Magyar Nemzet, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-16 / 113. szám

% jelentette, hogy Colson a vá­laszadáskor a saját szakállára járt el, és hogy s nagy kényszer hatása alatt válaszolt­. Köztu­domású azonban, hogy Van Fleet tábornok, az amerikai nyolcadik hadsereg parancsnoka Colsont teljhatalommal bízta meg a helyzet megoldására, te­hát a dandártábornok a legfőbb amerikai parancsnokság rendel­kezésére cselekedett. A k­emoni övezet semlegességének újabb­ megsértése Az Új Kína tudósítója jelenti: Amerikai katonai repülőgépek szerdán 2.40 órakor ismét meg­sértették a keszoni övezet sem­legességéről szóló megállapo­dást: behatoltak a semleges övezet fölé és 55 percen át tar­tózkodtak ott. Az amerikai repülőgépek vi­lágító rakétákat dobtak, majd alacsonyan körözni kezdtek, és fedélzeti fegyverekkel tüzeltek. A koreai-kínai küldöttség össze­kötő tisztje erélyesen tiltakozott az amerikaiaknál. Újabb amerikai repülőtámadás hadifogolytáborok ellen Az Új Kína tudósítója írja: Május 11-én egy amerikai re­pülőgép lőtte az északkoreai Kangdong közelében fekvő hadifogolytábort. A támadás kö­vetkeztében négy hadifogoly sú­lyosan megsebesült. Az ismételt támadások arra mutatnak, hogy az amerikaiak szándékosan el akarják pusztí­tani, vagy meg akarják sebesí­­teni fogságba esett embereiket, a­kiket azért gyűlölnek, mert az amerikai és a csatlós hadifog­lyok beismerték, hogy igazság­talan háborúba kényszerítették őket. Ezek a hadifoglyok több­ször követelték a két fél őrizeté­ben levő összes hadifogoly sza­­badonbocsátását és hazatelepíté­sét, valamint a koreai fegyver­­szünet megkötését. Ez háborítja fel az amerikai imperialistákat Az Egyesült Államok ú1 moszkvai nagykevele átnyújtotta megbízólevelét Moszkvából jelenti a TASZSZ. N. M. Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke május 14-én a Kremlben fogadta G. F. Kennant, az Ame­rikai Egyesült Államok rendkí­vüli és méghat aknázott nagykö­vetét. Kannan átnyújtotta meg­bízólevelét. A nagykövet kíséretében volt Gumming és O'Shaughnessy követségi tanácsos, Collins ve­zérőrnagy, katonai attasé, Láng kapitány, haditengerészeti at­tasé, Holnes ezredes, légügyi at­tasé, McSweeney követségi ta­nácsos, Magistretti, Lister, Oreen, Davies, Toon követségi titkárok és keret­attasé. Kennan nagykövet a követség munka­társait bemutatta N. M. Sver­­tiyiknek. A megbízólevél átnyújtásánál jelen volt V. A. Zorin, a Szov­jetunió külügyminiszterhelyet­tese. A. F. Gorkin, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének titkára, A. G. Kulazsen­­kov, a Szovjetunió külügy­minisztériuma protokollosztályá­­nak vezetője és V. I. Bazikin, a szovjet külügyminisztérium ame­rikai osztályának helyettes ve­zetője. A megbízólevél átnyújtása után N. M. Svernyik beszélge­tett G. F. Kennannal. A beszél­getésben részt vett V. A. Zorin is. Angol, francia, osztrák, izlandi­­, latinameri­kai küldöttségek a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ, hogy a délwalesi bányászküldött­ség sajtófogadást rendezett a Trud szerkesztőségében. Evans, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy milyen nagy hatást tettek a delegáció tagjaira a hatalmas méretű építkezések. Kiemelte, hogy az egyik legnagyobb épít­kezés, amit Moszkvában láttak, az egyetem új épülete. Nyilatko­zatát azzal fejezte be, hogy meglátogattak különböző templo­mokat is , meggyőzőttek ar­ról, hogy a Szovjetunióban tel­jes vallásszabadság van. A francia villamosipari dolgo­zók szakszervezetének főtitkára, Emile Pasquier kijelentené, hogy a küldöttség Zaporozsjeből érke­zett és végiglátogatta a szana­­tóriumok, kombinátok, kolhozok egész sorát, továbbá az Artyek­­úttörőtábort. "Szeretnénk forró köszönetet mondani — hangoz­tatta — a Szovjetunió vezetői­nek, akik ilyen nagyszerű dolgo­kat valósítottak meg minden té­ren és akik napról napra javítják a szovjet nép életkörülményeit.* Az osztrák ifjúsági küldöttek Leningrádban elmondták, hogy milyen nagy benyomást tett rá­juk a szovjet nép békeakarata. Meggyőződtek arról, hogy­­ a Szovjetunióban hatalmas mére­tekben folyik a termelés a békés, iparágakban. A Szovjetunióban jelenleg iz­landi és latinamerikai küldött­ség is tartózkodik. A külpolitika hírei A Török lapok közlik, hogy a Demokrata Párt parlamenti cso­portjának ülésén Menderesz mi­niszterelnök és Köprülü külügy­miniszter ismertette az Athén­ban folytatott görög-török tár­gyalásokat. Hangoztatta, hogy sok kérdésben nem sikerült meg­egyezésre jutnia. A Tokióból jelenti a TASZSZ, hogy a rendőrség letartóztatott 23 rabszolgakereskedőt, aki 101 leányt adott el. A Az angol szövetkezeti moz­galom női csoportja — mint az MTI jelenti Londonból — évi kongresszusán határozatban kö­vetelte az idegen csapatok eltá­volítását Angliából. A Matan fasiszta kormánya közölte, hogy megtiltja Hewlett Johnson canterburyi érseki hely­­nök beutazását a Délafrikai Unióba. Hewlett Johnson kije­lentette, hogy a tilalmat bóknak tekinti. A Az olasz demokratikus lapok leleplező cikkeket közöl­nek arról, hogy a keresztény­­demokraták milyen nagyarányú csalásokat készítenek elő a má­jus 25-i községi választásokkal kapcsolatban. A Az északfranciaországi bá­nyászok tiltakozó sztrájkjához újabb tárnák dolgozói csatlakoz­tak. A A Hellas Press jelenti, hogy az amerikai kézben lévő görögországi telefon- és távh­ő­­szolgálat dolgozói folytatják küzdelmüket jogos bérük meg­szerzéséért. Nem kapták meg ugyanis a bérüket arra a két napra, amelyen sztrájkoltak. A Peru külügyminisztere az USA perui nagykövetéhez inté­zett jegyzékben rámutatott arra, hogy az USA — a Peru­ból importált tonhalra kirovandó vámról szóló törvényjavaslat el­fogadásával — tönkreteszi Peru haliparát és ez egyenlő a »gaz­dasági agresszióval«. A La Prensa megállapítja, hogy­­Ecuador, Peru, Mexico, Pa­nama, Guatemala és Costarica tiltakozik az amerikai mester­kedések ellen®. A A Daily Worker közli, hogy az Angol Kommunista Párt vég­rehajtó bizottsága megválasz­totta a politikai bizottságot, amelynek tagjai a következők lettek: Abbott, Bennett, Burns, Campbell, Palme Dutt, Goran, Jeffery, Kerrigan, Klugntann, Lauchtin, Mohon, Matthews, Pi­­ratin és Polliit. A koreai néphadsereg hadijelentése Phenjan, május 14. (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága május 14 én közölte, hogy a koreai néphad­sereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel együttmű­ködve, sikeresen visszaverték az ellenség támadásait, emberben és hadianyagban nagy vesztesé­geket okoztak a támadóknak A középső fronton Csholvon körzetében az ellenség több tá­madást indított, de szervezett el­lenállásba ütközött, körülbelül egy szakasznyi veszteséget szen­vedett és visszavonult. A front egy másik szakaszán, Szanszvmri körzetében az ellenség heves támadásokat indított de visszaverték A támadók itt is veszteségeket szenvedtek. Új vasútvonalat avatnak vasárnap Újabb vonalat rajzolhatunk ha­zánk vasúthálózati térképére: öt­éves tervünk keretében elkészült a lakitelek—Kunszentmárton kö­zötti új vasútvonal. Négy község — Tiszaug, Tiszasas, Csépa és Szelevény — kapott vasútvona­­lat, amely 27 kilométer hosszú Az új vasútvonalat vasárnap délelőtt adja át rendeltetésének Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter. Araiba K­i­éfe mögött van AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐKÉSZÜLETEI Az amerikai sajtó már hetek óta egyre többet ír a közelgő elnökválasztásról. November ugyan még messze van, több mint öt hónap választ el az elek­torválasztástól és több mint két hónap a­­nemzeti konvenciók­ összeültétől, ahol majd a pártok megbízottai döntenek a republi­kánus és a demokrata elnökjelölt személyéről. Mégis érthető, hogy olyan ha­talmas zajjal és reklámmal ké­szülnek az elnökválasztásra a trösztök lapjai. Mindenekelőtt az a feladatuk, hogy elkábítsák az egyszerű amerikait. Azt kell el­érniük, hogy az amerikai polgár, miután annyiszor és annyi felől hallja a »választás« szót, el is higyje, hogy valóban választás lesz, amelyben ő mint választó szerepel. Az a mód, ahogy az elnök­jelöltet kiválasztják, már meg­mutatja az elnökválasztás körül folyó népsimítást. November 4-én a szavazók »elektorokat« válasz­tanak: olyan embereket, akik helyettük és nevükben megvá­lasztják majd az USA új elnökét azok közül a jelöltek közül, aki­ket a pártok viszont a nagy mo­nopóliumok jelöltjei közül válasz­tottak ki. A republikánus párt, a demokrata párt, az USA két nagy pártja általában úgy sze­repel még ma is sok európai ember tudatában, mint két egy­mással ellentétes politikai párt. Erről szó sincs. Mindkét párt a monopolisták szűk vezető cso­portjának érdekeit képviseli és gyakran előfordul, hogy a leg­­dühödtebb ^demokrata* kortes két nappal előbb a »republiká­­nusok« érdekeiért futkos, mert valamelyik bank, a kortestanya gazdája, úgy határozott, hogy X vagy Y kortes az ^ellenfél oldalán küzd* ezután. Nagyon jellemző erre a Mas- Machusettben megtartott úgyne­vezett ^előválasztást. A republi­kánusok köreiben a legesélye­sebb jelöltnek eddig Eisenhower tábornokot és Taft szenátort em­legették, a demokrata pártban pe­dig Kefauver szenátort és Ava­res­­ Harrimant. A napokban lezajlott massa­­chusettsi »előválasztások« töké­letesen leleplezték az úgyneve­zett kétpárti rendszert, és azt is megmutatták, hogy a két párt tulajdonképpen egy és ugyanaz: az amerikai nagytőke legbefolyá­sosabb csoportjainak két kitar­tott szervezete. Az a meglepő­ dolog történt ugyanis, hogy a republikánusok két legesélyesebb jelöltjeként Eisenhower és Tatt került ki a szavazatok megszám­lálása után — a demokrata párt legesélyesebbjei között pedig szintén ott találjuk ugyanazt az Eisenhowert és ugyanazt a Tattot... Az elnökválasztások előtti propagandakampányban termé­szetesen néha mellé is fog egy­­egy lap, így például nem illik bele a s­zabad választásokról­ szóló handabandába az U. S. News and World Report egyik cikke, amely az elnökjelöltek ki­válogatásával foglalkozik. Ez a cikk, akarva-akaratlan, leleplezi, hogy az amerikai elnökválasz­tásban mindenkinek lehet szava, csak éppen maguknak a válasz­tóknak nem. »A politikusok, nem a szavazók határozzák el, hogy ki kapjon alkalmat rá, hogy az Egyesült Államok elnök­jelöltje legyen. A szavazók minden ne­gyedik évben, így 1952-ben is, csak arra kapnak lehetőséget, hogy eldöntsék, kit tartanak a palitikusok jelöltjei közül lesz megfelelőbbnek a munkára. Az a színjáték, melyet a jelöltek a közönség előtt folytatnak az or­szágos pártkonvenciók előtt, nem más, mint szél­malom harc. Azt remélik, hogy így magukra irányítják néhány politikus fi­gyelmét, akik a végső választást végzik.* Ha tudjuk, hogy az U. S. News által említett­­politiku­­sok* egyszerűen a Wall Street politikai business-szel foglal­kozó üzletemberei, akkor teljessé válik az amerikai nagytőkések e lapjának önlerepü­lése. S ha meggondoljuk, hogy a választók fele egyszerűen nem szavaz a választásokon, mert vagy gumi­­bottal és vad fenyegetéssel űzik el a választási helységek kör­nyékéről, vagy pedig egysze­rűen az úgynevezett tszabad választások­ iránti utálatból bojkottálja a választást —, egy­szerre világossá válik, hogy hogyan lesz elnökké valaki az Amerikai Egyesült Államokban. A két „hagyományos" párt mel­lett az 1952-es választáson fel­lép egy olyan párt is, amely a nép, Amerika egyszerű dolgozói­nak érdekében dolgozta ki pro­­grammját. Az amerikai Haladó Párt ez a párt, az elnöki tiszt­ségre Vincent Hallinant, az al­elnöki posztra pedig a néger Charlotte Basst jelölte. Szinte elképzelhetetlen, hogy ugyanakkor, amikor s­zabad választásról­ harsognak a tőké­sek lapjai, miféle eszközökkel igyekszik megakadályozni a Ha­ladó Párt választási munkáját az egész amerikai államgépezet és minden más reakciós erő. A fasiszta szervezetek vad had­járataitól kezdve a gyűlések be­tiltásáig, letartóztatástól elbo­csátásig, mindenféle eszközzel gátolják a Haladó Párt tagjai­nak választási tevékenységét. Érthető a félelem, mert a Haladó Párt választási programmjának négy pontja valóban az ameri­kai dolgozók érdekében végre­hajtandó intézkedéseket tartal­mazza. Ez a négy pont a kö­vetkező: 1. A háború megszün­tetése Koreában. 2. Visszatérés a békegazdálkodásra. 3. A nége­rek teljes egyenlőségének és tör­vényes jogainak biztosítása. 4. A szabadságjogokat eltipró tör­vények hatálytalanítása és a szabadságjogokról szóló törvény érvényesítése. Nem véletlen, hogy a demo­kraták és republikánusok közö­sen harcolnak a Haladó Párt ellen. Hiszen a két shagyomá­­nyos* párt programmja ennek éppen az ellenkezője. A koreai háború folytatása, esetleg kiter­­jesztése, háborús haszon a tő­késeknek a hadigazdálkodásból, kíméletlen elnyomás a szabad­ságjogok követelőivel szemben. Igaz, hogy erről nem írnak az amerikai lapok, de maga az a tény, hogy a jelöltek egytől­­egyig az amerikai nagytőke leg­megbízhatóbb ügynökei, vilá­gossá teszi, hogy programmjuk sem különbözik megbízóik pro­gramotj­ától. Az Egyesült Államok demo­kratikus erői a Haladó Párt mögött tömörültek. S hogy egyre növekednek ezek a demokratikus erők, arra legjobb bizonyíték az USA sztrájkmozgalmainak ál­landó növekedése, a tömegek elégedetlenségének állandóan szaporodó kifejezése és minde­­­nekfölött az amerikai békemoz­galom rendkívüli erősödése. Stoffari Nennes ,­»in fer, mi ■*!«* » HÁZKEZELŐK, EGYÉNI GYŰJTŐK! JELENTSÉTEK BE 2 mázsán felül az összegyűjtött hulladékanyagokat a 3 1 1-15­0 31 1-158 31 1-15­9 telefonszámon. ÉRTE KÜLD a budapesti MÉH ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI 1952 Mai irodalmunk feladatai, Kölcsey hazaszeretete, József Attila, a proletárköltő és sok más szép és komoly tétel A folyosókon csend honol. Bá­gyadt tavaszi napfény süt be az ablakokon. Régi-régi tablókról szigorú tanárok tekintenek le a belépőre evikkereik mögül. Egy másik folyosón faliújság — az Irodalmi Szakkör közleményei. A spárgával felügyeskedett Füj Hangé alaposan megforgatott példánya magányosan pihen. Minden mozdulatlannak, örökké­valónak látszik most itt. Pedig nem így van. Az ajtók mögött 108 fiatalem­ber most teszi le élete első nagy erőpróbáját, az írásbeli érettségit. Csütörtökön Budapest középiskoláiban magyar iroda­lomból volt írásbeli. A folyosó­kon nyugalom van, de az osztá­lyokban megfeszülnek az ideg­szálak, a padok fölé hajoló fe­jekben ott kavarognak a sokévi tanulmány motívumai: írók, ko­rok, regények, versek. Komoly munka folyik most a termekben, nyolcesztendei tananyagról ad­nak számot a diákok. Próbaté­tel ez. Régen és most Régen, mielőtt elindultak, kró­mot ittak. Halottsápadtan szo­rongtak a padokban, az osztá­lyon idegtépő rettegés réme fu­t. Aztán vagy sikerült — vagy nem! Izgalom, persze, most is van. A nemes versengés izgalma, az a serkentően bizsergető érzés, amely mindenkit, aki erejét má­sokkal méri össze, hatalmába kerít. De a hideglelős félelem­nek nyoma sincs. Miért? A dolog egyszerű. Először is tanulnak. A tanulókörök, tanuló­párok s szükség esetén a taná­rok egyéni korrepetálásának szé­les rendszere azoknak dolgát is megkönnyíti, akik gyengébbek a magyar irodalomban. A fiatalok is mások ma, mint egykor. És milyen mások a tételek! Regös László, a Kölcsey-gimnázium igazgatója — ő magyarázza meg ugyanis a dolgokat — felbontott borítékokat vesz ki fiókjából Ezek azok a »bizonyos borítékok”, melyekben ma reggel a magyar irodalmi tételeket kapták az érettségizők. Megmutat néhá­nyat. Minden osztály két-két té­telt kapott s kiki szabadon vá­laszthatott ezekből. A IV/b. »Mai irodalmunk feladatairól és »Nagy költőink és íróink hitval­lása a költészetről* című tétele­ket kapta. A IV/c. diákjai »Mai irodalmunk képéről és jövőbeni feladatairól vagy »Kölcsey ha­zaszeretetéről* írhatnak. S a többi is haladó hagyományaink s mai életünket ábrázoló irodal­munk kérdéseivel foglalkozó. — Régen felületes témákat adtak — mondja Regős László —, amelyek lényegében nem különböztek egy közönséges is­kolai dolgozattól. Például ilyet: Petőfi családi költészete. Az igény pedig nem volt más, mint üres, mindentől elvonatkoztatott esztétizálás. — A felszabadulás után a másik végletbe estünk és az irodalom gazdasági, társadalmi, történelmi vonatkozásai mellett egy kissé megfeledkeztünk az esztétikai szempontokról. Az idén e két szempont egészsége­sen kiegészíti egymást.­ ­Legkedvesebb témám« Még csak most csengettek tíz órát, de az öreg pedellus, Józsi bácsi, már a legnagyobb bajban van: 108 farkaséhes érettségiző tízórait követel! — Elmenesztettem az asz­szonyt zsemlyéért, meg tejért —, mondja, de látszik rajta, hogy nem érti az egészet Harminc éve vagyok a szakmában, de érettségin még nem kértek enni... — Ez jó jel — jegyzi meg Regős László — s ez is bizo­nyítja, hogy a fiaim nem idege­sek. A IV/c-ből magas, barna fiatalember jön ki: Fahidy Ta­más. Ő már készen van. — Mi volt a tétel? — Kölcsey hazaszeretete. — Nehéz volt? — Magam választottam. Leg­kedvesebb témám. — Milyen a hangulat az osz­tályban?­ Erre nem felel, hanem az aj­tóhoz lép és kinyitja: nézzem meg magam. A fiúk nyugodtan dolgoznak. Néhányan már a tisztázattal is elkészültek s most csak át­olvassák munkájukat. Ketten vidáman falatoznak. De vala­mennyiük tekintetében ez tükrö­ződik: nincs itt semmi baj! — Emlékszem olyan érettsé­gire — meséli az igazgató —, ahol a fele megbukott. Itt na­­gyon úgy fest a dolog, hogy egyetlenegyet sem kell vissza­tartanunk.­­ Ady forradalmi költészete A Mészáros­ utcai Szilágyi Er­zsébet általános leánygimnázium folyosóján már egész csokorra való olyan lány nevetgél vidá­man, aki elkészült dolgozatával. Somogyi Éva halványarcú kis­lány. Piros intézeti kötényében fiatalabbnak nézné az ember. Pedig nemcsak smaturandusz, hanem bekerült a Rákosi tanul­mányi verseny országos döntő­jébe is. Ebben az iskolában nem ő az egyetlen. Somogyi Éva a IV/b tanulója és Sándor Ágnes a IV/a-ból s egy 111/a-s is. Háry Ilona, vasárnap mérik össze ere­jüket az ország legjobbjaival. — Jaj, dehogy volt nehéz —• lelkendezik Somogyi Éva, am­i­­kor kérdezem. — Ady forra­dalmi költészetéről írtam. Majd­nem az egész osztály ezt vá­lasztotta. Nagyon szeretjük Adyt, rengeteg olyan versét megtanultuk, amely nem volt kö­telező. — Milyen pályára készül? — Orvos leszek. És így beszélnek a többiek is. Sólyom Olga az Egyetemi Orosz Intézetbe megy. Már sokakat is­mer onnan s őt is várják. Más­sok bölcsésznek, mérnöknek, jogásznak, történésznek készül­nek. Kritikai realistáink Rendkívül érdekes érettségi ter­teleken dolgoztak a diákok a többi budapesti középiskolában is. A Vörösmarty-gimnáziumban »József Attila a proletárköltő* és ^Kritikai realizmus Mikszáth és Móricz regényeiben* voltak a tételek címei. A Könyves Kálmán­ gimnáziumi, ban két érettségiző csoport négy tételt kapott: »Népi hősök iro­dalmunkban* (Ludas Matyi, Tol­di), »Dózsa György alakja iro­dalmunkban*, »A költői hivatás­­tudat Eötvöstől napjainkig* és »Nagy kritikai realistáink* (Eöt­vös, Mikszáth, Móricz). A tanév során végzett jó munka eredményeként az írásbeli érettségik mindenütt különösebb nehézségek nélkül zajlottak le s így — már a kiértékelés előtt is valószínűnek látszik az általá­nos jó eredmény. (simor) Tájékoztató a Békekölcsön-sorsolás nyereményeinek kifizetéséről Az Első Békekölcsön második sorsolásának nyereményeit és névértéktörlesztéseit a kötvény­­tulajdonosok az alábbi helyeken vehetik fel: A sorsolás pénztára a Pécsi Nemzeti Színházzal közvetlen szemben lévő takarékpénztári fiókban lesz A sorsolásokon részvevők tehát, amennyiben a kihúzott kötvényt bemutatják, itt azonnal felvehetik a nyeremény­vagy törlesz­tési összeget. Az Országos Takarékpénztár központja (Budapest, V. Nádor­utca 16.), valamint budapesti és vidéki fiókjai az első húzást kö­vető napon, vagyis május 23-án kezdik meg a nyeremények és törlesztések kifizetését. Május 26-án, hétfőn, a déli órákban a hivatalos nyeremény­­jegyzék megérkezése után, az ország valamennyi postahivatala is kifizeti a 300, 500 és 1000 forintos nyereményeket, valamint a 200 forintos törlesztéseket. Az­ 5000, 10.000 és 25 000 forintos nagy nyeremények kifizetése az Országos Takarékpénztár fiókjai­ban és központjában történik, az 50.000 forintos nyereményeket és a 100.000 forintos főnyereményt pedig csak az Országos Takarék­­pénztár központjában lehet fel­­venni. Minden kifizető pénztárnál, így az ország összes postahivatalan­karl is, a nyerőnek módjában áll a nyereményt, illetve a kisorsolt törlesztést részben, vagy egész­ben takarékbetétbe helyezni. Be­szerezhetnek kamatos takarék­bélyegeket, szelvényes betéteket, válthatnak takarékbetétkönyvet, nyereménybetétkönyvet és Buda­pesten átutalási betétkönyvet is­­— A Magyar Művészettörté­neti Munkaközösség Évkönyve most jelent meg és több elvi jelentőségű tanulmánya és cikke bemutatja a tavaly alakult mun­­kaközösség fél évi eredményeit.

Next