Magyar Nemzet, 1949. november (5. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-01 / 254. szám
Ifedd, 1949 november 1. Illetékes hely közlése a Tito-banda újabb aljas provokációjáról 1949. október 27-én, csütörtökön este körülbelül 30—10 főnyi jugoszláv katonai erő Gyüröspusztától délre, Dolni- Mihojlác irányából magyar területre lépett és átvágta a magyar területen húzódó drótsövényt. A magyar határőrség erre tüzet nyitott, mire a jugoszláv katonák hosszabb tüzelés után jugoszláv területre húzódtak vissza. Sebesülés egyik részről sem történt. A magyar kormány, minthogy a határincidens a jugoszláv provokációk megszokott sorozatához tartozott, nem adott ki az ügyről jelentést. Október 29-én délután az Egyesült Nemzetek Szövetségében Bebler jugoszláv delegátus — akinek a neve a Rajk-ügyben, mint trockista provokátoré ismételten szerepelt — félbeszakította az ENSZ Politikai Bizottságának ülését és drámai hangon felolvasott egy jugoszláv jelentést arról, hogy ez volt az eddig legnagyobbszabású határincidens és magyar részről háborús célokat jelent. A Rajk-perben fény derült arra, hogy az ilyen határincidenseket a jugoszláv kormányban ülő imperialista ügynökök és Gestapo-kémek tervszerűen hajtják végre olyan időben, amikor úgy vélik, hogy ez aljas terveiknek legjobban megfelel. Május közepén például, amikor Rajkot és társait őrizetbe vették és ezzel megzavarták az imperialisták terveit, a határincidensek olyan hirtelen szűntek meg, mintha ollóval vágták volna el őket. Két hónapon át úgyszólván semmi határincidens nem történt, de akkor Titóék kenyéradó gazdáik, a nyugati imperialisták utasítására újra megkezdték őket. Ez a csütörtöki provokáció is kétségkívül arra kellett Bechler úrnak, hogy módja legyen az ENSZ-ben felszólalni. Tito és bandája a nyugati imperialisták utasítására félmillió katonát tart fegyverben. Ezeknek a katonáknak jelentékeny része kényszermunkásként dolgozik azokon a stratégiai építkezéseken melyeket a jugoszláv nép árulói az imperialisták követelésére végeznek. E katonák élelmezése és ellátása a lehető legrosszabb, ennek dacára fegyverbentartásuk szinte elviselhetetlen terheket ró a nyomorgó, éhező, elégedetlen jugoszláv népre. Ugyanakkor amikor a nép nyomorog és éhezik, Tito janicsárjai tűjben-vajban törődnek. Az ilyen határincidensekkel Tito és bandája azt a benyomást akarja kelteni, hogy Jugoszláviát kívülre támadás veszélyezteti és nagy hadseregre e miatt van szükség, és hogy a jugoszláv dolgozó népnek ennélfogva továbbra is nyomorognia és éheznie kell a hadsereg fenntartásáért. Az ilyen határincidensekkel a jugoszláv sovinizmust is fel akarják korbácsolni. Másik célja az ilyen határmenti provokációknak hogy az amerikai imperialistákat arra ösztökéljék hogy bővebben juttassák az alamizsnái megszorult szolgájuknak, Titónak. Titóék a saját népük felé a szocializmus építőinek szerepében tetszelegnek, ugyanakkor levett kalappal, alázatosan meggörbített hába, könyörögnek segítségért ez amerikai tőkéseknél. A nyugati imperialisták azonban nagyon jól tudják, hogy Tito és bandájának uralma mennyire ingatag alapokon áll és hogy a segítség, amit Titónak juttatnak, előbb vagy utóbb, de bizonyosan a jugoszláv nép hű fiainak, az imperialisták ellenségeinek kezébe jut. Ezért nem nagyon törik magukat, hogy Titónak bőkezűen juttassák a segítséget. Az ilyen határincidensekkel nógatja a kolduló Tito bővebb alamizsna adására azokat a tőkéseket, akik őt és kormányát mint láncos kutyát tartják kézben. (MTI) Országos újítóverseny Sztálin születésnapjának megünneplésére Az újítókongresszus határozatai Az Újítókongresszus részvevői vasárnap iparáganként részkonferenciákat tartottak, kidolgozták az újítómozgalom feladatterveit és megállapították azokat a legfontosabb problémákat, amelyek megoldására az újitómozgalomnak törekednie kell. A kohászati és öntőújítók előtt Zsefnyecz Mihály nehézipari miniszter arra mutatott rá, hogy az újítások bevezetésével nemcsak a külön megbízottaknak, hanem a széles tömegeknek is foglalkozniuk kell. A szervetlen vegyipar problémáit Kaffka László újítási megbízott ismertette, a magasépítőipar újítói előtt H°ás András az előregyártás kérdéseivel foglalkozott. Felszólalt ezen a megbeszélésen Sav Jugin szovjet sztahanovista kőműves is, aki a Szovjetúnió házépítési eredményeit ismertette az elmúlt három évben. Pápai Imre ifjúmunkás a Ganz Villamossági gyár munkássága nevében versenyre hívta ki az ország összes újítóit hogy minél méltóbban ünnepeljék meg az emberiség nagy vezetőjének, Szidonnak 70. születésnapját. Fodor Gyula építésügyi államtitkár bejelentette, hogy rövidesen javaslatot terjesztenek a minisztertanács elé, építőipari munkaeszközöket gyártó üzem és az újítások kipróbálására alkalmas műhelyek létesítéséről. A bányászújítók értekezletén Filomenov szovjet bányász ismertette a szovjet bányaipar helyzetét majd az újítóértekezletek határozatot fogadtak el, amelyben megállapították a legközelebbi feladatokat és táviratban üdvözölték Rákosi Mátyást. Vasárnap délután a kongreszszus folytatása során, az ipar ANDERSEN NEXO világhírű regénye filmen. SZÜRKE FÉNY CSÜTÖRTÖKTŐL: ÁTRIUM, CORVIN, FORUM, ROYAL APOLLO Planar Mestel ági konferenciában részt vett küldések beszámoltak a konferenciák eedményeiről és határozatairól, majd Muszka Imre, a csepeli VM újítója határozati javaslatot terjesztet a kongreszszus elé. Ezután Zsofinyecz Mihály az egybegyűltek lelkes tapsa közben nyújtotta át az emelvényre lépő 60 újítónak a Népköztársaság Érdemérem ezüst, bronz és arany fokozatait. A kitüntetések átadása után Apró Antal mondott záróbeszédet. A kongresszus résztvevői hosszasan éltették a Szovjetúniót és annak nagy vezérét, Sztálint, a Magyar Dolgozók Pártját és Rákosi Mátyást. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöksége vasárnap este az Újítókongresszus küldötteinek tiszteletére fogadást rendezett. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, Szakosíts Árpád, az Elnöki Tanács elnöke, Drahos Lajos, az országgyűlés elnöke, Olt Károly, az Elnöki Tanács titkára, Harustyák József, a SZOT elnöke, Apró Antal, SZOT főtikár, valamint az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak számos tagja. Megjelent a fogadáson a szovjet újítóküldöttség és a Csehszlovákiából, Lengyelországból és Romániából a kongresszusra érkezett küldöttségek tagjai is. Ukrajna és Bjelorusszia ünnepli a szovjet állammal való egyesülés tizedik évfordulóját Moszkvából jelenti az MTI. Vasárnap ünnepelte a Szovjetúnió népe tizedik évfordulóját annak, hogy az ukrán és a bjelorussz nép az egységes szovjet államban egyesült. Kievben, Szovjet-Ukrajna fővárosában vasárnap nagyszabású katonai díszszemle volt, majd a dolgozók tömegei, több mint háromszázezer ember vonult fel. Egész nap tartottak az ünnepségek és este húszszoros, tüzérségi sorinz dördült el. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa jubileumi ülést tartott, amelyen Hruscsov, az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt főtitkára mondott beszédet. Örök háláját fejezte ki a szovjet kormány, a Bolsevik Párt, a nagy orosz nép és Sztálin generalisszimusz iránt. Beszélt ezután a Szovjetúnió nemzetközi tekintélyének növekedéséről, a demokratikus, imperialistaellenes tábor erőinek fokozódásáról és a népi demokratikus államoknak a szocialista építésben elért sikereiről. Végül élesen megbélyegezte Tito bandájának árulását. A gyűlés, részvevői viharosan éltették Sztálint, akinek üdvözlő táviratot küldtek. A Pravda hétfői számában közli azt a levelet, amelyet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa Sztálinhoz intézett. Ebben hangsúlyozzák : szoros és széttéphetetlen szövetségben a testvéri orosz néppel született, fejlődött és szilárdult meg az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság. A szovjet szociális a rend friss életet vitt az ukrán nép hatalmas alkotóerejébe. A levél hangsúlyozza, hogy Szovjet Ukrajna mindkét sikere Sztálin nevéhez fűződik, akinek az ukrán nép hálás az atyai gondoskodásért. Ortutay miniszter beszéde Szegeden az Orosz Intézet megnyitásán túra, a mainizmus-leninizmus elsajátításában. Az új intézet a Szovjetúnió szeretetére, az igazi hazafiságra tanítja fiúságunkat — mondotta beszédében a miniszter. Az intézet növendékei üdvözlő táviratot küldöttek a megnyitás alkalmából Rákosi Mátyásnak. Ortutay Gyula részt vett a szegedi néprajzi vándorgyűlés előadásán is és megnyitóbeszédében bejelentette hogy a Tudományos Tanács biztosítja a néprajzi gyűjtések anyagi szükségletét. Az ütemterv szerint néprajzilag felosztják az országot és megállapítják a végrehajtandó feladatok időrendi sürgősségét. A Magyar Néprajzi Társaság megkoszorúzta Kálmány Lajos emléktábláját. Az ünnepségen Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kiemelte, hogy Kálmány Lajos egész életét a néprajzi kutatásnak szentelte, a néppel és a népért élt. Ezért erős ellentétbe került az egyházi felsőbb hatósággal, a katolikus klérussal Az üldöztetések sorozata sutót osztályrészei és nagy szegénységben halt meg. A városi múzeum újjáépített kupolacsarnokában rendezett emlékkiállításon a miniszter újabb beszédet mondott és bejelentette, hogy a magyar néprajztudomány ötéves tervének első szakaszában kiadják Kálmáriy Lajos még meg nem jelent műveit. Hétfőn véget ért Szegeden a Magyar Néprajzi Társaság háromnapos vándorgyűlése. Dr. Trencsényi-Waldapfel Imre, Péter László, Bálint Sándor, Szegi Endre és Balassa Iván saroltak előadásokat a néprajzi kutatás különféle ágainak helyzetéről, majd a vándorgyűlés tagjai részint Hódmezővásárhelyre, részint Sándor falvére látogattak el Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a szegedi egyetem és pedagógiai főiskola Orosz Intézetét az egyetem Ady-téri épületében. A miniszter beszédében hangoztatta, hogy az általános iskolákban 150.000, a középiskolákban 50 000 ifjú tanulja az orosz nyelvet, amely hatalmas perspektívát nyit az ifjúság számára. Az orosz nyelv ismerete nagy segítséget jelent a szovjet kul- IV SZTÁLIN Holnap jelenik meg SZTÁLIN 16 kötetben összegyűjtött művei magyarnyelvű kiadásának első kötete 464 oldal. Ára díszes egészvásszonkötésben 15.— Ft SZIKRA-kiadás MŰVEI ELSŐ KÖTET 1901.1901 Az amerikai megszálló hatóságok betiltottak egy filmet — olvassuk egyik lapunk tudósítását —, mert a főszereplő olyan arcmozdulatokkal rágja a rágógumit, ami árt az amerikai tekintélynek. Bizony nagyon rossz idők járhatnak mostanában az amerikai hatóságokra. Még elképzelni is rossz, hogy milyen szörnyű hatással lehetnek reájuk, azok az arcmozdulatok, amelyekkel például az amerikai szavazógépnek a görög kérdésben hozott döntését fogadták világszerte, vagy a font leértékelését, a Bidault-kormány megalakulását, a Marshall-terv áldásait, a különböző kémszervezetek leleplezéseit, Titóék mesterkedéseit kísérték és kísérik ugyancsak világszerte. De még ennél is többet ártanak az amerikai tekintélynek azok az újjongó arcmozdulatok, amelyeket a Sztáliniévá, a szovjet atombomba, a kínai győzelmek, a magyar tervkölcsön és az őszi szántás vetési munkák sikere és még sok más hasonló kül- és belpolitikai esemény vált ki. És ez ellen a «tekintélyrombolás» ellen nem használnak a különböző rendészeti intézkedések. Az imperialista politika generáljavítására sőt átállítására van szükség. Ha ez megtörténik, akkor az ujjongó arcmozdulatok sem ártanak többé az amerikai tekintélynek. Mert egyforma eseményeken ujjongunk és háborodunk fel. • Nem független egymástól az a két nagyjelentőségű esemény, amely vasárnap játszódott le. Budapesten az Újítókongreszszus tartotta meg szakkonferenciáit és szakmánként vitatta meg a teendőket, országszerte pedig a SZÖVOSZ megyei tagozatainak választmányi ülései zajlottak le. Az sjítókongresszus elsősorban a magyar ipar további fejlődésének szempontjából fontos, a SZÖVOSZ választmányi ülések pedig a mező- gazdaság felemelkedésének újabb állomásai. Az Újítókongresszus határozatait a magasabb technika elérésének idejét rövidítjük meg, a SZÖVOSZ választmányi ülések pedig a szövetkezeti mozgalom megszilárdítását és kiszélesítését célozzák. Olyan országot akarunk építeni, amelyben az ipar súlya a döntő, de amely fejlett korszerű mezőgazdasággal rendelkezik. Ipari országot csak a magasabb technika elsajátítása eredményezhet, a fejlett korszerű mezőgazdaság egyik alapfeltétele viszont a szövetkezeti mozgalom. Az ipar megteremti a mezőgazdaság korszerűsítésének legfőbb előfeltételét a gépeket, de a szövetkezeti mozgalomra vár az a feladat, hogy a gépeket helyesen alkalmazza, ne az egyéni harácsolást, hanem a kollektív munkát, az ország érdekét szolgáló nagyüzemi termelés mozdítja elő. Bíróság elé kerül a vádló: Parveil Thomas amerikai képviselő, az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elnöke. Nem kevesebb derült ki a hírhedt amerikai poliikai boszorkányperek és üldözések fő kezdeményezőjéről és mozgatójáról, mint hogy hivatalos fizetési lajstromokat hamisított, fizetéseket sikkasztott el, szóval közönséges bűncselekmények sorozatát követte el, de nem rettent vissza attól sem, hogy magas fizetéseket utalt ki olyan barátainak, akik soha semmiféle munkával ezeket a fizetéseket nem szolgálták meg. Íme az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elnöke, aki ártatlan embereket, az Egyesült Államok, legjobb szellemeit fogta perbe, juttatta börtönbe és üldözte a halálba — embereket, akiknek nem volt egyéb bűnük, mint hogy demokratikusan gondolkodtak —, maga közönséges bűnöző. Parnell Thomas »betegségére« hivatkozva egy évig húzta-halasztotta a tárgyalás kitűzését, ami most végre megtörtént. Úgy hiszszük, nem annyira a modern inkvizíciós vizsgálóbizottság elnöke a beteg, hanem inkább az egész amerikai rendszer. • Egyszerűségében megható levelet írt Sztálin generalisszinusznak egy francia asszony, az aude megyei Ourveillanban élő Josephin Sarvisse, akinek fiát a nácik és francia cinkosaik 1944 ben meggyilkolták. «Fiam Franciaország szabadságáért halt meg. —• Idézzük a levélből. — Büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy fiam azért az eszméért áldozta fel magát, amely az Öné is. Üdvözletemet küldöm Önnek 70. születésnapa alkalmából jó egészséget kívánok, hogy még sokáig állhasson a béke és haladás erőinek élén. Többet mond ez a szívből jövő egyszerű üzenet a világnak az amerikai zsoldban afffer francia kormány hosszú programmnyilatkozatainál, többet mond álszenteskedő frázisokkal teli imperialista szónoklatoknál, vezércikkeknél és rádiókommentátoroknál, mert azt bizonyítja, hogy az egyszerű emberek milliói a Szovjetúnió és lánglelkű vezére, Sztálin generalisszimusz körül tömörülnek, hogy ezeknek a dolgozó millióknak és százmillióknak egyetlen reménységük a béke és a szabadság, s ennek legfőbb biztosítékát a szovjet népben és nagy tanítójában, Sztálinban látják. Ezért fordul 70. születésnapján Sztálin generalisszimusz felé a szeretet, ragaszkodás és hála érzésével minden békeszerető, demokratikusan gondolkodó ember, minden szabadságharcos, a fasizmus, kapitalizmus és feudalizmus minden elnyomottja, minden anya, aki fiát áldozta fel a szabadságért, és aki szeretteit félti egy újabb háború borzalmaitól ♦ Nagyvilág * BSBP3M I 21 /iSl mn ifi iumoQl