Magyar Nemzet, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-09 / 265. szám
k Tettek a szavak nyomában írta: Dr. Pesta László, a Budapesti Városi Tanács VB elnökhelyettese Csendes ünnepe volt a fővárosa és megyei tanácsoknak november 4-e, mikor nyilvánosságra jutott a minisztertanács határozata a tanácsok gazdasági megerősítéséről. A fordulópont a múlt év júniusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének történelmi jelentőségű határozata volt, majd az országgyűlésen 1953. júliusában Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, a kormányprogramm meghirdetéseikor juttatta kifejezésre a párt és a kormány szilárd elhatározását a tanácsok gazdasági gúzsbakötöttségének feloldására, önállóságuk növelésére. Az ország népe nagy örömmel és élénk helyesléssel fogadta az elhatározás bejelentését. A magyar nép megszerette a fiatal tanácsokat. Számos hibájuk, fogyatékosságuk ellenére a magáénak érzi és tisztában van azzal, hogy fejlődésük, kibontakozásuk közérdek a szó valódi értelmében. A tanácstagok, tanácsi dolgozók maguk is feszült várakozással várták a gazdasági önállóság kézzelfogható biztosítékait, mert létérdeke a tanácsnak a legnagyobb elérhető önállóság, különösen gazdasági téren. Mint víz a halnak, szabad levegő a madárnak, olyan életeleme a tömegekkel legközvetlenebb kapcsolatban élő, a nép vágyait, kívánságait, igényeit kifejezésre juttató tanácsnak a gazdálkodás széles lehetőségeit biztosító önállóság. Lássuk, mit mond erről a minisztertanács legutóbbi ülésének határozatáról szóló jelentés! »A tanácsok működéseit négy éve alatt elért eredmények álóplére — gazdasági gúzsbakötöttségük miatt nem mindig tudtak megfelelni feladataiknak. A túlzott központosítás akadályozta a helyikezdeményezések kibontakozását ... A felszabadulás utáni években megindult élénk községpolitikai munka a tanácsok megalakulása után csaknem teljesen megszűnt, jórészt azért, mert a tanácsok nem rendelkeztek a szocialista községpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges eszközökkel és jogokkal. A minisztertanács megállapította: A tanácsok csak abban az esetben válnak területük igazi gazdáivá, ha gazdasági gúzsbakötöttségüket megszüntetve, tovább fejlesztik önállóságukat a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházás, az anyaggazdálkodás, a központi feladatok helyi feltételeinek megteremtése és a lakosság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése terén. Ezért a minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusi határozatainak megvalósítása érdekében határozatot hozott a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére. Tavaly június óta számos kormányintézedés növelte a tanácsok önállóságát. A tervezés, a pénzgazdálkodás terén olyan lehetőségekhez jutottak a tanácsok, amelyekkel azelőtt nem rendelkeztek. Ez azonban még mindig nem volt elegendő a valódi kibontakozáshoz. A Hazafias Népfront előkészítő bizottsága kezdeményezésére országos vitára bocsátott tanácstörvény-tervezet legfontosabb vitatárgyai közé éppen a tanácsi munka fejlődésére, önállóságának növelésére vonatkozó új lehetőségek tartoztak. Ezek a kérdések ébresztették a legnagyobb érdeklődést, váltották ki a felszólalások ezreit városban, falun egyaránt. Az országgyűlés törvénybe iktatta az országos helyesléssel fogadott új rendelkezéseket a tanácsok társadalmi, gazdasági és kulturális feladatairól, hatásköréről, a tanácstagok jogairól és kötelességeiről,, de mindezek csak szép magyar szavakba foglalt vágyak és kívánságok maradnak, ha a tanácstörvényt nem követik tettek a gazdasági önállóság kiterjesztése terén. A minisztertanács új határozata cselekedet a legjavából. Hétezerhatszáz vállalatot és intézményt ad át közvetlenül a tanácsok kezébe. Az összes gyógyszertárakat, a malmok legnagyobb részét, 98 boltot, egy sereg jelentős helyi ipari és közlekedési vállalatot. Átadja a tanácsoknak az összes filmszínházat, 15 színházat, 59 múzeumot. A helyi jellegű könyvtárak ezreit, egészségügyi intézmények, gyermekkórházak, szülésznő- és ápolónőképző iskolák egész sorát. Már korábbi intézkedéssel a minisztertanács az összes sütőipari üzemeket a tanácsok kezébe adta. Ez a kormányelhatározás azt jelenti, hogy a tanácsoknak ezután nemcsak jogaik és lehetőségeik lesznek az önálló gazdasági működésre, de a nélkülözhetetlen eszközök is: vállalatok, intézmények a birtokéba jutnak, s így valóban gazdák lesznek a helyi gazdasági, kulturális, egészségügyi tevékenységeknek. Mert egészen más dolog álamhatalmi és igazgatási alapon felügyelni más állami szektorhoz tartozó intézményekre, javaslatokat termi, a lakosság kívánságait tolmácsolni, közvetíteni, mint a minisztertanács határozata szerint alakuló új helyzetben, kézbevenni, vezetni, a lakosság kedve szerint kialakítania ha kell, megváltoztatni a saját tulajdonában álló szerveket. A túlzott központosítás, mely gazdasági életünket eddig jellemezte, nemcsak nehézkes, és bürokratikus irányítást, a helyi viszonyok gyakori félreértését és elhanyagolását jelenti, hanem ugyanakkor felesleges közbeeső szervek szükségtelen fenntartását, a helyi lehetőségek kiaknázásának elmulasztását, a mindenfajta költségek növelését, végeredményben pazarlást eredményez. A minisztertanácsi határozat intézkedéseiben továbbmegy vállalatok és intézmények tanácsi kezelésbe adásán. Elrendelte azt is, hogy a már tanácsi vezetés alatt álló vállalatok jelenlegi túlzott központosítását meg kell szüntetni. A megyei tanácsok kötelesek visszaadni a megyei jogú városoknak mindazokat a vállalatokat és intézményeket, amelyek 1950 előtt ezeknek tulajdonában voltak, vagy irányításuk alatt álltak. E határozat nyomán új virágzásnak indul sok magyar város, melyeknek fejlődését megakasztotta a súlyos gazdasági alárendeltség, amelyben eddig éltek. Jelentős gazdasági és kulturális központok szürkültek el az utóbbi években és ennek nem kívánatos következményei voltak. Egyre-másra jöttek vissza Budapestre a vidéki városokba helyezett orvosok, tanárok, gyógyszerészek és jelentkeztek a fővárosi tanácsnál budapesti alkalmaztatásra. Elmondták, hogy a gazdaságilag gúzsba kötött vidéki városban nem találják meg igényeik kielégítésére a lehetőséget. A helyi tanácsnak nincs köze a helyi vállalatokhoz, a színház és a mozik műsorpolitikájához, a könyvtár könyveinek beszerzéséhez. Emiatt képtelen az intézmények működését a lakosság kívánságaihoz alkalmazni s ez pangást idéz elő a társadalmi életben is. Most új fejlődés indul meg. Gazdasági fellendülés, pezsgő élet, vidám, színes társadalmi együttélés jellemzi rövidesen a vidéki városokat. A kormánynak az az intézkedése, mely felhatalmazza a tanácselnököket a különböző nehézségek miatt ez évben nem teljesíthető beruházások hiteleinek átcsoportosítására, tetszés szerinti, még idén megvalósítható felhasználására és a terven felül engedélyezett 150 milliós felújítási pótkeret felbecsülhetetlen, közvetlen segítséget nyújt a tanácsoknak. Budapesten és a vidéken sok olyan épület, berendezés, felszerelés van, mely felújításra szorul és néha nagyobb eredményt érünk el meglévő épületek és eszközök felújításával, mint újak létesítésével. Nagyon hozzászoktunk már, hogy fejlődésünket az új beruházásokra szánt összegen keresztül mérjük, holott felújított üzemek termelése, rendbehozott intézmények működése kiváló eredménnyel szolgálhatja az életszínvonalemelés politikáját. A minisztertanács határozata végül meghonosítja a város és községpolitikai távlati tervek rendszerét is. Ezek a perspektivikus tervek a Hazafias Népfront helyi bizottságainak legszebb feladatát, a népszontprogramm főalakítását teszik majd lehetővé. A tanács választások lebonyolítása után a fővárosi és vidéki népfrontbizottságok teljes erővel fognak majd hozzá a programok kidolgozásához, melyben vezérszerepet játszanak és a lakosság nagyfokú érdeklődését fogják kiváltani egyegy város, vagy község fejlődésére, jövőjére, gyarapodására, lakosainak boldogulására kidolgozott tervek. Tökéletesen megvalósul majd a szocialista tervgazdálkodásnak az az alapvető elve, hogy alulról felfelé, a helyi sajátosságoknak, az ott lakó nép kívánságainak megfelelően építsük fel helyi tervek ezernyi mozaik darabjából az éves és ötéves országos népgazdasági tervet. Valamennyi tanács, a legkisebbtől a legnagyobbikig és e tanácsok hatókörében élő minden dolgozó magyar cselekvő részese lesz a nagy egységes terv kialakításának, megvitatásának és a végrehajtás ellenőrzésének. A választás után az új tanácsok a tanácstörvényben lefektetett elvek és a minisztertanács új határozatainak, a tanácsok gazdasági megerősítéséről rendelkező nagyjelentőségű elhatározásnak alapján kezdik meg működésüket. Kedvező előjelek ezek. Biztosítékai annak, hogy az immár nagykorúvá lett tanácsok szilárd gazdasági önállóságuk alapján s a megnyíló lehetőségek friss légkörében kezdenek nagy feladataik elvégzéséhez. Ez egyben megnöveli a tanácsok, az egyes tanácstagok, s általában a tanáosi dolgozók felelősségét is. A választók tisztában vannak az új lehetőségeikkel, s ezzel a komoly felelősséggel is. A jelölőgyűlések friss, élénk légkörében a felszólaló választók mind gyakrabban vetették fel azt a kívánságot, hogy szavaik után tetteket várnak. Az új tanácstagoknak be kell majd bizonyítaniok, hogy átérzik a felelősséget, élni fognak a lehetőségekkel és komoly s alapos munkával a nép javára használják fel mindazt, amit a megnövekedett önállapság a tanács számára nyújt. Adenauer fokozódó nehézségei a bonni parlament külpolitikai vitája előtt A külpolitikai helyzet A német és a nemzetközi közvélemény egyaránt fokozott érdeklődéssel tekint a bonni parlament november 11-én, csütörtökön tartandó külpolitikai vitája elé. Jellemző Adenauer nehéz helyzetére, hogy Nyugat-Németországban jelenleg csupán egyetlen olyan párt akad, amely fenntartás nélkül helyesli a párizsi egyezményeket — s ez Adenauer Keresztény-Demokrata Uniója. A Szociáldemokrata Párt teljesen elutasítja a párizsi egyezményeket. A kormánykoalícióhoz tartozó pártok pedig — a Keresztény-Demokrata Unió kivételével — főként a Saar-vidékre vonatkozó egyezményt bírálják. A nyugatnémetországi lakosság különböző rétegeinek képviselői e napokban arra szólítják fel a szövetségi gyűlés képviselőit, hogy szánjanak síkra a párizsi megállapodások, valamint a Saar-vidéknek Németországtól tervbe vett végleges elcsatolása ellen. A kommunista és a szociáldemokrata lapok — sőt egyes polgári lapok is — hangsúlyozzák, hogy a párizsi szerződések akadályt jelentenek az újraegyesülés útján és Németország szétszakítottságának elmélyüléséhez vezetnek. A lapokban egyre több állásfoglalás található a német kérdést megtárgyaló négyhatalmi értekezlet összehívása érdekében, amint azt a szovjet kormány jegyzéke indítványozta. (A brit külügyminisztérium egyébként közölte, hogy e héten folytatják az október 23-i szovjet jegyzékre adandó válasszal kapcsolatos angol-francia-amerikai tanácskozásokat.) Hétfőn délelőtt Adenauer újabb tárgyalásokat folytatott a koalíciós pártok képviselőivel. A kancellár a külpolitikai vita felőkészítése" érdekében minden eszközt igénybe vesz, hogy a Saar-egyezményt elutasító álláspontjuk megváltoztatására kényszerítse a Szabad Demokrata Pártot és az Áttelepültek Pártját. Adenauer a kormányból való kirekesztéssel fenyegeti e két pártot, ha fenntartják véleményüket. Szeretné megakadályozni, hogy a parlament ülésén az ellenzéki Szociáldemokrata Párton kívül a kormánykoalícióhoz tartozó pártok is nyíltan elítéljék és elutasítsák a Saar-egyezményt. Ennek elvetése ugyanis megakadályozná Nyugat- Németország azonnali újrafelfegyverzésének megvalósítását, mert így kétessé válnék a többi párizsi szerződés sorsa is. A francia külügyminisztérium ismételten kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy a Saar-egyezmény világos, nem szorult értelmezésre, és ezért francia részről nem terveznek további francia—nyugatnémet tárgyalásokat a Saar-vidék kérdésében. "figyelemreméltó" megállapításokat találunk Jacques Soustelle ismert gaulleista nemzetgyűlési képviselő legutóbbi nyilatkozatában a fontos nemzetközi kérdéseket illetően. Soustelle hangsúlyozta, hogy maa leghalaszthatatlanabb feladat, amelynek elsőrendű jelentőséget kell tulajdonítani, a nemzetközi feszültség enyhítését elősegítő módozatok megkeresése. Azok az állítások, hogy Oroszországgal csak azután kell tárgyalásokat folytatni, miután ez nehezebbé válik és a leszerelés kérdését csak a felfegyverzés után kell megvitatni, számomra furcsa és veszedelmes módszert jelentenek. Állást foglalt a továbbiakban a Szovjetunióval való tárgyalások mellett és kiemelte: »Nem felejtem el, hogy az oroszok szövetségeseink voltak a történelem legnagyobb háborújában és mi szerződést kötöttünk velük, amely továbbra is érvényben van«. Nyomatékosan aláhúzta végül Soustére, hogy Franciaországnak »meg kell tennie a szükséges lépéseket a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében«. Megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok légierőinek jelzését viselő B—29 típusú négymotoros katonai repülőgép ez év november 7-én Tanfiljev szigete (Kurill-szigetek) körzetében helyi idő szerint 13 óra 20 perckor megsértette a Szovjetunió államhatárát és e sziget irányában behatolt a Szovjetunió légiterébe. Az amerikai repülőgéppel Tanfiljev szigete felett szemberepült két szovjet vadászgép. A vadászgépeknek az volt a céljuk, hogy tudassák az amerikai repülőgéppel: a Szovjetunió határain belül van és felszólítsák, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjetunió légiterét. Az említett amerikai repülőgép a szovjet vadászgépek közeledtekor tüzet nyitott, amelyet a szovjet repülőgépek kénytelenek voltak viszonozni. Az amerikai repülőgép ezt követően elhagyta a Szovjetunió légiterét és délnyugati irányban távozott. A szovjet kormány határozottan tiltakozik az Egyesült Államok kormányánál amiatt, hogy az amerikai katonai repülőgép durván megsértette a szovjet határt. Nem egyedülálló eset, hogy amerikai katonai repülőgépek megsértik a Szovjetunió államhatárát. A szovjet kormány hasonló esetekre felhívta már az Egyesült Államok kormányának figyelmét, a többi között ez év szeptember 5-i és 8-i jegyzékeiben. A szovjet kormány sajnálattal állapítja meg, hogy a szovjet határ amerikai katonai repülőgépek általi korábbi megsértest esetei — amint erre az Egyesült Államok kormányának megfelelő jegyzékei rámutattak — indokolatlan áldozatokat követeltek. A szovjet kormány úgy védi, hogy mind a Szovjetuniónak, mind pedig az Amerikai Egyesült Államoknak érdekében állana, hogy intézkedéseket tegyenek annak megakadályozására, hogy amerikai repülőgépek a továbbiakban megsértsék a szovjet államhatárt. A szovjet kormány elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya e célból megfelelő utasításokat ad az amerikai légierők parancsnokságának.* Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa javasolta Bulgária felvételét az UNNESCO-ba New Yorkból jelenti a TASZSZ. November 6-án New Yorkban újra megkezdte munkáját az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 18. ülésszaka. Az ülés fő kérdése a Bolgár Népköztársaság kérelme volt, hogy vegyék fel az UNESCO tagjai közé. Az Egyesült Államok és Anglia, küldöttei ellenezték, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács támogassa ezt a kéretMoszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió külügyminisztériuma november 7-én az alábbi jegyzéket intézte az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez, met. A szavazás eredményeként ,a tanács 10 szavazattal 6 ellenében (köztük az Egyesült Államok és Anglia) indítványozta, értesítsék az UNESCO-t arról, hogy a tanács nem ellenzi Bulgária felvételét az UNESCO tagjai közé. Ezután a tanács elfogadta, hogy tűzzék napirendre Albánia UNESCO-ba való felvételének kérdését. ►►A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja a következőket közölni az Amerikai Egyesült Államok kormányával : A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az Egyesült Államokhoz Tovább folyik a harc a francia katonaság és az algíri hazafiak között Az MTI jelenti: Algírból érkezett jelentések szerint tovább folyik a harc a francia csapatok és a hazafiak között. Az arab hazafiak a hegyekbe vonultak, ahonnan meglepetésszerű támadásokat intéznek a francia csapatok ellen. Vasárnapra virradó éjjel a felkelő hazafiak több helyen elvágták a telefonvonalakat, többi között Arrois, Uldzsal és Khangasi-Radzsi térségében. A franciák további csapaterősítéseket küldenek az algíri hegyekbe. Vasárnap reggel nagyszámú ejtőernyőst irányítottak a Dzsebel Aureshegység közepe, Bu-Amama felé. Az AFP jelentése szerint az algíri rendőrség letartóztatta azoknak a hazafiaknak vezetőit, akik november 1-én éjjeli rajtaütéseket hajítottak végre Algírban és Algír környékén. Batnában letartóztatták Ahmed Nehru beszámolója van. Az AFP jelenti, hogy Nehru miniszterelnök beszámolt az indiai Nemzeti Kongresszus Párt végrehajtó bizottságának nemrégiben Kínában és Indokínában tett utazásáról. Nehru hansúlyozta hallgatói előtt a népi Kína békés és ba-Rasidot, azAkcióegységért Küzdő Forradalmi Bizottság« helyi titkárát is. Mitterrand francia belügyminiszter vasárnap este rádióbeszédében kijelentette, hogy a kormány »el van szánva« Algírban a »jogrend« visszaállítására és »meg fogja büntetni azokat, akik az Északkelet-Algírban kitört felkelésért felelősek. Marseille kikötőjéből szombaton nagyarányú katonai erősítések indultak Algírba. Úgy tudják, hogy a francia kormány 90.000 katonát küld Algírba, ami valóságos expedíciós hadtestet jelent. A 90.000 főnyi katonaságon felül még rendőri alakulatokat is küldenek Algírba. A gyarmatosítók Marokkóban is fokozzák az elnyomást, így Marrakesben legutóbb négy marokkóit ítéltek halálra, és indokínai utazásáról váti szándékait szomszédai iránt. Ugyancsak az AFP jelenti hogy az indiai Nemzeti Kongresszus Párt végrehajtó bizottsága elfogadta Nehru lemondását a párt elnökségéről, de ahhoz nem járult hozzá, hogy a miniszterelnökségről is lemondjon. Eisenhower hétfői beszéde Az MTI jelenti: Nyugati rádió- és hírügynökségi jelentések beszámolnak arról,hogy Eisenhower elnök hétfőn beszédet mondott a katolikus nők országos tanácsának bostoni gyűlésén. Az elnök beszédéből megmutatkozott, hogy a szélsőséges amerikai háborúspárti politikus választási veresége következtében Eisenhower is szükségesnek tartotta, hogy a békéről, az emberek közötti megértés szükségességéről beszéljen. Eisenhower a többi között kijelentette, hogya béke kilátásai ma már biztatóbbak, mint bármikor az elmúlt évek során és a háború rettenetes