Magyar Nemzet, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Vasárnap, 1970. március 1.. Magyar Nemzet Szent-Györgyi könyve, Nixon pásztor „AZ ŐRÜLT MAJOM’-BAN. legújabb könyvében, Szent- Györgyi Albert a tudós felelősségével és hetvenhat esztendő gazdag tapasztalataival vizsgálja az Egyesült Államok helyzetét és a jövő várható alakulását. Egyelőre csak hoszszabb ismertetésekre vagyunk utalva, mert a könyv még nem érkezett meg hozzánk, s így legfeljebb következtetni tudunk mondanivalójának lényegére. Így sem érdektelen azonban összevetni Nixon elnök negyvenháromezer szavas nemzetközi beszámolójával. Talán nem teljesen igazságos egyugyanazon mérlegre tenni egy tudós töprengő kétségeit és a gyakorló politikus propagandának is szánt, fejtegetéseit, már csak a műfaji különbségek miatt sem. De mivel a két mű tárgya nagyjából azonos, és mivel csaknem egyidőben kerültek a nyilvánosság elé, óhatatlanul kínálkozik az összehasonlítás lehetősége. „Az amerikai társadalom halál-orientációja” — állapítja meg Szent-Györgyi. „Ha figyeljük és olvassuk újságjainkat, azok tele vannak háborúval, gyilkossággal, atombombával, több robbanófejes rakétával, mérges gázzal, baktériumfegyverrel, napalmmal, lombtalanítással, fojtó bacilusokkal. Eszméink halál-orientációjúak.” Mintegy illusztrálás gyanánt Nixon elnök „Új stratégia a békéért” című jelentésében külön fejezet foglalkozik a rakétákkal, számos említés történik a nukleáris elrettentésről, az eddigi NATO-stratégia fenntartásáról, a Varsói Szerződés országainak „lehetséges támadásáról”, a taktikai nukleáris fegyverek európai alkalmazásáról és a hagyományos fegyverzetek szerepéről. DE NE VÁLASSZUK az összehasonlításnak ezt az olcsó formáját, inkább vizsgáljuk a helyzetelemzésben és a szükséges tennivalókban mutatkozó különbségeket. Mindketten abból, indulnak ki, hogy az emberiség új korszakhoz érkezett. Csakhogy Szent-Györgyi ezt a tudomány fejlődéséből vezeti le s különösen kiemeli az elektronok, a kvantumok, a radioaktivitás és a relativitás felfedezésének korszakos jelentőségét, míg a „Nixondoktrína” (maga az elnök nevezte így fejtegetéseit) a vízválasztót az erők egyensúlyában, a szovjet—kínai viszony megromlásában véli felfedezni, más szóval az új korszakot a régi hatalompolitikai elvek alapján szemléli. Teljesen igaza van tehát Szent-Györgyinek, amikor azt mondja: „Véleményem szerint nincs megoldás, mert olyan mély kerékvágásban haladunk, hogy képtelenek vagyunk megfordulni. A túlélés egyetlen útja az új kezdet. Az ember óriási erők birtokába jutott. Csak akarni kellene és megteremthetnénk az éhség, a járvány, a rák és a túlterhelés nélküli világot, elérhetnénk mindent, amit csak óhajtunk. Ellenkező esetben elpusztíthatjuk önmagunkat... jelenleg a pusztulás útján haladunk.” Miért? Mert a halálorientációjú amerikai társadalom vezetői képtelenek alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. A dinoszauruszok elpusztultak, mert hiányzott belőlük az alkalmazkodás képessége. Ez az a pont, ahol befejezhetnénk az összehasonlítást és áttérnénk annak vizsgálatára: felfedezhető-e a Nixon-doktrínában az alkalmazkodás képessége vagy legalábbis szándéka? HISZEN A VÍZVÁLASZTÓT átlépve (ez is az ő kifejezése) az amerikai politika új korszakának elnöke akar lenni, ezért is határozta meg az amerikai politikai stratégiát a hetvenes évekre és tovább menve, hogy az Egyesült Államok „lépést tarthasson a nemzetközi kapcsolatok új korszakával”. A Le Monde enyhe iróniával „pásztorlevél”-nek keresztelte el az üzenetet, amely „ma már szinte mindenütt elfogadott általánosságokat tárgyal”. Az Economist hasonlóképpen a nagy szövetségessel szemben megengedhető szelíd gúnnyal említi, hogy Nixon minden bizonnyal a legortodoxabb amerikai elnök a második világháború óta s különös módon éppen ő akar alkalmazkodni a forradalmian új viszonyokhoz. Az elnöki mű szerint, a hetvenes évek „nagy képzelőerejű gondolatokat” igényelnek. Ezzel teljesen egyet lehet érteni. Csakhogy a 43 000 szóból nehéz kirostálni ezeket a gondolatokat. De feltételezzük, hogy a három alappillér — partnerség, erő, készség a tárgyalásokra — magában rejtheti a képzelőerő vasbeton magját. A partnerség, ha kicsomagoljuk a jól hangzó mondatokból, nem jelent mást, minthogy Amerika a katonai terheketés egyéb terheket is az eddiginél jobban megakarja osztani szövetségeseivel, mert így talán több jutna a hazai égető problémák megoldására Nyugat-Európa és Japán nyúljon tehát jobban a zsebébe És mit kap ennek ellenértékeként? A konzultáció lehetőségét. „Az egyeduralmi helyzetből a partnerség felé kell haladnunk” — mondja az üzenet. Az Economist a maga fanyar logikájával ezt így fordítja le a szigetország lakói számára érthetőbb angol nyelvre: „Elképzelhető, hogy 1976-ban Amerika valamivel kevesebbet és mi valamivel többet fogunk fizetni a közösbe. Ez a szolid magja az elnöki fogalmazásnak. Tiszteletre méltó politika, ámbár aligha lehet a nemzetközi kapcsolatok forradalmi változásának nevezni.” ÁZSIÁT ILLETŐEN a partnerségnek különleges értelme van. Egy nemzedék életében amerikai hadseregek háromszor keltek át a Csendes-óceánon s ebből le kellett vonni a tanulságokat, amelyek abban foglalhatók össze, hogy Amerika ázsiai háborúit ezentúl elsősorban ázsiaiak vívják s csak a legszükségesebb mértékben amerikaiak. Az erő kérdésről a jelentés nem mond semmi újat. Ismét, mint eddig is a Szovjetunió rakéta-nukleáris erejére hivatkozva Amerika további fegyverkezését szükségesnek tartja, bár az új fegyvereikre való tekintettel a több mint háromezer külföldi támaszpontot csökkenthetőnek véli. A tárgyalási készségről szóló fejezetben lehetne a legtöbb valóban új kezdeményezés. Ehelyett a szerző azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy „nem gyakorol segítőkész befolyást Párizsban az észak-vietnamiakra” és „a közel-keleti megbeszéléseken hasonlóképpen nem tapasztaltuk a szovjet fél gyakorlatias és építő jellegű rugalmasságát...” E két megállapítással aligha érdemes bővebben foglalkozni, hiszen köztudomású az amerikai tárgyaló fél merevsége Párizsban (ezt Harriman és Cabot-Lodge is elismerte) és az Izraelnek nyújtott messzemenő politikai és katonai támogatás Egyedül a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatandó tárgyalásokat részletezi a jelentés, egyéb kérdésekben nem lépi túl az eddigi jelszavak körét. Különösem szembetűnő a határozott tartózkodás az európai értekezlettel és az európai kérdések korszerű rendezésével szemben AZ ÚJ GONDOLATOKAT tehát hiába keressük a jelentésben, amely nagyhangú címe ellenére nem tartalmaz említésre méltó kezdeményezéseket Egy érzés azonban a szerzők akarata ellenére átüt a szavak ezrein. Éspedig az Egyesült Államok vezetőinek csökkenő önbizalma, párhuzamosan az elszigetelődési tünetekkel Mintha az ország a kifelé tekintés felforrósodott állapotából a hazai bajok sűrűsödése miatt mindinkább a befelé nézés sáncot taxáé húzódna vissza. Az új korszak készületlenül találja az amerikai társadalmat Bár a jelentés igyekszik az ellenkező érzést kelteni, mégis azt mutatja, hogy a Nixom-kormány e doktrínával nem tett bizonyságot a Szent- Györgyi professzor által oly fontosnak mondott alkalmazkodási képességről Pethó Tibor Hazaérkezett a szocialista írószövetségek tanácskozásáról a magyar küldöttség Bukarestben pénteken véget ért a szocialista írószövetségek vezetőinek tanácskozása. Az értekezlet befejezését követő sajtókonferencián Zaharia Stancu akadémikus, a román írószövetség elnöke mondott megnyitó beszédet Felszólalt Georgij Markov, a szovjet írószövetség titkára, Georgi Dzsagarov, a bolgár írószövetség elnöke, Fritz Selbmann, az NDK írószövetségének elnökhelyettese, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Udvali, a mongol írószövetség elnöke, A. Plavka, a szlovák írószövetség elnöke és Luis Rivera Guardias, a kubai írószövetség képviselője. A magyar íródelegáció szombat délben érkezett viszsza Budapestre. A küldöttség vezetője, Darvas József elmondta, hogy az értekezlet célja az volt, hogy a tanácskozáson részt vett írószövetségek képviselői megismertessék egymást a hazájuk irodalmi életében jelentkező új irányzatokkal, szellemi áramlatokkal — a problémákat sem hallgatva el — Az együttműködés lényeges része, a fordítások ügye — mondta az írószövetség elnöke. — E tekintetben a bukaresti találkozón elismeréssel nyilatkoztak a delegátusok arról a munkaformáról, amelyet a Magyar Írók Szövetsége előbb a szovjet írószervezettel, majd a lengyel írószövetséggel valósított meg: vegyesbizottságot hoztak létre a fordítások, és az irodalmak megismertetésének szorgalmazására. — Munkaértekezlet lévén, határozatokat, kötelező érvényű deklarációkat nem hoztunk. A kölcsönös könyvkiadások tekintetében a részvevő országok vezetői egyetértettek a művek átültetésének, széles körű propagálásának dolgában. Elismeréssel fogadták a találkozó részvevői a magyar küldötteknek azokat a híreit, amely szerint van már példa az együttműködésben a konkrét témákról megrendezett szimpozionokra. Nemrégiben Budapesten a lengyel és a magyar írószövetség együttműködésében a lengyel irodalom magyarországi helyzetéről rendeztek szimpoziont. Most a román írószövetséggel történt megállapodás: ez év őszén az elkötelezettség és az írói szuverenitás témáját tűzik napirendre. Az idén a Szovjetunióban megrendezik a magyar dráma és a magyar irodalom ünnepi hetét. Az ehhez kapcsolódó szimpozion címe: A modern hős az új drámairodalomban. A szocialista írószövetségek vezetőinek jövő évi találkozóját Moszkvában rendezik meg. Kétmillió kötet hétfőtől féláron Kétmillió kötet könyv féláron kerül forgalomba hétfőtől. A könyvterjesztő vállalatoknak a Könyváruházban szombaton megtartott sajtótájékoztatóján elmondták, hogy nem elavult könyvek vásáráról van szó, hanem a raktárakban levő készletek „megmozgatásáról”. A többi között olyan értékes könyvek vásáráról, amelyek viszonylag magas áruk miatt nem voltak kelendők. A vásárlást, válogatást megkönnyítő ajánló jegyzékekből kiderül: a háromhetes vásár idején szépirodalmi remekművek, ismeretterjesztő és tudományos könyvek, szótárak, lexikonok és gyermekkönyvek között válogathatnak a könyvbarátok. Elutazott a csehszlovák belkereskedelmi küldöttség Stepan Horniknak, a Cseh Szocialista Köztársaság kereskedelemügyi miniszterének vezetésével február 25—28 között csehszlovák belkereskedelmi küldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttség tanulmányozta a főváros kereskedelmi és vendéglátó hálózatát, tárgyalt a magyar belkereskedelem vezetőivel a kereskedelemirányítás új módszereiről, a kereskedelmi hálózatfejlesztés kérdéseiről. A delegáció vezetőjét fogadta dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese. Felmentés — kinevezés Az Elnöki Tanács dr. Síma Jenőt bécsi nagyköveti megbízatása alól — érdemeinek elismerése mellett — felmentette. Egyidejűleg a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövetévé Kurján Sándort, a Külügyminisztérium csoportfőnökét nevezte ki. Az Elnöki Tanács Zsigmond Zoltánt, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjét rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársaság algíri nagykövetségének vezetésével. * A Minisztertanács Rt. Simó Jenőt művelődésügyi miniszterhelyettessé nevezte ki Egy fiatal partizán emléke A Horvátország terüetén harcoló német balkáni hadsereg 1945 februárjában át akart törni a Dráván, hogy hátbatámadja a Dunántúlon előrenyomuló szovjet és bolgár hadsereget. A barcsi Dráva-hidat partizánok védelmezték, köztük a legendát hírű magyar Petőfi Sándor partizánbrigád tagjai. A fasiszta túlerő ellen nem tudták tartani a hidat és ezért kénytelenek voltak felrobbantani. Fábián Béla 16 éves málfai bányászfiú hajtotta végre a robbantást, aki közben életét vesztette. A Mecsekben levő kisbányászfalu bán Mánfán szombaton ünnepségen emlékezett meg a KISZ és a Hazafias Népfront komlói bizottsága a negyedszázada hősi halált halt fiatal partizán áldozatvállalásáról. Az ünnepségen részt vett Fábián Béla édesanyja, tetsvére és a Petőfi-brigád több tagja is. A bányászfiú szülőházánál emléktáblát helyeztek el A Lánchíd / • # / f •• m •* új fény köntöse Budapest már eddig is hangulatos esti városképe újabb látványossággal gyarapszik: hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére díszkivilágítást kap a főváros több jellegzetes pontja. A legnagyobb feladatot a Lánchíd kivilágítása jelentette. A szakemberek választása — több megoldási lehetőség közül — az úgynevezett „pontvilágításra” esett. A láncívekre és a korlát hoszszában a hídpályára több mint ezer kisméretű lámpatestet helyeznek el. A kapuzatok eddigi, hagyományos világítását megtartják, s jódlámpák fényével erősítik. A Lánchíd fényköntöse több mint egymillió forintba kerül. A Bécsikapu kivilágítását ugyancsak fénysorokkal oldják meg. Kiss István szobrászművész tanácsköztársasági emlékműve és a felvonulási téren álló vöröskatona is díszkivilágítást kap. Budapestnél tetőzött a Duna A Duna árhulláma szombatra virradóra Budapestnél 581 centiméteres szinttel tetőzött. A vízügyi szakemberek szerint ez egy hét alatt több mint három és fél méteres duzzadást jelent a folyam budapesti szakaszán. Szombat délig már apadt a víz 4 centiméterrel. A továbbiakban is apadást várnak, s már csak Rajka és Gönyü között tartották fenn a védelmi készültséget. Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1970. március 4-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának 45. üléséről Moszkvában február 24-től 27-ig megtartották a KGST végrehajtó bizottságának 45. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett: Sesezar Avramov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Damdingijn Combozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésen P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság képviselője, a lengyel Minisztertanács elnökhelyettese elnökölt. A KGST soron levő ülésszakának előkészítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság megvitatta a KGST 24. ülésszaka beszámolójának előkészítését a KGST 23. (különleges) ülésszakán hozott határozatok megvalósítása érdekében végzett munka menetéről. A KGST végrehajtó bizottságának ülésein folytatták azoknak a kérdéseknek a megvitatását, amelyek összefüggenek a KGST-tagállamok közötti együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex távlati programtervezetének előkészítésével. Megvitatták egyebek között a végrehajtó bizottság elnöke és a tanács titkára által előkészített javaslatokat e program mintavázlatáról, struktúrájáról és előzetes tartalmáról, valamint esetleges joga megfogalmazásáról. ) A végrehajtó bizottság határozatot hozott a jelzett anyagok további kidolgozásának rendjéről és határidejéről azzal, hogy azt a végrehajtó bizottság 46. ülésszaka elé terjessze. M. Bajbakov, az első munkacsoport elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsainak «Ölnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke a végrehajtó bizottság «’s terjesztette a munkacsoportjután elkészített anyagokat a KGST-tagállamok minisztériumai, hivatalai, gazdasági szervezetei, tudományos kutatóintézetei és tervező irodái közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésének elveiről, rendjéről, szervezeti, gazdasági és jogi előfeltételeiről a felek szerződéses viszonya, anyagi érdekeltségének növelése és felelősssége alapján. Ez a munkacsoport javaslatokat terjesztett elő az érdekelt országok által létesítendő nemzetközi szervezetek lehetséges szervezeti formáira és funkcióira vonatkozólag is. A végrehajtó bizottság jóváhagyta az e kérdésekről szóló beszámolót és elhatározta, hogy azt a tanács 24. ülésszaka elé terjeszti. A végrehajtó bizottság megvitatott néhány valutáris pénzügyi és külkereskedelmi kérdést, amelyet Bíró József, a külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport elnöke, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, Walter Halbritter miniszter, e munkacsoport alcsoportjának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság árhivatalának vezetője, V. Garbuzov, a KGST pénzügyi és valutáris állandó bizottságának elnöke, a Szovjetunió pénzügyminisztere, J. Trendota, a pénzügyi és valutáris munkacsoport elnöke, a Lengyel Népköztársaság pénzügyminisztere terjesztett elő. Egyebek között megvitatták a nemzetközi beruházási bank megalakításáról szóló egyezménynek és alapokmánynak előzetes terveit. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvitatták továbbá a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet tervét. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében ülésezett a végrehajtó bizottság. Dr. Horgos Gyula előadása a Gépipari Tudományos Egyesületben Szombaton délelőtt ünnepi ülést tartott a Gépipari Tudományos Egyesület. Varga József dr. akadémikus, az egyesület elnöke megnyitója után Horgos Gyula dr., kohó- és gépipari miniszter, a gépipar időszerű kérdéseiről és feladatairól tartott előadást. A miniszter előadása után Kuti Lajos, a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója, az egyesület főtitkára terjesztette elő főtitkári beszámolóját, majd kiosztották a Pattantyús Ábrahám Géza-díjat, az egyesület érmeit és miniszteri kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Bérrendezés a felsőoktatási intézményekben Ismeretes, hogy a kormány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények oktatóinak, technikai és egyéb dolgozóinak béremeléséről. A kormányhatározat értelmében március 1-i hatállyal az oktatók átlagosan 17 százalékos, a különböző más kategóriákban dolgozók pedig átlagosan 9 százalékos béremelésben részesülnek. A bérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és kisegítő dolgozót érint. A bérrendezéssel kapcsolatban dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy a felsőoktatási intézmények oktatóinak és dolgozóinak eddigi bérszínvonala az utóbbi időben már nemcsak bérpolitikai problémákat okozott, hanem komolyan gátolta az intenzívebb oktató-nevelő munkát, és a tudományos feladatok végrehajtását is a felsőoktatási intézményekben. A többi között nehezítette az oktatói utánpótlást is. — A kormányhatározat — mondotta a miniszterhelyettes — megszünteti a felsőoktatási intézményekben az eddig merev, elsősorban a szolgálati időn alapuló bérezést, és jobban szolgálja majd a mennyiségi és minőségi munka értékelését és elismerését. Az új bérrendszer biztosítja azt is, hogy a felsőoktatási intézmények dolgozóinak bére háromévenként — az utasításban munkakörönként meghatározott összeggel, 80—150 forintig — automatikusan emelkedjék. A bérnövekedésnek természetesen nem ez az egyetlen útja, mert ezen túlmenően az évenként biztosított bérfejlesztés is további lehetőséget ad erre. A felsőoktatási intézmények a külső előadók részére intézményenként és a foglalkozások jellegének megfelelően az óradíjakat 25—80 forint között állapíthatják meg, ezen belül az összeg nagyságát a rektor határozza meg, az előadások színvonalának figyelembevételével.