Magyar Nemzet, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-25 / 277. szám
Szerda, 1959. november 15-. NAPLÓ November 23. A leningrádi Szgltikov— Scsedrin könyvtárban őrzik Voltaire 6814 könyvét, melyet 180. éppel ezelőtt, 11. Katalin szerzett meg az Ermitage részére. A nagy francia író személyes könyvtárának bibliográfiai ismertetése most elkészült és rövidesen kiadja a Szovjet Tudományos Akadémia.• " Az olasz reneszánsz festészet 10 nagyértékű alkotását talállák meg Kaliforniában egy Olaszországból kivándorolt televíziószerelő lakásában , aki nem is tudta, hogy milyen értékek birtokosa. A műkincsek között van egy Michelangelo, egy Caravaggio, két Tintoretto, ezenkívül Tiziannak, Raffaelnek, Lorenzo Lottónak, Berxiardo Cavalliának és Luca Gi©rdanának egy-egy alkotása. A szakértők a képek értékét 8—10 millió dollárra becsülik. Antal István Liszt-díjas zongoraművész szét nagysikerű pozsonyi hangversenyével befejezte csehszlovákiai művészkörútját. A tűz csiholója címen zenés Irodalmi estet rendez a Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága és a kerületi Magyar —Szovjet Baráti Társaság a József Attila művelődési otthonban, november 26-án este. Tízéves, a kolarovgrádi Kossuth Múzeum, ahol 110 évvel ezelőtt, 1849. november 21-én Kossuth Lajos kapott menedéket. A bolgár kormány tíz esztendővel ezelőtt, a házat műemlékké nyilvánította és múzeumot rendezett be az épületben. * Paul Mehring 69 éves nyugatnémet író vasárnap a hamburgi földalatti villamoson utazott, amikor a kocsiban több fasiszta ifjonc náci dalo'kat kezdett énekelni. Mehring felszólította őket, hogy hagyják abba a hitlerista indulók éneklését, mire a huligánok az eszméletlenségig megverték' az idős írót. • öi , : "--'-f” Vasárnapra, többi között — 506 tagú szarvasi csoport tekintette meg a drezdai képtár budapesti vendégkiállítását és ezzel a csoporttal érte el a kiállítás a százezredik látogatót. A Szépművészeti Múzeum vezetősége a szarvasi csoportot értékes ajándékkal lepte meg: Goya Korsós lány című alkotásának Balla Edeféle híres másolatát adta át. * Az amerikai Sanders-fivérek filmet készítettek Dosztojevszkij írán és bűnhődés című művéből. Óbor vagy ókönyv ) ez itt a kérdés. Itt, a Mártírok útján, a Kapás utca sarkán. Illetve ¡ már csak volt kérdés, mert elhatároztatott, hogy a pöttömnyi antik› várium továbbra is pöttömnyi ma rad, ám a sötét, › füstös és joggal ‹ rosszhírű Ital‹ bolt,, amelyik közvetlen mellette a ‘'üzemein, nem szűnik meg, hogy helyiségei a leul- túrát szolgálják, ? hanem fajborok s bemutató termévé 5 nemesül. 5 A vita márhosz- 3 szú ideje folyik ? s — értesülésünk 5 szerint — az is- 3 mertetett salymoni ítélettel le is zárul. Bennem ? mégis felmerül a kérdés: bölcs 3 voit-e, igazságos 9 volt-e Illetékes a Salamon7 . A vonatkozó kétb irányú szakiro- 3 dalomban sike-2 rült útmutatást találnom. $ •íz, csín, tűz van p a borban, ha hegyaljai termése, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri miv.« Kazinczy tehát egyenlőségjelet tesz a két műfaj közé. Rendben van, mérjünk azonos mértékkel! Ó, irodalomkedvelő! A legközelebbi könyvesbolt a Margit-híd budai hídfőjénél található, aztán hagyj fel minden reménnyel ebben a kerületben és ebben a műfajban. A »legközelebbi« antikvárium felér egy szentföldi zarándoklattal a Szent István körútra, illetve a Bartók Béla útra ... Mámor kedvelői! Valóságos kis eldorádó ez a budai fő ütőér — benne bor folyik, töményebb lenekről nem is szólván. Mindjárt a hídnál a Gül bábán vendégel meg benneteket, odaát néhány lépésnyíre a Frankéig Leó utca sarkán , egy Italbolt hívó- 9 gat; a Paksi ha- § lászcsárda tő- P szomszédságában § ott a Margit-híd a vendéglő és ha $ rászántok egy fél S percet, könnyen elérhető a Margit- § kert, ■ illetve egy 0 Poharazónak be- § cézett pince; ital- p bolt sorakozik a $ Moszkva térig p még három s a 9 finomabb ige- P nyveknek ott a § Rózsadomb-étté- 9 rém, nem is szól- 5 va az újjászüle- tett Regent-ház P földszintjén épü- 0 lő vendéglátó- § "óriásról*. Szol- idabb hangulatai- S tok színhelye 6 szám szerint hét § eszpresszó és cukorászda lehet e tác jón... 2 És a helyiség mégsem az irodalom javára for- díttatik. Nemcsak a mérleg billeg 2 Justicia asszony a kezében — tisztelt kortársak! (teknős) 6 of locHaoooooGoor lOOOOOOOOOOOOOK Szedetem a lovaikat. Különösen az igáslovak derék jószágok a szememben. Csak azokat a karcsú, fésült sörényű lovakat ki nem állhatom, amelyek egyetlen rendeltetése, hogy elegáns urakat sétáltassanak. Ha ilyeneket látok, valahogy megalázottnak érzem magam. Vannak heves lovak, akadnak idegesek, szinte vadak is. Mindegy, azokat is szeretem. Mind jók ők , a gyengék és elkínzottak, a vidámak és játékosak, a büszkén makrancosak egyaránt. Szeretem nézni a mezőn eleresztett lovakat. A szabadban van bennük valami különösen vonzó. Ilyen lovakat városban nem lát az ember. A lovaknak nagyobb szemük van mint a többi állatoknak: nagy, kékesfekete szemük. Amikor egy elgyötört, fáradt ló bandukol a végtelennek tűnő országúton, szemét félig elfödik a szemhéjak, és egyszerre csak azt látjátok, hogy ezek a szemhéjak megremegnek és váratlanul óriás könnycsepp nedvesíti meg a bánatos lószemet... Amikor síró lovat látok, akaratlanul könny buggyan ki az én szememből is... Emlékszem, akkor tizennégy éves voltam, az öcsém meg tizenegy. Általában segítettünk édesapánknak a munkában, de ez alkalommal az történt, hogy apánk megbetegedett és nekünk magunknak kellett hajtanunk a lovat. Egy este alaposan megpakolták szekerünket fagyasztott halas ládáikkal. Reggelre Vegi városkába kellett szállítanunk a halat, majdnem huszonöt kilométerre a mi falucskánktól. Nyolcéves pejrovunk volt. Mi a kocsi mellett baktattunk, én fogtam a gyeplőt, öcsém a lámpát tartotta. Mire kiértünk a mezőre, úgy vettem észre, hogy öcsém már elfáradt, felültettem őt a székébe rakott ládákra, magam továbbra is a kocsi mellett lépegettem, s időnként ismerős dalocskát dúdolgattam. Sötét volt az éjszaka, még csillagok se világítottak. A végtelen síkság üres és hallgatag volt. A városi gyerekeknek valószínűleg nem lett volna merszük, hogy nekivágjanak egy ilyen útnak, de mi már megszoktuk ezt apánk mellett és nem éreztünk különösebb félelmet. Már megtettünk vagy tizenkét kilométert, amikor szemerkélni kezdett az eső. Felébresztettem elszenderedett öcsémet és a ládákat ponyvával takartuk le. Mindketten megrémültünk, mert bizony ez nem volt tréfadolog. Már tegnap is esett és aggódtunk, vajon sikerül-e átkelnünk a hegyszoroson? Még Ippommacu-ig sem jutottunk el, amikor hatalmas zápor zúdult a nyakunkba. — Ez baj! — Gondterhelten megállítottam a lovat, pokrócot terítettem rá, nehogy megfázzon és fejemet a sötét ég felé fordítva igyekeztem megállapítani a felhőjárásból és az esőcseppek irányából, hogy tartós esőre számíthatunk-e? Délről és nyugatról óriási sebességgel rohantak a sűrű, fekete felhők s egyhamar elfedték az ég viszonylag világosabb darabkáit is. Emlékezetembe idéztem, hogy is tanította apám az időjárás meghatározását és rájöttem, hogy ez a zápor bizony hosszadalmas lesz. Alig telt el néhány perc, s máris bő- SZUNAO TOKUNAGA: A Ló Szamne Tokunaga (szül. 1899) isimet japán író, a haladó Irodalmi mozgalom harcosa. Nyomdász volt , írásaiban a japán dolgozó nép életét rajzolja meg. »A ló* című elbeszélés az író Tokióban, 1951- ben megjelent elbeszélés-gyűjteményében látott napvilágot, ingáztunk. Apánk viaszkos vászon esőkabátja volt rajtunk, egy kabát kettőnkön. Lehajoltam s hogy némpát?'" hogy megvédjük azért a köpenyt öcsémre terítettem. Lelkemben nem szűnt radalom, de mindenesetre eléri, hogy erőt veszek rangamon, megfogtaa lovat a marjánál és elindultam, idén itt nagyokat kurjantva az állatra. Az út egyre meredekebb lett. Legjobban attól féltem, hogy az eső erősen tönkreteszi az utat. Csupán az aki már kísért súlyosan megrakott szekeret, értheti meg, ha azt mondom hogy abban a percben, az égvilágon semmi nem nyugtalanított minket úgy mint ez a ragadós, erősen felázott út Az eső meg egyre jobban zuhogott. Nyáridő volt, de már ránk köszöntött az éjszaka és a hideg a csontunkig hatolt. Szemmel látható volt, hogy a ló is elfáradt. Egyre felém forgatta a fejét, s pofáját hol a hátamhoz, hol az arcomhoz dörgölte. Mind gyakrabban botladozott. Világos volt viszont, hogy az eső nem áll el egy órán belül, az út pedig minden perccel rosszabbá és rosszabbá vált. Ezért aztán számunkra nem maradt más hátra, mint sietni. Kantárszázon vezettem a lovat és időnként megveregettem a hátát. — Szállj le és te is gyere gyalog! Úgy majd megmelegszel! Nincs értelme ilyenkor üldögélni! — kiáltottam fel öcsémnek. Leszállt és egész fürgén lépkedett a csúszós, sáros úton. Lábai beleragadtak a sárba, aztán egyszercsak elcsúszott, s közben véletlenül kioltotta a lámpát. — A fene egyen meg! Bámulj az orrod elé! —- Éreztem, hogy igazságtalan vagyok, de nem tudtam türtőztetni magam és teljes erőből öcsém lábára csaptam. Egyre jobban közeledtünk ahhoz a helyhez, amelytől a legjobban féltünk. Körülbelül három kilométerrel az emelkedő előtt, megállítottam a lovat, hogy lélegzetvételi pihenőhöz jusson. — Odaérünk egyáltalán? őt- kérdezteaz öcskös félénken. Tetőtől talpig maszatos volt a sártól, de azért erősen magához szorította a lámpát. — Buta beszéd... — Igyekeztem a lehetőséghez képest nyugodtnak mutatni magam. Aztán levettem a szekérről a sarlót, a lámpa fényénél vágtam egy kis füvet , odaadtam a lovamnak. Látszott, hogy az állat teljesen kimerült, mert csak turkálta a füvet az orrával, de nem evett. Feküdt a földön és nagyokat szuszogott. ’ — Nézd csak, teljesen kimerült! — mondta öcsém, mikor látta, hogy a ló nem eszi a füvet. Elhatároztuk, hogy pihenünk egy kicsit. Leültünk a ládákra és rizslepényt meg ecetes retket lakoméztunk. A retek átázott és semmi íze nem volt, de nekünk mégis ízlett. Az eső mintha kissé elcsendesedett volna, és én újra megfogtam a gyeplőt. Öcsém felszedett egy földön heverő bambusznádat és azzal felfegyverezve a másik oldalról állt a ló mellé. — Hát akkor állj fel, kedves! Most egy kicsit dolgozunk, hallod? Megveregettem a ló nyakát mire az állat sörényét megrázva, beleegyező!?" bólintott s első lábaim támaszkodva felemelkedett a földről. — Gyerünk! Gyerünk! Az ostort a kocsirúdhoz erősítettem s hdiu’-á' to'va a srt-e-e — :-tvr'-'ism n ngarnas seg?tev * •• ’ t .J « e 1 -ll-y' t sző.. o.\ A lötyögő -ár bevette magát a kerékagyba. Csak érteveiszertem volna balra térnünk ahhoz, ho..v a több máteras töltésről lezuhanjunk. Odalent, a töltés alatt, mocsári? emlékeztető rizsültetvények feketéinek. — Na még! Még egy kicsit! — ismételgettem, de mindhárman, jó magam is, öcsém is és e ló is — már teljesen kimerültünk addigra. — Gyerünk! fivérünk! — kibáltam kétségbeesetten. Látszott, hogy a ló megfeszíti minden erejét, de a sár — mintha ha ráírt szorítással fogta volna vissza a szekeret — el se mozdult a helyéről. A kocsin levő halasládákkal még a hajnal beköszönte előtt a kereskedőhöz kellett volna érnünk: ha elkésünk, az áru már nem fog kelleni neki. — Gyerünk! No-o-o! Gyerünk! — öcsém sírva verte a lovat a bambuszbottal. A szekér lassan megmozdult. Már csaknem a dombtetőre értünk, amikor a ló megállt. Első lábait behajlította és lefeküdt a sárba. Le kellett volna rakodni a szekeret, de a ládák olyan nehezek voltak, hogy meg se tudtuk mozdítani őket. — Ó, te marha! Állj fel te dög! — Magamon kívül rángatni kezdtem a ló sörényét. De éppen csak, hogy felémfordította a fejét és meg sem kísérelte a felállást. — Jaj, mit fogunk most csinálni? — öcsém, teljesen elanyátlanodva, maga is a sár közepébe huppant, egyre csak szorítva magához a lámpát. A lámpa fénye megvilágította a ló pofáját — nagy szeme tele volt könyvyel. Mikor megláttam ezeket a könynyeket, én se tudtam türtőztetni magam — öcsémmel együtt átöleltük a ló nyakát és keservesen, teli torokból sírni kezdtünk. . Talán egy óra múlva találtak , ránk ismerős fuvarosok, akik szintén régibe igyekeztek, s végül is nagy nehezen sikerült átkelnünk a szoroson... ... Hát mit mondjak, van még egy olyan állat, amely annyira becsületes és dolgos volna, mint a ló? Ma is mindig valami különös meleg érzés tölt el, ha látom, hogy egy ló megrakott szekeret húz maga után. A lovak nemcsak sírni tudnak. Gyakran nevetnek is. De az ilyen vidám, gondtalan lovak — ritkaságszámba mennek itt nálunk Tokióban ... (Gurszky István fordítása) Q , Nemzet _ Nagyarányú bélyegcsempészési bűnügy a bíróság előtt Devizagazdálkodás szabályait sértő bűntett miatt került a Fővárosi Bíróság elé Szlovák Béla és társa, dr. Nagy István. A vádirat szerint a Bujkarest és Bécs között közlekedő Arlberg-expressz egyik fülkéjében a hegyeshalmi határállomáson a határrendészeti közegeit 1959. május 2- án, a hajnali órákban, az egyik ágg alatti fehérneműtartóban kaspánttal és lakattal ellátott bőröndöttaláltak elrejtve. A bőröndben arany-, platina tárgyakat, egyéb ékszereket, valamint értékes sorozatból álló bélyeget találtak. Az értéktárgyak tulajdonosa Szlovák Béla, aki a felszabadulás előtt marhakereskedő volt, 1059-ben kivándorlási kérelmet nyújtott be. Szlovák szenvedélyes bélyeggyűjtő volt, s hadiszállításokból származó vagyonának egy részét bélyegeikbe fektette. Amikor Szlovák megkapta az útlevelet az ország elhagyására, felvette a kapcsolatot dr. Nagy Istvánnal és kérte, hogy értéktárgyait juttassa ki bécsi ismerőséhez. Szlovák ezért Nagynak 20 000 forintot ajánlott fel. Nagy vállalta, hogy Bécsbe juttatja az értékeket, de ez nem sikerült. Egy hónap múlva viszaadta a tárgyakat Szlovák Bélának, aki Antal József MÁV-nyugdíjas alkalmazott segítségével megismerkedett Máté Józseffel, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság dolgozójával. Máté 10 000 forint ellenében elvállalta és megkísérelte az értékes tárgyak külföldre juttatását. A 313 000 forint értékű 17 688 darabból álló bélyeggyűjteményt, valamint 44 000 forint értékű arany-, platina- és briliánsholmit tartalmazó bőröndöt azonban a hegyeshalmi vámvizsgálatnál megtalálták. A csempészési bűnügyben a tárgyalás még tart. _____ ny. é. színházak mai műsora A Mami Operaházi Hegyek alján (H-bérlet 3.) (7) — Erkel Színház: Bánk bán (I. bérlet 3.) (7) — Nemzeti Színház: Az ügynök halála (Hevesi—Újházi-bérlet 2.) (7) — Katona József Színház: Tanya (7) — Magyar Néphadsereg Színháza: Pesti emberek (7) — Madách Színház: Donna Diána (7) — Madách Kamara Színház: Tudós nők, Scapin furfangjai (7) — Petőfi Színház: Tizenkét szék (7) — Jókai Színház: A teremtés koronája (7) — József Attila Színház: Szókimondó asszonyság (7) — Fővárosi Operettszínház: Nyugtalan boldogság (7) — Blaha Lujza Színház: Nebánisvirág (7) — Vidám Színpad: Pest az Pest (fél 8) — Kis Színpad: Aki jól fekszik (7) Állami Bábszínház: Hófehérke (de. 10); Ezüstfurulya (du. 3) — Budapest Varieté: Humorban önkiszolgáljuk (7) — Bartók-terem: Négy évszázad kamaramuzsikája (K-bérzet 2.) (8) — Egyetemi Színpad: Rosemarie (filmelőadás) (5 és fél 8). November 27-én bemutatják Varsóban a "Vasvirág" című magyar filmet. A bemutatóra — előreláthatólag — a lengyel fővárosba érkezik Törőcsik Mari és Várkonyi Zoltán. AZ OLVASÓ írja ammiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiniau A „Tigrislopó’'-ról Derülten és mégis elszomorodva olvastam a kis »Tigrislopó« esetét. Nem találom igazságosnak az Állatkert igazgatóságának döntését, hogy a kis Roby 18 éves koráig ne látogathassa az Állatkertet. 1. A kisfiút az állatszeretet vezette, hogy az állítólagos kiscicát megmentse. Bizonyára minden jót megadott volna az állatkának, amit szerető szíve adni tudott. 2. Valószínűsé^ lírlvány sejtelme sincsen arról, de, y Ő ».törvényellenes* c 4.ekei.cí t követeit cl-Sok mit^de.it muiflik alég a kis védelméig /i felőrölni, de tos: az a g. 1 1 az A!|a:,.teive .. 24 .i az állr. okot és c.v a u^Ion* * s z V: . ro kjha ..... i„eu / ion az: is m-krénye^ni, hogy ő i a ciki a kis f'grist nem vehzitfl ki. Az álla:l a valahogyan kiszabadult és íjy t .ir'Jak egyaista* Ne tiltsuk el attól Kohyt, hogy zavarral nézhesse továbbra is az Állatkert lakóit. özv. Somlyai Andorné, Budapest Miért kevés a gyümölcslé Kedves és találd volt Fehér Klára "V.U..SS e.,y fiarikalúrát .* című kárceai). Sokan vagyaim, akik s.trc.jak a különféle gyümöltslevelet, de kisintsén a jó édes szőlőséget. Sajnos, vidéken ugyanaz volt a helyzet, mint Budapesten: két három napig lehetett csak kapni az Failig,tolyan a jé édes mustot. Ha már a mustot nélkülöznünk kell, szeretnénk másféle gyümölcsleveset élvezni; szívesen innánk például meggylevet, szeilerlevet, eperlevet, almalevet (ez ugyan kapható, de csak cstat,*üzletekben) és még sok másfélé gyümölcslevet. Miért van belőlük olyan kevés? Gyárfás Mátyás, Jászladány Magróvásárlás Balassagyarmaton Névnapomra fiunktól magnetofon szalagtekercset kaptunk, amelyre felvetette szerető üzenetét és jókívánságait. A kedves gondolat meghatott, de lehallgatni nem tudtuk, nem lévén magnókészülékünk. Elmentünk itt a KERAVILLA üzletbe, atól van magnó, de az alkalmazottak azt mondták feleségemnek, hogy jöjjön a Faléc-vásár után, mert pillanatnyiag nem érnek rá magnó-lehallgatással foglalkozni a vásár előkészületei miatt. Időközben kiderült, hogy a városban több magnetofonkészülék is van, így aztán egyik ismerősünknél sikerült az üzenetet lehallgatni. A készülék nagyon megtetszett, elhatároztuk, hogy mi is vásárolunk egyet. A Faléc-vásár után ismét elmentünk a KGK.VVJt.I.-üzletbe, ezúttal már vásárlási szándékkal. Az alkalmazott azt mondotta, hogy most nem ér rá és más vevővel kezdett foglalkozni. Az elárusító lejrát nemcsak udvariatlan volt, de üzletének érdekeit sem viselte nagyon a szívép. Az a véleményem, hogy minden vásárlástól függetlenül is, meg kellene szervezni a KERAVIIL-boltokban aMagnetofon szolgálatot*. Megfelelő díjazás mellett lehetővé kellene tenni, hogy az érdeklődők hangjukat, üzeneteiket a vásárolt magnótekercsekre felvétessék. Görgey Lajos, Balassagyarmat A francia művész szakszervezet a színművészek részére rendezett matinén külön előadásban mutatta be Gorkij »Vassza Zsereznova«-ját. ISMERJE MEG JOBBAN BUDAPESTET! A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal kiadványai mindenki számára hasznosak, tanulságosak, érdekesek, szórakoztatók. Kaphatók minden könyvesboltban és a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatalnál (Vll., Lenin körút 30.). Budapesti tájékoztató ára 12.— Ft Budapest (térképes idegenforgalmi útmutató, teljes utcajegyzékkel) ára 36,* Ft Iskolai tanulmányi kirándulások Budapesten ára 11,— Ft Budapesti Séták (180 képpel) ára 16,— Ft A budai vár ára 10,— Ft Margitsziget ára 11,— Ft Budapesti zsebkalauz ára 27,— Ft Külföldi ismerőseinek, rokonainak küldjön emléket a szép Budapestről. Idegen nyelvű kiadványok: Budapester Spaziergange (180 képpel) ára 16,-* Ft Promenades a Budapest (180 képpel) ára 16,— Ft Budapest Walks (180 képpel) ára 16,— Ft Die Burg von Buda ára 10,— Ft Le quartier du chateau de Buda ára 10,— Ft Buda Castle ára 10,-— Ft Budajszkaja kreposzt ára 10,— Ft Budapest (Fiemdenverkehrs—Wegweiser) ára 39,—Ft Budapest (Guide touristique) ára 39,— Ft Budapest (Tourists guide) ára 39,— Ft Budapest (Putevoditelj turiszta) ára 20,— Ft Margareteninsel ára 11,— Ft L’ile de Marguerite ára 11,— Ft Margaret Island ára II,— Ft Osztrov Margarit ára 11,— Ft