Magyar Nemzet, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-01 / 284. szám
2 Az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó európai értekezlet november 80-i ülése Az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia kormányának válasza a szovjet kormány október 23-i és november 13-i jegyzékére Tito köztársasági elnök elindult indiai és burmai útjára Moszkvából jelenti a TASZSZ: November 30-án, az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó európai értekezlet második ülésén J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság kormányküldöttségének vezetője elnökölt. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia moszkvai nagykövetsége november 29-én postán megküldte a Szovjetunió külügyminisztériumának az említett országok kormányainak válaszjegyzékeit a szovjet kormány ez év október 23-i és november 13-i jegyzékére. Ezekben az azonos tartakitv jegyzékekben az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Anglia kormánya kijelenti, eltökélte, hogyminél előbb érvénybe lépteti a párizsi egyezményeket”. Az Egyesült Államok kormánya, továbbá Franciaország és Anglia kormánya hangoztatja, hogy azt kívánja, toldják meg a vitás kérdéseiket az összes részt vevők lényeges érdekeit kölcsönösen tiszteletben Elsőnek Viliam Siroky, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Viliam Siroky beszédének befejezése után Otto Grotewohl miniszterelnök, a Német Demokratilkus Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra tartó szellemben lebonyolított tárgyalások útján. Ugyanakkor azonban kijelentik, hogy véleményük szerint most nincs meg a »szükséges alap sem a Németország, illetőleg Ausztria, sem pedig az európai biztonság többi oldalára vonatkozó sikeres tanácskozásra.** A válaszjegyzékek befejezésül rámutatnak, hogy az említett három hatalom kormánya lehetségesnek tartja, hogy az ilyen alap megteremtése után megtartsák a négy külügyminiszter tanácskozását,amint kitűnik, hogy reális perspektíva nyílik megoldásokra, továbbá akkor, ha a megfelelő országok már ratifikálták a párizsi egyezményeket.* Ami az európai országoknak kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésében folytatandó tanácskozását illeti, a A belgrádi rádió jelentése szerint Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök hétfőn este elindult indiai és burmai útjára. Tito elnök kíséretének tagjai a következők: Alekszandar Rankovics, a szóWashingtonból jelenti az MTI. John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn Chicagóban az amerikai fanmerifiak szövetségének gyűlésén hosszabb külpolitikai vonatkozású beszédet mondott. Dulles beszédében négy kérdéssel foglalkozott: kifejtette az amerikai kormány álláspontját a tárgyalások kérdéséről, érintette a békés együttélés problémáját, az ázsiai helyzetről beszélt, majd végül az eddigieknél is agresszívebben megismételte az Egyesült Államok úgynevezett felszabadítási politikáját. A tárgyalásokról szólva a külügyminiszter feltételként jelölte meg a megegyezés elérését az osztrák államszerződés kérdésében és ismételten hangsúlyozta, hogy Németország újraegyesítésérőlcsak a londoni és a párizsi egyezmények ratifikálása után kész tárgyalni. Dulles teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a Németország egyesítéséről vétségi végrehajtó tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Jovan Veszelinov, a szerb végrehajtó tanács elnöke és Ivan Krajacsics, a horvát végrehajtó tanács elnöke és mások folytatandó tárgyalásoknak és az osztrák államszerződés létrehozásának éppen a londoni és párizsi megállapodások állják útját. A State Departement vezetője a békés egymás mellett élés amerikai felfogását úgy fejezte ki, hogy ez »számunkra azt jelenti, hogy eltűrjük a miénktől eltérő véleményeket**. Dulles abékés egymás mellett élést** úgy képzeli el, hogy az Egyesült Államok folytatja katonai előkészületeit azzal az ürüggyel, hogy ezzela háború elriasztását szolgálja**. Az ázsiai helyzetről szólva mindenekelőtt rágalmakkal illette a Kínai Népköztársaságot, azt állítva, hogy az »megszegi a koreai fegyverszüneti egyezményt**. Dulles panaszkodott amiatt, hogy az utóbbi időben az ázsiai földrészen az amerikai politika számára kedvezőtlen események történnek.Vietnamban most különösen kényes a helyzet — hangoztatta is Észak-Afrikában U Au burmai miniszterelnök és kísérete Kantonba érkezett Kantonból jelenti az Új Kína. U Nu, a Burmai Unió miniszterelnöke és kísérete kedden délelőtt 10 óra 40 perckor Peking felé utaztában Kantonba érkezett. A repülőtéren Van Ping-nan, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma elnöki osztályának vezetője fogadta. Megjelentek fogadására a tartományi kormány vezető funkcionáriusai és Kanton közéletének más kiemelkedő személyiségei is. A miniszterelnök a délutánt a város nevezetességeinek megtekintésével töltötte, este pedig részt vett a tiszteletére rendezett fogadáson. Dulles chicagói beszéde Magyar Nemű Siroky és Grotewohl szólalt fel a moszkvai értekezlet keddi ülésén A külpolitikai helyzet - ___________ "] Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó ■* " moszkvai értekezlet tanácskozása áll a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában. Az érintett országok népei és a nemzetközi sajtókörök nagy figyelemmel fogadták Molotov nyilatkozatát, s az abban foglalt rendkívül fontos megállapításokat. A hétfői napon hangzott el Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök nyilatkozata is, amely mindenekelőtt a német militarizmustól annyit szenvedett lengyel nép véleményét, békeakaratát tükrözte. A moszkvai értekezlettel egyébként lapunk más helyén még behatóan foglalkozunk. A német sajtó — a moszkvai értekezlet mellett — vezető helyen foglalkozik a Hessenben és Bajorországban vasárnap megtartott tartománygyűlési választások eredményével. A Neues Deutschland, Németország Szocialista Egységpártjának központi lapja kiemeli, hogy a Keresztény Demokrata Unió és a fasiszta Német Párt súlyos szavazatveszteségével szemben azok a pártok, amelyek állandóan, vagy legalábbis a választási kampány során elítélték a párizsi újrafelfegyverzési szerződéseket, a Saaar-vidékkel kapcsolatos megállapodást és Nyugat-Németország megszállásának fenntartását, s ugyanakkor a békés tárgyalások mellett foglaltak állást, szavazatszaporulatot értek el. A lap hozzáfűzi,hogy az újrafelfegyverzési politika november 28-án szenvedett veresége világosan mutatja: Nyugat-Németország lakossága a bonni kormány politikájának lényeges megváltoztatását követeli.A nyugateurópai lapok hasonlóképpen értékelik a nyugatnémetországi választások eredményét. A Le Monde hangsúlyozza, hogy a német választók a kaszárnyák ellen szavaztak. A Svenska Dagbladet hangsúlyozza, hogy az eredmény a Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben mutatkozó ellenállás növekedését bizonyítja. A V. S. News and World Report bonni tudósítójának cikke szintén kénytelen beismerni Adenauer kancellár Nyugat-Németország felfegyverzésére és Németország szétszakítására irányuló politikájának népszerűtlenségét. A tudósító megjegyzi, hogy ma már igen sok német egész más szemmel nézi Adenauer amerikabarát politikáját**. A cikkíró ezután részletesen elemzi a bonni politikai helyzetet és több vezető nyugatnémet politikus , megnyilatkozását, köztük három volt kancellár állásfoglalását. Befejezésül arra a következtetésre jut: »A nyugatnémet lakosság körében tapasztalható nyugtalanság jelei arra késztették a bonni amerikai politikusokat, hogy figyelmesen tanulmányozzák a volt német kancellárok álláspontját.* (Az ő nézetük ugyanis a legkevésbb sem felel meg Adenauer jelenlegi politikájának.) A Figyelemreméltó Oberlander bonni áttelepítésügyi mi-mniszter legutóbbi nyilatkozata. A miniszter nyugatberlini sajtóértekezletén azt a nézetét fejezte ki, hogy Nyugat- Németországnak a párizsi szerződések ratifikálása után diplomáciai kapcsolatra kell lépnie a Szovjetunióval és diplomáciai képviseletet kell létesítenie Moszkvában. Strachey, volt angol munkáspárti hadügyminiszter választókerületében a leghatározottabban síkraszállott a nyugatnémet felfegyverzés ellen, kijelentve: »Ha Anglia és a többi nyugati hatalom nem köt rövidesen valami gyakorlati megegyezést a Szovjetunióval, akkor a felfegyverzett Nyugat- Németország lesz ismét az elsőkalkas a szemétdombon. Fájdalom, hogy teljesen esztelen és felesleges sürgősséggel erőltetni Nyugat-Németország felfegyverzését. E magatartás a Szovjetunió iránti vak gyűlöletet árulja el. Churchill, a toryk és a jobbszárny türelmetlenül sürgetik a németek felfegyverzését, amire nyilván a Szovjetunió iránti gyűlölet hajszolja őket. Az angol békebizottság nyilatkozatban ítélte el Churchill woodfordi beszédét. Az angolok milliói — hangzik a nyilatkozat —, akik aggódnak a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló londoni és párizsi egyezmények miatt, úgy vélik: Churchill nyilatkozata fokozza annak veszélyét, hogy a náci tábornokok felfegyverzése mindnyájunkat háborúba sodor. Az angol békebizottságnak mindig az volt a véleménye, hogy mindkét fél legjobb akarata mellett a négy nagyhatalom megegyezhet a német kérdésben. Ez igaz most is, de az idő nem vár. A nyilatkozat felszólítja az egész angol népet, egyesüljön és határozottan harcoljon, hogy elháríthassa az új háború veszélyét. A francia közvélemény mély nyugtalansággal értesült Churchill kijelentéseiről. Az angol miniszterelnök beismerései különös értetlenséget és fejvesztettséget okoztak azoknál a politikai szemleíróknál, akik támogatják Nyugat-Németország felfegyverzéseit. A Figarót különösképpen az a kérdés nyugtalanítja, amilyen mértékben nehezíti meg Churchill nyilatkozata a párizsi egyezmények ratifikálásán. Kánoni hatalom kormányai a jegyzékben hangoztatják, hogy véleményük szerint lehetségesaz európai és egyéb érdekelt hatalmaik szélesebb körű tanácskozása* is. De ebben az esetben is azzal a fenntartással élnek, hogy az ilyen tanácskozás csak a négy külügyminiszter tanácskozása után és csak akkor tartható meg, hahasznosnak bizonyul**. Egyes nyugateurópai országok kormányának válasza a Szovjetunió november 18-i jegyzékére Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió külügyminisztériuma november 29-én, a megfelelő moszkvai nagykövetségektől és követségektől megkapta Dánia, Norvégia és Belgium kormányainak válaszjegyzékét a Szovjetunió kormányának ez év november 13-i jegyzékére. Az említett kormányok ezekben a jegyzékekben elutasítják a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy tartsanak összeurópai tanácskozást az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésében. Azt, hogy nem vesznek részt a tanácskozáson, ugyanazokkal az érvekkel indokolják, amelyek az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának jegyzékében már szerepeltek. Olaszország, Izland, Törökország és Luxemburg kormányának azonos tartalmú jegyzékeit ugyanazon a napon átadták a Szovjetunió ez országokban működő diplomáciai képviseleteinek. Molotov az atomkérdésről emlékiratot nyújtott át a moszkvai amerikai ügyvivőnek Moszkvából jelenti a TASZSZ. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere november 29-én fogadta W. N. Walmsleyt, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét, akinek átnyújtotta a szovjet kormány emlékiratát. A diplomáciai okmány az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdésével foglalkozik. A szovjet kormány emlékirata válasz az Egyesült Államok kormányának arra a memorandumára, amelyet Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere nyújtott át 1954. november 3-án Washingtonban G. N. Zarubinnak, a Szovjetunió nagykövetének. Ho Si Minh találkozója U Nu burmai miniszterelnökkel Hanoiból jelenti az Új Kína: V Nu, Burma miniszterelnöke feleségével együtt Kína felé utaztában hétfő délben Hanoiba, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosába érkezett. A hanoi repülőtéren Fam Van Dong külügyminiszter, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese üdvözölte U Nu burmai miniszterelnököt és kíséretét. Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke hétfő este díszvacsorát adott U Nu miniszterelnök és felesége tiszteletére, amelyen megjelentek a burmai küldöttség tagjai, valamint Burma pekingi nagykövete. A díszvacsorát megelőzően megbeszélés folyt le Ho Si Minh elnök és U Nu burmai miniszterelnök között, amelynek végeztével a következő közös nyilatkozatot adták ki:Ho Si Minh elnök és U Nu, a Burmai Unió miniszterelnöke hétfőn megbeszélést folytatott a Vietnamot és Burmát közösen érintő kérdésekről. Az elnök és a miniszterelnök nagy figyelemmel kíséri az indokínai béke megszilárdításával kapcsolatos kérdéseket. Az indokínai béke megszilárdítása lehetővé tenné az indokínai országok számára, hogy minden külső beavatkozás nélkül függetlenségben és jólétben éljenek és hozzájáruljanak Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjének megőrzéséhez. Az elnök és a miniszterelnök hangoztatták a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Burmai Unió kormánya felfogásának teljes azonosságát annak az öt alapelvnek a tekintetében, amelyet a kínai-indiai és a kínai-burmai közös nyilatkozat szögez le és kinyilvánították azt a véleményüket, hogy ugyanezeket az alapelveket kell alkalmazni Vietnam és Burma, valamint más országok kapcsolataiban is. U Nu, a Burmai Unió miniszterelnöke felesége kíséretében kedd reggel 6.40 órakor repülőgépen tovább utazott Hanoiból Kínába. -Szerda, 1954. december 1. t is zavarok vannak. Bizonyos ázsiai nemzetek, amelyek nemrégiben szerezték meg függetlenségüket, segítségre szorulnak, de félnek elfogadni azt a nyugati országoktól, mert attól tartanak, hogy ez számukra a gyarmatosítás feltámasztását jelentené.** Prágából jelenti a CTK: A nemzetgyűlési választások központi választási bizottsága november 29-én a következő nyilatkozatot adta ki: A nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása vasárnap, november 28-án az egész köztársaságban megtörtént. A választásokat mindenütt a szavazók nagyfokú politikai tevékenysége jellemezte. A Nemzeti Frontban egyesült dolgozók ismét tanúságot tettek hazafias szellemükről, egységükről, valamint, a Csehszlovák Kommunista Pártba Londonból jelenti az MTI. Nyugati rádió- és hírügynökségi jelentések közül, hogy Erzsébet angol királynő kedden trónbeszéddel nyitotta meg az angol parlament 4. ülésszakát. (Mint ismeretes, a kormány tagjai írják a beszéd szövegét a királynő számára, a beszéd pedig megadja a kormány programmját a következő évre.) A királynő belpolitikai vonatkozásban ismertette a kormány jövőbeni törvényhozási programmját, majd rátért az angol kormány külpolitikai vonalvezetésének ismertetésére. A külpolitikai kérdések között első helyen szerepelt az angol-amerikai viszony kérdése. A trónbeszéd különös nyomatékkal foglalt állást a Nagy- Britannia és az Egyesült Államok közötti » baráti kapcsolatok fenntartása és megerősítése mellett«. A párizsi és londoni egyezményekkel kapcsolatos angol Berlinből jelenti az MTI. A bonni parlamentben az állandó bizottság döntése értelmében december 14-én és 15-án kerül sor a párizsi szerződések Párizsból jeleníti az MTI. A francia nemzetgyűlés hétfői ülésén megkezdte anak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely megváltoztatja a negyedik köztársaságinak a második világháború befejeztével életbe léptetett alkotmányjogi előírásait. Mendes-France miniszterelnök már beiktatási beszédében meghirdette egyes fontos alkotmányjogi szabályok módosításának »elkerülhetetlen vonatát«. A nemzetgyűlés reakciós többsége a hétfői ülésen elvben már hozzájárult az alkotmányos előírások módosításához a következő pontokban: 1. az ostromállapot kihirdetése ezentúl nem a nemzetgyűlés döntése alapján történik, hanem a mindenkori kormányzat illetékessége alá tartozik; 2. a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a köztársaság BBC szöuli jelentést közöl arról, hogy hétfőn verekedésre került sor a délkoreai nemzetgyűlésben azon törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásán, amely lehetővé teszi Li Szín Mannak, hogy harmadízben is vállaljon jelöltséget az államelnöki tisztség betöltésére irányuló választásokon. Szombaton egy szavazat hiányzott a törvényjavaslat elfogadásához szükséges többséghez és a kormány kijelentette, hogy tekintet nélkül az ellenzék magatartására, minden körülmények között ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetgyűlés a javaslatot elfogadja. Hétfőn a verekedés akkor vette kezdetét, amidőn a kormány részéről bejelentették, hogy egy »független« képviselő szavazata eldöntötte a többséget és ily módon a kormány a törvényjavaslatot elfogadottnak tekinti. Az el-A beszéd befejező része felidézte a hírhedt »felszabadítási politikát**, nyíltan hozzátéve, hogy az Egyesült Államok »kívülről állandóan különféle módokon támogatja** a népi demokratikus országokban a felforgató és diverziós tevékenységet, és a Nemzeti Front kormányába vetett bizalmukról. Az ország 368 választókerületének választási bizottságaitól a központi bizottsághoz beérkezett előzetes jelentések szerint 8.708.102 szavazatot adtak le, ami a választójogosultak 99,1 százalékának felel meg. Az érvényes szavazatok száma 8.673.616, érvénytelen volt tehát 34.486 szavazat. A Nemzeti Front jelöltjei 8.482.894 szavazatot kaptak, vagyis az érvényes szavazatok 97,8 százalékát, 2,2 százalék szavazott a Nemzeti Front jelöltjei ellen. politikát így foglalta össze a királynő: »A kormány igyekszik majd minél hamarabb életibeléptetni a londoni és párizsi egyezményeket.* A továbbiakban a nyugati tömbnek az erőhelyzet alapján megvalósítandó egységét nevezte annak az alapnak,amelyen megtalálható a Szovjetunióval való megegyezés*. A királynő ezután futólag megjegyezte, hogy kormánya »a legteljesebb mértékben támogatni fogja az ENSZ tevékenységét*, sietett azonban hozzáfűzni, hogyugyanakkor pedig tevékenyen hozzájárul majd az atlanti szövetség megszilárdításához, mert azt létfontosságúnak tekinti a béke fenntartása szempontjából. A királynő végül rátért a délikeletázsiai térség problémáira, azt állítva, hogy az angol kormány törekedni foga biztonság és jólét« megteremtésére Délkelet-Ázsiában és az indokínai fegyverszüneti egyezménény tiszteletben tartásának biztosítására,a ratifikáláséról szóló törvényjavaslat megvitatására. A ratifikációs vita gyors kitűzése Adenauer személyes közbenjáráséra történt. A tanács elnökségi tagjainak megválasztása a jövőben nem a pártok és párntcsoportok erejének arányában történik, ami gyakorlatilag a kommunista képviselők kizárására vagy az elnökségben való képviseletük számszerű csökkentésére irányul; 3. a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának egybehívása a jövőben csak a nemzetgyűlési képviselők egyszerű többségének együttes kérelmére történhet, nem pedig a képviselők egyharmadáinak kérelmére, mint eddig; 4. a parlament két háza tagjainak mentelmi joga csak addig marad érvényben, amíg a parlament ülésezik; 5. a kormányalnök és a kormány beiktatásához a jövőben elegendő lesz a viszonylagos többség, az eddig megkövetelt abszolút többséggel szemben. Ilenzéki képviselők tiltakozásuk jeléül elhagyták az üléstermet, amidőn a nemzetgyűlés elnöke az ülésterembe hívta a fegyveres teremőröket a rend helyreállítására. A Magyar Nemzetre előfizethet minden postai kézbesítőnél, hírlap kihordónál és a postahivatalokban A csehszlovák Nemzeti Front jelöltjei szerezték meg a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 97,8 százalékát Erzsébet aniol királynő trónbeszédsel nyitotta meg az angol parlament ülésszakát A bonni parlament december 14-én megkezdi a párizsi szerződések ratifikációs vitáját A francia nemzetgyűlés reakciós többsége módosítani akarja az alkotmányt Li Szín Mán puccsszerűen elfogadtatta a nemzetgyűlésben az örökös államelnök tisztéről szóló törvényjavaslatot