Magyar Nemzet, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

Kedd, 1953. december 1. A SZÉCSÉNYI GYÜLÉS Sárgul a lomb, hull a le­vél, avar zörren a litkei erdő­ben... Benn járunk az ősz­ben, még az országút sem por­zik úgy, mint a rekkenő nyár­ban. Száguld az autó és abla­kának keretében tovatűnnek a nógrádi tájak. A falvak, a szőlők is lassan elmaradoz­nak, a Hollókő tetején török vár romfalai sötétednek... Szé­­csénybe tartok, aholl Rákóczii országgyűlése ígért igazságot a föld népének... A szécsényi új kultúrotthon ezért viseli a vezérlő fejedelem nevét és most előtte, körülötte fiatalok várják a községi és járási békeküldötteket, akik autón, autóbuszon, gyalogosan vagy szekéren eljöttek a járási gyű­lésre, hogy meghallják, mi van a világban... Mert ezeknek a most egybe­hívott béketalál­kozóknak ez a feladatuk; felvilágosítani a­ népet a világpolitikai­ helyzet­ről, szólni a Béke Világtanács bécsi határozatairól és azok­ról a javaslatokról is, ame­lyeket a Szovjetunió tárt az emberiség elé. Nincs nagyobb öröme az írónak, mint az, hogy hírt hozhatott Szécsény­­ből is, »a hozzáértő dogozó nép okos gyülekezetéből", hogy a nép nagykorú lett, megérti már a világ kérdéseit, látja helyét, feladatát, jövőjét, a megláncolt értelem letépte évs­szados kötelékeit... Az új kultúrotthon falán táblázatos képek ábrázolják, hogy mit kapott Szécsény a felszabadulás óta. A hosszú harcok nyomai szinte már el­tűntek, csak egy-egy ház va­­kolatán éktelenkednek még a géppuskasorozatoktól feltört lyukak... A szovjet hősök koszorúkkal, piros virágokkal borított emlékműve körül jó ru­hában, jó cipőben álldogálnak, játszadoznak a szécsényi, a hollókői úttörők... Arra vár­nak, hogy elsőnek köszöntsék a békegyűlést... A teremben nyugtalanság, a százötven küldött már háborog, » ezért gyűttünk le a titkes erdőből, hogy várakoztassanak ben­nünket, hol a szánok, hol az elő­adó? ... No végre, már rálé­pett a színpadra."­ Az elnök­ség is felsorakozik mellé és mögé... Kik az elnökség tag­jai? Erről gondolkoztam, de később a felszólalásokkal meg­ismertem őket... Munkások, dolgozó parasztok, akik vilá­gos és lelkes szavakkal be­szélek a békéről, a feladatok­ról... Hogy akadt volna-e ná­luk különb, jobb harcos is a teremben ülők közt? Erre a kérdésre ilyen rövid idő nem adhatott választ... Az elnök átadja a­ szót és az előadó feláll. Van, aki magá­nak beszél, van, aki mindenki­nek, azaz csak általában, én mindig kiválasztok magam­nak egy-két arcot, azokon fi­gyelem az értelem és az ér­zés jeleit, azoktól várok iga­zolást, felvillanásokat, inspirá­ciót ... Kanyó Boldizsár ri­­móczi paraszt barázdált, ár­­kolt arca. Jekkel Józsefné, end­­refalvi feketekendős, munká­ban elfáradt asszony szenve­délytől, haragtól parázsló szép szeme most is előttem van... De most nem magamról akarok beszélni... Róluk, akik talán először foglalták szavak­ba érzéseiket, gondo­latiaikat ilyen agyongirlandozott, díszes nagyteremben, annyi érdeklődő ismerős és ismeretlen járás­beli előtt. Akik először üzentek a vi­lágnak a maguk, a gyermekek nevében, akik először idézték múltjukat, bánatukat, mai örö­meiket vagy bontakozó vágyai­kat az emberiség felé... Szabó János Máté litkei parasztr­egény ál' feli elsőnek ... Szép szál barna ember. Megköszöni, hogy ő lehetett a budapesti béke­­tanács egyik járási küldötte. Sztálin szavait idézi, azután így szól: — Amikor fel­kapaszkodtam az autóra, tetejéről mégegyszer végigjárta szemem a litkei tá­jat, pedig minden házát, min­den táját, minden szögletét jól ismerem. Néztem az őszi, köd­­beborult hegyeket, a sárguló Ili­kei erdőt, szilaj folyónkat, az Ipolyt, hallgattam a szántókon át ballagó csendes harang­­szót s láttam a teherautó kö­rül a nevető, kíváncsi, ismerős gyerekarcokat és valami bol­dog, büszke érzés fogott el. fia vagyok a mi falunknak, Útké­nek a békepostása. Én hozom­­­viszem Útkének a béke híreit... Büszke vagyok én a falumra, nemcsak szeretem, hisz munka, bán,­beszolgáltatásban elsők között vagyunk az egész járás­ban ... A munka emberei va­gyunk. Nálunk a kertész tudja, hogy milyen nagy munka egy fát felnevelni, a bányász tudja, hogy milyen nehéz hét-nyolc csille szenet leszakítani, a kő­fejtő, hogy milyen nagy munka egy hidat megépíteni, minálunk tudják az anyák, hogy mennyi féltés, szeretet, munka kell egy gyermeket felnevelni... És mi ezt az életet, a munkát, a békét választjuk... Mert mi munkás férfiak és asszonyok vagyunk és szeretjük ezt a földet, ezt a ve­rejtékünk árán újuló életet s ezt a lamkás határt mi akarjuk megmunkálni. Nem akarjuk, hogy tankok szántsák fel mi helyettünk , hogy holtakat ves­senek bele. Orvosok vannak itt közöttünk, akik az ember egész­ségét akarják, írók, akik a szép­ségért emelik fel szavukat, ta­nítók, akik felnőtt emberként akarják viszontlátni neveltjei­ket és anyák, akik mos­t itt a gyűlés néhány órája alatt is de sokszor gondoltak kicsinyeik bol­dog jövőjére... Ezért mondjuk, ezért valljuk mi, sitkesek is Petőfi szavával, hogy »békét békét a világnak!...« Küldözgeti a nép a cédulá­kat az elnöklő elvtárs felé. Megnyílnak a szívek, ömlik be­lőlük a múlt keserve, panasza, bánatai, a­z ezernyi vád, de öm­lik és uraid a kívánság, a re­mény, a vágy is... Jekkel .Jó­zsefné, téeszben dolgozó­­ pa­raszt asszony megköszöni a Szovjetuniónak, hogy elhozta hozzánk azt a fényt, amelyet szabadságnak hívunk. Azután haragtól fűtötten így szólt: »Hát nem volt az imperialista gazoknak elég, hogy huszon­három éves, szép derék fiamat elragadták tőlem, hogy a halál karjába taszították, hát nem volt nekik elég az a szegény Korea, az a tengernyi rémség, amit eddig elkövettek? Mi dolgozni akarunk, dolgozni, még inkább mint azelőtt. Hiszen máris úgy különbözik ez a mi mostani éle­tünk a­ múlttól, mint a fényes nap a sötét éjszakától...« Horváth Sándor tanító, a hegyeki közti Hollókő nevében beszélt. Fiatal ember, az új kor neveltje már. »Se vasút, se or­szágút nem vezet még Holló­kőre, de már 24 új ház épült odafent. A bányászok, akiknek Pernyepusztáig gyalog kellett munkába menniök, mai autó­busszal jönnek-mennek... A hollókői iskola hatodik osztá­lyában 16 gyerek van, akiknek az apja a második világháború­ban veszett el .. • Ezeknek a gyerekeknek az üzenetét ho­zom ... Elég volt a csapások­ból, életet, békét akarunk!« Boj­tár János a magyargéci Marx Károly termelőszövetkezet ne­vében a terv teljesítését ígéri, és harsány hangon kiáltja a terem felé: »Ne hazudozzanak annyit az imperialisták, ne szá­­jaljanak annyit békéről, a biza­lomról, hanem üljenek le végre az aszta­lhoz!« Járási tanulmányi felügyelő után a traiktorállomás gépé­sze, Egyházasgergely tanára mögött Kosik András pilinyi tsz-tag emelkedik szólásra és asszonyok, lányok, fiatalok és öregek, minden hivatás és min­den nemzedék nevében mond­ják, akadozva., _ szaggatottan, kiáltják erővel, indulattal, van aki könnyekkel küzdve, van aki ihletett képekben, hogy békét, békét, békét! ... A gyűlés után tán­colnak a lányok... A szécsé­­nyiek után a hollókőiek jár­ják a színpadon... De már húzzák a zenészek is, és máris taszítják, tologatják az asztalo­kat- Fiatalja, öregje fikezd a kopogósra... Táncol a béke­­gyűlés, forognak a lányok, per­dülnek a szoknyák... Visz esz autó. A hold vörösen kerekedik a Mikes erdő felett. A tar­fák ágai, most mint fel­nyújtott kéz ujjacskái dereng­nek át a ködös éjen, ment már színit váltott a hold és fehérein ragyog a tányérja. Tejszinü fényében fel-feld­erengenek a nógrádi hegyek ... Szólni sem tudok társaimhoz... Olyan közel vannak hozzám most ezek az ar­cok, szavak és érzések. Ha Szabó János Máté, Litke béke­postásának nevezte magát, hát vigyed te tovább ezt a postát magyar író, vedd a szívedre és tedd le az emberiség asztalára. Barabás Tibor 1953 DECEMBERÉBEN MEGINDUL AZ­­ „OROSZ REMEKÍRÓK SOROZATA" Az 1953—54. évben megjelennek: TUNGENYEV GONCSAROV LEV TOLSZTOJ SZALTIKOV - SCSEMIN CSEHOV MŰVEI A sorozat kizárólag előjegy­zésben kerül forgalomba. Előjegyzéseket december 15-ig felvesznek: AZ ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOK ÉS AZ ÜZEMI KÖNYVPROPAGANDISTÁK “ (tgjöípAj m * * o ■*' __Magyar Nemzet Vasárnap béketalálkozókat tartottak az ország minden részében A békemozgalom újabb nagy állomásáról, a Béke Világ­tanács bécsi ülésszakáról em­lékeztek meg a főváros és vi­dék dolgozói a vasárnapi ke­rületi és járási béketalálkozó­kon. Budapesten a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kultúr­termében gyűltek össze a XI. kerület legjobb békeharcosai, akiknek Kónya Albert, az okta­tásügyi miniszter helyet­tese tartott előadást a béke­­harc jelenlegi legfontosabb fel­adatairól. A Vili kerület béke­­találkozóján Kardos Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja tartott be­számolót, majd a gyűlés rész­vevői levélben üdvözölték a Béke Világtanács Irodáját. Vidéken, a járási találkozó­kon részt vettek külföldi bék.­e­­harcosok is Szolnokon Pietro Pierelli számolt be az olasz békemozga­lom jelenlegi hely­­zetérő­l. Ózdon több mint 200 ipari munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi előtt Kim Imn Jon koreai fiatal beszélt a ha­zájában nagy lendülettel meg­indult békés építésről. Pécsett Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő a békéről írott legszebb verseivel díszítve mondotta el beszédét. A gyűlésen felszólalt Trinidad Valdes kubai béke­­harcos, aki az amerikai elnyo­más ellen harcoló népének üd­vözletét adta át. Kecskeméten, a járás és a város békeküldöt­teinek találkozóján Erdei Fe­renc igazságügyminiszter mon­dott beszédet. Csornán 38 köz­ség küldöttei vettek részt a já­rosi béket­alálkozón, ahol Jó­­ború Magda oktatásügyi mi­niszterhelyettes számolt be a Szovjetunióban tett tanulmány­­útjának tapasztalatairól, a szovjet emberek országépítő munkájáról, békeharcáról. Fel­szólal­ a gyűlésen Nedesovszky János plébános, aki a katolikus papoknak a békeharcban betöl­tött szerepéről beszélt. ­• Ötezer iparengedélyt adtak ki eddig A kormányrendelet megjele­nése óta az országban mintegy 10.000 kérelmet nyújtottak be a tanácsokhoz iparengedélyeik iránt. E k­érelmek nyomán több mint 5000 új iparengedélyt már ki is adtak és az új kisiparosok zöme megkezdte tevékenységét. Borsod megyében kezdetben lassan hal­ad­ az iparengedélyek kiadása, de eddig már több mint 300 iparengedélyt adtak ki. A legjobban működött e téren Ba­ranya megye, ahol a 397 beérke­zett kérelem ügyében kivétel nélkül érdemi döntést hoztak. Heves, Vas és Veszprém me­gyében sok iparengedély kérel­met visszautasítottak a taná­csok. A KIOSZ ellenőrei a visz­­szautasított kérelmeket egyen­ként a helyszínen kivizsgálják. Az új iparengedélyesek közül eddig 311 kisiparos mintegy 2 millió forint hitelt kapott a­z ál­lamtól. Sok helyen megfelelő helységet is kapnak a kisiparo­sok működésük megindításaihoz, de néhol a bürokrácia akadá­lyozza a helyiségek kiutalását. Megkezdte tanácskozásait a kétnapos állattenyésztési kongresszus A Magyar Tudományos Aka­démia Agrártudományok Osz­tálya rendezésében kétnapos kongresszus kezdődött az Építő­ipari Dolgozók Rózsa Ferenc­­kultúrotthonában. Ezen az an­­kéton vitatták meg az állat­­tenyésztés fejlesztésének, terme­lékenysége fokozásának, a ho­zamok növelésének kérdését. Az állattenyésztési tudomány leg­kiválóbb szakemberein kívül részt vesznek a kongresszuson gyakorlati dolgozók is. Eljött a kongresszusra a Szovjetunióból V. M. Jugyin akadémikus, N. P. Rosztovcev, a mezőgazdasá­gi tudományok doktora, a szov­­hezügyi minisztérium igazgató­ságának vezetője, N. A. Demi­dova, a biológiai tudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadémia állatmorfológiai inté­zetének tudományos főmunka­társa, a Lengyel Népköztársa­ságból Meszislav Czaja egyete­mi tanár, földművelésügyi mi­niszterhelyettes, Jen Klel­­­nowski egyetem tanár, a Cseh­szlovák Köztársaságból Ja­­roslav Herczig, a Csehszlovák Agrártudományi Intézet veze­tője, Ladislav Landau, a Szlo­vák Akadémia agrárosztályának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaságból Kurt Nehring akadémikus, Walter Stahl, a rim­melsburgi kutatóintézet ve­zetője. A Bolgár Népköztársa­ságból bejelentette érkezését Gregorij Hlebarov akadémikus és Rada Balevszka egyetemi ta­nár. Manninger Rezső Kossuth­­díjas akadémikus elnöki meg­nyitója után a külföldi küldöt­tek üdvözölték a kongresszust. Csukás Zoltán előadása a hosszú élettartamú teheneken végzett tanulmányok eredmé­nyeit ismertette. A hétfő délelőtti előadásban Baintner Károly egyetemi ta­nár a tejhozam fokozásának ta­karmányozási feltételeivel fog­lalkozott. Az értekezlet délutáni ülé­sén Schandl József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a mekrinó juhok jövedel­mezőségéről tartott előadást, amit rendkívül érdekes hozzá­szólással egészített ki N. A. Demidova, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Állat­­morphológiai Intézetének tudo­mányos főmunkatársnője, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hétfőn este az Akadémián fo­gadást adott az állattenyésztési kongresszusra érkezett külföldi vendégeik tiszteletére.­­ Új, egységes, olcsó javítási árak Vízcsap bőrözés, tömítés 6.- Ft Villanyfőzőlap javítás 16 — Ft Villanyvasalótest javítás 11.50 Ft Konnektorcsere 14.— Ft Csengőjavítás helyszínen 12.50 Ft Kulcskészítés 10.—Ft Biztonsági zárkulcs 17.— Ft Zárnyitás 6.— Ft Faredőnyjavítás 13.— Ft „ hevedercserével 39.50 Ft Este 9 óráig inspekciós szolgálat! az I—VII. és XIII. ker. JAKÁVKARBAVIARIO KST 1 Telefon: I. kér.: 360—675 VII. kér.: 224-209 XIII. kér.: 114-665 NAGY BERUHÁZÁSOKKAL KORSZERŰSÍTIK AZ ÉLELMISZERIPART A kormányprogramul a dol­gozók életszínvonalának az ed­diginél gyorsabb ütemű, folya­matos emelését tűzte ki célul. Ennek teljesítésében nagy fel­adatot jól megoldandók a fo­gyasztási cikkeket termelő ipar­ágaknak, elsősorban az élelmi­szeriparnak. Dolgozó népünket az eddiginél több és jobb minő­ségű élelm­iszerettel kell ellát­ni. Meg k­ell szüntetni, még­pe­dig a legsürgősebben, azokat a hiányosságokat, amelyek az élelmiszerek mennyiségi és mi­nőségi forgalmában még ma is lépten-nyomon tapasztalhatók és azokat a visszásságokat, amelyekre éppen a Magyar Nemzet egyik legutóbbi cikke mutatott rá az élelmiszerkeres­­kedelem és ipar helyzetének ismertetése során. Egész sor új üzem épül A kormány célkitűzéseinek va­lóra vált­á­s­á­r­a é­lel m­isz­e­ri­p­a­­runk komoly lépéseket tett és az intézkedések alkalmasak arra, hogy a dolgozók étrendje vál­tozatosabb, egészségesebb le­gyen, asztalukra mind nagyobb mennyiségben kerüljenek a ja­vuló minőségű ételek. Az élel­miszeripar a termelés növelését, a választék bővítését, a minő­ség megjavítását tervszerű be­avatkozással biztosítja. Minde­nekelőtt az üzemek meglévő ka­pacitásának teljes kihasználá­sát, ezen túlmenően a termelő­­képesség növelését valósítják meg. Egész sor új üzem építését kezdi meg a közeljövőben az élelmiszeripar és úgyszólván alig lesz olyan termelő válla­lat ebben a fontos iparágban, amelynél jelentős beruházások­kal, a korszerűbb gyártási mó­dokat biztosító újabb berende­zésekkel, ne teremtenék meg a termelés emelésének és a minő­ség javításának előfel­ételeit. Az élelmiszeripar k­orszerűsí­­tésére és termelékenységének növelésére a kormány már erre az évre 55 százalékkal emelte az eredetileg engedélyezett be­ruházási keretet. A jelentős hi­telösszegek rendelkezésre bo­csátása következében meggyor­sultak az élelmiszeriparban a tervbe vett beruházások és már ebben az évben hozzákezdtek számos olyan építkezéshez, fel­újításhoz, amelyeknek végrehaj­tása csak a jövő évre volt elő­­irányozva. A beruházások átcso­­portosítása során nemcsak ösz­­szegszerű­en, hanem arányaiban is m­asobb összegek jutottak az élelmiszeripari üzemek munka­védelmi, egészségügyi és szo­ciális létesítményének céljaira, a mezőgazdasági ipar fejleszté­sére, az anyagmozgatás gépe­sítésére, tehát olyan létesítmé­nyekre és berendezésekre, ame­lyek nyomán javulnak a mun­kakörülményeik és kiküszöböl­hető a nehéz fizikai munka. A sütőipar gyors fejlesztése A beruházások sorrendjének megállapításánál az volt a szempont, hogy először a legfontosabb közszükségleti cik­keket előállító élelmiszeripari üzemek termelését fokozzák és cikkeik minőségét javítsák. Ezért került sor máris, jelentős ösz­­szegű befektetésekre a sütőipar gyors fejlesztése érdekében. A felemelt beruházási hitelből gyor­san befejezhették az oroszlányi bányavidék ellátására szolgáló kenyérgyár építését és meg­gyorsították a veszprémi és ózdi kenyérgyáraik beruházásait, úgy hogy mindkét nagyüzemet még az év vége előtt átadhatják ren­deltetésének. Igen jelentős be­ruházásokat eszközölnek Bács, Borsod, Baranya, Pest, Nógrád megye sok sütőüzemi vállalatá­nál. Nagyarányúan kibővítik a mohácsi kenyérgyárat. A bud­ai­aiesti sütőüzemek korszerűsí­tése, modern felszerelése szin­tén megindult. Többszáz da­gasztócsészét, dagasztógépet, gépi meghajtású szitáló beren­dezést szereznek be a sütőüze­mek számára és több helyen a régi rendszerű kemencéket mo­dern gőzkemencékkel cserélik ki. A tejüzemek és vágóhidak korszerűsítése A kenyérgyárak korszerűsí­tése mellett a népélelmezés egy másik fontos fogyasztási cikké­nek, a tej és tejtermékek mi­nőségének megjavítása érdeké­­ben szintén nagy beruházások történnek. Mindenekelőtt az ország egész területén tovább­­fejlesztik a tejüzemek és tej­­gyűjtő csarnokok hálózatát és minden megye igen tekintélyes beruházási hitelt kap erre a célra. Az ország legnagyobb tejipari létesítménye, a Zala­egerszegi Tejüzem, a közelmúlt hetekben kezdte meg működé­sét. Meggyorsul a debreceni, mátészalkai új tejüzemek épí­­tése, a véméndi sajtüzem, a szegedi tejüzem bővítése. A húsipari termékek minősé­­gének javítása érdekében az ország egész területén korsze­rűsítik és továbbfejlesztik a vágóhidakat és a húsfeldolgozó gyárakat. Folyamatban vannak az ilyen természetű munkálatok Ózdon, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérvárott, Keszthelyen, Debrecenben, Tatabányán és az ország sok más helyén. Különös említést érdemel a húsüzemek higiéniai viszonyainak javítása, amit szintén jelentős beruházá­sok tesznek lehetővé. Modernizálják a malmokat A malmok korszerűsítése te­­rén elsősorban raktárak épül­nek, így többek között: Eger­­ben, Lajosmizsén, Rétsá­gon, Cegléden, Tatán. A liszt minős­­égét javítja majd a malmok­, bán felszerelésre kerülő kor-,­szerű szitálóberendezés. Növek­vő rizstermelésünk szükségessé teszi malmaink rizshántoló ka­pacitásának bővítését, amire szintén igen tekintélyes beuuu­házási összeget fordítanak. Meglévő konzervgyáraink bő­vítésére és a készáru jobb meg­­őrzését biztosító raktárak épí­tésére is nagy befektetéseket eszközlünk. A budapesti, nagy­kőrösi, szegedi és több más konzervgyárunk részesül ilyen­irányú beruházási hitelből. A gyorsan romló élelmiszerek tartásítása és megóvása, érde­kében és a term­ési idények közötti egyenetlenség kiküszö­bölésére alkalmas élelmiszer­tárolás mennyiségi fokozására hűtőházi hálózatunkat is bőví­teni kell. Idén már üzembe ke­rült az új debreceni 66 győri hűtőház, a felemelt beruházási keretek pedig lehetővé teszik a kaposvári hűtőház építésének meggyorsítását, a borsodi me­dence ellátását biztosító mis­kolci hűtőház építkezésének megindítását. Ez utóbbi lesz egy egységben az ország leg­nagyobb hűtőháza. Az élelmiszergyárak kapaci­tásának fokozását a gyárak sa­ját nyersanyagbázisainak fej­lesztésével is előmozdítják. Ilyen értelemben történnek nagyará­nyú beruházások a szolnoki, kaposvári, hatvani, szerencsi cukorgyárak cél­ga­z­d­as­ág­al­ ham, a kalocsavidéki Paprikaipari Tröszt célgazdaságában, a ba­romfifeldolgozóipar telekgeren­­dási célgazdaságában és sok más helyen. Miután a kormányprogramja szerint az élelmiszeripar fej­lesztése a most következő évek­ben sokkal nagy­obb a­rányú lesz, mint ahogyan azt eredetileg ter­vezték, az illetékes szervek nagy lendülettel kezdtek hozzá a jövő évi és a később végre­hajtandó nagyszabású élelmi­­szeripari beruházások műszaki terveinek elkészítéséhez. A mun­­kála­tok olyan ütemben folynak, hogy azok mindenképpen biz­tosítják az élelmiszerel­látás nagyarányú bővítését és minő­ségi javítását célzó beruházó programra valóra váltását. Gárdonyi Jenő ASTORIA SZÁLLODA ÉTTEREMBEN: KÓCZÉ GYULA ÉS NÉPI ZENEKARA ASTORIA TAVERNÁBAN: HOCH TIBOR TÁNC-TRIÓJA DUNA SZÁLLODA ÉTTEREMBEN: ESTE. MAROSI ISTVÁN TÁNCZENEKARA (zongoránál FÓTHY JÁNOS) DÉLUTáN: FALVAY VERA a zongoránál DUNA SZÁLLODA KÜLÖNTEREMBEN: SOLYMOSI LAJOS ÉS BEAMTER JENŐ PALACE SZÁLLODA ÉTTEREMBEN. OLÁH KÁLMÁN ÉS NÉPI ZENEKARA SZÓRAKOZTATJA A VENDÉGEKET! HALVA CSÓKÁK, ROSTON SÜLTEK, MENERENDSZER, REN­DEZVÉNYEK, BADACSONYI BOROK, ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK 5

Next