Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)

1969-09-12 / 212. szám

Z az izraeliek vesztesége négy repülőgép volt. Később bejelentettük, hogy az egyiptomi támadást köve­tően izraeli gépek átrepülték a Szuezi-öblöt és megkíséreltek támadást intézni az öböltől északra kiépített egyiptomi ál­lások­ ellen. Az egyiptomi va­dászgépek azonban visszatérés­re kényszerí­tették őket. Izraeli katonai szóvivő a csütörtök délelőtti egyiptomi támadásról adott beszámolójá­ban azt állította, hogy a légi­­harcban, valamint az izraeli légvédelmi ütegek beavatkozá­sának eredményeként összesen hét egyiptomi repülőgépet lőt­tek le, egy nyolcadik pedig él­tünk Az izraeli jelentés megálla­pítja, hogy a csütörtöki légi­imre volt a legjelentősebb jú­lius 8-a óta, amikor az izraeli és szíriai vadászgépek a Szí­riai Golán-fennsík fölött csap­tak össze. New Yorkból jelenti a TASZSZ. A Biztonsági Tanács szerda este folytatta az arab és ázsiai országok csoportja ál­tal benyújtott panasz vitáját a jeruzsálemi Al-Aiksza mecset felgyújtása ügyében. Azzout algériai képviselő ki­jelentette, hogy Izrael felelős­sége a muzulmán szentély le­rombolásáért teljesen nyilván­való. Átgondolt akció volt ez, amelyet a Tel Aviv-i hatósá­gok támogatásával indítottak. Líbiában felemelték a munkások bérét Letartóztatások Szaúd-Arábiában és Szudánban A líbiai hírszolgálati iroda jelentette, hogy csütörtökön reggel az ország valamennyi repülőterét megnyitották a nemzetközi forgalom számára. A forradalmi tanács rendele­te értelmében minden külföl­di és külföldön tanuló líbiai diák engedélyt kap, hogy el­hagyja az országot.­­ A forradalmi tanács egy másik rendeletével az eddigi­nek kétszeresére emelte a lí­biai munkások bérét. A Reuter megbízható szaúdi forrásokra hivatkozva meg­erősíti azokat a híreket, hogy Fejszál király megbuktatására szőtt összeesküvés kapcsán sok katonatisztet és polgári személyt letartóztattak Szaúd- Arábiában. Úgy tudják, hogy körülbelül 60 nem magas ran­gú katonatisztet és mintegy 40 polgári személy szerepel a le­­tartóztatottak között. A szudáni fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy a jelenlegi rendszer ellen szőtt összeesküvés vádjával katonai bíróság elé állítják Saddik Abdel Rahman Al Mahdi volt miniszterelnököt, a feloszla­tott Umm­a Párt vezetőjét. Sztrájkhullám kezdődött Olaszországban Rómából jelenti az AFP és az AP. Szerdán éjfélkor meg­­kezdődött 1 300 000 vasmunkás 24 órás általános sztrájkja, miután megszakadtak a tár­gyalások a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői kö­zött a dolgozók kollektív szer­ződéseinek megújításáról. A szakszervezetek a bérek 20 százalékos felemelését és a 40 órás munkahét bevezetését kö­vetelték az eddigi 44 órával szemben, a Gyáriparosok Szö­vetsége azonban közölte, hogy nem tesz eleget a munkások béremelési követeléseinek, mi­vel az fokozná az inflációt A vasmunkások 24 órás sztrájkja azonban csak az első láncszem az olasz dolgozók küszöbönálló nagyszabású sztrájksorozatában. Pénteken és szombaton ugyanis 48 órás sztrájkot kezd 880 000 építő­ipari munkás, a jövő héten szerdán és csütörtökön pedig újabb építőmunkás-csoportok lépnek sztrájkba. Az olasz építőanyagipari munkások közül 55 000-en szüntetik be a munkát szep­tember 19-én és 20-án. Ezen­kívül több mint 200 000 vegyi­ésű gyógyszeripari munkás kí­ván élni a munkabeszüntetés fegyverével, amennyiben rö­videsen nem indulnak meg a tárgyalások az új kollektív szerződés megkötése ügyében. Meghatározatlan ideig sztrájkba léptek a francia vasutasok Párizsból jelenti az MTI. Nagyszabású vasutassztrájk robbant ki szerda este Fran­ciaországban, és csütörtökön reggelre úgyszólván országos­sá vált. A vasutasok mozgal­mát irányító szakszervezetek, mindenekelőtt a CGT-hez tar­tozó vasutasszakszervezet nem adott ki országos sztrájkfelhí­vást A sztrájk kirobbanására az­után került sor, hogy szerda hajnalban eredménytelenül megszakadtak a szakszerveze­tek és a vasút igazgatósága között a tárgyalások. A moz­donyvezetők és a többi dolgo­zók elsősorban a jobb mun­kafeltételekért küzdenek. Munkaidejük csökkentését és jobb beosztását, különösen az éjszakai szolgálat idejének megrövidítését követelik. Raymond Mondan közleke­désügyi miniszter szerda dél­előtti találkozója a szakszer­vezetekkel, nem hozott konk­rét eredményt, mindössze ab­ban egyeztek meg, hogy a mi­niszter utasította a vasút igaz­gatóságát a szerdán hajnal­ban megszakadt tárgyalások újrafelvételére. A CGT-hez tartozó vasutas­szakszervezet a közlekedési miniszterrel folytatott megbe­szélés után nyilatkozatban kö­zölte, hogy a tárgyaláson sem­milyen biztató jelet nem ta­pasztaltak, ezért a vasutasok folytatják meghatározatlan ideig tartó sztrájkjukat. Debré beszéde a gaulleista párt értekezletén Az európai enyhülésben fontos szerepe van a Szovjetuniónak Párizsból jelenti az MTI. ..Micheil Debré hadügyi állam­­iniszter nyitotta meg csü­törtökön délelőtt Amboise-ban — amelynek egyben ő a pol­gármestere is — az UDR, a gaulleista párt parlamenti kép­viselőinek értekezletét. Az ér­tekezletet zárt ajtók mögött tartják. A gaulleista képviselők egy jelentékeny csoportja még jú­­nius­ban, „de Gaulle tábornok jelenléte és akciója védelmé­re” parlamenti baráti társaság néven szervezetet alakított. A körülbelül 40 nemzetgyűlési képviselőt egyesítő, rendkívül heterogén összetételű csoport tagjai elhatározták, hogy Am­boise-ban bírálni fogják a kormányt. Saját kijelentésük szerint „a zsebkendőre kötött csomó” szer­epét kívánják be­tölteni, azaz folyton emlékez­tetni akarják a kormányt a tá­bornok politikája iránti hű­ségre. Debré hadügyi államminisz­­ter megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy senkinek sincs joga ma de Gaulle tábornok nevében beszélni és éppen a párt egységének a fenntartása szolgálja a gaulleizmus érde­keit. Külpolitikai kérdésekről szól­va a hadügyi államminiszter hangsúlyozta az ország függet­lensége fenntartásának szüksé­gességét. Rámutatott azonban arra, hogy a függetlenség nem önmagában való cél. Nem va­gyunk semlegesek vagy kö­zömbösek —­­ mondotta. — Franciaországot függetlensége elsősorban arra ösztönzi, hogy igen jó kapcsolatokat tartson fenn a legnagyobb hatalmak­kal. Jól tudjuk — mondotta —, hogy nyugati nemzet vagyunk és az Egyesült Államok az első nyugati nagyhatalom, ezért ál­landó gondunk az Egyesült Ál­lamokkal a baráti kapcsolatok javítása. Tudjuk azonban azt is, hogy európai nemzet va­gyunk, és Európának hosszú enyhülési időszakra van szük­sége, legalább egy generáció számára. Ebben az enyhülés­ben fontos szerepe van a Szovjetuniónak, ezért a kor­mány feladatának tekinti, hogy csatlakozzon minden olyan erőfeszítéshez, amely az eny­hülésen keresztül a megegye­zéshez vezet, sőt az enyhülés megteremtésének az élvonalá­ban kivárt haladni­. Madar Nemzet Hazaérkezett Szófiából a magyar küldöttség Csütörtökön este hazaérke­zett Szófiából az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével részt vett a Bulgária felszaba­dulásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsége­ken. A küldöttség fogadására megjelent Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Böjti János külügyminiszter­helyettes, Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, vala­mint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. NDK-tltakozás Nyugat-Berl­int nem lehet bevonni a nyugatnémet választási kampányba Berlinből jelenti az MTI. A Német Demokratikus Köztár­saság Külügyminisztériumának szóvivője csütörtöki állásfog­lalásában tiltakozást jelentett be az ellen, hogy Nyuga­t-B­er­­lint bevonják a nyugatnémet választási kampányba A szóvivő hangsúlyozta, hogy Nyugat-Berlin nem tarto­zik a Német Szövetségi Köz­társasághoz. Kiemelte: a vá­ros státusát sérti, hogy nyu­gatnémet pártok — köztük a neonáci Nemzeti Demokrata Párt — vezetői, a nyugat-ber­lini szenátus beleegyezésével N­y­ugat- Ber­lin­ben választási nyomtatványokat terjesztenek. A szóvivő követelte a város státusával ellentétben álló te­vékenység haladéktalan be­szüntetését. Az NDK Minisztertanácsa foglalkozott a mezőgazdaság problémáival Berlinből jelenti az MTI. Az idei rendkívüli időjárás okozta terméskiesésekkel és a nagyarányú gazdasági fejlődés igényei következtében jelent­kező energiagazdálkodási prob­lémákkal foglalkozott csütör­tökön a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa. A Minisztertanács üléséről kiadott jelentés megállapítja, hogy az 1898 óta nem tapasz­talt szélsőséges időjárás — hosszú tél, aszályos nyár — súlyos károkat okozott a me­zőgazdaságban. Ezért a­ töb­bi között problémák mutat­koznak a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátásban, nehéz­ségek jelentkeznek a takar­mányozásnál. A Miniszterta­nács intézkedéseket dolgozott ki a problémák áthidalására és felszólította a helyi közigazga­tási szerveket, termelőszövet­kezeteket és állami gazdasá­gokat, hogy erőfeszítéseikkel segítsék elő a nehézségek meg­oldását. A Minisztertanács megtár­gyalta az energiagazdálkodás tervezéséről, irányításáról és a rendelkezésre álló energiák ésszerű felhasználásáról szóló rendelettervezetet. A rendelet intézkedik az építés alatt álló kapacitások sürgős üzembe­állításáról, s az energiatakaré­kosság megszervezéséről Csehszlovák lapok a jobboldal taktikájáról A csehszlovák lapok külön­böző cikkekben foglalkoznak a jobboldali erők taktikájával. A pozsonyi Pravda csütörtöki száma megállapítja, hogy a szocialista és jobboldali erők már jóval 1968 januárja előtt egyesültek. Taktikájuk az volt, hogy megerősítsék pozícióju­kat a párt- és az állami szer­vekben­ és célul tűzték ki a párt megosztását Amikor be­bizonyosodott, hogy nem reális az új párt megalakítására tett kísérlet új ,taktikát választot­tak, arra törekedtek, hogy el­szigeteljék Dubceket azoktól, akik helyes tanácsot adhattak neki. A Rudé Právo csütörtöki száma felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a cseh sajtó a közel­múltban olyan célzatos, utóbb kiagyaltnak bizonyult történe­­teket közölt, amelyeknek az volt a célja — igazolja: a fő veszély nem ott van, ahol a párt tavaly novemberi plénu­ma megjelölte. A Rudé Právo ezzel kapcsolatban idézi Smrkovskynak, a Mladá Fron­téban február 19-én közölt nyilatkozatát. Smrkovsky ki­jelentette: „nagy veszélyt lát azon a szárnyon, amelyet bal­oldalinak hívnak, vagyis a dogmatikusok és a szektások oldalán”. A Rudé Právo a to­vábbiakban bírálja Smrkovsky kijelentését és a benne meg­nyilvánuló szemléletet. A külpolitika hírei­ ­­ (Rio de Janeiro, AP) Nem hivatalos értesülések sze­rint eddig több mint kétezer embert tartóztatak le, illetve hallgattak ki Elbrick ameri­kai nagykövet elrablásával összefüggésben. A washingtoni külügyminisztérium bejelen­tette, hogy a nagykövet hama­rosan visszatér az Egyesült Államokba. O (Lima, Reuter) A perui kormány bejelentette, átvette az amerikai tulajdonban levő IPC olajmonopólium Peruban levő minden vagyonát, és el­árverezi azt. Az így szerzett pénzből fedezik a társaság 690 millió dolláros tartozását a pe­rui államnak.­­ (Prága, CTK) A csehszlo­vák népi gyűlés külügyi bi­zottsága jóváhagyta azt az elő­terjesztést, amely indítványoz­za, hogy érvénytelenítsék a nemzetgyűlés 1968. augusztus 25-én elfogadott nyilatkozatá­nak indokolását. Továbbá ja­vasolja, hogy tűzzék napirend­re a tavaly augusztusi határo­zatok érvénytelenítésének kér­dését. Rendzavarók felelősségre vonása Szlovákiában A pozsonyi Pravda csütörtö­ki számában beszámol arról, hogy a bíróságok Szlovákiában rövidesen megkezdik 107 rend­zavaró ügyének tárgyalásait, ötven vádlottat huliganizmu­sért, 24-et a csehszlovák veze­tők, 22-őt pedig más szocialista államok vezetőinek megsérté­séért, a többieket a közrend megzavaráséért vonják fele­lősségb­e . O (Bukarest, MTI).. Franz Jónás, Ausztria államelnöke csütörtökön hivatalos látoga­tásra Romániába érkezett. O (Peking, Agerpres) Csü­törtökön Pekingbe érkezett a román párt- és kormánykül­döttség, amely Maurer minisz­terelnöknek, a RKP VB tag­jának vezetésével Hanoiban részt vett Ho Si Minh elnök gyászszertartásán Maurer megbeszélést tartott Csou En­­lajjal. O (Karra, MEN­A) Két és fél órás ülést tartott az Arab Liga politikai bizottsága. Megvitatták az arab országok és Románia kapcsolatait an­nak a fényében, hogy Romá­nia nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát Izrael­lel. Felemelték a kamatlábat az NSZK-ba, Bonnból jelenti az MTI. Az NSZK központi banktanácsa csütörtökön megtartott ülésén elhatározta, hogy a leszámíto­lási kamatlábat 5 százalékról 6 százalékra emeli fel. Ez év júniusában emelték fel a ka­matlábat 4 százalékról 5-re. A nyugatnémet Szövetségi Bank elnöke, Kari Blessing ki­jelentette, hogy a gazdaság túlságos ellátottsága pénzzel és hitellel tette szükségessé ezt a lépést. A túlhevített­­konjunk­túra következtében előállott profit-bér­feszültség miatt ki­robbant „vad” sztrájkok csü­törtökön is folytatódtak szá­mos üzemben, bár a munkálta­tók a legtöbb helyen teljesítet­ték a munkások bérkövekete- MÉL Péntek, 1969, ssepéssiber II. Aminta h­u­fok mögött van AZ AFRIKAI CSÚCS ÉS NIGÉRIA Szerdán hajnalban, tízórás éjszakai plenáris üléssel — egy nappal korábban a terve­zettnél — befejeződött az Af­f­rikai Egységszervezet hatodik csúcsértekezlete Addisz Abe­­bában. A tanácskozás korábbi befejezése, illetve az utolsó tárgyalási napokon megfigyel­hető csökkent érdeklődés nem volt meglepetés, erre már az „előjelekből” is következtetni lehetett. Az AESZ tanácskozá­sát ez alkalommal csak jóin­dulattal lehet csúcsértekezlet­nek nevezni, ugyanis a 41 tag­államból mindössze 16 ország képviseltette magát állam-, il­letve kormányfővel. A több­ség ugyanabból a 41 külügy­miniszterből került ki, akik a csúcsértekezletet megelőzően tanácskoztak az etióp főváros­ban a napirend összeállításá­ról. Az AESZ mostani tanácsko­zásának megítélésekor abból kell kiindulni, hogy a 300 milliós fekete földrész országainak nagy része még az átalakulás­ kezdeti lépéseit te­szi csupán; a volt gyarmato­sítók — Anglia, Franciaország — és a neokolonialista poli­tika hatása erősen érezhető. A gyakori belpolitikai válságok miatt a szervezet hat évvel ezelőtti megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az egyes országok problémái­nak megoldását összekapcsol­ja Afrika függetlenségéért, gazdasági fejlődéséért folyta­tott közös erőfeszítésekkel. Hailé Szelasszié etióp császár az AESZ mostani értekezleté­nek megnyitóján is azt emel­te ki, hogy Afrika jövője, és a dél-afrikai fajüldözőkkel szemben vívott harc az orszá­gok vezetőinek aktív együtt­működésétől függ. Az antiimperialista közös harc kérdését illetően a mos­tani tanácskozás légköre ked­vezőbb volt, mint az előző, 1968-as algíri értekezleten, ahol erősen érződött a ghanai és a malawiai reakciós állam­csínyek hatása. Annak idején — mint ahogy a Pravda kom­mentárja megállapítja — még az afrikai vezetők részé­ről is elhangzott olyan véle­mény, hogy a gyarmatosítás elleni harc zsákutcába fulladt. Az elmúlt időszak eseményei azonban cáfolták ezt a kon­cepciót: elegendő emlékeztet­ni a líbiai és a szudáni hala­dó fordulatra, vagy a zambiai államosításokra. A részt vevő országok között kialakult bo­nyolult viszonyokra utal azon­ban, hogy még az alapvető ideológiai kérdésekben sem jutottak mindig közös nevező­re. A fajüldözés és a gyarma­tosítás elleni harcról pedig olyan határozatot fogadtak el, amelyben élesen elítélik Rho­desiát, a Dél-afrikai Köztár­saságot és Portugáliát, de sok­kal enyhébben nyilatkoznak Anglia és Franciaország ma­gatartásáról. A felszabadító mozgalmak támogatásának kérdésében már a külügymi­niszterek tanácskozásán is né­zeteltérések ütköztek ki, a francia afrikai országok a bi­zottságokat felforgató tevé­kenységgel vádolták meg. Vé­gül a csúcsértekezleten elfoga­dott határozat kompromisszumot hozott. Kimondta: továbbra is támo­gatják a felszabadítani moz­galmakat, de megvonják a se­gítséget azoktól a kormányok­tól, amelyek nem tevékeny­kednek odahaza (ez vonatko­zik például Angolára). A mostani csúcsértekezlet központi témája természetsze­rűleg a nigériai háború volt. A több mint két éve tartó harc a szövetséges kormány és a szakadár Biafra között, két alkalommal szerep­elt már az AESZ legfelsőbb fórumán, sőt egy állandó bizottság, foglal­kozik vele, amelyet Hailé Szelasszié vezet. A közelmúlt­ban a békés megoldás kere­sése késztette VI. Pál pápát is arra, hogy Ugandába látogas­son. A mostani csúcsértekez­leten pedig U Thant ENSZ-fő­­titkár szólított fel a háború befejezésére és kifejezte azt a reményét hogy a további vé­rengzéseket — eddig is már több mint kétmillió ember esett a háború áldozatául — hamarosan tárgyalások útján meg lehet akadályozni. Az ENSZ­ főtitkárának opti­mista alaphangú beszéde azon­ban nem tükröződött később a többi felszólalásban. Sőt, mintha a nézetek még mere­vebbé váltak, volna Ebben je­lentős szerepe van az impe­rialista stratégiának is, amely sikeresen megosztja az afri­kai országokat Nigéria, illetve Biafra oldalán. A Mezsduna­­rodnaja Zsizny elemzi a nyu­gati országok állásfoglalását E szerint az Egyesült Álla­mok, amíg szavakban, a szö­vetségi kormányt támogatja, valójában a „Biafra megmen­tésére indított kampány” fő szervezője. Anglia — elsősor­ban olajérdekeltségei miatt, hiszen Biafra a világ 13. olaj­termelője — jelentős fegyver­­szállításokkal támogatja a szakadárokat. Franciaország de Gaulle idején ugyancsak fegyveres segítséget nyújtott a szakadároknak, azóta azon­ban tartózkodó álláspontra helyezkedik. Az afrikai orszá­gok közül a közelmúltban négy ország, Tanzánia, Zam­bia, Gabon és Elefántcsont­part ismerte el hivatalosan Biafrát — ezt a szovjet folyó­irat a nyugati befolyással, il­letve az események lényegé­nek meg nem értésével ma­gyarázza. Mind Gowof, a szövetségi kormány vezetője, mind Ojuk­­wu, a szakadár Biafra veze­tője, kampányba kezdett a csúcsértekezlet előtt. Ojukwu Wilson brit miniszterelnökhöz eljuttatott „béketervében” ra­gaszkodott ahhoz, hogy elő­ször kössenek fegyverszünetet, utána Biafra hajlandó „felté­tel nélküli tárgyalásokat kez­deni”. Gowon tábornok to­vábbra is azt az álláspontot fejtette ki, hogy ha Biafra nem mond le függetlenségi tö­rekvéseiről, akkor a szövetsé­gi erők a végsőkig folytatják a hadműveleteket, függetlenül attól, mennyi ideig tart a há­ború. Felszólította az afrikai vezetőket, erősítsék meg a ni­gériai kérdésben a korábbi két csúcsértekezleten elfogadott határozatot, amely hangsú­lyozta Nigéria területi épsé­gének fenntartását. Nyerere tanzániai elnök, aki a Biafra-pártiak fő szószóló­ja, az AESZ Nigériával fog­lalkozó konzultatív bizottságá­nak olyan javaslatot terjesz­tett elő, amely lényegében Ojukwu „béketervét” ismétel­te meg, azaz a két fél között először tűzszünet létrehozását indítványozza. A csúcsérte­kezleten zajló vitából nyugati megfigyelők azt a következte­tést vonták le, hogy az erővi­szonyok megváltoztak Biafra javára, s az eddigi négy or­szág helyett most már csak­nem a részvevők fele, leg­alábbis­ hallgatólagosan, ro­konszenvezett a szakadárok­­kal. A magas szintű megbe­szélések, amelyek U Thant és Gowon, illetve Biafra támo­gatói, így Nyerere és Gowon között zajlottak le, nem hoz­tak újabb eredményt.* Végül a csúcsértekezlet határozata — tükrözve az újabb erőviszo­nyokat — eltér szellemében a két korábbi, Nigériával kap­csolatos határozattól. Bár han­goztatja az egység fenntartá­sának szükségességét, „Afrika magasabb érdekeit szem előtt tartva”, a megoldáshoz vezető út első feltételeként mégis a tűzszünetet és a tárgyalások megindítását javasolja. Bizonyára az afrikai veze­tőknek ez az állásfoglalása döntő szerepet játszott Gowoti tábornok legújabb javaslatá­nak előterjesztésében, amely szerint Nigéria hajlandó „elő­zetes feltételek nélkül” tár­gyalni Biafrával A tábornok egyébként utalt a csúcsérte­kezleten folytatott­ megbeszé­léseire, s hangoztatta, hogy bár a Biafrát elismerő orszá­gok képviselőivel nem tudtak megegyezni minden kérdés­ben, a „párbeszéd” rendkívül hasznos volt. Lovas Gyula

Next