Magyar Nemzet, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-22 / 299. szám
Keia, 1953. december 22. Gyermekkönyvek a karácsonyfa alatt X* Ifjúsági Könyvkiadó jól igyekezett felkészülni karácsonyra. Sok könyvet adott ki és arra még fontosabb, sokkal magasabb példányszámban, mint eddig. Ifjúsági és gyermekkönyveinket eddig 5— 8000-es példányszámban nyomaink — most viszont Illyés Gyula és Katona Imre népmesegyűjteményéből a második, 25000-es kiadás kerül piacra. Mihaltov népszerű képeskönyvét az öt kis cicáról 20.000 példányban, Grimm mesélek második kiadását pedig 15.000 példányban jelentették meg. A tegikeresettebb képeskönyvei!*., Móricz Zsigmond schiptcímjének pedig már a harmadik kiadása került karácsonyfa alá Ez valóban jelentős előrehaladás, , de — természetesen — még ez is kevés. Egyes nép- szerű kiadványok, mint például a Pál utcai fiúk egy nap alatt elfogytak, de ugyanez a helyzet a többi könyvvel is. Mindenesetre a karácsonyi gyereklönyvásság értékes tanulságokat jelent kiadóink számára. * "A karácsonyi gyerekkönyvek sorát kezdjük talán olyan könyvvel, amelynek nem tudtunk tiszta szívből örülni: Grimm legszebb meséiről van szó. A Grimm-mesék nemcsak a német irodalomnak, hanem minden nép gyermekeinek közös kincsévé váltak már. Fordítójuk, Kálnoky László, a legjobb fiatal műfordítóik közül való. A Grimm—Kálnoky-találkozó mégsem sikerült. A fordító nem találta meg a mesélésnek azt a magyar hagyományokba belegyökerezett stílusát, amelyen a magyar kisfiúk és kislányok Csipkerózsika, Piroska és a farkas, Hófehérke történetét és a többi örökszép mesét szeretnék hallani. A királylány például így beszéli el sójának a békakirállyal való találkozását: »Oh, kedves apám, tegnap az erdei kútnál játszottam és az aranylabdám beleesett a vízbe. Nagyon sírtam, mire ez a béka kihozta és mert minden áron azt kívánta, hogy a játszópajtásom lehessen, megígértem neki, de sohasem gondoltam volna, hogy utánam jön a vízből.* Ha ez a fordítás, éppen, ezért nem jó. Németül mesél magyar szavakkal. Bonyolult, túlmagyarázott, mesterkélt a magyar mesélés tempóiéhoz képest. * A mesék nyelvének kérdésében könyörtelennek, szinte azt mondhatnám: bogarasnak kell lennünk. A gyerekeik könyv nélkül megtanulják legkedvesebb meséiket, verseket. Ha édesanyjuk egyetlen szót másképpen mond mesélés közben: kijavítják. Amit ,a gyerek megjegyez, emlékezetébe vés, az a szó és szókincs lesz anyanyelvi műveltségének alapja egész életében. Móriczscii picike-jének minden szava aranyat ér. Ha gyerekeimnek mondom —, vagy ők mesélik nekem — újra és újra gyönyörködöm a népi hangulatú kis verses mese nyelvének gazdagságában és tömörségében. Kaszáló, kószáló, tekergő — sorra tanulják belőle fiaim az új szavakat. Lehet-e ezt takarékosabban, egyszerűbben elmondani: * Rátalál egy iciri piciri kisökre Bánatában iciri picirit meglökte. Felfordult az iciri piciri tököcske Benne a két iciri piciri ■ ákröcske. A könyv iciri-piciri, színes, derűs rajzai jól illenek a remekművű kis meséhez. * Negyvenöt írónk egy-egy művét gyűjtötte össze Kiárs László és Kolozsvári Grandpierre Emil a Mesék és történetek című kötetben. A könyv többet ad, mint amit szürke, semmitmondó címe ígér. Pár évvel ezelőtt még elképzelheteten lett volna, hogy a magyar fiúknak ilyen derék csapata hajlandó nekiülni, hogy meséljen a gyerekeknek- És ma már nemcsak hajlandóik, hanem az is meglátszik írásaikon, hogy szívvel, szeretettel láttak hozzá. Tegyük azért hozzá, hogy ebben a szép írói felvonulásban nem mindenkinekjött ki a lépése. A népmeseti eldolgozások még mindig szebbek, arányosabbak, mint más életünk történetei. Az sincs egészen rendjén, bár érthető, hogy a gyerekirodalom specialistái nem állják a versenyt a felnőtt írókkal. Nem a kötetnek, hanem íróinknak a hibája, hogy még mindig sokan kimaradtak belőle. Miért nem írt Méray Tibor egy történetet koreai emlékei, bal? Miért nem látjuk Karinthy Ferenc, Sarkadi Imre, Aczél Tamás, Déry Tibor meséjét? A Mesék és történetek legtöbbje lelkesít, nevel, hazaszeretetre, emberségre buzdítja a gyerekeket. Múltúnk nagyjaira, mesebeli hősökre, helyüket megálló bátor gyerekekre , példaképekre fordítja az ifjú olvasó tekintetét. De nem egy olyan történet akad még — köztük a szerkesztőé, Hárs Lászlóé —, amely olcsóbban akarja megszerezni a nevelés érdemét: prédikálja a morált, ahelyett, hogy ábrázolná Giyőrffy Anna színes rajzai — a rossz nyomdai munka is oka lehet — nem sikerültek olyan jól, mint azok, amelyeket a Dalolj velünk című kis énekeskönyvhöz készített. Kemények, merevvonalúak a rajzok. Csodálkozunk, hogyan sikerült több színnyomással ilyen egyhangú képeket készíteni. Keszthelyi Zoltán verseskönyve: » Város, falu, erdőn — azt példázza, hogy hosszú a költő útja, míg a gyermekek szívéig elér. Sokféleképpen próbálja a legjobb hangot megpendíteni: hol Petőfi versformáival, kísérletezik, hol a századeleji gyermekköltészeti leegyszerűsített verselésével és a szovjet gyermekversek tematikája és hangu,lala is nyomot hagyott verseiben. De a tudatosan váltott és vár. Zárt egyszerűség mögül minduntalam kiütközik, hogy nem ez az ő igazi kifejezésmódja. A Kiskunságban eddig nem jártam sosem. Hol bőven ömlik búza, árpaszem — De megláttam a púpos kazlakat A délibábban fürdő ég alatt* Ez bizony nem emlékeztet Petőfire, bármennyire közös is a témájuk. Egyszerű és mégis zavaros versszak, még nyelvi megfogalmazása (a de) is ingatag. Arról ne is beszéljünk, hogy a spúpos* kazlakból már nem ömlik búzeszem, mert az csupa kicsépett szalma, rüttörőnyakkendőm. A te színed — élei. A földgogót körbejárnám. Ha elvesztenélek« — írja egy másik versében, úttörő szájába adva a szót. Hogyhogy? Földkörüli utazás lenne a hanyag úttörő büntetése? Az egyszerűség csak igazsággal párosulva szép. A meg nem gondot képek hamar kiütik szarvukat — leghamarabb éppen a gyermekversből. * A Hetvenhét magyar népmese az év legkapósabb gyermekkönyve. Ha nem éhez tett© volna ki könyvkiadásunk a szülőket és gyermekeket az elmúlt években, akkor is éppen ilyen kelendő volna, mert mese, népmese minden gyermeknek, kicsinek, nagynak egyformán kell. Illyés Gyulának az volt a dolga, hogy megegyengesse, s ha kellett, egy kicsit újramesélje az új és régi, különbözőképpen lejegyzett meséket. Érdekes az ilyen szerkesztő munkája: akkor bátor, ha hozzá sem nyúl a ceruzához, meg meri őrizni a mese eredeti zamatét. »Hol van tiök, fiam? — kérdi a tökéletlen legényt az édesanyja. — Odala, megkecskésedett, édes anyókám. — Hogy kecskéseden volna? —* Zsinórt kötöttem a lábára s most húzom fel, de nem felel, csak mekeg.— Aki nem jó híve, ismerője a nép meséinek, az sokkal több belejavítanivalót talált volna az ilyenfajta részekben, mint Illyés Gyula. Kigyomlálta volna a tájszavaikat, az élőbeszéd kedves egyenetlenségeit, a parasztmesélő feledékenységének apró-cseprő nyomait. A simára csiszolt mesék talán tetszetősebbek lennének — a tudákos nagyoknak. De a népmesék így "szépek, ahogy Illyés Gyula hagyta őket. . A gyerekek éppen nem bánják, ha a mesében is — akárcsak az életben — lépten-nyomon újdonságra, megkérdeznivalóra akadnak. Mi az a gömböc? Mi az a szelemen? — Csak olyan kérdések ezek, mint ha az utcán sétálva traktor titkairól faggatják apjukat. Egészséges gondolkodású gyerekeiknek legtermészetesebb gesztusa, hogy szüleitől, tanítójától mindent megkérdez, amit nem ért. A Hetvenhét népmese olvasói és hallgatói szép meséket kaptak, s reméljük, hogy a nagyok segítségével meg is értenek bennük minden szót. Nem azt jelenti ez, hogy módon népmese tökéletes remekmű s vélek hozzányúlni. Okka!-móddal kell egy kis átdolgozás és Illyés Gyulának éppen az a nagy érdeme, hogy eltalálta a helyes arányt. * Amit az új gyermekkönyvekről elmondottunk, nem végleges ítélet. A felsőbb kritikai fórum — a könyvet elolvasó gyermekek szava — karácsony után fog elhangzani. A kritikus, a könyvkiadó, a könyvterjesztő hallgassa illő figyelemmel ezt a bíráló szót is. J . Vargha Balázs NEMES LÁSZLÓ: TISZTA SZÍV ■— Regényrészlet (13) Egyébként is, azoknak az olasz cirokosai ezek, akik miatt hazátlanná kellett lennie. Hiszen akkor megint Csontosnak van igaza, ezek ellen kellett volna őneki is harcolnia, ha még a Morini-műveknél lett volna? A harc gondolatára összerezzent. Itt is harcolnia kellene? Azért, mert magyar akar maradni? Mert szent előtte az apja és a nagyapja emléke? — Szervusz kománk csakhogy látlak! — harsant a fülébe Páter Joachim öblös hangja és nagy, csontos kezével a vállára csapott. Egy magas, sovány, vörösesszőke hajú, vörös arcú ferencrendi szerzetes jött vele. — Páter Anselmus, amerikai testvérünk és barátunk — mutatta be a bozontos üstökű magyar pap barna reverendás társát. Majd tört angolsággal hozzáfűzte: — Ezek pedig a barátaim: Csontos Kálmán főszerkesztő és Zalán Dénes főmérnök. Jó magyar hazafiak, igazi keresztény úriemberek. A vörösképű pap biccentett és magyarul mondta: — Dicsértessék. Csodálkozó arckifejezésük láttán Joachim atya hangosan nevetni kezdett: — Meglepődtetek, ugye, édes komáim. De csak ezt tudja magyarul. És még egy-két szót. Annál jobban tud csehül. • Csehszlovák szakos volt. — Tanár? — kérdezte Zalán. — Nem egészen — mondta a lap. Bozontos szemötlöke alól sokat jelentően hunyorított Csontos Kálmán felé. Egyébként 5 fő szokatlanul vidámak, jókedvünk játszott. A pincér ismerhette az egész társaságot, mert Csontos egy intésére szó nélkül hozta a vörösbort. — Kutya meleg van ebben az istenverte Rómaiban! — harsogta és teletöltötte a maga és Páter Anselmus poharát. — Vége a misének? — kérdezte Csontos. . — Ohm — morogta, el sem véve szájától a poharat. Egy hajtásra reitta a jó hideg bort. Az amerikai pap lassan szürcsölte. — Azért jöttünk körben — mondta az amerikaira mutatva —, mert úgy gondoltuk, miután az amerikai kormány, nyíltan a mi ügyünk mellé, állt, helyes, ha mi is együtt beszéljük meg a dolgainkat. »Ez adja meg végre a választ az én kérdéseimre?* — gondolta Zalán nyugtalanul. Ha honfitársai közé került, magyar szót hallott, vagy olvasott, még vadabbul marcangolták mindig a kételyek. — Igyállomnám te is, nem akármilyen nap ez a mail — kiáltotta Joachim és Zalán elé tolta a boroskancsót. —• De nem ám — mondta Csontos és az asztalra vágta az aktatáskáját. Leveleket, újságokat rámolt ki belőle. Ritkán jött izgalomba, de most alig várta, hogy megmutassa kincseit A szeme szokatlanul csillogott, mindig simára kefélt hajának néhány szála .,szabadultan lógott a homlokába... — Ide süss! Most kaptuk ezeket Londonból és Münchenből! Látod, Dérteském, ez itt a szövetségesünknek, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének németországi lapja, a Hadak Útján. — úgy megszorította izgalmában a mérnök karját, hogy az felszisszent — Nézd meg, saját két szemeddel nézzed, meg te is páterként; itt az idei 13. szám, a májusi kiadás. Azt mondja, szépen pontokba szedve, hogy először is tisztában kell lennünk azzal, hogy a hontalan magyarság hazatérésének csakis fegyveres erőszak nyithat utat. Másodszor: Ehhez a magyarság önereje elégtelen és egyedül az Egyesült Államok fegyveres ereje jöhet számításba." Harmadszor pedig, és jól figyeljetek, mert most jön a lényeg, harmadszor. Jogosan remélhetjük, hogy a világesemények várható alakulásával az Egyesült Államok katonai ereje utat nyit hazatérésünkhöz. — Isten sem akarhatja másként — mondta Páter Joachim. — Ez pedig a legeslegújabb — kiáltotta Csontos. Időközben egy fiatal pár telepedett az egyik sarokasztalhoz. Az éles hangra csodálkozva feéjük fordították fejüket Az újságíró egy pillanatra elhallgatott, azután ingerülten legyintett és táskájából egy másik újságot ráncigált elő. — Nézzétek, az Angliai új Magyarság egész friss, július 1-i száma. Maga Kisbarnalki Farkas Ferenc tábornak nyilatkozott a lap munkatársának és szavaiból világosan kiderül, hogy az Atlanti Szövetség keretén belül számítanak ránk, a mi Bajtársi Közösségünkre! — Persze, hogy számítanak ránk! — dörmögte közbe a pap. Az újságíró bólintott. — Megmondta Zaskó András tábornok, amikor utoljára beszéltem vele, meglátod Kálmán, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, a mi régi kopjásmozgalmunk utóda, diadalra viszi régi eszméinket. Csak kitartás, csak bízzunk amerikaibarátainkban és ne dőljünk be a demokratikus szavalatoknak. — Éljenek az amerikaiak! — kiáltotta Páter Joaohim angolul a mozdulatlanul ülő vörös pap felé és felemelte poharát. Zalán némán könyökölt az asztalra. Kisbarnaiki Farkas Ferenc, Zákó András — ezektől várja a sorsa megjavulását, magyarsága megmentését? Hiszen ,ezek ■ nyilas, banditák voltak! De hiszen Csontos Kálmán is az volt. Tudta róla és mégis az ő segítségét kérte. Hiába, ő maga keveredett '' a korpa közé — Hogyan is mondta az a lap, a Hadak Útján? — kérdezte a pap, hatalmas kezével az újság után nyúlva. — A világ, események várható alakulása szerint? Pedig azt még májusban írták! Azóta gyorsabban mozognak a dolgok. Végre megkezdődött a cirkusz Koreában és én mondom nektek fiúk, nem azért, hogy ott meg is rekedjen. A világesemények alakulása? Jól mtondja ez az újság! Amióta Koreában fegyverrel harcolhatunk a mi keresztény világunkért, itt is lendületbe jöttek a dolgok. Micsoda nyüzsgés van itt nálunk Rómában, a mi pápai kolégiumunkban, a Russicumban is! — Mi köze van ehhez a pápai kollégiumnak?— Ez volt az első kérdés, amit a dermedten ülő Zalán Dénes közbevetett. — Mi köze? — Páter Joachim úgy nevetett, hogy a könnyei is kicsordultak és végigfolytak kivörösödött arcán — A mi szent kiképzésünk nemcsak oltár előtt térdeplő papolcát akar nevelni belőlünk. Nevt a fiúk, nem ez a mi küldetésünk! Tudjuk, hogy nem babra megy a játék! És nem azért jöttek át Ide a testvérenk nem — bökött az amerikai pap felé. (Folytatása következik) I Hagiariam M December 25-én mutatják be a „Kiskrajcár,‘-t A »Kiskrajcár« című új, színes magyar játékfilmet, amely Sztálinváros ifjúságának boldog, örömteli életéről, munkájáról, szerelméről szól, december 25-én mutatják be. Aláírták a magyar-bolgár kulturális egyezmény 1954. évi munkatervét December 15. és 21. között tanácskozott Budapesten a magyar-bolgár kulturális vegyesbizottság. A baráti szellemben lefolyt tárgyalások eredményeképpen december 21-én aláírták a magyar-bolgár kulturális egyezmény 1954. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, bolgár részről Csudomir Vetrov, a bolgár Kultúrkapcsolatok Intézetének titkára írta alá. Az aláírásnál jelen volt Non György népművelési miniszterhelyettes, Jóboru Magda oktatásügyi miniszterhelyettes, Hajdú József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium I. sz. Politikai Főosztályának vezetője, Mark© Temnjalov rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, • a Bolgár Népköztársaság magyarországi követe, valamint a bolgár követség tagjai. (MTI) Az „Ifjú Gárda” operaházi bemutatója Az Állami Operaház vasárnap este ünnepi előadáson mutatta be J. Mejtusz ukrán zeneszerzőnek, A. Fagyejev regénye alapján, A. Malisko szövegkönyvére írt *Ifjú Gárdáé című operáját. Az »Ifjú Gárda« az első szovjet opera, amelyet hazánkban bemutattak. A bemutatóelőadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Ács Lajos, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Boldoczki János külügyminiszter, Darvas József népművelési miniszter, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, továbbá a politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt az előadáson J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Iluan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és sok tagja. Az előadás közönsége nagy tetszéssel fogadta az operát, amelyet Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas kiváló művész rendezésében, Koródy András vezényletével, Oláh Gusztáv Kossuth-díjas kiváló művész tervezte díszletekke mutattak be. Hosszas tapssal jutalmazta aközönség az együttes szereplőinek, köztük Simándy József Kossuth-díjas, Fodor János Kossuth-díjas érdemes művész, Sándor Judit, Cserhát Zsuzsa, Budanovics Mária érdemes művész, Szilvássy Margit, Ilázy Erzsébet, Kövecses Béla, Pálfi Endre, Radnai György, Losonczy György, Faragó András operaénekesek teljesítményét. (MTI) Az Országos Képzőművészeti Hét eseményei A szovjet és a forradalom előtti orosz képzőművészet eredeti alkotásaiból rendezett kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Vasárnap délelőtt 1200-an tekintették meg a szovjet és az orosz művészet alkotásait. A kiállítással kapcsolatos filmvetítést vasárnap délelőtt 600-an nézték végig. Az Országos Képzőművészeti Hét egyik eseménye Rudnay Gyula Kossuth-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítás anyaiga öt teremben, 81 festményen keresztül szemlélteti Rudnay Gyula életművének sokrétűségét, művészi fejlődésének legjellegzetesebb korszakait, a nagybányai iskolától az utóbbi években készült alkotásokig. A kiállítás anyagát hétfőn délben Bényi László művészettörténész ismertette a sajtó képviselői előtt. A kiállítás ünnepélyes megnyitása ma, kedden délután 6 órakor lesz. Megnyitót mond Bencze László Kossuth-díjas, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A 19-én kezdődött Képzőművészeti Hét gazdag eseményekben. Vasárnap délelőtt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége képzőművészeti filmekből díszelőadást rendezett a Vörös Csillag filmszínházban. Itt Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész méltatta a Képzőművészeti Hét jelentőségét , rámutatott a képzőművészek és a dolgozó nép közötti kapcsolat elmélyítésének fontosságára. A díszelőadáson bemutatták a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban és a hazánkban készült színes képzőművészeti filmeket. A dolgozók ezrei látogatták vasárnap a képzőművészeti kiállításokat. A Képzőművész Körök Országos Kiállítását, mely a területi és üzemi képzőművész körök életét, munkásságát mutatja be, a kiállítás megnyitása óta csaknem 4000-en látogatták. Az Országos Képzőművészeti Hét keretében vasárnap nyílt meg Miskolcon a két francia reálista festőművész, Mireilie Mihaihe és Boris Taslitzky kiállítása. A két neves francia festőművész kiállításának grafikai anyagát az Ózdon hétfőn nyírt kiállításon mutatják be. Pécsett az MSZT-székház nagytermében a magyar képzőművészet nagyjainak kiváló alkotásai mellett pécsi művészek festményei is szerepelnek. Vasárnap este a pécsi képzőművészek, zeneművészek és színművészek baráti összejövetelen vitatták meg a város művészeti életének problémáit. Kaposvárott Glatz Oszkár, Csók István, Rudnay Gyula műveiből és a somogyi képzőművészek alkotásából rendezett kiállítás nyílt meg vasárnap. Szekszárdon a Balogh Ádám-múzeumban élő képzőművészeink festményeiből és grafikáiból nyílt kiállítás. Tatán szombat este nyitották meg a gimnáziumban a Nagy János festőművész műveiből rendezett kiállítást. Szegeden megnyílt a „Kína, a béke országa” kiállítás . Vasárnap délelőtt az MSZT szegedi szervezetének székházában nagyszámú közönség jelenlétében megnyitották a „Kína, a béke országai kiállítást. A megnyitó ünnepség után rövid kultúrműsor keretében úttörő énekkar kínai és magyar népdalokat adott elő- A megjelentek nagy érdeklődéssel tekintették meg a kínai nép rohamos gazdasági és kulturált fejlődését bemutató közel 100 tablót és festményreprodukciót. Különösen nagy sikere volt a Huaj-folyó szabályozásáról készült fényképfelvételeknek. Kodály Zoltánt ünnepelték a magyar zeneművészek Bensőséges keretek között ünnepelték a magyar zeneművészek Kodály Zoltánt 71. születésnapján. Vasárnap délután a Művészeti Szövetségek Házában ünnepséget rendeztek, amelyen a Magyar Zeneművészek Szövetsége neveiben Visky János zeneszerző, a szövetség békebizottságáiak titkára köszöntötte a nagy zeneköztöt és feleségét. Az ünnepség keretében __ Rösler Endre érdemes művész. Béres Mária, Török Erzsi, Vásári Tamás és a magyar rádió Darázs Árpád vezényelte énekkara nagysikerű műsort adott Kodály Zoltán műveiből. A repülőmodellezés tanítja, szórakoztatja gyermekét, fejleszti technikai készségét, munka iánti szeretetét.AJÁNDÉKOZZON repülőmodell építődobozokat, kész repülőjátékokat, lombfűrész készleteket, és egyéb kéziszerszámokat, lombfűrész munkákhoz falemezeket, repülőtárgyú könyveket. MODELLEZŐ ANYAGBOLT Budapest, V., Engels-tér 14. sz. s