Magyar Nemzet, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
Vasárnap, 1967. július 16., Magar Nemzet A nógrádi szénmedence vallomása Az első honismerretű Jáhok Hazaszeretet — szókészletünkben különlegesen hangsúlyos e szó: kimondjuk, amikor nem érzünk hozzá semmit, s nehezen szakad fel belőlünk, s akkor, amikor valahol a lélek táján megsejtjük értelmét. Ez a megsejtett értelem volt s riporter egyetlen "segédeszköze", amikor Nagybátonyba látogatott, az első honismereti táborba. Kis történészek A tábor a szokásos zsongással fogadott 14—18 éves fiúk, lányok útrakészen és útról érkezve, jegyzetelgetve, érdekesnek és jónak tartott munkában elfoglalva tették azt amit a tábor jellege megszabott: Nógrád bányászatának történetét kutatták. A januárban Kalocsán megrendezett honismereti konferencián határozták el a részvevők, hogy a hazafias nevelés eszközeiként létrehozzák az első honismereti tábort. Az ország különböző megyéjéből 97 középiskolás érkezett Nagybátonyba, hogy szűkebb hazájuktól, falujuktól, városuktól távolabb, egy kisebb etnikai csoport, a bányászság életét múltját tanulmányozza. A fiatalok naponta kirajzottak a nógrádi szénmedence bányászfalvaiba, településeire és helytörténeti, munkásmozgalmi adatokat, bányászeszközöket gyűjtöttek, szociológiai módszerekkel a bányászat fejlődését, a bányászok életét kutatták. A községekben Kisterenyén, Vizsláson, Mátranovákot, Etesen, Zagyvarónán, Mátraverebélyen, Kányáson, Mátraszelén, a kisebb-nagyobb településeken segítőkészen fogadtati a fiatalokat. Az öreg bányászok elbeszélései vastag dossziékat töltenek meg, az előkeresett régi bányászszerszámok, ruhák, mindennapi házi eszközök pedig egy kisebb múzeumi kiállítást tesznek ki. A fiatalok mindent összegyűjtöttek; Czikora Rozália 1914—15-ös hatosztályos bizonyítványát csak úgy, mint a »Salgótarjáni Kőbánya Rt. munkásai temetkezési biztosító egyesület módosított alapszabályát Csáktornyai Béla 1919. augusztus 16-án vásárolt Singer varrógép elismervényét, régi bányák fényképfelvételeit, kézzel irt hirdetményt 1924-ből, amely szerint: »A salgótarjáni munkásság folyó hó 9-én minden ok és előzetes bejelentés nélkül abbahagyván a munkát a bányagondnokság f. hó 19-én felszólítást tett közzé a munkának újbóli felvételére, amely felhívásnak ez idáig kevesen tettek eleget. Evégből a jelen alkalommal újból és utoljára felhívjuk a munkásságot hogy a munkába legkésőbb f. hó 30-án reggel háromnegyed 6 órakor annál inkább jelentkezzék, mivel az ezen határidőben nem jelentkezőket azonnal leszámoljuk, a telepen lakókat pedig azonnal ki is lakoltatjuk...« Karbidlámpa, kőtörő A gyűjtemény vegyes, a fiatalos hév egyformán megragadta az értékes és az érték nélküli tárgyakat s mint kincset halmozták fel a tábor munkatermében. A jegyzetek azonban pontosak. Bányászlámpa — írták az öreg világítóeszköz mellé — Zagyvarónáról. 1923—35-ben használták, Kovács István ajándéka. A bányászfejszék, karbidlámpák, kőtörők, bányászsapkák, csákányok, bányásztarisznyák, szufázó fokosok, olajlámpák, díszsapkák, hely- és névmegjelöléssel mint értékek kerülnek majd múzeumba. A táborban gyűjtőútról érkezett fiatalok rendezgetik az anyagot Bak Júlia a kalocsai I. István Gimnázium tanulója a tavasszal aranyérmet nyert a gyulai Erkel Ferenc diáknapokon. Szülőfaluja, Foktő téeszeinek történetét írta meg. — Emberekkel találkozunk, emberi sorsokat, új tájakat ismerünk meg és ez nagyon izgalmas. Korán reggel kerékpárra ülünk és 8—10 kilométert biciklizünk. A faluban vagy településen rövid pihenő után szétszéledünk és kezdődik a munka. Helytörténetet, életrajzokat, szakszavaikat, tárgyi emlékeket gyűjtünk. Két napja Székvölgyön voltam ... Helytörténeti tanulmány Székvölgyről:1882—84-ben alakult, miután 1878-ban itt szenet találtak. A bánya drága fenntartási költsége miatt 1912-ben leállították a tárna üzemét és csak 1923-ban nyitották meg újra, új gépekkel felszerelve. A házak az út két oldalán utcafrontra épültek. Az alapot kőből, a falakat vályogból, tetejüket bádogból készítették. A házak a bányatársaság tulajdonában voltak, a bányászok lakbért fizettek. A lakások három részből álltak: középen volt a konyha a tűzhellyel és a kecskelábú asztallal, kétfelől egyegy szoba, mindegyikben egy család. A konyha közös volt. A szobákban két-két ágyat helyeztek el. Egy kilenctagú családban, mint amilyen az adatközlő Krics Ferencné is volt, a gyerekek sokszor a földön feküdtek. A gránerek és a liptákok — a vendégmunkások — nem házakban, hanem fabarakkokban laktak, priccseken aludtak, tizenhatan együtt...« A 16 éves gimnazista Bak Júlia azt mondta: — A régit megismerve akaratlanul is kialakul bennünk az az érzés, hogy becsüljük meg ezt a jelent. Az etesi aknász A kis tanulmányokban van csodálkozás, a másik, a könyvekből is alig ismert világ felett, és csodálat is a megismert öregek iránt. Bozó Gyula 60 éves nyugdíjas etesi aknászról Gecser Plámon írja:•Negyvenkét évet szolgált a bányában. Gyula bácsi ma is kitűnő egészségnek örvend, szőlőjét gondozza és mindig szívesen emlékszik vissza a bányára. — Én újból bányász lennék — mondja. Nagyapja is bányász volt Etesen. Öten voltak testvérek, nagy szegénységben éltek, ezért már 13 éves korában dolgoznia kellett. Takarónő — futár, majd géptisztító, csillés, segédvájár lett 1928- tól az Amália aknán, utána a Rou aknán dolgozott. 1924— 26—29-ben részt vett a „gyomor harcban", 1929-ben 15 ezer bányásszal együtt harcolt béremelésért. 1930-ban a hiányos biztonsági intézkedések miatt eltört a kulcscsontja, mellette a társa meghalt...« — A bányászéleteket hallgatva összehasonlításokat teszünk a múlt technikai, biztonsági megoldásai és a jövő bányászata között — lapozgat a régi iratokban Csányi József várpalotai mélyfúró tanuló. — A bányászattal találkozik a mi munkánk is, mélyfúrással kutatjuk fel a föld mélyének értékeit. A geológusok által feltárt kincset a bányászok termelik ki. Még részben a hagyományos módszerekkel, de az itt megismert bányászélet már a múlté... Honismeret és szeretet Sopron, Komárom, Nyíregyháza, Pécs, Budapest, Debrecen, Fonyód, Kalocsa, Szeged, Székesfehérvár — a legtávolabbi országrészekről is eljutottak a hazánk története iránt érdeklődő diákok legkiválóbbjai a nógrádi szénmedencében szervezett honismereti táborba. Az összegyűjtött anyag értéke még felbecsülhetetlen. A naponta asztalra tett tanulmányok, tárgyak, fényképek válogatás, összesítés után épülhetnek be a bányászat történeti anyagába. Közvetlenebbül, a fiatalok megnyilatkozásaiból gyorsabban lemérhető viszont az a hatás, amely a táborozókat érte a két hét alatt . Pihenni nem, de tanulni nagyon sokat lehetett, sok az új élmény — mondja szinte egyszerre Láczay Magdolna, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Zachar Annamária, a komáromi Jókai Mór Gimnázium tanulója. — És ha már megismertünk egy helyet, úgy tapasztalom, közelebb is kerültünk hozzá, megszeretjük. A mostani gyűjtési területeket Mizserfát, a nógrádi medencét sem tudjuk már közömbössé tenni magunkban, önkéntelenül is jobban a magunkénak érezzük az országot. — Sokan érzik ezt a fiatalok közül. Nemcsak a tábor diákjai; a Jókai Gimnáziumban olyan nagy az érdeklődés, hogy jövőre két honismereti szakkört szervezünk ... Amikor a fiataloktól azt kérdeztem, miként függ össze szerintük a honismeret és a hazaszeretet, azok, akik érdeklődésből, minden kötelezettség nélkül heteket töltöttek el honismereti tanulmányok írásával, elbizonytalanodtak. Nehezen tudták kimondani a szót, mert már érzik az értelmét. Zsigovits Edit A választékcsere bővítés érdekében Kereskedelmi megállapodások a baráti országokkal A lakosság áruellátásában, a választékbővítésben egyre nagyobb szerepet játszik az a közvetlen árucsere, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium és az egyes kereskedelmi vállalatok közvetlenül bonyolítanak le mind a baráti, mind a tőkés országokkal. Juhár Zoltán dr., a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi árucsere főosztályának vezetője szombaton délelőtt érdekes adatokkal tájékoztatta az újságírókat az árucsere-mozgalom eddigi eredményeiről és terveiről. Az árucsere-mozgalom növekedését lehetővé teszi az a körülmény, hogy a felsőbb szervek jóváhagyásával a belkereskedelem a baráti országokból minden deviza megkötöttség nélkül annyi árut és annyi értékben importálhat, amennyire szüksége van. Tavaly a fogyasztási cikkek import értéke megközelítette a 7,5 milliárd forintot és 7,9 százaléka volt az összes kiskereskedelmi forgalomnak. Ebben az évben a várható fogyasztási cikk import értéke lényegesen meghaladja majd a 10,5 milliárdot és a kiskereskedelmi forgalomnak 10,3 százalékára növekszik. A belkereskedelmi választékcsere keretében a tavalyi 1445 millió forint fogyasztási értékkel szemben idén 2645 millió forint értékű árut importálunk. A választékcserében legfőbb partnerünk a Szovjetunió, amely ebből a kereskedelmi ügyletből 55—60 százalékban veszi ki részét. Több szovjet köztársasággal a magyar belkereskedelem közvetlen árucserét bonyolít le, így többek között az észt, lett, litván, moldvai, ukrán szovjet köztársaságokkal bonyolítunk le élénk áruválaszték-cserét és a közeljövőben az ilyen megállapodásokat további szovjet köztársaságok bevonásával bővítjük. Örvendetesen fejlődik belkereskedelmünk árucsereforgalma az NDK-val, Lengyelországgal, Romániával, igyekszünk az árucsere keretében állandóan új, nálunk keresett cikkeket importálni. A Szovjetunióból például jelentős tételben importálunk bútort, nagy mennyiségű hőálló háztartási üvegárut és fúvott üvegárut is kapunk magyar árucikkek ellenében. Csehszlovákiából és Lengyelországból, valamint a Szovjetunióból még ebben az évben új típusú tranzisztoros rádióikat hozunk be, ugyancsak magyar áruk ellenében. Kubából is növeljük a csereimportot. Szivart, italokat és egyéb fogyasztási cikkeket importálunk a Kubai Köztársaságból. Az építkezéseinknél mutatkozó nehézségek enyhítése szempontjából igen fontos a baráti országokból származó építőanyag import, ami ebben az évben 28 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly. Ebben az évben 87 millió darab téglát, hatmillió tetőcserepet, 160 ezer darab ajtó- és ablaktokot, 120 ezer négyzetméter parkettát, 120 ezer köbméter fenyőfűrészárut importálunk a baráti országokból. Élelmiszerellátásunkat is javítja a Szovjetunióból érkező hús. Ebben az évben 27 500 tonna sertéshúst, kétezer tonna marhahúst, 900 tonna zsírt, 13 ezer tonna étolajat, 1250 tonna vajat kapunk a Szovjetunióból. Importálunk még a Szovjetunióból 2300 személyautót, 495 ezer órát, 60 ezer tranzisztoros rádiót, 15 ezer hűtőszekrényt, 810 tonna zománcedényt és még számos egyéb közszükségleti cikket. Juhár Zoltán dr. utalt arra, hogy a nemzetközi együttműködés a magyar és a baráti államok belkereskedelme között évről évre fejlődik. Részt veszünk augusztusban a Szovjetunióban rendezendő nemzetközi ruházati kiállításon, a moszkvai hatalmas Rosszijaszálló megnyitásán. Belkereskedelmi munkacsoportok alakultak magyar szakemberek részvételével az NDK és a lengyel kereskedelemmel való szorosabb együttműködés érdekében. Még ebben az évben a jugoszláv és a román belkereskedelemmel érdekes kereskedelmi megállapodás jön létre. A határmenti területek ellátására hivatott nagykereskedelmi vállalatok jogot kapnak arra, hogy az ugyancsak határmenti jugoszláv, illetve román nagykereskedelmi vállalatokkal közvetlen árucsere-megállapodást kössenek és az általuk szükségesnek tartott árucikkeket exportálják, illetve importálják. A Vasért Vállalat megállapodást köt az NDK iparával az ezer aprócikk fogalmába tartozó szükségleti cikkek közvetlen megrendelésére és beszerzésére. Szélesedik a magyar belkereskedelem árucseréje tőkés országokkal is. Főleg ruházati cikkeket, a belkereskedelmi ügyvitel gépesítéséhez szükséges irodagépeket, modul elemekből összeállítható kereskedelmi raktárakat kapunk magyar áruk ellenében. G. J. Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen »Az amerikai imperialisták elleni összefogás harci hónapjáról« tájékoztatta Szon Za Rjong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szombaton az újságírókat. Hangsúlyozta, hogy a harci hónap különösen feszült nemzetközi helyzetbenzajlik le. Ennek oka az amerikai imperialisták fokozódó dél-vietnami és közelkeleti agresszív tevékenysége. Bejelentette, hogy a harci hónap alkalmából a koreai társadalmi szervezetek közös nyilatkozatot, valamint egy emlékiratot tettek közzé. Ez többek között megállapítja: a Koreát sújtotta hároméves háború óta immáron 14 esztendő telt el, de mind ez ideig nem sikerült a tartós békét biztosítani. Az amerikaiak provokációi miatt a demarkációs vonalon szüntelen fegyveres csatározások folynak, és napról napra fokozódik a feszültség. A KNDK elleni katonai provokációk mind tervszerűbbé, mind sűrűbbé válnak. A dokumentum a továbbiakban kifejti, hogy az amerikai agresszorok háborús mesterkedése Koreában bármikor nyílt fegyveres konfliktushoz vezethet, ez pedig nemcsak Korea békéjét fenyegeti, hanem újabb veszélyt jelent mind Ázsia, mind pedig az egész világ békéje ellen. A nagykövet hangsúlyozta, hogy kormánya az ország és a nemzet kettészakítottságának felszámolása, továbbá a dél-koreai nép boldogulása érdekében számos javaslatot terjesztett a dél-koreai hatóságok elé. Javasolták többek között, hogy kössenek olyan egyezményt, amely biztosítja hogy koreai koreai ellen nem harcol. Az amerikai imperialisták uralma alatt álló délkoreai hatóságok azonban minden javaslatukat elutasították. Azokat az állampolgárokat pedig, akik rokonszenveztek e javaslatokkal és szót emeltek az ország egyesítése mellett, árulónak bélyegzik és minden eszközzel elnyomják, üldözik őket. A nagykövet végül kiemelte, hogy a Dél-Koreát megszálló amerikai imperialisták kiűzéséért tartó harc szerves része annak a világméretű népi küzdelemnek, amely a békéért, a nemzetek függetlenségéért, és a társadalmi haladásért folyik. Megnyitották a balatoni nyári egyetemet Veszprémben, a vegyipari egyetemen szombaton ünnepélyesen megnyitották a balatoni nyári egyetem tizedik kurzusát. A vendégeket és a hallgatókat dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes köszöntötte, aki beszédében méltatta az elmúlt tíz év eredményeit, a Nyári Egyetem és a Balaton iránt megnőtt nemzetközi érdeklődés jelentőségét. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke tartotta meg az idei kurzus első előadását "Magyarországi változások■" címmel. A balatoni nyári egyetem iránt az idén is nagy érdeklődés nyilvánult meg. A jubileumi kurzusra is túlnyomórészt külföldi vendégek jelentkeztek. A hallgatók többsége az NDK-ból és Lengyelországból érkezett. A vendégek között szép számmal vannak olyanok is, akik már 1958-ban — vagy azóta többször is — ott voltak a hallgatók sorában. A nyári egyetem programját az idén is a hagyományoknak és az érdeklődésnek megfelelően állították össze. A két hét gazdag programjában 12 előadás, számos kirándulás és tanulmányút is szerepel. Több megyében befejezték az őszi árpa aratását A hét második felétől azonban már mindenütt újra nagyüzem volt a gabonaföldeken. Az ország egyes vidékein — Borsod, Szolnok és Zala megyében — a hét végére befejezték az őszi árpa aratását, de ugyanakkor már Baranyában, Csongrádban és még néhány megyében is az utolsó holdjait vágták ennek a fontos takarmánygabonának. Békés megye nagy kiterjedésű határában 800 aratócséplőgép ontotta a munkára alkalmas napokon az érett gabonát. Naponta mintegy 100 000 mázsa búza, illetve őszi árpa került a kombájnszerűkre, illetve a magtárakba. Szolnok megyében búzából is több mint 30 000 hold termését aratták le és csépelték el, de ugyanígy előrehaladt a munka az ország legészakibb vidékén, Borsod megyében is. Fejér megyében 5000 hold volt az elmúlt héten az aratók napi teljesítménye. Somogyban, ahol pedig a hét eleji esőzések miatt csak csütörtökön folytathatták a megszakadt munkát, a hét végéig 70 000 holdra növekedett a learatott terület. A viharos esőzésekkel sújtott Baranyában szinte példa nélkül álló tempóban dolgoznak a kombájnosok. Napi teljesítményük 13—15 holdra emelkedett. A természeti csapások által sújtott körzetekben — főleg a Mecsek és a Zsencség vidékén — a becslések szerint 20 százalékkal csökkent a gabona terméshozama. A megmaradt, de földre döntött és beiszapolódott kalászokat is csak nagy nehézségek árán tudják betakarítani. Jókai-napok Komáromban A csehszlovákiai magyarok kulturális rendezvényei Hagyomány, hogy a csehszlovákiai magyarok minden évben kulturális ünnepségsorozatokat szerveznek. A több napos bemutatók (Bihari-napok, Madách-napok, Csallóközi Színházi Napok stb.) között a Jókai-napok és a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepélye a legjelentősebbek. Az előbbit Komáromban, az utóbbit Gombaszögön rendezik meg. Az egyiken a legjobb magyar szavatók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek, a másikon a legjobb népi ének- és tánccsoportok mutatkoznak be. A kilenc napig tartott Jókai napokon az idén 46 szavaló, hat irodalmi színpad és hat színjátszó együttes lépett fel. Sikert arattak az irodalmi színpadok is. A CSEMADOK rimaszombati helyi szervezete mellett működő Fáklya műsorának első részében Az ember megmarad címmel Dsida Jenő verseit szólaltatták meg. Az Aknamező című második részben Galgóczy Erzsébet irodalmi színpadra alkalmazott novelláját, és Illyés Gyula Mozgó világ című versét dolgozták fel. A harmadik részben A város peremén címmel József Attila és Nagy László verseit tolmácsolták. A pozsonyi Duna utcai magyar iskola Forrás irodalmi színpada Ember lenni mindég címmel Arany János emlékét köszöntötte. A pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub irodalmi színpada az embernek a forradalomhoz való viszonyát és az ifjúság jövőt építő törekvését fejezte ki. A szenei Szenczi Molnár Albert Ifjúsági Klub Radnóti Miklós emlékének adózott, a komáromi Petőfi Sándor Ifjúsági Klub irodalmi színpada Petőfi költészetét idézte. A színjátszók több vonatkozásban meglepetést szereztek. A komáromi általános magyar középiskola színjátszói Békefi Antal — Békefiné Kurdy Piroska Feneketlen tó című mesejátékával nyerték meg a közönség tetszését. A lévaiak Gyárfás Miklós Egérút című darabjával arattak nagy sikert, a losonciak Szakonyi Károly Életem Zsóka című művével. A pozsonyi Déryné Színkör szereplői Figueiredo A róka meg a szőlő című művével Ezópus életét elevenítették meg. A fülekiek Gorkij Anya című művéből mutattak be részletet. A csehszlovákiai magyarok XII. országos dal- és táncünnepélye két napig tartott. A szabadtéri bemutatón mintegy 30—40 ezer ember előtt közel 900 szereplő mutatkozott be. A Magyar Állami Népi Együttes vendégjátéka nagy élményt szerzett. A Jókai-napok is, a csehszlovákiai magyar dolgozók XII. országos dal- és táncünnepélye is a nézők tízezreit vonzotta Komáromba és Gombaszögre. 2 Megnyílt a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár Szombaton délben megnyílt a hagyományos Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár. Dr. Biczó György, a városi tanács vb. elnöke, megnyitó beszédében külön köszöntötte az első ízben kiállító 16 jugoszláv cég, valamint Szabadka város megjelent vezetőit, képviselőit. Dél-Magyarország iparának reprezentatív "kirakatát", a kiállítás 12 000 négyzetméternyi területét 56 üzem foglalja el. Az élelmiszeripari kombináttá fejlődő paprikafeldolgozó a vásár megnyitásának napján forgalomba hozott új cikkét, az univerzális ételízesítőt, a Szegedi Konzervgyár pedig őszibarack-fagylalt konzervjét mutatja be.