Magyar Nemzet, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-12 / 240. szám
% lálhatjuk majd az értekezlet tanácsait.* Stassen fijelentette, hogy e "két genfi értekezlet közötti időszakban albizottságunk munkája a genfi szellem egyik legelső és igen fontos próbája volt", majd részletesen elemezte Eisenhower elnök július 21-i javaslatait, amelyeket "történelmi jelentőségűeknek" nevezett. "Ez a javaslat azt indítványozta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió cserélje ki egymással a fegyveres erőkről szóló adatokat, amelyeket kölcsönös légi felderítés útján kell ellenőrizni.* Stassen megjegyezte, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az Eisenhower-javaslat haladéktalan életbeléptetéséről szóló megegyezése "szintén előirányozhatná — mint ebben már megállapodtak — bizonyos országoknak igazságos alapon történő csatlakozását és részvételét, amint a terv végrehajtását megkezdik*. Stassen kijelentette, hogy az Egyesült Államok véleménye szerinta felügyelet a fegyverzet csökkentésének kulcsa*, majd rámutatott, hogy*az elnök javaslata kivezetné a felügyelet elgondolását a kátyúból*. Stassen ezután a május 10-i szovjet javaslatok azon részére tért ki, amely a fegyverzet csökkentése és az atomfegyver eltiltása feletti ellenőrzést érintette. Stassen azt állította, hogy a szovjet javaslatok nem biztosítanának "megfelelő biztonságot a váratlan támadás ellen". Stassen ezután kijelentette: Eisenhower elnök azt az utasítást adta, hogy a legilletékesebb amerikai személyiségek újra, alapvető módon széleskörűen és hozzáértően tanulmányozzák a nemzetközi felügyelet és ellenőrzés módszereit. Ennek megfelelően neves embereket választottak ki abból a célból, hogy a megfelelő tanulmányozási területeken a különleges csoportok vezetői legyenek. Stassen nyíltan értésre adta, hogy e csoportok feladata az Egyesült Államoknak a leszerelés tekintetében követett "alapvető politikájának felülvizsgálása". Stassen ezzel kapcsolatban kijelentette: "Természetesen nem vetjük el saját korábbi javaslatainkat és nem mondunk le ezekről, és nem gondoljuk azt sem, hogy reális és logikus lenne e javaslatokat általános formában megerősíteni, amikor újabb nehézségek támadtak előttünk a felügyelet területén, amikor új javaslatok kerültek a szőnyegre, amelyeket Genfben tűztek ki, és amikor új fejlődés tapasztalható a politikai helyzetben.* Stassen nyilatkozatának következő része, amely »Az elnök terve és a fegyverzet csökkentése* címet viseli, azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok képviselője megtagadja a leszerelés kérdésében teendő már összeegyeztetett intézkedéseket, nevezetesen elveti a fegyverzet bármiféle csökkentését, amíg el nem fogadják Eisenhower felügyeleti javaslatát. Stassen kijelentette: az Egyesült Államoknak az az álláspontja, hogy az általános leszerelésre vonatkozó megegyezés "a fegyverzet széleskörű elemeit, köztük a katonai támaszpontokat is" érintse. Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok határain kívül levő amerikai támaszpontok fenntartását azzal igyekezett igazolni, az Egyesült Államok arra törekszik, hogy "megvédje magát és biztosítsa a béke ügyét". Stassen a Szovjetuniónak a Porkkala-Udd-i és Port Arthur-i katonai támaszpontok felszámolásáról szóló döntését érintve, kétségbe igyekezett vonni e lépés jelentőségét. A továbbiakban az albizottság munkájában tapasztalható "egyes biztató jeleket" sorolta fel, azonban nem tett említést azokról a rendszabályokról, amelyekben az albizottság valamennyi tagja közt megegyezés jött létre. Csupán arra mutatott rá, hogy "végeredményben meg kell egyezni valamennyi fegyverzet és fegyveres erő korlátozásában, vagy csökkentésében*. Stassen befejezésül kijelentette: az albizottság munkája "további sikereinek" az a feltétele, hogy a Szovjetunió beleegyezzék az amerikai felügyeleti tervekbe. A.utkiail nyilatkozata Anglia képviselője elismeréssel nyilatkozott arról a légkörről, amelyben az albizottság végezte munkáját. A május 10-i szovjet javaslatokat elemezve, Nutting elismerte, a szovjet kormányegyetért azzal a nyugati nézettel, hogy a leszerelésre vonatkozó bármilyen megegyezés alapvető előfeltételének az országok közötti megértés és bizalom növekedésének kell lennie«. Nutting elismerte, hogy »a szovjet kormány több olyan javaslatot elfogadott, amelyeket egyes esetekben mind a négy nyugati hatalom, más esetekben pedig Anglia és Franciaország terjesztett elő, azonban azt állította, hogy a szovjet kormány még mindig nem jutott előre olyan döntő kérdésben, mint amilyen a leszerelést ellenőrző nemzetközi szerv hatáskörének, jogainak és feladatainak kérdése. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány május 10-i javaslataiban reálisan nyúlt a problémákhoz. Jules Moch Jules Moch, Franciaország képviselője felszólalásának elején megállapította, hogy az albizottság munkájának eredményeinem igazolják azokat a reményeket, amelyeket a tavasszal Londonban tartott ülésszakunk keltett. Még kevésbé igazolják azokat a reményeket, amelyeket a négy nagy genfi tárgyalásai ébresztettek. Moch elemezte az albizottság elé terjesztett különféle javaslatokat, majd áttért azokra az okokra, amelyek véleménye szerint az albizottság munkájának »viszonylagos pangását” előidézték. »Noha az, amit elértünk, nem igazolja reményeinket — mondotta ezután Moch —, ebből a megjegyzésből nem következtethetem azt, hogy a munka haszontalan volt, vagy hogy pesszimistáknak kell lennünk.« Moch ezután kijelentette, hogy a jelenlegi pillanat »még nem kedvező« a leszerelésről szóló kompromisszumos dokumentum megvitatására "úgy hogy ésszerű esélye is legyen minden fél általi elfogadására", majd kifejtett néhány elvet, amelynek, véleménye szerint Az angol képviselő feltette a kérdést: »Mikor szüntetjük be végre a vitát és mikor sikerül megegyezésre jutnunk arra vonatkozólag, hogy megkezdhessünk bizonyos közös akciókat.« Természetesen ilyenfajta »közös akció lenne a megegyezés rögzítése azokban a kérdésekben, amelyekben az albizottság tagjainak álláspontjai — mint maga Nutting is elismeri — közelebb jutottak egymáshoz. A továbbiakban azonban Nutting nem ezekről a lényegében közös nevezőre hozott kérdésekről, hanem Eden angol külügyminiszternek az európaifegyveres erők felügyeletének kísérleti tervére« vonatkozó javaslatáról beszélt. Nutting befejezésül kijelentette: mindaddig, amíg az ellenőrzés kérdése megoldatlan marad, s túlzás lenne azt állítani, hogy kilátásunk van a megegyezésre a leszerelés kérdésében, nyilatkozata ennek az okmánynak a kidolgozásában fő szerepet kell betöltenie. Moch "az általános tervek* kategóriájába sorolta a francia—angol javaslatokat és a május 10-i szovjet javaslatot, a "részlegesek* kategóriájába Faure javaslatát "a költségvetések pénzügyi ellenőrzéséről* (»az általános probléma megoldása részleges eszközökkel* — mondotta Moch), Eden tervét a felügyelet kikísérletezését szolgáló "kísérleti övezet* megteremtéséről és Eisenhower tervét, amely "csak az ellenőrzést tartja szem előtt, amiben a nemzetközi bizalom helyreállításának eszközét látja*. Moch ezután az általa helyesnek tartott tételeket a következőképpen fogalmazta meg: 1. Egyidejűleg kidolgozott és aláírt leszerelési terv nélkül egyetlen ellenőrzési tervnek sincs esélye arra, hogy jelenleg az itt képviselt öt kormány elfogadja. 2. Másrészt az atomfegyver ellenőrzésének műszaki lehetetlensége miatt nem fognak elfogadni egyhangúlag egyetlen általános tervet sem, amely __flasjarNemzet _ előírja a kezdettől fogva szükséges összes műveleteket és megállapítja ezek szilárd időrendjét. 3. Szükséges azonban, hogy egyhangú megegyezésre jussunk, mert a legnagyobb veszély volna elhalasztani a döntést és lehetővé tenni az atomfegyverkészletek felhalmozását P. Martin nyilatkozata Martin kanadai küldött röviden áttekintette az albizottság idei munkáját és az egyes országok javaslataival foglalkozott. A május 10-i szovjet javaslatokról megállapította, hogy "a Szovjetunió fontos lépést tett, nagyszabású tervet javasol, és több nyugati javaslatot elfogad. Martin támogatta Eisenhower és Eden felügyeleti javaslatát és azt állította, "úgy tűnik, a Nyugat vezetőit az a törekvés fűti, hogy elébemenjenek a szovjet szempontoknak". A kanadai küldött "a leszerelési problémák lényegéről* szólva rámutatott, hogyaz érdekelt felek álláspontja közötti különbség csökkent, de jelentős maradt". " Ami a tömegpusztító fegyverek kérdését illeti, Martin szerint egyes körülmények "kétségessé teszik, hogy jelenleg meg lehet-e valósítani az atomfegyver teljes eltiltásának és megsemmisítésének garanciáit*. Martin kijelentette, hogy az albizottság ülései *►hasznosak voltak« és hogy még Genf után is történt bizonyos haladás, de hangsúlyozta, hogy »a dolgok természeténél fogva a haladás nem lehet lenyűgöző*. Követelte, hogy a Szovjetunió egyoldalú engedményeket tegyen. Martin befejezésül általános formában beszélt arról, hogy feltétlenül meg kell egyezni. Anglia álláspontját ismertették az atomkérdésben az ENSZ politikai bizottsága előtt New Yorkból jelenti a TASZSZ. Október 10-én az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága tovább tárgyalta az atomerő békés felhasználásának kérdését. Az ülésen felszólaló Nutting, Anglia képviselője ismertette Anglia eredményeit és terveit az atomerő békés felhasználása terén. Hangoztatta, hogy a második világháború befejezése óta Anglia erőforrásainak tekintélyes részét fordítja az atomerő békés felhasználásával kapcsolatos munkálatokra és ez idő szerint Anglia a radioaktív izotópok legnagyobb exportőre. Amint Nutting rámutatott, Anglia nagyszabású atomvillanytelepépítkezést tervez és 1975-re el akarja érni, hogy az ország egész villamosenergia-termelésének 40 százalékát ezek az áramfejlesztő telepek adják. Az angol képviselő állást foglalt az atomerő békés felhasználása terén megvalósuló nemzetközi együttműködés kiszélesítése mellett és támogatta azt a javaslatot, hogy az ENSZ égisze alatt időszakonként hívjanak össze az atomerő békés alkalmazásával foglalkozó nemzetközi értekezleteket. Anglia — mondotta — "üdvözli azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek Genfben, a nemzetközi atomerő értekezleten Kelet és Nyugat tudósai között oly hamar létrejöttek. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok még átfogóbban fognak fejlődni". Nutting kijelentette: az angol kormány véleménye szerint az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi ügynökséget az ENSZ szakosított szerveinek mintájára kellene létrehozni. Molotov beszélgetése Pearsonnal Moszkvából jelenti a TASZSZ. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere október 10-én másodszor beszélgetett L. B. Pearson kanadai külügyminiszterrel. A két külügyminiszter folytatta a szovjet— kanadai kapcsolatok kérdésének és a két felet érdeklő nemzetközi kérdéseknek megtárgyalását. Ugyancsak október 10-én V. M. Molotov fogadást adott L. B. Pearson tiszteletére. A fogadáson részt vett Pearson és kísérete, míg szovjet részről a fogadáson megjelent L. M. Katjanovics, G. M. Malenkov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, D. T. Sepilov, V. A. Puzanov, N. M. Pegov és még sokan mások. A bonni kormányt váratlanul rendkívüli minisztertanácsra hívták össze Berlinből jelenti az MTI. A bonni kormányt kedd estére meglepetésszerűen rendkívüli minisztertanácsra hívták öszsze. A kormány ülésén részt vesz Brentano külügyminiszter, aki csak kedden délben érkezett vissza amerikai tárgyalásairól, valamint Blank hadügyminiszter, akit e célból visszarendeltek a NATO-hoz tartozó államok hadügyminisztereinek Párizsban folyó értekezletéről. A rendkívüli minisztertanács napirendjén szereplő kérdésekről a kora esti órákig nem adtak ki közlést. Adenauer nyugatnémet kancellárnak tüdőgyulladása van Bonnból jelenti az MTI. Hírügynökségi és rádiójelentések szerint hivatalos közleményt adtak ki Adenauer nyugatnémet kancellár megbetegedéséről. Ez az első orvosi jelentés közli, hogy a kancellár lázas légcsőhurutja enyhe lefolyású tüdőgyulladássá alakult át. A DPA jelentése szerint Bonnban Adenauer kancellár hosszabb betegszabadságával számolnak, aminek következtében egy ideig távolmarad a kormányügyek intézésétől. Mint illetékes kormánykörökben kedden kijelentették, ilyenformán Franz Blücher alkancellár veszi át a kancellári teendők ellátását. Okuljanak a múltból! mondotta az NDK belügyminisztériumának szóvivője a Szovjetunióban kegyelemben részesült volt német hadifoglyoknak Berlinből jelenti az MTI. Néhány napja egymás után érkeznek meg a Német Demokratikus Köztársaságba és Nyugat-Németországba a Szovjetunióban háborús bűncselekmények miatt elítélt és most kegyelemben részesített volt német hadifoglyok csoportjai. A Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztériumának képviselője meglátogatta a határállomásra érkezett volt hadifoglyokat és hangsúlyozta előttük, hogy idő előtti szabadonbocsátásukat Wilhelm Pieck köztársasági elnök közbenjárásának és a szovjet nép nagylelkűségének köszönhetik.~ Okuljanak a múltból és szenteljékerejüket a békés, demokratikus Németország felépítésének, hogy boldog jövőt biztosítsanak önmaguk és gyermekeik számára — mondotta a belügyminisztérium szóvivője. Nyugat-Németországban — lapjelentések szerint — a kegyelemben részesült háborús bűnösöket a határon zeneszóval és soviniszta jelszavak hangoztatásával fogadták. Blücher alkancellár hétfőn Adenauer nevében üdvözölte a kegyelemben részesült háborús elítélteket A laoszi tűzszünet kérdésében elvi megegyezés jött létre Az MTI jelenti, hogy Rangunban a laoszi és patet-laói kormány tárgyalásain elvi megegyezés jött létre a laoszi tűzszünet kérdésében. A brazíliai elnökválasztás legújabb eredményei A Reuter közli, hogy a brazíliai elnökválasztási harcban továbbra is J. Kubitschek áll az élen, az alelnöki tisztségre jelöltek közül pedig Joao Goulart vezet Az eddig megszámlált sza vazatok alapján a következő kép alakult ki: szavazat J. Kubitschek 2 520 241 Juarez Tavora 2 249 243 Adhemar de Barros 2 067 976 Plinio Salgario 647 297 .Szerdai 1955. október 12. Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a lengyel néphadsereg napja alkalmából KONSTANTY ROKOSLOWSKI marsall elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének, Varsó A testvéri lengyel néphadsereg napja alkalmából a magam és a magyar néphadsereg valamennyi harcosa, tisztje és tábornoka nevében őszinte jókívánságaimat küldöm a lengyel néphadsereg személyi állományának és személy szerint Önnek, marsall elvtárs. A lengyel és a magyar néphadsereget megbonthatatlan fegyverbarátság fűzi egymáshoz. A testvéri lengyel néphadsereg kiváló eredményei hozzájárulnak a népek békéjének, biztonságának fenntartásához. A magyar néphadsereg személyi állománya nevében további sikereket kívánok a harci és politikai kiképzés eredményes végrehajtásához. Budapest, 1955. október 11-én. BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere , Duclos felszólalása a francia nemzetgyűlés algériai vitájában Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlés algériai vitájában Jacques Duclos nagy beszédben bírálta az úgynevezett integrációs politikát. A kommunista párt szónokának beszédét többször félbeszakította Bourges-Maunoury belügyminiszter, valamint néhány szélsőjobboldali képviselő. Duclos élesen megbélyegezte a francia kormány Algériában alkalmazott megtorló módszereit, majd rámutatott arra, hogy a gaulleista párt egyes tagjai katonai diktatúráról álmodoznak úgynevezett "közjólét"kormány cégére alatt. Koenig tábornoknak azonban semmi köze sincs Saint-Just-hoz, Palewski korántsem emlékeztet Robespierre-re és Juin marsall olyan katona, akit a francia forradalom konventje félreállított volna. Duclos tiltakozott az Algériai Kommunista Párt feloszlatása ellen. Támadta az úgynevezett reformtervet. Hangoztatta, hogy csakis a tárgyalások politikája felel meg a francia nép igazi érdekeinek. Emlékeztetett a francia alkotmányra, amely leszögezi, hogy "Franciaország a tengerentúli népekkel uniót alkot, amely a jogok és kötelességek egyenlőségén épül fel, faji és vallási megkülönböztetésre való tekintet nélkül. Ha Franciaország elismeri az algériai nemzeti követeléseket, Algéria népe Franciaország barátjává válik. Amikor Jacques Duclos rámutatott Soustelle főkormányzó felelősségére, Bourges-Maunoury belügyminiszter félbeszakította s hangsúlyozta: "Felelősséget vállalok Soustelle cselekedeteiért. Senki sem hiszi, hogy felelős lenne azokért a borzalmakért, amelyeket ön tulajdonít neki." Duclos visszavágott: "Ezekre számos olyan lap tesz célzást, amelyeket nem lehet kommunistasággal gyanúsítani.* Attlee beszéde a Munkáspárt 54. évi konferenciájának keddi ülésén Londonból jelenti az MTI. Az angol Munkáspárt évi konferenciájának keddi ülésén Clement Attlee, a párt vezetője vitaindító beszédet mondott a hidrogénbombáról, az atomhadviselésről, a leszerelésről, a kötelező katonai szolgálatról, valamint a polgári légoltalommal összefüggő kérdésekről. Attlee kijelentette, hogyma nagyobb a remény, mint valaha, hogy sikerül megegyezésre jutni a leszerelés kérdésében. A megegyezés a leszerelés kérdésében nem érhető el azonban széles alapokra fektetett politikai megegyezés nélkül. A Munkáspárt éppen ezért a jövőben is sürgetni fogja a magas szinten tartandó nemzetközi megbeszéléseket. Attlee hangoztatta, hogy megegyezésre kell jutni minden fegyverfajta eltiltása és a katonai létszám csökkentése kérdésében is. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi katonai szolgálati idő árt Anglia gazdaságának. A Munkáspárt konferenciájának délelőtti ülésén a pénztárosi tisztségre 5 475 000 szavazattal ismét Gaitskellt, a párt jobbszárnyának vezetőjét választották meg Bevonnal szemben, aki 1 225 000 szavazatot kapott. Dulles beszéde az Amerikai Légió kongresszusán Washingtonból jelenti a TASZSZ. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere október 10-én Miamiban (Florida) külpolitikai beszédet mondott az Amerikai Légió nevű szervezet kongresszusán. Mint a New York Times írja, ez a beszéd tartalmazza az Egyesült Államok programját a külügyminiszterek közelgő genfi értekezletére. Mint Dulles beszédéből kitűnik, ez a program ellentétes a Genf szellemével, azaz az országok közti bizalomnak és együttműködésnek a négy hatalom kormányfői értekezletén megnyilvánult szellemével. Az Egyesült Államok külügyminisztere megpróbálta a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló politikáját úgy feltüntetni, hogy az a nyugati hatalmak »erőpolitikájának« eredménye. Dulles igyekezett bizalmatlanságot kelteni a Szovjetunió békepolitikája iránt. Kijelentette, hogy ez a politika esetleg csak »egyszerű cselfogás«. Tüstént beismerte azonban, hogy az Egyesült Államoknak a Szovjetunió külpolitikai lépései következtében igen nehéz folytatnia politikáját. »Valószínű — jelentette ki —, hogy országunk politikájában még sohasem ütközött ilyen nehéz és kényes feladatba.« Dulles a »nemzetközi együttmeműködés« szükségességét emlegette, valójában azonban csak amerikai vezetés alatt álló katonai tömbök és idegen területeken fekvő amerikai katonai támaszpontok létesítésére gondolt. »Az Egyesült Államok nem hisz a semlegesség lehetőségében«, jelentette ki a továbbiakban Dulles és azt állította, hogy a semlegességi politika "elavult koncepció". Mint Dulles beszédéből kitűnik, továbbra is abban látja az Egyesült Államok politikájának célját, hogy megszüntesse a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói és a kelet-európai népek választotta népi demokratikus rendszer vívmányait. Az Egyesült Államok külügyminisztere utalt arra, hogy a genfi négyhatalmi kormányfői értekezletnek nem kell az Egyesült Államok külpolitikai irányvonala megváltozására vezetnie. Egy másik helyen Dulles azért említette a genfi kormányfői értekezletet, hogy kijelentse, az Egyesült Államok mindaddig nem megy bele a fegyverzet csökkentésébe és az atomfegyver eltiltásába, amíg nem fogadják el Eisenhower elnöknek a légi fényképezésről és a katonai értesülések cseréjéről szóló javaslatát. Dulles nem tett említést a leszerelésre vonatkozó más javaslatokról, azokról sem, amelyekkel az Egyesült Államok korábban egyetértett. Újabb árzuhanás volt kedden a New York-i tőzsdén A Reuter beszámol arról, hogy a New York-i tőzsdén kedden Eisenhower betegsége óta immár harmadízben történt árzuhanás. A részvények árfolyamai általában 116 dollárral estek, míg a vezető értékpapírok árfolyama mintegy tíz dollárral zuhant. A jegyzett részvények összes árfolyam-vesztesége ez alkalommal a becslések szerint mintegy 5 milliárd dollárt tesz ki.