Magyar Nemzet, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-16 / 39. szám
Szombat, 1963. február 16.. Iskolává fejlődött egy vasi termelőszövetkezet A Vas megyei lokálpatrióták közötti vita tárgyát képezte, hogy Vámoscsalád — ez a nem túl nagy lélekszámú község — a megyének eleje, avagy a vége. Ugyanis, ha a Győr—Sopron megyei országúton érkezünk, akkor határozottan az első falu. (Meg ne sértődjenek a répcelakiak!) Ha Vas megyét a Veszprém megyei országairól közelítjük meg, akkor az ellenkezője az igaz. Ma már azonban ez az "akadémikus vita" idejét múlta: e község lakói bebizonyították, hogy az elsők, a jelesek közé tartoznak, nemcsak Vas megyében, hanem az országban is... . A kultúrterem zsúfolásig megtellett a zárszámadási közgyűlésre a Dózsa Tsz tagjaival, öregek, fiatalok egymás mellett ültek, szorosan, a lócán, a székeken, egymást melegítve, hiszen kint mínusz 20 fokot mutatott a hőmérő. Idebent pirosan égtek az arcok és minden túlzás nélkül állíthatom, csillogtak a szemek. Növekvő milliók Horváth Kálmán, a tsz elnöke már jél közepén tartott beszámolójának, amikor a közös gazdaság anyagi javainak ismertetésére tért rá. Növekvő milliók tanúskodnak eredményes, lelkes munkájukról és arról a vitathatatlan tényről, hogy szakmai kérdésekben mély az egyetértés a tagság és a vezetőség között. Különösen érdeme ez az elnöknek, aki megyeszerte jó mezőgazdasági szakember hírében áll. Mi van ezekkel a növekvő milliókkal? Négy évvel ezelőtt alakult újjá a Dózsa Tsz és azóta az eredményeket jelző grafikon töretlen irányban halad felfelé, összehasonlításképpen azonban csupán az utolsó két gazdasági év eredményeit ismertetem: a termelőszövetkezet összes közös vagyona 1961-ben 6 millió, 1962-ben már több mint hét és fél milió forint. Tehermentes, tiszta vagyonuk két évvel ezelőtt közel két és fél millió forint volt, a múlt gazdasági évet több mint hárommillió tiszta vagyonnal zárták le. A tagság közösből származó jövedelme ez idén meghaladta a kétmillió forintot. Ezekkel a növekvő milliókkal vált lehetővé, hogy a Dózsa Tsz tagjai — a múlt évi gazdasági év eredményeként — minden járandósággal együtt 44 forint 53 fillért kaptak egy munkaegységért. És amit jóváírtak... A Dózsa Tsz dicséretére még azt is el kell mondanom, hogy az állam iránti kötelességüknek is 130 százalékban tettek eleget. — Büszkék lehetünk erre — mondotta Horváth Kálmán beszámolójában. — Mióta termelőszövetkezetünk újjáalakult, még sohasem fordult elő, hogy ebbeli kötelességünkben elmaradtunk volna. Helytállásunkért már sokszor megjutalmaztak bennünket, illetve részesítettek erkölcsi és anyagi elismerésben. Mindezek mellett a Magyar Nemzeti Bank sárvári fiókja most 57 600 forintot irt javunkra számlánk tartozik rovatából. És hadd tegyem még azt is hozzá, hogy termelvényeink mennyiségi és minőségi színvonaláért nagyüzemi felár címén jelentős összeggel gyarapodott közös vagyonunk. A munkaegységek elosztásánál munkaegységenként 7,40 forinttal emelte meg egy-egy munkaegység értékét. A jómód, a biztos megélhetés — már két éve 15 forintnyi munkaegység-előleget fizetnek havonta serkentő hatása a tagságra mindinkább megmutatkozik. Gazdasági épületeik gyarapítását szinte kivétel nélkül saját, kitűnő szakembereikkel oldották meg. Különösképpen az állattenyésztésben jeleskednek: ez összjövedelmük 65 százalékát biztosítja. A múlt gazdasági évben csupán sertéshizlalásból közel egymillió forint hasznot húztak. Amin még javítani kell Sok mindenre rátartiak a Dózsa Tsz tagjai: arra, hogy szorgalmuk jó eredménnyel párosul, arra, hogy bármikor készek egymáson segíteni, hogy a munkából kiöregedett tagtársaikról messzemenően gondoskodnak, hogy a szociális és kulturális beruházások is a jelesebbek között sorakoznak. De különösen büszkék arra — és joggal —, hogy napjainkban már a vámoscsa-lád, Dózsa Tsz is iskolájává lett a gyengébben működő megyei tsz-eknek. Idejárnak okulni, tapasztalatot cserélni tsz-vezetők és nemegyszer mezőgazdasági szakemberek is, hogy más tsz-ekbe jó hírükkel együtt munkamódszereiket is elterjesszék. Ezek után joggal hiheti mindenki, hogy ebben a tszben csak »csupajó” van.. Azért, hogy félre ne vezessük olvasóinkat és a vámoscsaládra ik se érezzék magukat hibátlannak, megemlítem egyetlen fogyatékosságukat: híjával van ott még ma is, minden jómód ellenére is, a teljes egyetértés. Egy részük úgy véli, hogy ez a vezetőség hibája. Mások meg úgy, hogy a tagságban egynéhány okoskodó, kákán csomót kereső akadékoskodó az oka. De többen vannak azok, akik úgy gondolják, hogy ezt a szépséghibát közös akarattal, a tagság közismert jó szándékával ki tudják javítani. A hangot, a közös nyelvet kell megtalálnia a vezetőségnek és a tagságnak, hogy eddigi eredményeik még jobbak legyenek, és a tapasztalatcserére érkezők ne csak a jeles mezőgazdasági szakmai tapasztalatokkal gyarapodjanak, hanem az emberekkel való okos, egymásra hallgató bánásmód módszerével is, ahogyan ez egy ilyen jeles terhez illik. R. Farkas Klári NDK film Bemutató: február 21 Madar Nemzet 155 ezer egyedülálló ember a fővárosban, 36 ezer családban három generáció él együtt Érdekes népmozgalmi statisztikai adatok a főváros életéből A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kimutatást készített a fővárosi családok nagyságáról, összetételéről, társadalmi és gazdasági helyzetéről. Az adatok szerint Budapesten több mint másfélmillió ember él családi kötelékben, a családok száma pedig megközelíti az 520 000-ret. A felnőttek közül jelenleg majdnem kétszer annyian élnek házasságban, mint a 30-as években. Éppen a megfelelő anyagi helyzetnek, a fiatalok korai elhelyezkedési lehetőségének tulajdonítható, hogy gyakran túl fiatalon, kellő megfontoltság nélkül kötnek házasságot, aminek sokszor válás a vége. A válás különösen a 25 éven aluliaknál növekedett jelentősebb mértékben. A statisztika tanulsága szerint a fővárosra egyre inkább a kis család a jellemző. A több irányú elemzés arra utal, hogy a szaporulat csökkenése nincs közvetlen összefüggésben a családok gazdasági helyzetével, jövedelmi viszonyaival. Sokkal inkább arról van szó, hogy a női lakosság egy része nem akarja lekötni magát 3—4 gyerekkel, nem szívesen hagyja ott munkahelyét. A kereső foglalkozást űző nők aránya Budapesten 1949 óta 38,9 százalékról majdnem 60 százalékra emelkedett. A rokonnal együtt élő családok aránya is csökkent. Jelenleg körülbelül minden hetedik háztartásban él rokon, 36 000 családban pedig együtt lakik három generáció: gyermek, szülő és nagyszülő. Említésre méltó, hogy az egyedül álló budapesti lakosok száma 1949 óta körülbelül 13 000-rel csökkent, de számuk így is eléri a 155 000-ret. A családok több mint 68 százalékának ellátásáról két, vagy ennél több kereső gondoskodik. A száz keresőre jutó eltartott családtagok átlagos száma 1949 óta 104-ről 63-ra csökkent, ami a keresők terheinek igen lényeges enyhülését jelenti. Az életszínvonal emelkedésében a legdöntőbb, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére jelenleg több mint 55 százalékkal magasabb mint 1949-ben volt. Anyagilag a kéttagú családok vannak a legjobb helyzetben, ezeknek többségében ugyanis mindketten dolgoznak és senkinek az eltartásáról nem kell gondoskodniuk. Ezzel szemben a nagyobb létszámú családok kedvezőtlenebb adottságok között élnek. Érdekesek a statisztikai jelentés azon adatai is, amelyek kimutatják, hogy a fizikai dolgozók családja kisebb és több keresővel rendelkezik, mint a szellemi dolgozóké. A fizikai foglalkozásúaknál a gyermekek száma is alacsonyabb valamivel, mégis az ő soraikban van a legtöbb sokgyerekes szülő, a családok jelentékeny része viszont gyermektelen. Egyre népszerűbbek a kerületi nőtanácsok rendezvényei A kerületi nőtanácsok többsége az idén folytatja az aszszonyi tudnivalók szinte mindegyikét felölelő Szülők akadémiája és a Nőik akadémiája című tanfolyamokat. Különösen népszerűek a nőik akadémiájának tavaly indult és a család, az otthon, a társadalom kérdéseit vizsgáló előadássorozatai. A kerületi rendezvények legfontosabb témaköre a gyermeknevelés. Sok száz asszony vesz részt a kerületi szabásvarrás órákon is. Kulturális vonatkozásban is fontos a mőtanács munkája. Az asszonyok művelődését és kölcsönös ismerkedését egyaránt jól szolgálják a rendszeresen megtartott klubestek. Ezek keretében az asszonyok irodalmi, képzőművészeti, zenei és politikai előadásokat is hallhatnak. A háziasszonyok gyakran vesznek részt csoportos színházlátogatásokon, a színházi élményekről azután ankétot rendeznek, ahová meghívják a rendezőket és a színészeket is. Egyre több kerületben szerveznek kollektív múzeum- és képtár-látogatásokat. Németh Károly: A A mezőgazdaság korszerű fejlesztése az egész nép érdeke A hét közepén Zala megyébe látogatott Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a megye listavezető képviselőjelöltje. Csütörtök este beszédet mondott a zalaegerszegi munkásotthonban rendezett választási gyűlésen. Részletesen foglalkozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségével, eredményeivel.• Hazánkban a hajdani sokmillió kisparcella helyén most mintegy 200 állami gazdaságban és 3700 termelőszövetkezetben szerveződnek, s részben már meg is teremtődtek a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás létrehozásához szükséges erők. Ennek a fordulatnak, az átszervezésnek az értékét pedig még növeli, hogy közben a termelés is nőtt. Mindez azt jelenti, hogy kezdetét vette mezőgazdaságunk évszázados elmaradottságának felszámolása. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja az 1962-es év, mezőgazdaságunk nagy erőpróbájának, parasztságunk áldozatos helytállásának esztendeje. Ez is bizonyítja, hogy a szocialista mezőgazdaság már kialakulásának kezdeti, szükségképpen sok nehézséggel, problémával járó szakaszában is nagyobb teljesítményekre képes, mint amit a kisüzemi gazdálkodás bármikor is produkált. Sokan szóvá teszik mostanában, főleg a munkások közül: érdemes volt-e megvalósítani az utóbbi évek nagyösszegű mezőgazdasági beruházásait? Hiszen — mondják egyesek —, az ezekre fordított milliárdokból jelentősen lehetett volna emelni a munkások, alkalmazottak fizetését. Ez igaz — de csak féligazság. A teljes igazság az, hogy a nagy összegű mezőgazdasági beruházások nélkül nem tudtuk volna és továbbra sem tudnánk megvalósítani a párt alapvető célkitűzését, amely szerint a szocializmus építésével állandóan együtt kell járnia az életszínvonal emelkedésének. Igaz, ha a mezőgazdaság fejlesztése helyett a fizetéseket emeltük volna, ez pillanatnyilag valóban életszínvonal-emelkedést jelentene. De a mezőgazdaság fejlesztésének hiánya néhány év múlva ennél az emelkedésnél többszörösen nagyobb arányú visszaesést okozna. Mert nézzük csak: a kiskereskedelmi forgalom 50 százalékát az élelmiszerek forgalma teszi ki; élelmiszeriparunknak csaknem teljes egészében, bőr- és gyapjúiparunknak közel 50 százalékban a hazai mezőgazdaság adja a nyersanyagot: tavaly összes exportunknak egyötöde mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termék volt, amelyekért az iparban és a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen külföldi cikkeket kaptunk. Ebből is nyilvánvaló, hogy az a 26 milliárd forint, amit az elmúlt választások óta beruháztunk a mezőgazdaságba, nemcsak paraszti érdekeket szolgált, hanem össznépi érdekeket, s ezen belül a munkásosztály érdekeit is — hiszen a mezőgazdaság fejlődése nélkül nincsen életszínvonalemelkedés. Felmerül a kérdés, mi most a legfontosabb feladat a mezőgazdaságban? A legfontosabb itt is, akárcsak az élet más területein, következetesen megvalósítani a párt politikáját, azt a politikát, amelynek alapján kialakult a kölcsönös bizalom. E politika lényegenagy erővel fejleszteni a közös gazdaságokat, a szocialista gazdálkodásra támaszkodva növelni a termelést, mert ez az alapja annak, hogy a parasztság nagyobb jövedelemhez, s a lakosság több élelmiszerhez jusson. De a közös gazdálkodás fejlesztése mellett változatlanul számítunk arra, hogy a szövetkezeti parasztság maradéktalanul kihasználja a háztáji gazdaságokban rejlő termelési és áruértékesítési lehetőségeket. Németh Károly befejezésül a következőket mondotta: — A választás előestéjén büszkén vehetjük számba az elmúlt négy esztendő eredményeit. Ezek az eredmények dolgozó népünk erőfeszítései mellett a párt helyes politikájából fakadtak, ezért kérem a magam s képviselőtársaim nevében, szavazzanak ennek a politikának a folytatására a Hazafias Népfront jelöltjeire. GALLIUM minden minőségben (99,9% 99,99% 99,999% 99,9999%) Gyártja és belföldön forgalomba hozza: AJKAI TIMFÖLDGYÁR ÉS ALUMINIUMKOHÓ. AJKA Érdeklődésre prospektust küldünk Kállai Gyula látogatása az Operaházban Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken ellátogatott a Magyar Állami Operaházba, aho Nádasdy Kálmán igazgató, a színnház vezetősége, az Operaház művészeti tanácsának tagjai, továbbá párt- és társadalmi szerveinek képviselői fogadták. Kállai Gyula az Operaház vezetőivel és művészeivel az időszerű politikai és kulturális kérdésekről beszélgetett. Kiss Károly Nagykanizsán Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Zala megye országgyűlési képviselőjelöltje csütörtökön Nagykanizsára látogatott. A délelőtti órákban Vukits Lászlóval, a városi pártbizottság titkárával felkereste a VILLESZ telepét, ahol elbeszélgetett a munkásnőkkel, majd megtekintette az épülő új lakótelepet, délután a város három termelőszövetkezetének, a Vörös Csillag, a József Attila és a Petőfi Termelőszövetkezet vezetőivel beszélgetett. Kiss Károly este részt vett és beszédet mondott a városi művelődési házban tartott választási gyűlésen. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter Somogyban Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a földművelésügyi miniszter, Somogy megye listavezető országgyűlési képviselőjelöltje, két napra Somogyba látogatott. Csütörtökön Kaposvárott a megye vezetőivel tanácskozott. Délután dr. Takács Istvánnak, a kaposvári járási pártbizottság titkárának társaságában Nagybajomba utazott, ahol választási gyűlésen mondott beszédet. Pénteken délelőtt Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában a miniszter meglátogatta a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állattenyésztési tagozatán tanulókat és eszmecserét folytatott az iskola igazgatójával, tanáraival. Losonczi Pál délután a Balatonboglári Állami Gazdaságban megtekintette a borpalackozó üzemet, majd a gazdaság vezetőivel a jövő tervekről beszélgetett. r Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára péntek délután beszédet mondott a kecskeméti választási gyűlésen. Beszédében nagy súllyal foglalkozott gazdaságpolitikai kérdésekkel. Népgazdaságunk ütemes fejlődése a jövőben folytatódik — mondotta —, majd a többi között így folytatta: — Gazdasági lehetőségeink kedvezőek, a haladás fő feltételei rendelkezésünkre állnak — mondotta. — Persze a gazdasági sikerek még szocialista termelési viszonyaink között sem bontakoznak ki önmaguktól, üzemi és népgazdasági szinten egyaránt csak a különféle akadályok leküzdésével juthatunk előre. Népgazdaságunk fejlesztése szempontjából a következő években két külső gazdasági tényezőt is figyelembe kell vennünk. Az egyik, amely számunkra rendkívül előnyös, a KGST gyorsabb ütemű fejlődése. A másik az Európai Közös Piac, amely viszont a kívülállók számára alkalmazott diszkriminatív kereskedelempolitikájával nehezíti helyzetünket. Ésszerű gazdasági vonalvezetéssel azonban lényegesen több előnyt szerezhetünk a szocialista országok együttműködésének bővítésével, mint amekkora hátrányt a Közös Piac jelent számunkra. — Mostanában gyakran kerül szóba — folytatta —, hogy ipari fejlődésünk döntő láncszeme a műszaki-technikai fejlődés. Ez annál is inkább érthető, mert a magasabb műszaki színvonal teszi lehetővé az önköltség csökkentését, a nemzeti jövedelem javítását, s ez egyet jelent az életszínvonal emelésével. Iparunk számos terméke az elmúlt években már elérte a világszínvonalat, más gyártmányaink pedig megőrizték a világpiacon korábban megszerzett előkelő rangjukat. Ezt a fejlődést eredményesen segíti az üzemekben a műszaki fejlesztési alap, amely évente most már mintegy kétmilliárd forintot tesz ki. Mégis az eddiginél nagyobb eredményekre van szükség a gyártmányok, a gyártási eljárások fejlesztésében, az ésszerű üzemszervezés kialakításában. Az iparvállalatok egy részének összevonása, nagyobb vállalatok és trösztök létesítése most kedvezőbb feltételeket teremt a szakosításra, a tömegtermelésre, az ipari kutatás és termelés kapcsolatainak elmélyítésére, az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésére. A műszaki színvonal emelésének feladatát úgy is felfoghatjuk, mint választási programunk egyik legfontosabb pontját. Politikánk, amely az MSZMP VIII. kongresszusának irányvonalát követi, a magyar társadalom valamenynyi rétegének érdekeit fejezi ki, ezért méltán számíthatunk arra, hogy a Hazafias Népfront jelöltjei a mostani szavazáskor is elnyerik majd a választók bizalmát — mondotta befejezésül Nyers Rezső. Nyers Rezső: a műszaki színvonal emelése a választási program egyik legfontosabb pontja