparos és munkavállaló egyaránt — teljes betekintést nyerhet a szövetkezet ügyeibe. A munkateljesítmény dominál és nem az üzletrész. Lentről felfelé indul ki a kezdeményezés, a vezetés és az ellenőrzés. Azután az eredményekről beszél, többek közt arról, hogy a többtermeléssel sikerült elérni, hogy például a levélrendező árát 3 forinttal tudták csökkenteni. De beszél Solti János arról is, hogy egyes szövetkezetekbe ipari felforgatók furakodtak be, velük szemben ébereknek kell lenni, ezeket az öncélú elemeket, akiknek kapitalista elveik varnnak, el kell távolítani a termelőszövetkezetekből. Dudás ügyvezető a félévi eredményeket ismerteti, amelyeknek felsorolása meghaladná egy riport kereteit, de beszámolójából, mint az OKISZ ottévő szervezője is megállapította, az újságíró azt a következtetést vonja le, hogy a szövetkezet jól dolgozott. Többet és olcsóbbat nyújtani, ez csendült ki az ügyvezető beszámolójából és ezt a jelenlevők valamennyien magukénak vallják és átérzik. A gyengeelméjű gyermekekből dolgozó embereket nevelnek a Gyógypedagógiai Intézetben Mi, budai lakosok, akik itt élünk az Alkotás utcai Vöröskereszt-kórház környékén, naponta elhaladunk két iskolaszerű épület mellett. Vidámnak látszó gyermekcsoportok játszadoznak, kergelődznek a kertben. Mintha a saját családi körünkhöz tartoznának. Pedig aki közelebbről veszi őket szemügyre, hamarosan elszomorodik: csupa gyengeelméjű, furcsa nézésű, mozgású gyermek népesíti be ezt a szomorú intézetet Jelenleg számuk csekély, mert nyári vakációzás van itt is, de téren a rendes tanítás idején nagyszámú beteg és részben csenevész gyermekpalánta lakik itt, akiket megható emberbaráti,pedagógiai munkával ment meg a demokrácia a társadalom számára. Megtudjuk, hogy ép mostanában ünnepli az intézet fennállásának félévszázados évfordulóját. Egy Frimm Jakab nevő tanító alapította. Az ostrom alatt az intézet majdnem romba dőlt, a Demokrácia itt is teljesítette hivatását és az ország vagy 3—4000 gyengeelméjű, nagyrészt szegénysorsú gyermeke számára, újra felépítette a Gyengeelméjűek Intézetét. Évenként csaknem 400.000 forintot áldoznak erre a célra. MIT MOND AT. IGAZGATÓI Az intézetben 20 tagú ápoló és oktatókar végez meghatóan nemes emberbarát munkát. Bárczi igazgató így vázolja a nevelés módszerét: 7—12 éves korban neveljük a gyengeelméjű gyermekeket. Olyanokat, akik környezetük és az iskola számára elviseletetlenek, nem szobatiszták, nem beszélnek, süketnéanak. Szellemi hiányosságuk oka: vagy öröklés, agybetegségek, járványos betegségek utóhatásai stb. A gyengeelméjű gyermek egyáltalán nincs tisztában a legelemibb fogalmakkal, még testrészeit sem ismeri, nincs tudatában azok rendeltetésével, rombol, tör és zúz mindent, ami kezébe kerül, rendszerint azonban bambán bámulva maga elé ül naphosszat tétlenül vagy tépeget-szakítgat füvet papírt, azt megeszi. Gyakran öntudatlanul megtámadja a környezetét és azt veszélyezteti. — Amikor idekerül a beteg gyermek hosszas egyéni vizsgálattal állapítjuk meg fogyatékozásait és ezek okait. A legtöbb idekerülő gyermek még járni sem tud rendesen, erre és a lépcsőjárásra kell mindenekelőtt kioktatni. Hosszú és körülményes nevelési folyamat következik. Az első fok: Tud-e a gyermek utánozni? Utánzás alapján begyakoroljuk vele a konvencionális mozdulatokat, pld. ülj le, állj fel, megtanítjuk a testrészek alkalmazására. További nevelési lépések: az értelemfejlesztés, a társítás. Az előbbinek a tükörpróba a lényege. Ha a gyermek a tükörbe néz, felismeri-e magát izet recept és számos háztaddsi tanácsadó a könyvben, melyet a MAGYAR NEMZET-tel és a SZABAD SZÁJ- jal együtt megkap mindenki negyed évre, ha előfizet havi 24 forintot. A második hónap előfizetésének beküldése után megkapja a páratlan sikerű szakácskönyvet. Magyar &Szel avagy bamba marad-e? A társítás pedig abban áll, hogy megtanítjuk egyszerű tárgyak, karika, szeg, kavics, golyó, kukoricaszemünk. felismerését és megkülönböztetését. Ennek legfelsőbb határa, ha a gyermek már képről is felismeri a tárgyakat. A NEVELÉS MÓDJA — Újabb fokozatok: a jobb és bal fogalmak megismerése. Lassanként (sokszor 3—4 év múlva) kialakul az első nagy eredmény: a gyermek tud maga enni-inni, sőt később megkezdődhet az iskoláztatás is, megtanítjuk írniolvasni, kézügyességekre, játszani, sőt sportolni. Természetesen ez csak a legelemibb ismeretekre korlátozódik. A nevelés-oktatás huszas csoportokban, családokban történik. A beszédhibákat is gyógyítjuk. Megtekintjük az intézet kertjét, saját gazdaságát, játszóterét. Szemügyre vesszük a gyermeksereget. Bizony elszomorító látvány. Majd minden gyermek arcán hordja a fogyatékossága, betegsége kifejezését. Egyik-másik, újonnan érkezett még félrehúzódva, szótlanul, mogorván bambán bámul az előtte ismeretlen világba. Egy szelídarcú, fiatal nevelő-tanítónő tart minden gyermeket vigyázó-őrző szemmel. Szomorúan mondja: — Megteszünk mindent értük, persze nem könnyű a hivatásunk. Bárczi igazgató még azt mondja: •— Sok év pedagógiai munka után egyszerű munkásokat nevelünk, akik felelős vezetők alatt tudnak hasznos munkát végezni, kenyerüket megkereshetik. Pl. a kertész vezetése mellett tudnak dolgozni, a szövőmester keze alatt egyszerűbb munkálatokat végezni stb. Egész ember persze, alig tesz belőlük. Nem is ellenállóképesek és rendszerint már korán befejezik életüket, mely számukra nehéz, de ezt enyhíteni az intézet és a demokrácia magasztos feladata...» F. I». Magyar-szovjet barátsági nap Miskolcon Július 17-én, vasárnap magyar-szovjet barátsági napot rendeznek Miskolcon. A borsodi bánya- és iparvidék dolgozóinak ezrei is részt vesznek ezen a megmozduláson. A Magyars Szovjet Társaság kezdeményezésére az összes tömegszervezetek bekapcsolódnak a miskolci magyar-szovjet barátsági nap rendezésébe, amely egyben harcos tüntetés tesz a tartós béke mellett is. Nagyvilág. A szovjet kutatók különböző növényi eredetű baktériumölő anyagok vizsgálata közben megállapították, hogy bizonyos növények, elsősorban a fokhagyma, vöröshagyma és a fenyő tűleveleinek nedvében olyan vegyi anyagok vannak, melyeknek erős baktériumölő íratásuk van. Sassz szovjet kutató kísérletei szerint a száj baktériumflórájában alig , egy percnyi rágás közben előálló vöröshagymanedv hatására a diftéria, vérhasbacillusok, a gennykeltő bacillusok, sőt a tbc kórokozók is elpusztulnak. A Picture Post című londoni lap hosszú tudósítást ír az Angliában élő «színesek» helyzetéről. Igaz ugyan, hogy hivatalosan Angliában nem tesznek különbséget fehér és színes állampolgárok között, a színesek helyzete mégis nagyon nehéz Angliában — írja a lap —. A gyarmatok fiatalsága illúziókkal telve jött Angliába, hogy itt munkát találjon. A háború alatt beléptek az angol hadseregbe. Az illúziók azonban hamarosan szertefoszlottak. A színesek nem tudnak munkát kapni. A lakásviszonyok következtében zsúfolt lakásokban élnek, a bérek is nagyon alacsonyak. • A svájci szövetségtanács foglalkozik egy új nagy alagút megépítésével. Felvetődött az a kérdés, hogy vagy a Mohi Lisláncon keresztül, vagy a Nagy- Szentbernát-hágón keresztül vezetnek egy országutat. • A USA-ban a gazdasági válság már régebben megindult. Hollywoodban már a múlt ősszel jelentkezett. 1948. végén az amerikai filmszínházak forgalma 30 százalékkal csökkent. Hollywood bevétele a felére esett, több filmvábalzt bezártak. A termelőszövetkezetek értekezlete A termelőszövetkezetek kiküldöttei országos értekezletükön a jövedelem-elosztás és tartalékolás kérdését tárgyalták. Az értekezletet Keresztes Mihály államtitkár nyitotta meg, aki hangoztatta, hogy a termelőszövetkezetek kezdeti nehézségeit le kell győzni, mert az eredmények, amelyeket eddig is elértek, bizonyítják, hogy úttörő munkát végeznek. Példát kell mutatniok, hogy a dolgozó parasztok a termelőszövetkezeti gondolattal megbarátkozzanak. Berend József főosztályvezető a mennyiség és minőség fokozásáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a munkaegységekkel való számolás biztosítéka annak, hogy mindenki munkája szerint részesülhet a termés eredményeiből. Ezután a kiküldöttek a műnerőhiány kérdéséről beszéltek és hangoztatták, hogy belterjes gazdálkodásnál több munkaerőre van szükség. NagyJózsefné a nők munkájáról beszélt. A simasági csoport 18 mázsás búza és rozs átlagtermésről számolt be. Gyöngyös—Encepusztán a rozs próbacséplése 17 mázsát jelzett. Az értekezleten határozatot fogadtak el, mely szerint a szövetkezeti nagyüzemek már most félreteszik a jövő gazdasági év termelésének biztosításához szükséges terményeket és a költség fedezésére szolgáló összegeket. A jövedelmet a munkateljesítmények szerint igazságosan osztják szét éspedig úgy, hogy aki többet, vagy jobban dolgozott, az többet kapjon. Magyar írók a Milyen utat tettek meg a magyar írók a Szovjetunió szellemi életében? Ezzel a témával foglalkozik Radó György érdekes munkája, az Adyékok a magyar irodalom orosz bibliográfiájához. Bocsássuk előre minden késedelem nélkül: úttörő munkáról van szó! S így kétszeres érdeme a szerzőnek, hogy az úttörő munka jól sikerült. A szerény című tanulmány, amely rendkívül fontos szerepet kap a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok elmélyítése terén és lényeges adatokkal gyarapítja a magyar irodalomtörténetnek az emigráns írókkal foglalkozó részét, három főcsoportra osztja anyagát. Az első főcsoport Petőfi műveinek orosznyelvű fordításait tárja elénk. A második főcsoport a magyar emigráns írók szovjetúmóbeti működéséről tájékoztat bennünket. A harmadik főcsoport a magyar írók egész sorának orosz fordításait foglalja össze. Petőfi költeményeinek orosznyelvű átültetései arról tanúskodnak, hogy a cári uralom idején csak a szerelmi lírikust, a magyar táj és a magyar alakok festőjét ismerhette meg az orosz nép. De nem tudhatott arról, hogy Petőfi a szabadság, a köztársaság és a világforradalom költője volt. Csak a Szovjetunió műfordítói mutathatták meg az orosz népnek Petőfi igazi arcát és jelentőségét. Attól kezdve pedig— írja Radó György —, hogy Hitler Magyarországot szovjetellenes háborúba sodorta, a szovjet műfordítók Petőfivel bizonyították be olvasóiknak, hogy az igazi magyar nép nem azonos a támadókkal, hanem becsületes, haladó és szabadságszerető. A Szovjetunióban A kutyák dal és A farkasok dala című Petőfi-verspárt és az Akasszátok fel a kirágokat! című nagy politikai verset fordították legtöbbször oroszra. Radó György orosz Petőfi-bibliográfiája egyébként 239 különböző vers és 8 prózai mű 389 kiadását tünteti fel. Petőfi költészetének tehát erős visszhangja volt és van a Szovjetunióban! Az oroszra fordított magyar irodalmi alkotások sorában külön fejezet illeti meg azoknak az íróknak alkotásait, akik Szovjetúnióban 1919-től 1945-ig, a fasizmus üldözései elől abban a Szovjetúnióban találtak baráti menedékhelyet, ahol a szocialista állam alkotmánya külön szakaszban biztosítja a baloldali politikai üldözöttek befogadását. A magyar szerzők szovjetúnióbeli bibliográfiájában első helyen Hidas Antal szerepel 96 művel, utána Zalka Máté következik 77 és Madarász Emil 58 alkotással. Megtaláljuk a továbbiakban Illés Béla, Balázs Béla, Gábor Andor, Görgey Sándor, Háy Gyula, Kassai Géza és Lányi Sarolta orosz nyelven megjelent műveinek jegyzékét is. Az Egyéb magyar szerzők orosz fordításai című részben Abe János, Ábrányi Emil, Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Eötvös József, Gyulai Pál, Hans Habe (Békessy János), Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Keleti Artúr, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Lengyel Menyhért, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Porzó (Ágai Adolf), Rákosi Viktor, Reviczky Gyula, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Tompa Mihály, Tóth Kálmán, Várnai Zseni és Vörösmarty Mihály verseivel, prózai írásaival találkozunk. Érdekes kultúrtörténeti megállapítások vonhatók le a megjelent művek évszám szerint történő csoportosításánál. Ady Endre versei, például, csak a szovjet forradalom után juthattak el az orosz néphez. A cári Oroszországban Lengyel Menyhért volt a magyar színműírói és Herczeg Ferenc a magyar novellaírói «favorit]. Radó György tanulmánya végén megtalálhatjuk az orosz nevek és szavak helyes magyar átírásának, valamint a magyar nevek a szavak megfelelő orosz átírásának táblázatait. Ez igen lényeges, hiszen az orosz nevek és szavak magyar átírása körül egyelőre meglehetős összevisszaság uralkodik! Teljesen egyetértünk egyébként az Adalékok a magyar irodalm orosz bibliográfiájához szerzőjével: «Mennyi élet, menynyi emberi elem van a száraz bibliográfiai adatok mögött!» A szocialista munkaversenyek nagyszerű eredményeit lárja elsüli a VÁROS és FALU TALÁLKOZÓJA a wapesli Renizelközi Őszi Vásár 1949 SZEPTEMBER 16 - OKTÓBER 2 Részletes felvilágosítást ad az Árumintavásári és Kiállítási Rt. Budapest, VI. Szegfű u. 6. sz. alatti irodája és a városligeti _________ staft BWE infiahunyadvár)............ A Petőfi-ünnepségekre készül az ország. A főváros, a vidéki városok, a falvak és a tanyák népe emlékezik meg a közeli hetekben, hősi halálának századik évfordulóján, arról a Petőfiről, akinek a nevét sokszor ejtették ki parádés összejöveteleken a múltban is, de akinek igazi jelentőségét csak ma lehet megünnepelnünk. A múltban olyan korszakokban zajlottak le a Petőfi-ünnepségek, amelyek enyhébb vagy durvább formában megtagadták és elvetették mindazt, amiről Petőfi álmodott, vagy amiért Petőfi harcolt. A magyar népi demokrácia azonban a Petőfi-eszmék, Petőfigondolatok gyakorlati megvalósítójának vallja magát és így elmondhatja, hogy 1949-ben Petőfi Magyarországa emlékezik meg Petőfiről, a magyar szabadság és a vlágszabadság, a magyar nép és minden szabadságszerető nép költőjéről. A magyar népi demokrácia nem egy magános költőt ünnepel, hanem a nép költője előtt hajtja meg a szabadság lobogóját. A magyar népi demokrácia nem a díszkitesű, de félretett, közhasználatból kivont és alaposan megcenzúrázott Petőfi-kötetekből idéz az ünnepi gyülekezetek sokaságában, hanem az élő és közkinccsé tett költő köré sorakoztatja fel Petőfi népét. Ma eljutottunk oda, hogy nem kell többé különválasztanunk Petőfi költészetét és Petőfi politikáját, mint a múltban történt, amikor a hatalom reakciós urai lehetőleg száműzték Petőfi politikai költeményeit. A magyar népi demokrácia ma nemcsak Petőfi verseit tekinti tulajdonának, hanem Petőfi politikáját is. Petőfi útján járunk. Petőfi hazaszeretete hatja át a magyar népi demokrácia dolgozóit, akik csak most tudják, hogy mit jelent a haza, amikor meglelték végre honukat saját hazájukban. Petőfi egészséges, tiszta internacionalizmusa fűti a magyar népi demokrácia millióit, akik — elítélve a kozmopolitizmust —■ úgy szeretik a világ összes szabadságravágyó és szabadságért küzdő népeit, ahogy Petőfi Sándor szerette őket. Petőfi megmutatta az igazi hazafiság, az igazi internacionalizmus és az igazi népi felemelkedés irányát. Azt hirdette, hogy a nép csak akkor lehet a hatalom biztos birtokosa, ha leszámol a nép ellenségeivel. Mennyi szerencsétlenséget okozott az 1848/49-es esztendőkben a magyar népnek, hogy a megalkuvó kormánykörök nem bántak el úgy a régi rendszer lovagjaival, a bűnös múlt visszakövetelőivel, ahogy kellett volna! Petőfi tanításai arra intik a magyar népi demokrácia vezetőit és tömegeit, hogy ne engedjék megismétlődni az akkori hibákat és tévedéseket. Petőfi arra tanítottak életével és költészetével —a politikusokat és írókat, hogy álljanak egyértelműen a nép ügye mellét S. E. Négyszáz könyvet ad ki 1950-ben a szovjet szépirodalmi könyvkiadó Moszkvából jelentik. Az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőbizottsága megbeszélte 1950. évi munkatervét. A jövő évben összesen négyszáz szépirodalmi könyvet adnak ki 37.100.000 példányszámban Harmincöt kötetben kiadják Gorkij összes műveit, ebből már az 1949. év folyamán megjelenik négy kötet. Szovjet írók művei 71 könyvvel, 8.330.000 példányszámmal szerepelnek a jövő évi munkatervben. Így megjelennek Alexej Tolsztoj művei 15 kötetben és Novikov művei négy kötetben. A szövetséges szovjet köztársaságok és a népi demokratikus országok irodalmi műveiből is sok kerül kiadásra. Ezenkívül tíz kötetbsen kiadják Theodor Dreiser tizenkét kötetben Bazac és hat kötetben Romain Rolland műveit. Két világ összecsapása egy család életén belül Főszereplők: ZSAKOV és SZMIRNOVA ROYAL APOLLO - LLOYD SEJBALOVA, PETROVICKA és BORAC Uránia - Décsi - Átrium - Atya - Adria - Táncsics - Kispest - P.-erzsébet - Újpest Elfordul szerelmesétől, mikor felismeri, hogy zsarnokot szeret Krisztina kém ADY - CAPITOL - PALACE HB*--------------------