Magyar Nemzet, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

Szerda, 1951 augusztus 1, Magyar Nemzet A FORINT SZÜLETÉSE Születésnapját ünnepli a fo­rint: öt esztendeje, 1946. augusz­tus elsején került forgalomba. Köszöntsü­k hát az ünnepeltet s mondjuk el az évforduló al­kalmából, hogyan, milyen kö­rülmények között született, mi­lyen volt első napja és bekö­szöntésének hatása.* 1946. első napján jelent meg Rákosi Mátyás újévi nyilatkozata a következő cím­mel: «1940. békét, kenyeret, jó pénzt és köztársaságot hoz a magyar népnek!* Az ígéret mindenben ponto­san megvalósult. Február elsején az 1946. évi I. törvénycikk Magyarország ál­lam­for­máját köztársaságban ál­lapította meg. Május­ban a magyar békeszerződés ügye már ott szerepelt a külügyminiszte­rek párizsi értekezletén, ame­lyen egy nagy fontosságú indít­vány hangzott el: Molotov, a Szovjetúnió külügyminisztere­­javasolta, hogy Magyarország­nak adják ki nyugatra hurcolt aranyát és egyéb javai. Május 9-én Rákosi Mátyás ■z Angyalföldön, a Ganz hajó­gyár telepén beszédet mondott. A beszámoló ríme az öt év előtti tudósításban: «Aratás után jó pénzünk lesz!» Néhány mondat a beszámoló­ból: «Az előmunkálatok ebben a tekintetben már haladnak. Minden reménységünk meg­van arra, hogy júniusban be is fejeződnek, úgyhogy augusztus elejére remélhető lesz: a munkásság már jó pénz­ben kapja a fizetését, és nem milliárdokban fogják tovább­ számolni a fizetéseket, és nem százmilliókban, hanem megint visszatérünk a fillérhez, és ki­derül, hogy az lényegesen töb­bet ér.» 1946. nyarán alig várták már az emberek, hogy jöjjön az értékálló pénz, jöjjön a jó forint, mert az infláció elképesztően hatalmas hullámokat szert A bankjegy­pengő mellett életbe lépett f’Ze­­tési eszközként az adópengő s az infláció egyre magasabbra tornyosuló hullámait a m­a nyugodt távlatából csak akkor tudjuk igazán érzékeltetni, ha rs számokat idézünk. Áráig július második hetében ! Adópengő értéke még a mind­­össze­ 13.500 bankjegypengő volt, egy héttel később, július 20-án már 2.500.000 bankjegy­­pengő volt egy adópengő. De kövessük csak a számokat a fo­rint bevezetését megelőző na­pokban, érdekes és tanulságos lesz ez a séta. Július 24-én 7,000.000, 22-én 20,000.000, 24-én 60,000.000, 25-én 120,000.000, 26-án .300,000.000, 27-én 700,000.000, 28-án pedig 2.000.000.000 bank­­jegypengő volt egy adópengő... Július többi hátralevő nap­ján már nem találjuk nyomát a «sima» pengő és az adópengés értékviszonyának. Ekkor volt tetőpontján az infláció káosza, s nyilván olyan számok jöttek volna ki, amelyeket leírni és ki­mondani egyformán nehéz fel­adat. Magyarországom mindenki milliárdos volt. A pengő danse macabre-ját járta ... Július utolsó napjait mutatta a naptár. Az élet most már a forint közeli forgalomba­­hozása jegyében folyt. Bizako­dás és reménykedés várta az új pénzt,­a stabilizációt, amely az utóbbi hónapokkal szemben, amikor a millpengők és bili­­pengők csak értéktelen papi­rost jelentettek,­­ visszaadja a pénz értékét, megbecsülését és újra­­ takarékosságra szok­tatja az embereket. A kormány rendeletet adott ki: a Nemzeti Bank két héten keresztül beváltja a külföldi valutákat és az aranyat. Akik beadják, automatikusan amnesz­tiában részesülnek, két hét után azonban gazdasági rendőr­ségünk könyörtelenül lecsap a valutarejtegetőkre és arany­spekulánsokra. Egy dollár ár­folyamát 11.74, egy kiló szín­arany árát 13.210, a 14 karátos arany grammjának árát pedig 7,05 forintban állapították meg. A rendeletnek óriási hatása volt. Másnap már reggel 7 óra­kor gyülekeztek a Nemzeti Bank előtt és 11 órára olyan tömeg verődött össze, hogy riadó autón jöttek ki a rend­őrök a rend fenntartására. A valuta vagy­­ arany átvételekor forintutalványt adtak ki. De megmutatkozott a ren­delet hatása a zugtőzsdén is, ahol egyik napról a másikra­­ leesett az arany meg a dol­lár ára s feketén már keve­sebbet fizettek, mint amennyit a Nemzeti Bank hivatalosan adott. A spekulánsok álla leesett a csodálkozástól. Még itt sincs az új pénz és máris ilyen va­rázsa van? Minden előkészület megtörtént, hogy az új pénzre való áttérés zavartalan legyen. A Nemzeti Bank már napokkal előbb ezérküldte vidéki fiókjai­ba a tízforintos bankjegyeket és a váltópénzeket, hogy semmi fennakadás ne legyen és augusztus elsején a dolgozók már forintban kaphassák a fize­tésüket. Kormányrendelet intéz­kedett arról is, hogy egyelőre úgy a köz-, mint a magánalkal­­mazottakat hetenként fizessék. A Nemzeti Bank a bevezetés napjára harminc millió forint forgalombahoza­talát készítette elő, augusztus végéig viszont fokozatosan összesen 240 mil­lió forintot hozott forgalomba. Intézkedtek az adópengő­jegyek átcseréléséről is, egy forint el­­lenértéke 200 millió­­adópengő­­jegy volt. Ez volt a Sokszámjegyű in­flációs pénz utolsó hivatalos szereplése... Augusztus elsején aztán megjelent a várva várt fo­rint. Az újságok első oldalán előző nap még ez állt: «egyes szám ára 100 millió adópengő*; augusztus elsejének reggelén m­ár ezt olvashattuk: «egyes szám ára 40 fillér.* A villamoson 90 fillért kér­tek a jegyért, a pesti levélre­­30, a vidékire 60 filléres bé­lyeget kellett ragasztani, az új­ságok és hirdetőoszlopok tele voltak árut kínáló hirdetések­kel.­­Forintért mindent ve­het nálunk békeminőségben.* Az eltűnt áru előbújt rejte­­kéből a forint jöttére. Az üzletek kirakata roska­­dásig tele volt, a nagyvásárcsar­nokba a forint születésnapján 158 vagon élelmiszer érkezett, a mozikban ügyes kis filmet pergettek a forintról, s az egyik színház „Itt a forint!* gyűjtőcímmel hirdette új mű­sorát. Az utcákon hatalmas teher­autók gördültek végeláthatat­lan sorokban, vitték vidékre, az ország minden részébe a szövetet, flanelt, kartont, in­get, harisnyát, pulóvert, fej­­kendőt, vásznat, cipőt, zo­máncedényt, vasárut, mező­gazdasági cikkeket, bőrárut, üvegárut, dohányt, cigarettát... Oldalukon hatalmas betűkkel díszelgett a felírás: «Csak fo­­rintérd­* A forint elsimította a redőket, amelyek az infláció bizonytalanságában vésődtek az emberek homloká­ra. Derűsek és boldogok let­tünk, itt van már a jó pénz, a becsülettel végzett munka értékálló ellenértéke. Salgótarjánban augusztus 6-án, az MNDSZ találkozóján húsz­ezer magyar asszony ünnepelte az új pénzt. Ilyen ünnepség niiiiiiiiiiiiiiiii­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kizkívánalra augusztus hónapban is meg­rendezi a TOTO a tárgy­nyereménysorsolást! A heti nyereményeken és vigasz­­díjon felül CSEPEL-motorkerékpárt, varrógépet, kerékpárt, rá­diót, márkás fényképező­gépet és egyéb számos ér­tékes tárgyat is nyerhet a 31., 32., 33. és 34. fogadási hetek tippszelvényével. A tárgynyereménysorsolás­ban találatra való tekintet nélkül minden augusztusi játszó tippszelvény részt vesz NYILVÁNOS SORSOLÁS: 1931. évi augusztus hó 20-én, II1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII volt Dorogon is, a másik nagy bányászvárosban. Rákosi Mátyás ott volt mindkét gyűlésen és felszólalt. A többi között ezt mondta: — Beváltottuk ígéretünket és megteremtettük a jó pénzt! . (P- 1) A Szlovák Népi •HEJ, FELKEL A NAP!* — harsant fel az énekkar dala, a szlovák nép új éneke, a szer­zőnek, Bartolomej Urbanyec­­nek vezényletével. A dal a harc győzelmes befejezéséről szól és azok felé szállnak sza­vai, akiknek az új élet felra­gyogó új napja köszönhető: Lenin nevét dicséri és Sztálint, a béke nagy táborának, lánglel­kű vezérét. Mintha azt mon­daná: Íme itt vagyunk és in­nen megyünk tovább, mert jó utat mutattak nekünk. Azután megfordul a műsor." Azt mutatja meg, honnan jött, milyen mélységek közül ez a nép. Gyetvai lakodalmas­ tánc következik A. Moyzes koreo­gráfiájára és Juraj Kubanka zenéjére. Zólyomi dalok esen­­dik­nek fel, majd felsőárva­ és keletszlovákiai táncot Várunk, «Kresák»-ot és «Karicky»-t. A hétköznapok nehéz élete és az ünnepek öröme jelenik meg előttünk dalban, a szopránok és altok feljajdulásaiban, vagy csengő jókedvében s a férfiszó­lamok sokszor fenyegetően fel­csapó erejében. De ez jelenik meg a táncok játékos fordula­taiban, kötekedően csillanó tréfálkozásában, vagy a férfiak erővel telített dobbantásaiban is. S az első rész csúcspontja előtt, a Margitszigeti Szabad­téri Színpad nézőterének egyre ismétlést követelő ütemes tap­sa közepette, magyar népdalo­kat énekel az együttes, Bárdos Lajos feldolgozásait és egy harmadik számot is, a nálunk megszokott tempónál talán va­lamivel lassabban, de minden­képpen nagy sikerrel. Aztán az első részt befejező és a női kar kitűnő munkáját különösen dicsérő utolsó szám előtt: saj­­toltal a kalapjuk mellett, feke­teruhás pásztorok dübörögnek a színpadra, fenyegető bunkó­van a kezükben. Táncuknak, a «Bátor Ifjúság» táncának anya­ga kitűnő. Félelmetes erő rob­ban ki ezekből a motívumok­ból, a zsarnokság, ez elnyo­más ellen felkelni készülő nép hatalmas ereje. EZT ÉREZZÜK a második részben, a népi hős Jánosik le­gényeinek táncában és éneke­ljen is. Ahogyan a fokosok vil­lognak s a felkelők a színpad elejére gyülekezve farkasszemet, néznek Jánosuknak és minden, szabadságáért küzdő népnek a süleiben lapuló ellenségeivel, majd ahogy tekinte­tüket az ell­­enséget rejtő messzeségre sze­gezve, összekovácsolt, egységes csapatban hátraosonnak —■ az az előadás egyik legmegraga­­dóbb, legszuggesztívebb részévé teszi ezt a néhány feszült per­cet. Nyjarai dalok és táncok, énekes lakodalmas jelenet (cso­dálatosan szép népdalokkal­ és kitírnő szólistákkal), népi hang­szerek (furulya) távoli szél­­zúgást, bagolyhuhogást és mély szomorúságot idéző hangja veszi körül a Jánosik legények táncát, majd a műsor bele­­torkollik a ,,Dupak“-ba,­­Tab Cikkeinek ebbe a Béke-díjjal kitüntetett koreográfiájába. A felszabadult öröm, a friss, fiatal erfi élteti ezt a középszlovákiai motívumokból­ épült, kitűnő anyagot feldolgozó táncot. Vé­gezetül a himnuszok emelik ünnepélyes magaslatra az együt­tes bemutatkozását: a magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet himnusz csendül fel, s a népek testvériségének jelképe és harci éneke: az Internacionále. Szép és emlékezetes este volt­ népeink széttéphetntlm barátsá­gának egy új, jelentős állomása. Ez jutott eszünkbe, ahogy üte­mesen feldördült a taps és a Sziget fái ezernyi torok kiál­tását visszhangozták: Sztálin, Gottwald, Rákosi! És eszünkbe jutott népeink békés és boldog együttélésének Kossuth széllő,­mébert­­való nagy álmodója és következetes harcosa, Bartók Béla is, aki már mindezt nem érhette meg. Asztalos Sándor Művészegyüttes bemutatkozása A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa ii IV IV E P I DÍSZBE­N FOGADJa a VIT-re érkező küldöttségeket Berlin, július 31. A VIT-en részt vevő külföldi ifjúsági küldöttségek egymás­után érkeznek meg Berlinbe. Albánia, Franciaország, Anglia, India, Afrika, Ausztrália, Új Zéland, Ceyl­on, Irak, Irán, Li­banon és Szíria küldötteinek javarésze már Kelet-Berlinben tartózkodik. A gazdag zászlódíszbe övezött német fővárosban ünnepélyesen fogadják a VIT-re­­érkező kül­földi vendégeket. Megérkezett Berlinbe az a nyolctagú magyar csoport is, amely a VIT kere­tében megnyíló magyar kiállítás rendezési munkálatait végzi. Hétfőn Berlinbe érkezett .J. F. Fájer, a Moszkvai Nagyszínház karmestere, a Szovjetúnió nép­művésze, akit négy ízben tüntet­tek ki Szlávit-díjjal. Fájer ve­zényli a lipcsei rádió szimfo­nikus zenekarát, amely a Moszkvai Nagyszínház balett­­iskolájának a VIT keretében tartandó előadásait kíséri. Lelkesen fogadták az Ost­­bahnhofra érkezett albán ifjú­sági küldöttséget, amelynek vezetője, Gang Boxheli elmon­dotta, hogy az albán delegáció tíz napig több tengeren és egész sor országon át utazott Berlinbe, holott rendes körül­mények között két nap alatt megtehette volna az utat. A hosszú utazás oka az volt, Titóék megtagadták a béke­­találkozóra igyekvő albán dele­gációtól az átutazó vízumot. Kedden érkezett , meg a Német Demokratikus Köztársa­ság területére a lengyel ifjúság békestafétája, a­mely Odera- Frankfurtban adja át a díszes tokba zárt békeüzenetet a Sza­bad Német Ifjúság képviselői­nek. A lengyel­ békestaféta meg­érkezése alkalmából kedden este hét órakor nagyszabású békeünnepséget rendeztek Odera- Frankfurtban. A Szíhprimpás köntösbe öltözött Keset-Berlin mindinkább az ifjúság,' a dal, a Zene és a boldog mosoly váro­sává 'válik. A berlini utcákon dalolva végigvonuló 700 francia küldött lelkesen éltette Sztálin generalisszimuszt, a béke első harcosát és Wilhelm Piecket, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnökét. Miközben Berlin demokratikus övezetében befejeződnek a nagyjelentőségű ifjúsági béke­találkozó előkészületei, Nyugat. Berlinben ás Nyugat-Német­­országban tovább folyik a VIT eben a rágalom- és terrorhad­­járat. Adellauer és Lehr 14 szá­zad újabb zsoldoscsapatot ve­zényelt a Német Demokratikus Köztársaság övezethatáraira. A nyugatnémetországi ifjú béke­­harcosoknak azok a képviselői, akik már Kelet-Berlinben tar­tózkodnak, elmondották, hogy az övezethatároktól nyugatra eső területek valóságos harci tábor jellegét öltötték. A né­met zsoldoscsapatok és az ame­rikai egységek katonái hajtó­vadászatot­ rendeznek a Berlinbe igyekvő ifjúsági csoportokra. Eddig mintegy tízezer nyugat­német VIT-kü­ldöttet tartóztat­­tak le. A bebörtönzött béke­­harcosok helyébe azonban min­denütt pótküldöttek lépnek. A fiatal békeharcosok nagy bá­torsággal és leleményességgel­ hiúsítják meg Adenauer és Mc­­Croy alávaló szándékait. Film készül a VIT-ről A VIT ünnepségeiről Iván Pirjev, Sztálin-díjjal kitünte­tett szovjet filmrendező és Jo­­ris Ivens holland filmrendező dokumentumfilmet készít. A munkálatokban részt vesz Andrew Thorndike német ren­dező is. A hatalmas feladatok megoldásába körülbelül 300 filmművész és technikai szak­értő kapcsolódik be. Új dísztáviratok a VIT alkalmából Augusztus 5. és 19-e között a Berlinben tartandó Világifjúsá­­gi Találkozó alkalmával két kü­lönleges fajtájú, mérsékelt díjú távirat kerül forgalomba. Mind­két táviratfajtánál a távirat szódíja a rendes díj huszonöt százaléka, de legkevesebb öt szó díja fizetendő meg. A táv­iratok jelzése WJ, amit a cím előtt kell feltüntetni. Az egyik táviratfajta kötött szövegű, hat­­féle ilyen kötött szöveg van. Ezeket a táviratokat bárki bár­milyen címre feladhatja augusz­tus 5. és 20-a között. A másik táviratfajtát augusztus 5. és 31-e között lehet feladni, azon­ban ezt csak a VIT igazolt részvevői küldhetik, vagy az ő címükre adható fel. A WJ táv­iratokkal kapcsolatos bővebb felvilágosításokat a postahivata­lok adnak. A bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése az új élüzem­ekről A nagyüzemi szénbányászat­ban élüzem: Petőfi bánya VII. aknája (Rózsaszentmárton). II. helyezett: Nagybátonyi Szénbá­nyák szorospataki üzeme. III. helyezett: a MÉSZHART szén­bányák, Pécs 6. üzeme. A középüzemi szénbányászat­ban élüzem: Dorogi Szénbá­nyák I. aknája. II. helyezett: a Dorogi Szénbányák XIV. ak­nája. III. helyezett a Kistere­­n­yei Szénbányák fővölgyi üze­me. A kisüzemi szénbányászat­ban élüzem: Kisterenyei Szén­bányák kisteleki üzeme. II. he­lyezett: a Zagyvai Szénbányák ságújfalui üzeme. III. helyezett: a Kisterenyei Szénbányák vizs­lás­ üzeme. Az ércbányászati nagyüze­mek közül élüzem: a Gánti Bauxitbánya. II. helyezett: a Recski Ércbánya Vállalat. Az ércbányászati kisüzemek közül élüzem: az Eplényi Érc­bánya. II. helyezett: a Mátrai Ásványbánya Vállalat, Gyön­gyös. A villamosenergia ip­arban élüzem: a Dorogi Erőmű. II. helyezett: a Mátravidéki Erő­mű. III. helyezett: Rákosi Má­tyás Erőmű. Az elosztók közül élüzem: Elektromos Művek közvilágí­tási osztálya. II. helyezett: AVESZ bajai Üzletigazgatósága. Az ásványolaj bányászatban élüzem: Ásványolaj Kutató és Mélyfúró Vállalat. II. helyezett: Ásványolajvezeték Vállalat. III. helyezett: az Ásványolaj Gépja­vító vállalat. Az ásványolaj feldolgozó­­iparban élüzem: Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat. II. he­lyezett: Maszolaj, Szftny. III. helyezett: a Csepeli Ásvány­olajipari Vállalat. A színesfémiparban élüzem: : Maszolai Ajkai Alumínium­­kohó. II. helyezett: Metallo­­ehémia Vállalat. II. helyezett: Dunavölgyi Timföldipar. A szerves vegyipari nagyüze­mek közül élüzem: Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár. II. helyezett: Kőbányai Gyógy­szerárugyár. A közép- és kisüzemek kö­zül élüzem: Alkaloida Gyógy­szervegyészeti Gyár. II. helye­zett: Ipari segédanyaggyár. A szervetlen vegyipari nagy­üzemek közül élüzem: Hungá­ria Vegyiművek. II. helyezett: Fővárosi Gázművek. A közép- és kisüzemek közül élüzem: Dorogi Szénfeldolgozó Vállalat. II. helyezett: a Pécsi Kokszművek.­­ Az iskolorvosi hálózat az ötéves terv keretében telje­sen kiépül. Jelentősen fejlesz­tik az iskola-fogorvosi hálóza­tot is, amelynek működését ki­terjesztik a terhes anyák in­gyenes fogorvosi ellátására. _________ „Fogadják szereplésünket a csehszlovák nép békeüdvözleteként“ A Szlovák Állami Népi Ének­és Táncegyüttes magyarországi látogatása alkalmából sajtó­­fogadást rendeztek a Kultúr­­kapcsolatok Intézetében. Szlovák vendégeinket Vértes György osz­tályvezető üdvözölte. Vladimír Hunka az együttes részéről örö­mét fejezte ki a szívélyes fogad­­tatásért. Hangsúlyozta, hogy ré­­gente a burzsoá­ osztály elszige­telte egymástól a csehszlovák és a magyar nemzetet, ma már azonban, hála az 1948-as törté­nelmi eseményeknek, semmi sem akadályozza a baráti együttműködést. — Boldogok lennénk — mon­dotta —, ha baráti szereplésül­k­ket a csehszlovák nép béke­­üdvözleteként fogadnák a ma­gyar dolgozók. Ezután ismertette az együt­tes megalakulását és működését. A Szlovák Népi Együttes lötér­ben a Párt segítségével alakult meg. A Csehszlovákiában járt világhírű szovjet együttesek, a­ Pjatnyickij-kórus, a Mojszejev­­együ­ltes példája nyomán célul tűzték ki, hogy a nép művé­szetét szolgálják, fejlesszék. A­ tagok túlnyomó részét földmű­­vesekből és munkásokból tobo­rozták. Az együttes 136 tagból áll. A baráti eszmecsere során szóba került a Magyar Állami Népi Együttes csehszlovákiai szereplése is. A szlovák vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak az együttes teljesítményéről, amely mély benyomást keltett a dolgozó népben és a Szlovák Népi Együttest technikai to­vábbfejlődésre ösztönözte. A berlini VIT kultúrversenyén induló magyar művészeink nyil­vánosság előtt mutatták be azo­kat a számaikat, amelyekkel részt vesznek a versenyen. Ének­művészeink közül Mátyás Má­ria és Szecsődy Irén szereplé­séhez fűzhetjük a legjogosabb reményeinket. Mátyás — na­gyon helyesen — legutóbbi ki­váló operaszerepének, az Anye­­gin Tatjánájának egyik áriáját, a levéláriát énekli Kodály nép­dalfeldolgozása mellett, Szecső­­dy pedig a Bánk bánból Melin­da áriájával és egy Rachmani­­nov-dallal indul. A nagyon te­hetséges Cserhát Zsuzsa, a jól fejlődő Gáncs Edit, a finom stí­lusú Berci Mária és az egyre biztosabban kibontakozó Vár­helyi Endre, aki Muszorgszkij Bolhndalától várhat sikert, csat­lakozik hozzájuk. A világhírű magyar hegedű­­iskolát méltán képviseli Kovács Dénes (Bartók Román táncait játssza, elsőrendű felkészültség­gel), komoly esélye van. Verez Antal szintén értékes tagja a küldöttségnek. A két zongorista, Zempléni Kornél és Sebők György, figyelmet keltő teljesít­ményt nyújt. A hallgatóságot különösen Zempléni Liszt-játé­ka (XIV. Rapszódia, Rákóczi- induló) késztette elismerésre. Általánosságban kielégítő az eredmény, fiatal tehetségeink jól felhasználták a számukra biztosított zavartalan gyakorlási időt. Szükséges azonban, hogy még az eddiginél is jobban összpontosítsák figyelmüket, hogy meg ne ismétlődjék olyan intonálási zavar, ami az egyik énekesnőnél fordult elő. (szt) Iván Petrov a bolgár képzőművészetről A Kultúrkapcsolatok Intézeté­nek meghívására néhány hetes tanulmányutat kövött Magyar­­országon Iván Petrov, bolgár festőművész. Elutazása előtt nyi­latkozott arról, milyen a képző­­művészek helyzete a Bolgár Népköztársaságban. Elmondotta, hogy a bolgár képzőművészek a felszabadulás után felvették a harcot a nyugati formalista irányzatok ellen­, s a Párt út­mutatásával és segítségével sike­rült is megteremteniök a szo­cialista-realista képzőművészet egészséges alapjait. Ezt bizo­nyítja a festők, szobrászok, grafikusok alkotásainak egész sora, amelyek a bolgár nép szabadságkü­zdel­meit és diadal­mas építő munkáját ábrázolják a művészet eszközeivel. Döntő módon megváltoztak a művé­szek anyagi körülményei is. A régi, hagyományos „mű­vész­­nyomor" ma már ismeretlen, a művészeket elhalmozzák meg­rendelésekkel. Jelentős társa­­dalmi megbecsülésben is része­­sülnek az alkotó művészi munka legkiválóbbjai. Olasz-Magyar Hét Riminiben Riminiben most tartották­ meg az olasz-magy­ar kulturális hetet. A Grand Hotel termei­ben­­Új Magyarország* címen kiállítást rendeztek, a Novelli* színházban pedig Gherarde Mas­carini Carmignani zongoramű­vész és Ida Carmignani hegedű,­művésznő közreműködésével magyar zeneszámokból összeál­lított hangverseny volt. Az olasz­­magyar kulturális hét keretében több új magyar filmet is be­­mutattak.

Next