Magyar Nemzet, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

Sser­ét, 1938. október . A francia népszavazás után A IV. Köztársaság polgári pártjainak csaknem tíz eszten­dős katasztrofális kormányzása ez év májusában megszülte az algériai fasiszta puccsot. A puccsisták és a bukott rezsim kormányzópártjainak sötét megegyezése most megszülte a gaulleista alkotmányt, amely a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" jelszavának hir­detésével kezdődik — de való­jában de Gaulle tábornok sze­mélyi diktatúrájának, a polgári szabadságjogok eltiprásának alkotmánya A negyedik Köz­társaságnak vége — kezdődik az ötödik. De hogy ez mennyi­re lesz igazában respublica — azt a francia társadalom kü­szöbönálló nagy harcai döntik majd el De Gaulle megkapta az any­­nyira áhított igent — s az eredmény okainak mérlegelé­sénél mindenekelőtt azokat a feltételeket kell figyelembe venni, amelyek között a nép­szavazást lefolytatták. Május óta sok minden történt Fran­ciaországban, s a vasárnapi népszavazás valójában a par­lamenti rendszer gyakorlati megszűnésének körülményei között játszódott le. Az algé­riai népszavazás eredménye , de Gaulle csodálatosképpen 96 százalékos fejbólintást ka­pott abban az országban, ahol félmillió francia katona négy­esztendős háború után sem tudta letörni a nép ellenállását­­— egy kissé az egész helyzet jelképe. A köztársaság követ­keztes híveinek a francia "anyaországban" is meg kel­lett küzdeniük az algériainál burkoltabb és raffináltabb ter­ror, meg a tájékoztatási szol­gálat olyan arányú »gleich­­schaltolásának" kombinációjá­val, amelyre Nyuga­t-Európá­­ban a második világháború óta aligha volt példa. Az ered­mény alakulásában emellett kétségtelen szerepet játszott az a mélységes megvetés és ki­ábrándultság, amelyet rendkí­vül széles társadalmi rétegek — sokszor más-más irányból — a IV. Köztársaság szinte tragikomikus politikai kurzusa iránt éreztek. Ebből a szem­pontból az igen szavazatok jó­része egyszerűen a múlt, a IV. Köztársaság megtagadásának szavazata. Különleges helyzetet terem­tett mindezeken túlmenően, hogy de Gaulle személye rá­nehezedett az egész népszava­zásra, elmosta a tényleges po­litikai kérdéseket. A Soustelle karmesteri pálcájának intésé­re reagáló jobboldali sajtó kampánya ezt még fokozta, így a p­olgári-kispolgári tömegek politikai állásfoglalásuk nyil­vánítása helyett valami misz­tikus » megmentőre", a »gran­­deur francaise" megtestesítő­jére szavaztak október 28-án. A mesebeli hajósra, aki kike­rüli majd az algériai junta uralmának Scylláját és a gya­lázatos módon rágalmazott Népfront Charybdisét. Hogy a francia polgári baloldal sajtó­jában használt finom megkü­lönböztetéssel éljünk: nem­­re­ferendum", hanem­­plebiscite" volt Franciaországban. Végül rendkívüli szerepeit játszott az események alaku­lásában a hajdani kormányzó­­pártok vezetőinek magatartá­sa, akik májusban egyetlen pillanat alatt elengedték a IV. köztársaság bárkájának kor­mán­ykerekét, s azóta legfőbb gondjuk az volt, hogy minél kényelmesebb kabinokat sze­rezzenek maguknak a tábor­nok hajóján. A francia politi­kai baloldalnak az a két p­árt­­ja, a szocialisták és radikáli­sok, amely 1956. februárjában a kommunista pártra leadott szavazatokkal együtt egy ab­szolút baloldali republikánus győzelem részese volt — most szélnek szórta a ténylegesen köztársasági, igazán baloldali politika utolsó maradványait is. Guy Mellet, a F­rancia Szo­cialista Párt főtitkára tálcán szállította pártszervezeteit a tábornoknak, s ugyanezt tette Gailard volt miniszterelnök irányításával a radikális kong­resszus is. Az, hogy ezek a p­ártok az­­igen" melletti állás­­foglalást köztársasági­­termi­nológiával" próbálták indokol­ni és­­reményüket fejezték ki" a tábornok kormányzásának liberális és demokratikus mi­voltában — mit sem változtat a­­lényegen! Ez a két párt má­jus és szeptember közötti, éle­sen kommunistaellenes és nép­frontellenes politikájával meg­akadályozta az országban meglevő tényleges köztársasági többség akcióegységének ki­bontakozását. Joggal írja Etienne Fajon a l’Humanité­­ben, hogy­­ezzel a diktatúra javára billentették a mérleg serpenyőjét, megakadályozták a demokratikus erők összefo­gását, hamis irányba terelték a dolgozók és a kispolgárok egy részét". A népszavazás eredménye rend­kívül komoly helyzetet te­remt Franciaországban: a köz­társaság híveinek az eddiginél súlyosabb és bonyolultabb helyzetben kel készülniük a következő nagy erőpróbára, a késő őszi választásokra. Aligha leh­et vitás, hogy a jobboldal és a nyílt fasizmus erői a po­litikai és társadalmi élet min­den területén fokozzák majd nyomásukat — a fasiszta fegy­veres csoportok terror­akciói­tól egészen az új antidemok­ratikus választási törvény ki­dolgozásáig. A helyzet tehát súlyos, a küzdelem nagyon nehéz lesz. A történtek azonban - mint a l’Humanité vezércikke is han­goztatja -egyáltalán nem jelen­tik azt, hogy a demokratikus erőket vereségre ítélték, hogy a fasizmushoz vezető út immár végzetes folyamat". Nagyon valószínű, hogy az elkövetkező hetek, hónapok a tábornokhoz fűződő, nagyrészt még mindig ködös illúziók szétfoszlásához vezetnek majd. Ami a népsza­vazást megelőző időszak külön­leges körülményei között a gaulleista rezsim ereje volt, az a p­olitikai élet valóságában gyengeségévé válhat. Ki fog derülni, hogy a­­megmentőre" leadott, nagyon is különböző és sokszor egymással ellentétes vágyakat hordozó igen szava­zatok -nemmé" változnak, mi­helyt beleütköznek a valóságos problémákba! A népszavazás előestéjén például az Algériai Köztársaság kormányának megalakulása már jelezte, hogy a tábornok algériai politikája nem hozhat tényleges megol­dást, s de Gaulle-nak meg a rászavazóknak az elkövetkező hónapokban ezzel kell majd szembenézniük, nem pedig az ejtőernyősök gyámsága alatt rákényszerített algériai »igen« szavazatokkal! S ez nemcsak Franciaországnak ebben a leg­nagyobb nemzeti kérdésében van így, hanem olyan más nagy problémákban is, mint a gazdasági csőd megakadályo­zása, a kivívott szakszervezeti jogok védelme, vagy éppen a nyílt fasizmus várható elbur­jánzása elleni kiállás. Az elkö­vetkezendő hetekben, hónapok­ban ki kell derülnie, hogy­­de Gaulle királyságának" talaján a nagy nemzeti problémák megoldhatatlanok. S amilyen mértékben és ütemben ez vilá­gossá válik, úgy valósulhat meg a köztársasági erők szö­vetsége a megnövekedett fa­siszta veszéllyel szemben. A népiszavazás után a demokrácia és a reakció erői közötti küz­delem új szakasza nyitik meg Franciaországban. Ha a köztár­saság hívei — a l’Humanité szavaival —­­védelmükbe ve­szik a szabadságjogok minden morzsáját", ha a nap mint nap felmerülő gyakorlati politikai kérdésekben a félelem, a tar­tózkodás, a hamis illúziók­­igenjei" leválnak a köztársa­ság ellenségeinek igenjeiről — akkor me­g lehet menteni Fran­ciaországot a fasizmustól, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség számára. Baráti államok mezőgazdasági küldöttségei a mezőgazdasági kiállításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére cseh­szlovák, lengyel és albán me­zőgazdasági küldöttség érke­zett hazánkba. A csehszlovák küldöttségeit Michal Bakula földművelésügyi miniszter, a lengyel küldöttséget Mecza­­szlaw Jagelszky, a földműve­lésügyi miniszter első helyet­tese, az albán küldöttséget Zi­­jaz Réka, a földművelésügyi miniszter első helyettese ve­zeti. Madar Nemzet A Népfront Országos Elnöksége beterjesztette javaslatát az Országos Választási Elnökségre A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége kedden beter­jesztette a Népköztársaság El­nöki Tanácsának az Országos Választási Elnökség tagjaira vonatkozó javaslatát. Szovjet vendégek Egerben A hazánkban tartózkodó szovjet statisztikai küldött­ség — V. F. Monaihov, a Szovjetunió Központi Statisz­tikai Hivatalának elnökhelyet­tese, M. Sz. Markin, az Ukrán SZSZK statisztikai hivatalá­nak elnöke és A. I. Levasev, a Közp­onti Statisztikai Hiva­tal osztályvezetője­­ kedden ellátogatott Egerbe, a Statisz­tikai Hivatal Heves megyei igazgatóságára. A magyar és szovjet szakemberek a terüle­ti statisztikai szervek időszerű munkáiról tanácskoztak, majd a vendégek megtekintették Eger nevezetességeit. A BORSODI VEGYI KOMBINÁT 35,7 TERMELÉSÉVEL FOKOZATOSAN CSÖKKEN 55,9 kg A MÍÍTRÁGYA-IMPORT kg iPiy hold szántóföldből másfelet, kettőt? Ilyesmi csak a me­­sék világában lehetséges. A ma embere és a tudomány mégis vállalkozik arra, hogy hasonló feladatot oldjon meg. Egy hold szántón igyekszik annyit termelni, mint másfél holdon. Hogyan? Például a műtrágya alkalmazásával. Honnan vesszük a műtrágyát? Lesz-e elegendő belőle? A hároméves tervtörvény előírja: »... célul kell kitűzni a mező­­gazdasági termelésnek három év átlagában történő 12 százalé­kos növelését a tervidőszak előtt megindult belterjes irányú fejlesztés útján...’ A Nehézipari Minisztérium Nehézvegyipari Főosztályán Gór Nagy Sándor főosztályvezetővel beszélgettünk a mezőgazdaság terméshozam növelésével szorosan összefüggő műtrágyagyártás problémáiról, a főosztály egyéb gyártási ter­veiről. Húsz kilóval több műtrágya jut egy holdra . A tervtörvényben szerepel az az adat, hogy egy ka­­tasztrális hold szántó-, kert- és gyümölcsterületre az elmúlt évi 35,7 kilóval szemben 1960- ban már 55,9 kiló műtrágya jut. Tehát 20£ kilóval több, mint 1957-ben. Mi a biztosíték, hogy a többletet elérik — kér­deztük. — A garancia a BVK, vagy­is a Borsodi Vegyi Kombinát — mondotta a főosztályvezető. — Hosszú munka után sikerült a kazincbarcikai műtrágyagyá­rat üzembe helyezni. Májusban indult a próbaüzemelés. Szep­temberig a gyáregységnek csak a fele termelt, de szeptember eleje óta már teljes üzemmel dolgozik a műtrágyagyár. Ter­melése kielégítő. — Mit jelent a teljes üzem és a kielégítő terme­lés?­­— Eddig az országban csak a Péti Nitrogén Művek állított elő nitrogén műtrágyát. Most áttevődik a gyártás súlypontja Kazincbarcikára. Ez kitűnik a BVK tényleges termeléséből is. A májusi,júniusi próba­­üzemelést, a júliusi, augusztusi félüzemet, valamint a szep­temberi, októberi, novemberi és decemberi teljes kapacitást összeadva, olyan mennyiséget kapunk, amely megfelel a Péti Nitrogén Művek egész évi ter­melése 40 százalékának.­­ — Hogyan segíti a BVK teljes üzemi termelése a mezőgazdaság műtrágyaellá­tását? — Az elmúlt években a me­zőgazdaság nitrogén műtrágya szükségletének 50 százalékát külföldről kellett behoznuunk. Ha a kazincbarcikai kombinát termelésében nem lesznek za­varok — s ezt bizton reméljük —, akkor a műtrágya-import jó részét fokozatosan megszün­tethetjük. A teljes műtrágya­import azonban csak a kazinc­barcikai gyár kibővítésével szüntethető meg, vagy egy újabb üzem, például a Tisza­­vidéki Vegyi Kombinát üzem­be helyezésével, mert tekintet­tel kell lenni a mezőgazdaság szocialista szektorának fokozó­dó műtrágya igényeire. A Szovjetunióból érkező komp­resszor nagymértékben hozzá­járul majd a kazincbarcikai gyár termelékenységének és termelésének növeléséhez, a műtrágya-ellátás problémáinak megoldásához. 2—3 mázsa terméstöbblet — Közismert, hogy a szuperfoszfát a világon legjobban elterjedt foszfortar­talmú műtrágya. Hatóerejét egy adat is megvilágítja: 2—3 mázsával emeli a holdankénti gabonatermést. Hogyan fej­lesztik a szupierfoszfát terme­lését a hároméves tervben és mik a távlati tervek? — A mezőgazdaság termés­hozama emelésének másik fon­tos eszköze kétségkívül a szu­­pierfoszfát. Megközelítően 1:1 arányban kell alkalmazni a nitrogén és a szuperfoszfát műtrágyát. Ezen a téren is te­szünk lépéseket a fejlesztésre. A Budapesti Kénsavgyárban és a Peremartoni Kénsavgyárban eddig a szakaszos gyártási el­járást alkalmazták. Ennek az a hátránya,­­hogy drágább az ilyen szup­erfoszfát, mint a fo­lyamatos gyártásnál készülő. A Budapesti Kénsavgyárban már megkezdték a rekonstrukciót, amely lehetővé teszi, hogy ol­csóbban állíthassák elő a szu­perfoszfátot. Szó van ezen kí­vül a Peremartoni Kénsavgyár rekonstrukciójáról is. A szup­erfoszfát folyamatos előállításának teljes tervdoku­mentációját megkaptuk a Szovjetunióból és a régi gépiek kicserélése lehetővé teszi a szupierfoszfát gazdaságosabb, folyamatos előállítását. A hároméves tervben Szol­nokom, a már meglevő kénsav­gyár mellett, új szupierfoszfát üzem építése kezdődik. A szu­pierfoszfát termelésének eme­lése azért nagy jelentőségű, mert a nitrogén műtrágya ter­melésével megközelítően azo­nos mennyiséget állítanak majd elő. Hymodon az előbb — Biztosítva van-e a műtrágya gyártáshoz az alapanyag? — A műtrágya alap­anyagát a népi demokratikus országok­ból, de főleg a Szovjetunióból kapjuk. A KGST keretében megvalósult koop­eráció igen széles és előnyös Magyarország számára. Újabban szó van ar­ról, hogy a Román Népköztár­saságból érkező földgázból a Tiszavidéki Vegyi Kombinát ellátásán túl a Borsodi Vegyi Kombinátnak is jut. A földgáz azért jelentős, mert a borsodi üzem nem barnaszénnel, ha­nem import koksszal üzemel és a román földgáz helyettesíti majd a szovjet kokszot. Több műanyag, több festék — Milyen fejlődést ért el a műanyaggyártás a há­roméves tervben? — Lényegében megtörténik a nagy volumenű műanyag­­gyártás megkezdése. Előállít­juk kisebb mennyiségben a skaprolaktámot (ebből készül a perion, stb.), megkezdjük a PVC gyártását, amely le­hetővé teszi a műbőr és fólia előállítását hazai alapanyagból. A beruházások olyan méretűek és jellegűek lesznek, hogy a hároméves terv után követke­ző ötéves tervben célul tűzhet­jük ki a PVC-import megszün­tetését.­­ Befejezésül szeret­nénk tájékoztatást kapni a festékipar fejlesztéséről. A há­roméves tervben 110 000 új la­kás, 340 000 mosógép, 30 000 elektromos hűtőszekrény, 30 000 porszívó, 550 000 kerék­pár, 80 000 motorkerékpár, 60 000 robogó, továbbá több szoba- és konyhabútor gyártá­sa szerepel és ezekhez több piár-, lakik és olajfesték szüksé­ges.­­ A festékgyárak termelése emelkedik a hároméves terv­ben. Olyan új festéktípusok gyártását kezdjük meg, ame­lyeknek nagyobb lesz az élet­tartamuk és külsőre is szeb­bek lesznek. Növeljük a szin­tetikus alap­anyagú festékek mennyiségét is. A hároméves terv során Tiszapalkonyán új, modern lakkfestékgyár építé­sét fejezzük be. Víg látván említett lil arányú felhasz­nálásban nem lesz jelentős el­tolódás. A szakember utánpótlás — A szakember után­pótlásban nem lesz-e fenn­akadás, ha a gyárakat bővítik és új üzem is megkezdi a ter­melést? — A nitrogén műtrágya­gyártásnál a szakember­ után­i pótlás gondot okoz. Az elmúlt 2—3 év alatt a fiatal szakem­berek egész sora került ki az egyetemekről. Tervszerűen tö­rekszünk arra, hogy az új mér­nökök a kellő gyakorlati ta­pasztalatokat megszerezzék és a kívánt színvonalat elérjék. A követelmények egyre növe­kednek és szükséges, hogy a fiatal generáció minél előbb beilleszkedjék a gyárak mun­kájába. Az utóbbi években a műtrágya gyártás óriási fejlő­désen ment át. A fizikai jelle­­­gű munka csaknem teljesen­­ megszűnt, az automatizálás és műszerezettség nívója komoly mértékben emelkedett. Ma már a dolgozónak az a lénye­ges feladata, hogy a műszer­tábla előtt figyelje a termelés menetét és ha szükséges, be­avatkozzék a gépek munkájá­ba.­­ e ! Évekig gyakori p­anasz LEJ volt, hogy a gépgyártó ipar nem szállított megfelelő minőségű és korszerű gépeket, berendezéseket a vegyiparnak és ez az egész népgazdaság számára hátrányos volt. Ta­pasztalható-e ezen a téren fej­lődés? — A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium gépgyártó vállala­tai az utóbbi 2—3 évben jelen­tős fejlődést értek el. A gép­ek minősége sokat javult. Ma problémát néhány nagyobb igényű berendezés elkészítése okoz. Ezeket Magyarországon még nem gyártják. A minőség színvonalét is kell még emelni Az alapanyagellátás biztosítva van Katolikus papok békegyűlései Kedden Szegeden tanácsko­záson vettek részt a Csongrád megyei római katolikus pa­p­ok. Békegyűlésükön többek között részt vett Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács vb. elnöke és Biczó György, a szegedi városi tanács vb. el­nöke. Cukor György, a Csongrád megyei békebizottság titká­rának megnyitó szavai után dr. Beresztóczy Miklós c. pré­­p­ost, a Katolikus Papok Or­szágos Békebizottságának fő­titkára tartott előadást. Meg­emlékezett a békemozgalom eredményeiről, majd javasla­tot tett a Csongrád megyei békebizottság mellett műkö­dő katolikus bizottság meg­alakítására. Számos helyeslő felszólalás után a részvevők megválasztották a bizottságot, amelynek elnökévé Molnár Antal kanonok plébánost, tit­kárává p­edig Pozsgai Pál címzetes esperes plébánost je­lölték ki. Kedden Kecskeméten bé­kegyűlésen vettek részt a Bács megyei katolikus papiság kép­­viselői. Mintegy 130 katolikus pap előtt Miháczi József cím­zetes apát, a Katolikus Szó főszerkesztője mondott beszé­det. Hangsúlyozta, hogy a tízéves békemozgalom nagy­ban hozzájárult a világbéke megőrzéséhez, majd a megye lelkipásztorait felhívta a bé­­ke­harcban való részvételre. Számos hozzászólás után meg­alakították a Bács megyei ka­tolikus papok 16 tagú békebi­zottságát, amelynek elnökévé Oláh Károly körzeti esperest, kiskunfélegyházi plébánost választották meg. Meghosszabbítják a Nemzetközi Geofizikai Évet A nemzetközi geofizikai év különbizottságának legutóbbi moszkvai konferenciája úgy határozott, hogy a geofizikai év nagy tudományos eredmé­nyeinek további biztosítása céljából továbbra is fenntart­ja a világ összes államai kö­zös munkájával folyó vizsgá­latokat. Ennek érdekében a geofizikai évet "Nemzetközi Geofizikai Együttműködés, 1959" megnevezéssel meghosz­­szabbítják. A jövő évi kutatási prog­ramban ezután is az antark­tiszi vizsgálatok állanak az előtérben — itt azonban több változás lesz. Az amerikaiak a Wi­ckerállomást átadják az ausztráliaiaknak, a Ray Ells­­worthot pedig az argentínek­­nek. Belgium a Baudouin Ki­rály nevű bázison újabb ex­pedíciót készít elő. A Szovjet­unió bővíti megfigyelési háló­zatát, ezenkívül két támasz­­pontot szerel fel az egész An­tarktiszt átszelő exp­edíció út­jának biztosítására. Ez az exp­edíció­­ — útjának teljes hosszában — szeizmikus vizs­gálatokat és graviméteres ész­leléseket fog végezni, külö­­nösképp­en annak a még min­dig eldöntetlen, de rendkívül fontos kérdésnek tisztázása céljából, hogy az Antarktisz különálló szigetekből épült-e fel, vagy pedig összefüggő kontinens. Az eddigi vizsgá­latok az utóbbira engednek következtetni, de a biztos vá­laszhoz még további kutatások szükségesek. Tárgyalások a külföldre került fiatalkorúak hazahozataláról Írt integy negyven ország Vöröskeresztjének részvételé­vel ülésezett Genfben szep­tember 25—28 között a Vörös­­kereszt Egyesületek Ligájának végrehajtó bizottsága. A Ma­gyar Vöröskeresztet Kárpáti József főtitkár és Oltai Fe­­rencné, a Magyar Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője képviselte. Kárpáti főtitkár visszaérkezése után informál­ta a sajtót azokról a megbe­szélésekről, amelyeket a kül­földre került fiatalkorúak ha­zahozatalával kapcsolatban folytatott.­­ Az egyes országok Vörös­­keresztjeinek és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságnak 426 fiatalkorú nevét tartalmazó listát adtunk át; valamennyien haza szeretnének térni, vagy szüleik kérik hazatérésüket. Több ország Vöröskeresztjé­vel beszélgettünk a problémá­ról, így elsősorban Ausztria, Nyugat-Németország, Anglia, Kanada, Svájc, Franciaország és az USA Vöröskeresztjének delegáltjaival. Felhívtuk fi­gyelmüket a súlyos helyzet­ben levő fiatalok sorsára. A Magyar Vöröskereszt 25 olyan fiatalkorúról tud, akiket, mi­után hazatérési szándékukat bejelentették, megfélemlítet­­tek, és egy részük öngyilkos­sághoz folyamodott, a többiek p­edig idegösszeroppanással el­megyógyintézetbe kerültek.­­ Az eddigi tapasztalatok­tól eltérően a kérdés megol­dása terén bizonyos előrehala­dás mutatkozik. Kanada és Svájc például hajlandó a ha­zatérő kiskorúak útiköltségét fedezni. Ez — úgy vélem — annak köszönhető, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt Ma­gyarországon járt megbízottai több mint nyolcszáz fiatalkorú esetében bizonyosodhattak meg róla nálunk, hogy a visz­­szatértek családi körben él­nek, s tanulmányaikat zavar­talanul folytatják. Ez a tény kedvező légikört teremtett szá­munkra. A kérdés megoldásá­nak egyik legfőbb akadálya, hogy a fiatalkorúak nincsenek tájékoztatva a hazai viszo­nyokról és rémhírekkel befo­lyásolják a hazatérni szándé­kozókat. A Vöröskereszt egye­sületeket arra kértük, hogy segítsenek a rosszindulatú hí­rek leleplezésében A végre­hajtó bizottsági ülés elfogadott egy olyan javaslatot, amely szerint kivételes esetekben a Liga egyes hazatérők útikölt­ségét vállalja. 5

Next