Magyar Nemzet, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

Álf­a: 80 fillér Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szerda 1970. november 25 XXVI. évfolyam, 276. szám Brezsnyev beszéde az MSZMP X. kongresszusán Megkezdődött a vita a két beszámoló felett Kedd reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöklésével folytatódott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet­. Levélben, illetve táv­iratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guayanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordá­niai Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Ko­lumbiai Kommunista Párt, a Marokkói Felszabadulás és a Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt­, a Venezuelai Kommunista Párt. Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munká­jához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság létszá­máról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bi­zottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölött. Ne kallódjon el egyetlen tehetség sem BAGYÁNSZKI ISTVÁN, a Csepel Vas- és Fémművek la­katosa arról szólt, hogy a gyár közvéleménye azt várja a kongresszustól: jelölje meg a társadalom fejlődésének to­vábbi irányát. Beszámolt a kongresszusnak a legújabb munkasikerekről, elmondta: kötelességüknek érezték a ko­rábbiaknál is jobb eredmények elérését, mert munkás tisz­tességgel akartak jönni a kongresszusra. Miközben a csepeli dolgozók a munkaver­­senyben többet adnak, önma­guk is közelebb kerülnek a szocializmus ügyéhez. DRAZSNYÁK ISTVÁN, a Sopronhorpácsi Egyesült Ter­melőszövetkezet elnöke, azok­ról az intézkedésekről beszélt, amelyek tovább szilárdították a párt iránti bizalmat a fal­vak lakóiban, öt kis terme­lőszövetkezetből egyesült ta­valy szövetkezetük és már az első esztendőben magasabb átlagtermést értek el, mint megelőzően. A megyében megteremtődtek a feltételek a további kis téeszek egyesülé­sére, az erőforrások koncent­rálására. DR. MÁRTA FERENC egyetemi tanár, a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem rektora a többi között rámu­tatott: nagyon fontos, hogy felsőoktatásunk fejlesztésében a következő években a minő­ségi kérdések kerüljenek elő­térbe. A hallgatók kiválasz­tásáról szólva hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás korszerűsítése ob­jektív feltételeinek javítására az anyagi erőket nem minden esetben használtuk fel átgon­doltan és összehangoltan. Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára emelkedett ezután szólásra, H­a szellemében — a jogok és a kötelességek együtt és egy­szerre érvényesüljenek, hogy a jogok a kötelességek teljesíté­sével arányban legyenek. A fővárosi pártmunka ta­pasztalatairól a többi között megállapította: " A párt egészségesen fej­lődik, a munkások felvétele a pártba abszolút számokban nö­vekszik, de arányuk kismér­tékben a fővárosban is csök­ken. Ezt több okkal ma­gyarázzák. Hivatkoznak sta­tisztikai rendszerünk fonáksá­gaira, a budapesti munkások csökkenő számára és még sok másra. Mindez azonban csak részigazság és nem a legfonto­sabb kérdésre ad választ. El­sősorban a munkásosztály so­raiban végzett munkánk gyen­geségéről van itt szó. Vagyis: csak a kommunistáknak a munkások körében végzett munkája színvonalán múlik, hogy pártunkban növeked­jék az arra alkalmas mun­kások számaránya. Ez a párt­ban nem statisztika dolga. Soraink munkásbázisának ál­landó erősítése pártunk jelle­géből, politikánk lényegéből fa­kadó követelmény. A párt a munkásosztály élcsapata, s en­nek abban is kifejezésre kell jutnia, hogy a ma és a holnap munkásai — a párttagok iránt támasztott követelményeknek megfelelve — milyen számban és arányban jutnak el a párt­ba. — Úgy vélem, ez pártépítő munkánk alapkérdése marad a jövőben is. Ebben nekünk nagy a felelősségünk, mert a fővá­rosban dolgozik a magyar munkásság több mint egyhar­­mada. A párt sorainak erősí­tése éppúgy mint eddig, ezután sem lehet spontán folyamat, hanem csakis céltudatos poli­tikai és szervező munka ered­ménye. Németh Károly a Központi Bizottság beszámolójával, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével egyetértett, s elfo­gadását javasolta, mert — mint mondta — pártunk az el­múlt időszakban is híven tel­jesítette a munkásosztályunk­kal, népünkkel, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lommal szembeni kötelezettsé­geit. Németh Károly beszédét nagy tapssal fogadták a kong­­resszus részvevői. NÉMETH KÁROLY: Légiónk határozottabbak a helyes politika végrehajtásában — A budapesti kommunis­ták a Központi Bizottság hatá­rozata alapján, a párt szerve­zeti rendjének megfelelően, ké­szültek a X. kongresszusra — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd így folytatta: — A taggyűlések és a pártérte­kezletek legfontosabb tanulsá­ga: a budapesti kommunisták magukénak vallják a párt poli­tikáját, igénylik annak folyta­tását, megvalósításáért mint eddig, ezután is készek harcol­ni, dolgozni. — Egyetértésüket, támogatá­sukat azzal is kinyilvánították, ,hogy a kommunistákkal együtt, munkástársadalmunk dolgozó emberéhez méltó tettekkel kö­szöntik pártunk X. kongresz­­szusát. A kongresszus tisztele­tére kibontakozott munkaver­senyben vállalt kötelezettségei­ket eredményesen teljesítik. A főváros dolgozói, a kormány felhívásának megfelelően, a tervezettnél többet járulnak hozzá a nemzeti jövedelem nö­veléséhez, jelentős részt vállal­tak az árvíz okozta súlyos ká­rok enyhítéséből. A szocialista brigádok és a törzsgárda öntu­datos munkáját dicséri elsősor­ban, hogy ez év első­­ kilenc hó­napjában — az ipari termelés 4,4 százalékos növekedését meghaladó mértékben — 7,6 százalékkal emelkedett a mun­ka termelékenysége, javult a termelés hatékonysága. — A fővárosi dolgozók mun­kájáról készült számvetésünk is jelzi: eredményesen teljesí­tettük a IX. kongresszus és a Központi Bizottság egész társa­dalmunk életére kiható nagy je­lentőségű határozataiból Buda­pestre háruló feladatokat. — Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a III. ötéves tervben — a 44 órás munkahétre való áttéréssel egyidőben — a fővárosi ipar termelésnövekedése teljes egé­szében a termelékenység emel­kedéséből adódik. Meggyorsult a termelési szerkezet kedvező irányú változása, lassult a készletnövekedés üteme, növe­kedett az export. Egyenlete­sebb a lakosság áruellátása. A budapesti kommunisták politikai tapasztalatai ismerte­téséről szólva Németh Károly rámutatott: " A fővárosi kommunisták kongresszusra való felkészülé­sét az eredmények józan, reális mérlegelése jellemezte, s az, hogy őszintén feltárták a mun­ka gyengeségeit, rámutattak a társadalmunkban található el­lentmondásokra, visszásságokra és a tenniakarás szándékával sürgették a hibák kijavítását. Külön kiemelem azt a felelős­ségteljes magatartást és nagy­fokú aktivitást amelyet a mun­kás­párttagok tanúsítottak. Az ő közvetítésükkel a fővárosi munkásság többségének véle­ménye és állásfoglalása jutott kifejezésre a párt iránt nyilvá­nított bizalomban, az eredmé­nyek elismerésében éppen úgy, mint a kritikai észrevételek­ben.­­ Bíráló megjegyzéseik leg­főbb tartalma: a becsületesen dolgozó többség javára legyünk következesebbek, határozottab­bak a helyes politika gyakor­lati végrehajtásában. A főváro­si munkásság zöme a tisztes­séggel, becsülettel végzett mun­ka híve. Sürgetik a határozott fellépést a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, a hanyag­ság, a népgazdaságnak kárt okozó munkaerővándorlás el­len. Szenvedélyes szavakkal os­torozták, hogy a törzsgárda tagjai gyakran nem kapják meg azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést, amely munkájuk, gyáruk, munkahelyük iránti ragaszkodás alapján joggal megilletné őket. A becsületesen dolgozó többség elvárja tőlünk — és ebben támogat bennünket —, hogy határozottan fellép­jünk azokkal szemben, akik ügyeskedéssel, törvényeinket kijátszva, a közösség rovására akarnak boldogulni. Megen­gedhetetlen az az állapot, hogy egyes helyeken a bel- és kül­politika nagy kérdéseiről job­ban tájékozottak a dolgozók, mint saját üzemük dolgairól. Feltétlenül egyet kell érteni az­zal a következtetéssel, amelyre a viták során a kommunisták jutottak: a szocializmus maga­sabb szinten történő építése megköveteli a dolgozók széle­­sebb körű bevonását, aktív rész­vételét a munkahelyi feladatok kidolgozásában és végrehajtá­sában, feltételezi a rendszeres véleménycserét és az őszinte tájékoztatást. Erre kedvezőek a feltételek. Németh Károly­ a továbbiak­ban hangsúlyozta: " Vannak, akik nem hajlan­dók felismerni a jogok és a kö­telességek egységét, a szocia­lista demokrácia lényegét. A józan munkásközvélemény eb­ben is helyesen foglalt állást. A demokrácia nem jog a jog­talan követelésekre, a rend és a fegyelem megbontására. A kommunistáknak a közösség érdekeit szolgálva, igazukba vetett hittel, kitartóan, fárad­hatatlanul kell harcolniuk, hogy — a szocialista demokra­ BREZSNYEV: Az elkövetkező évek újabb győzelmeket hoznak a szocialista közösségnek­ ­• A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának küldöttsége szívből jövő köszönetét fejezi ki azért a lehetőségért, hogy részt vehet kongresszusuk munkájában — kezdte beszé­dét az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. — A Szovjetunió kommu­nistáinak 14 milliós serege nevében, valamennyi szovjet dolgozó nevében tolmácsoljuk a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa küldöt­teinek, a magyar kommunis­táknak és az egész magyar népnek forró testvéri üdvöz­letünket. — Nagyra értékeljük azt a lehetőséget, hogy részt vehe­tünk az önök pártjának kongresszusán; ezt nemcsak mint nagy megtiszteltetést értékeljük, hanem mint a testvérpártok együttműködésé­nek és tapasztalatokkal való kölcsönös gazdagodásának fontos formáját is. A kong­resszus munkájának légköré­ben érzékelhetjük a legtelje­sebben harcostársaink ügyeit és gondjait, itt kerülhetünk közvetlen kapcsolatba azzal az alkotó folyamattal, amely a szocializmus további építé­sének sarkalatos problémáira vonatkozó határozatokat kol­lektíven dolgozza ki. A szocializmus hatalmas lehetőségei — Nagy figyelemmel hall­gattuk meg a Központi Bizott­ság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismerte­tett az MSZMP Központi Bi­zottságának munkájáról. A szocialista Magyarország által négy év alatt elért fejlődés eredményeinek a beszámoló­ban nyújtott elemzése meg­győzően bizonyítja, hogy az, amit a magyar kommunisták IX. kongresszusukon felvet­tek, ma már valóság.­­ A magyar kommunisták­nak és a szocialista Magyar­ország egész dolgozó népének eredményei, az önök által megjelölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazolják, milyet hatalmas alkotó lehetőségei vannak a szocializmusnak, ha a kommunisták pártja szilár­dan és következetesen érvény­re juttatja vezető szerepét a társadalomban. A párt fogja össze és kovácsolja eggyé a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség erőfeszítéseit. A párt mutatja meg a kitű­zött célok elérésének helyes útjait, tántoríthatatlanul kö­z­vetve a szocializmus építésé­nek általános érvényű tör­vényszerűségeit és figyelembe véve az ország nemzeti és tör­ténelmi sajátosságait. — Nagy és igazi alkot ! A nőkről hozott párthatározat elősegítheti a konzervatív nézetek visszaszorítását LAZÁNYI JÓZSEFNÉ, a Szolnok megyei Néplap fő­szerkesztő-helyettese felszóla­lásában a nők helyzetével, problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a nők szá­mára a Központi Bizottság határozata egyet jelent az egyenjogúságukért folytatott következetes küzdelemmel. — A párt nőtagjainak javuló képviseleti aránya — mondot­ta ezután — jó például szol­gálhat az élet más területein is. Elősegítheti a konzervatív nézetek visszaszorítását olyan helyeken, ahol a tehetséges, képzett nők előléptetésétől, társadalmi előrejutásától ide­gensjednek. Egészséges viták a történelemtudományban a marxizmus—leninizmus alapjai! PACH ZSIGMOND PÁL akadémikus, budapesti küldött, a többi között elmondotta, hogy a történelemtudományban olyan viták "zajlanak, amelyek a marxizmus—leninizmus alapján keresik az alaposabb, jobb, teljesebb választ az élet és a tudomány által fel­vetett kérdésekre. — Ezeket a vitákat — mondotta — egészséges folyamat megnyil­vánulásaként, a fejlődés je­lenségeiként üdvözöljük és garanciának tekintjük a mar­xista társadalomismeret fej­lődéséhez. A Központi Bizott­ság tudománypolitikai irány­elveit a IX. kongresszus óta eltelt időszak egyik nagy ese­ményének tekintjük — hang­súlyozta a továbbiakban. — Meggyőződésünk, hogy a tu­dományos élet szervezeti kér­déseinek megoldása a haté­kony központi irányítás és a széles körű tudományági de­mokratizmus egységében rej­lik — mondotta befejezésül Ezután szünet következett majd a kongr­esszus Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Nagy taps közepet­te jelentette be: a következő felszólaló Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, az MSZMP X. kong­resszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője.

Next