Magyar Nemzet, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
Kedd, 1953. december 1. A SZÉCSÉNYI GYÜLÉS Sárgul a lomb, hull a levél, avar zörren a litkei erdőben... Benn járunk az őszben, még az országút sem porzik úgy, mint a rekkenő nyárban. Száguld az autó és ablakának keretében tovatűnnek a nógrádi tájak. A falvak, a szőlők is lassan elmaradoznak, a Hollókő tetején török vár romfalai sötétednek... Szécsénybe tartok, aholl Rákóczii országgyűlése ígért igazságot a föld népének... A szécsényi új kultúrotthon ezért viseli a vezérlő fejedelem nevét és most előtte, körülötte fiatalok várják a községi és járási békeküldötteket, akik autón, autóbuszon, gyalogosan vagy szekéren eljöttek a járási gyűlésre, hogy meghallják, mi van a világban... Mert ezeknek a most egybehívott béketalálkozóknak ez a feladatuk; felvilágosítani a népet a világpolitikai helyzetről, szólni a Béke Világtanács bécsi határozatairól és azokról a javaslatokról is, amelyeket a Szovjetunió tárt az emberiség elé. Nincs nagyobb öröme az írónak, mint az, hogy hírt hozhatott Szécsényből is, »a hozzáértő dogozó nép okos gyülekezetéből", hogy a nép nagykorú lett, megérti már a világ kérdéseit, látja helyét, feladatát, jövőjét, a megláncolt értelem letépte évsszados kötelékeit... Az új kultúrotthon falán táblázatos képek ábrázolják, hogy mit kapott Szécsény a felszabadulás óta. A hosszú harcok nyomai szinte már eltűntek, csak egy-egy ház vakolatán éktelenkednek még a géppuskasorozatoktól feltört lyukak... A szovjet hősök koszorúkkal, piros virágokkal borított emlékműve körül jó ruhában, jó cipőben álldogálnak, játszadoznak a szécsényi, a hollókői úttörők... Arra várnak, hogy elsőnek köszöntsék a békegyűlést... A teremben nyugtalanság, a százötven küldött már háborog, » ezért gyűttünk le a titkes erdőből, hogy várakoztassanak bennünket, hol a szánok, hol az előadó? ... No végre, már rálépett a színpadra." Az elnökség is felsorakozik mellé és mögé... Kik az elnökség tagjai? Erről gondolkoztam, de később a felszólalásokkal megismertem őket... Munkások, dolgozó parasztok, akik világos és lelkes szavakkal beszélek a békéről, a feladatokról... Hogy akadt volna-e náluk különb, jobb harcos is a teremben ülők közt? Erre a kérdésre ilyen rövid idő nem adhatott választ... Az elnök átadja a szót és az előadó feláll. Van, aki magának beszél, van, aki mindenkinek, azaz csak általában, én mindig kiválasztok magamnak egy-két arcot, azokon figyelem az értelem és az érzés jeleit, azoktól várok igazolást, felvillanásokat, inspirációt ... Kanyó Boldizsár rimóczi paraszt barázdált, árkolt arca. Jekkel Józsefné, endrefalvi feketekendős, munkában elfáradt asszony szenvedélytől, haragtól parázsló szép szeme most is előttem van... De most nem magamról akarok beszélni... Róluk, akik talán először foglalták szavakba érzéseiket, gondolatiaikat ilyen agyongirlandozott, díszes nagyteremben, annyi érdeklődő ismerős és ismeretlen járásbeli előtt. Akik először üzentek a világnak a maguk, a gyermekek nevében, akik először idézték múltjukat, bánatukat, mai örömeiket vagy bontakozó vágyaikat az emberiség felé... Szabó János Máté litkei parasztregény ál' feli elsőnek ... Szép szál barna ember. Megköszöni, hogy ő lehetett a budapesti béketanács egyik járási küldötte. Sztálin szavait idézi, azután így szól: — Amikor felkapaszkodtam az autóra, tetejéről mégegyszer végigjárta szemem a litkei tájat, pedig minden házát, minden táját, minden szögletét jól ismerem. Néztem az őszi, ködbeborult hegyeket, a sárguló Ilikei erdőt, szilaj folyónkat, az Ipolyt, hallgattam a szántókon át ballagó csendes harangszót s láttam a teherautó körül a nevető, kíváncsi, ismerős gyerekarcokat és valami boldog, büszke érzés fogott el. fia vagyok a mi falunknak, Útkének a békepostása. Én hozomviszem Útkének a béke híreit... Büszke vagyok én a falumra, nemcsak szeretem, hisz munka, bán,beszolgáltatásban elsők között vagyunk az egész járásban ... A munka emberei vagyunk. Nálunk a kertész tudja, hogy milyen nagy munka egy fát felnevelni, a bányász tudja, hogy milyen nehéz hét-nyolc csille szenet leszakítani, a kőfejtő, hogy milyen nagy munka egy hidat megépíteni, minálunk tudják az anyák, hogy mennyi féltés, szeretet, munka kell egy gyermeket felnevelni... És mi ezt az életet, a munkát, a békét választjuk... Mert mi munkás férfiak és asszonyok vagyunk és szeretjük ezt a földet, ezt a verejtékünk árán újuló életet s ezt a lamkás határt mi akarjuk megmunkálni. Nem akarjuk, hogy tankok szántsák fel mi helyettünk , hogy holtakat vessenek bele. Orvosok vannak itt közöttünk, akik az ember egészségét akarják, írók, akik a szépségért emelik fel szavukat, tanítók, akik felnőtt emberként akarják viszontlátni neveltjeiket és anyák, akik most itt a gyűlés néhány órája alatt is de sokszor gondoltak kicsinyeik boldog jövőjére... Ezért mondjuk, ezért valljuk mi, sitkesek is Petőfi szavával, hogy »békét békét a világnak!...« Küldözgeti a nép a cédulákat az elnöklő elvtárs felé. Megnyílnak a szívek, ömlik belőlük a múlt keserve, panasza, bánatai, az ezernyi vád, de ömlik és uraid a kívánság, a remény, a vágy is... Jekkel .Józsefné, téeszben dolgozó paraszt asszony megköszöni a Szovjetuniónak, hogy elhozta hozzánk azt a fényt, amelyet szabadságnak hívunk. Azután haragtól fűtötten így szólt: »Hát nem volt az imperialista gazoknak elég, hogy huszonhárom éves, szép derék fiamat elragadták tőlem, hogy a halál karjába taszították, hát nem volt nekik elég az a szegény Korea, az a tengernyi rémség, amit eddig elkövettek? Mi dolgozni akarunk, dolgozni, még inkább mint azelőtt. Hiszen máris úgy különbözik ez a mi mostani életünk a múlttól, mint a fényes nap a sötét éjszakától...« Horváth Sándor tanító, a hegyeki közti Hollókő nevében beszélt. Fiatal ember, az új kor neveltje már. »Se vasút, se országút nem vezet még Hollókőre, de már 24 új ház épült odafent. A bányászok, akiknek Pernyepusztáig gyalog kellett munkába menniök, mai autóbusszal jönnek-mennek... A hollókői iskola hatodik osztályában 16 gyerek van, akiknek az apja a második világháborúban veszett el .. • Ezeknek a gyerekeknek az üzenetét hozom ... Elég volt a csapásokból, életet, békét akarunk!« Bojtár János a magyargéci Marx Károly termelőszövetkezet nevében a terv teljesítését ígéri, és harsány hangon kiáltja a terem felé: »Ne hazudozzanak annyit az imperialisták, ne szájaljanak annyit békéről, a bizalomról, hanem üljenek le végre az asztalhoz!« Járási tanulmányi felügyelő után a traiktorállomás gépésze, Egyházasgergely tanára mögött Kosik András pilinyi tsz-tag emelkedik szólásra és asszonyok, lányok, fiatalok és öregek, minden hivatás és minden nemzedék nevében mondják, akadozva., _ szaggatottan, kiáltják erővel, indulattal, van aki könnyekkel küzdve, van aki ihletett képekben, hogy békét, békét, békét! ... A gyűlés után táncolnak a lányok... A szécsényiek után a hollókőiek járják a színpadon... De már húzzák a zenészek is, és máris taszítják, tologatják az asztalokat- Fiatalja, öregje fikezd a kopogósra... Táncol a békegyűlés, forognak a lányok, perdülnek a szoknyák... Visz esz autó. A hold vörösen kerekedik a Mikes erdő felett. A tarfák ágai, most mint felnyújtott kéz ujjacskái derengnek át a ködös éjen, ment már színit váltott a hold és fehérein ragyog a tányérja. Tejszinü fényében fel-felderengenek a nógrádi hegyek ... Szólni sem tudok társaimhoz... Olyan közel vannak hozzám most ezek az arcok, szavak és érzések. Ha Szabó János Máté, Litke békepostásának nevezte magát, hát vigyed te tovább ezt a postát magyar író, vedd a szívedre és tedd le az emberiség asztalára. Barabás Tibor 1953 DECEMBERÉBEN MEGINDUL AZ „OROSZ REMEKÍRÓK SOROZATA" Az 1953—54. évben megjelennek: TUNGENYEV GONCSAROV LEV TOLSZTOJ SZALTIKOV - SCSEMIN CSEHOV MŰVEI A sorozat kizárólag előjegyzésben kerül forgalomba. Előjegyzéseket december 15-ig felvesznek: AZ ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOK ÉS AZ ÜZEMI KÖNYVPROPAGANDISTÁK “ (tgjöípAj m * * o ■*' __Magyar Nemzet Vasárnap béketalálkozókat tartottak az ország minden részében A békemozgalom újabb nagy állomásáról, a Béke Világtanács bécsi ülésszakáról emlékeztek meg a főváros és vidék dolgozói a vasárnapi kerületi és járási béketalálkozókon. Budapesten a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kultúrtermében gyűltek össze a XI. kerület legjobb békeharcosai, akiknek Kónya Albert, az oktatásügyi miniszter helyettese tartott előadást a békeharc jelenlegi legfontosabb feladatairól. A Vili kerület béketalálkozóján Kardos Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja tartott beszámolót, majd a gyűlés részvevői levélben üdvözölték a Béke Világtanács Irodáját. Vidéken, a járási találkozókon részt vettek külföldi bék.eharcosok is Szolnokon Pietro Pierelli számolt be az olasz békemozgalom jelenlegi helyzetéről. Ózdon több mint 200 ipari munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi előtt Kim Imn Jon koreai fiatal beszélt a hazájában nagy lendülettel megindult békés építésről. Pécsett Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő a békéről írott legszebb verseivel díszítve mondotta el beszédét. A gyűlésen felszólalt Trinidad Valdes kubai békeharcos, aki az amerikai elnyomás ellen harcoló népének üdvözletét adta át. Kecskeméten, a járás és a város békeküldötteinek találkozóján Erdei Ferenc igazságügyminiszter mondott beszédet. Csornán 38 község küldöttei vettek részt a járosi béketalálkozón, ahol Jóború Magda oktatásügyi miniszterhelyettes számolt be a Szovjetunióban tett tanulmányútjának tapasztalatairól, a szovjet emberek országépítő munkájáról, békeharcáról. Felszólal a gyűlésen Nedesovszky János plébános, aki a katolikus papoknak a békeharcban betöltött szerepéről beszélt. • Ötezer iparengedélyt adtak ki eddig A kormányrendelet megjelenése óta az országban mintegy 10.000 kérelmet nyújtottak be a tanácsokhoz iparengedélyeik iránt. E kérelmek nyomán több mint 5000 új iparengedélyt már ki is adtak és az új kisiparosok zöme megkezdte tevékenységét. Borsod megyében kezdetben lassan halad az iparengedélyek kiadása, de eddig már több mint 300 iparengedélyt adtak ki. A legjobban működött e téren Baranya megye, ahol a 397 beérkezett kérelem ügyében kivétel nélkül érdemi döntést hoztak. Heves, Vas és Veszprém megyében sok iparengedély kérelmet visszautasítottak a tanácsok. A KIOSZ ellenőrei a viszszautasított kérelmeket egyenként a helyszínen kivizsgálják. Az új iparengedélyesek közül eddig 311 kisiparos mintegy 2 millió forint hitelt kapott az államtól. Sok helyen megfelelő helységet is kapnak a kisiparosok működésük megindításaihoz, de néhol a bürokrácia akadályozza a helyiségek kiutalását. Megkezdte tanácskozásait a kétnapos állattenyésztési kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya rendezésében kétnapos kongresszus kezdődött az Építőipari Dolgozók Rózsa Ferenckultúrotthonában. Ezen az ankéton vitatták meg az állattenyésztés fejlesztésének, termelékenysége fokozásának, a hozamok növelésének kérdését. Az állattenyésztési tudomány legkiválóbb szakemberein kívül részt vesznek a kongresszuson gyakorlati dolgozók is. Eljött a kongresszusra a Szovjetunióból V. M. Jugyin akadémikus, N. P. Rosztovcev, a mezőgazdasági tudományok doktora, a szovhezügyi minisztérium igazgatóságának vezetője, N. A. Demidova, a biológiai tudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadémia állatmorfológiai intézetének tudományos főmunkatársa, a Lengyel Népköztársaságból Meszislav Czaja egyetemi tanár, földművelésügyi miniszterhelyettes, Jen Klelnowski egyetem tanár, a Csehszlovák Köztársaságból Jaroslav Herczig, a Csehszlovák Agrártudományi Intézet vezetője, Ladislav Landau, a Szlovák Akadémia agrárosztályának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaságból Kurt Nehring akadémikus, Walter Stahl, a rimmelsburgi kutatóintézet vezetője. A Bolgár Népköztársaságból bejelentette érkezését Gregorij Hlebarov akadémikus és Rada Balevszka egyetemi tanár. Manninger Rezső Kossuthdíjas akadémikus elnöki megnyitója után a külföldi küldöttek üdvözölték a kongresszust. Csukás Zoltán előadása a hosszú élettartamú teheneken végzett tanulmányok eredményeit ismertette. A hétfő délelőtti előadásban Baintner Károly egyetemi tanár a tejhozam fokozásának takarmányozási feltételeivel foglalkozott. Az értekezlet délutáni ülésén Schandl József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a mekrinó juhok jövedelmezőségéről tartott előadást, amit rendkívül érdekes hozzászólással egészített ki N. A. Demidova, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Állatmorphológiai Intézetének tudományos főmunkatársnője, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hétfőn este az Akadémián fogadást adott az állattenyésztési kongresszusra érkezett külföldi vendégeik tiszteletére. Új, egységes, olcsó javítási árak Vízcsap bőrözés, tömítés 6.- Ft Villanyfőzőlap javítás 16 — Ft Villanyvasalótest javítás 11.50 Ft Konnektorcsere 14.— Ft Csengőjavítás helyszínen 12.50 Ft Kulcskészítés 10.—Ft Biztonsági zárkulcs 17.— Ft Zárnyitás 6.— Ft Faredőnyjavítás 13.— Ft „ hevedercserével 39.50 Ft Este 9 óráig inspekciós szolgálat! az I—VII. és XIII. ker. JAKÁVKARBAVIARIO KST 1 Telefon: I. kér.: 360—675 VII. kér.: 224-209 XIII. kér.: 114-665 NAGY BERUHÁZÁSOKKAL KORSZERŰSÍTIK AZ ÉLELMISZERIPART A kormányprogramul a dolgozók életszínvonalának az eddiginél gyorsabb ütemű, folyamatos emelését tűzte ki célul. Ennek teljesítésében nagy feladatot jól megoldandók a fogyasztási cikkeket termelő iparágaknak, elsősorban az élelmiszeriparnak. Dolgozó népünket az eddiginél több és jobb minőségű élelmiszerettel kell ellátni. Meg kell szüntetni, mégpedig a legsürgősebben, azokat a hiányosságokat, amelyek az élelmiszerek mennyiségi és minőségi forgalmában még ma is lépten-nyomon tapasztalhatók és azokat a visszásságokat, amelyekre éppen a Magyar Nemzet egyik legutóbbi cikke mutatott rá az élelmiszerkereskedelem és ipar helyzetének ismertetése során. Egész sor új üzem épül A kormány célkitűzéseinek valóra váltására élel miszeriparunk komoly lépéseket tett és az intézkedések alkalmasak arra, hogy a dolgozók étrendje változatosabb, egészségesebb legyen, asztalukra mind nagyobb mennyiségben kerüljenek a javuló minőségű ételek. Az élelmiszeripar a termelés növelését, a választék bővítését, a minőség megjavítását tervszerű beavatkozással biztosítja. Mindenekelőtt az üzemek meglévő kapacitásának teljes kihasználását, ezen túlmenően a termelőképesség növelését valósítják meg. Egész sor új üzem építését kezdi meg a közeljövőben az élelmiszeripar és úgyszólván alig lesz olyan termelő vállalat ebben a fontos iparágban, amelynél jelentős beruházásokkal, a korszerűbb gyártási módokat biztosító újabb berendezésekkel, ne teremtenék meg a termelés emelésének és a minőség javításának előfelételeit. Az élelmiszeripar korszerűsítésére és termelékenységének növelésére a kormány már erre az évre 55 százalékkal emelte az eredetileg engedélyezett beruházási keretet. A jelentős hitelösszegek rendelkezésre bocsátása következében meggyorsultak az élelmiszeriparban a tervbe vett beruházások és már ebben az évben hozzákezdtek számos olyan építkezéshez, felújításhoz, amelyeknek végrehajtása csak a jövő évre volt előirányozva. A beruházások átcsoportosítása során nemcsak öszszegszerűen, hanem arányaiban is masobb összegek jutottak az élelmiszeripari üzemek munkavédelmi, egészségügyi és szociális létesítményének céljaira, a mezőgazdasági ipar fejlesztésére, az anyagmozgatás gépesítésére, tehát olyan létesítményekre és berendezésekre, amelyek nyomán javulnak a munkakörülményeik és kiküszöbölhető a nehéz fizikai munka. A sütőipar gyors fejlesztése A beruházások sorrendjének megállapításánál az volt a szempont, hogy először a legfontosabb közszükségleti cikkeket előállító élelmiszeripari üzemek termelését fokozzák és cikkeik minőségét javítsák. Ezért került sor máris, jelentős öszszegű befektetésekre a sütőipar gyors fejlesztése érdekében. A felemelt beruházási hitelből gyorsan befejezhették az oroszlányi bányavidék ellátására szolgáló kenyérgyár építését és meggyorsították a veszprémi és ózdi kenyérgyáraik beruházásait, úgy hogy mindkét nagyüzemet még az év vége előtt átadhatják rendeltetésének. Igen jelentős beruházásokat eszközölnek Bács, Borsod, Baranya, Pest, Nógrád megye sok sütőüzemi vállalatánál. Nagyarányúan kibővítik a mohácsi kenyérgyárat. A budaiaiesti sütőüzemek korszerűsítése, modern felszerelése szintén megindult. Többszáz dagasztócsészét, dagasztógépet, gépi meghajtású szitáló berendezést szereznek be a sütőüzemek számára és több helyen a régi rendszerű kemencéket modern gőzkemencékkel cserélik ki. A tejüzemek és vágóhidak korszerűsítése A kenyérgyárak korszerűsítése mellett a népélelmezés egy másik fontos fogyasztási cikkének, a tej és tejtermékek minőségének megjavítása érdekében szintén nagy beruházások történnek. Mindenekelőtt az ország egész területén továbbfejlesztik a tejüzemek és tejgyűjtő csarnokok hálózatát és minden megye igen tekintélyes beruházási hitelt kap erre a célra. Az ország legnagyobb tejipari létesítménye, a Zalaegerszegi Tejüzem, a közelmúlt hetekben kezdte meg működését. Meggyorsul a debreceni, mátészalkai új tejüzemek építése, a véméndi sajtüzem, a szegedi tejüzem bővítése. A húsipari termékek minőségének javítása érdekében az ország egész területén korszerűsítik és továbbfejlesztik a vágóhidakat és a húsfeldolgozó gyárakat. Folyamatban vannak az ilyen természetű munkálatok Ózdon, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérvárott, Keszthelyen, Debrecenben, Tatabányán és az ország sok más helyén. Különös említést érdemel a húsüzemek higiéniai viszonyainak javítása, amit szintén jelentős beruházások tesznek lehetővé. Modernizálják a malmokat A malmok korszerűsítése terén elsősorban raktárak épülnek, így többek között: Egerben, Lajosmizsén, Rétságon, Cegléden, Tatán. A liszt minőségét javítja majd a malmok, bán felszerelésre kerülő kor-,szerű szitálóberendezés. Növekvő rizstermelésünk szükségessé teszi malmaink rizshántoló kapacitásának bővítését, amire szintén igen tekintélyes beuuuházási összeget fordítanak. Meglévő konzervgyáraink bővítésére és a készáru jobb megőrzését biztosító raktárak építésére is nagy befektetéseket eszközlünk. A budapesti, nagykőrösi, szegedi és több más konzervgyárunk részesül ilyenirányú beruházási hitelből. A gyorsan romló élelmiszerek tartásítása és megóvása, érdekében és a termési idények közötti egyenetlenség kiküszöbölésére alkalmas élelmiszertárolás mennyiségi fokozására hűtőházi hálózatunkat is bővíteni kell. Idén már üzembe került az új debreceni 66 győri hűtőház, a felemelt beruházási keretek pedig lehetővé teszik a kaposvári hűtőház építésének meggyorsítását, a borsodi medence ellátását biztosító miskolci hűtőház építkezésének megindítását. Ez utóbbi lesz egy egységben az ország legnagyobb hűtőháza. Az élelmiszergyárak kapacitásának fokozását a gyárak saját nyersanyagbázisainak fejlesztésével is előmozdítják. Ilyen értelemben történnek nagyarányú beruházások a szolnoki, kaposvári, hatvani, szerencsi cukorgyárak célgazdaságal ham, a kalocsavidéki Paprikaipari Tröszt célgazdaságában, a baromfifeldolgozóipar telekgerendási célgazdaságában és sok más helyen. Miután a kormányprogramja szerint az élelmiszeripar fejlesztése a most következő években sokkal nagyobb arányú lesz, mint ahogyan azt eredetileg tervezték, az illetékes szervek nagy lendülettel kezdtek hozzá a jövő évi és a később végrehajtandó nagyszabású élelmiszeripari beruházások műszaki terveinek elkészítéséhez. A munkálatok olyan ütemben folynak, hogy azok mindenképpen biztosítják az élelmiszerellátás nagyarányú bővítését és minőségi javítását célzó beruházó programra valóra váltását. Gárdonyi Jenő ASTORIA SZÁLLODA ÉTTEREMBEN: KÓCZÉ GYULA ÉS NÉPI ZENEKARA ASTORIA TAVERNÁBAN: HOCH TIBOR TÁNC-TRIÓJA DUNA SZÁLLODA ÉTTEREMBEN: ESTE. MAROSI ISTVÁN TÁNCZENEKARA (zongoránál FÓTHY JÁNOS) DÉLUTáN: FALVAY VERA a zongoránál DUNA SZÁLLODA KÜLÖNTEREMBEN: SOLYMOSI LAJOS ÉS BEAMTER JENŐ PALACE SZÁLLODA ÉTTEREMBEN. OLÁH KÁLMÁN ÉS NÉPI ZENEKARA SZÓRAKOZTATJA A VENDÉGEKET! HALVA CSÓKÁK, ROSTON SÜLTEK, MENERENDSZER, RENDEZVÉNYEK, BADACSONYI BOROK, ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK 5