Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Magyar Nemzetz A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Világító ablakok A lakosság ellátása élelmiszerekkel, a mezőgazdasági termelés fokozása a IV. ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzése. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás az általános fellendülés szakaszába lépett, s mint a X. pártkongresszus határozata is kimondja: kibontakozóban van a mezőgazdasági munka ipari jellegűvé válásának folyamata. Gyorsabb fejlesztést igényel a nagyüzemi állattenyésztés, de sok a tennivaló a mezőgazdasági termelés más ágazataiban is. Fokoznunk kell a gabonatermesztést, a kertészeti növények termelését, pótolni kell az elöregedett gyümölcsösöket, 11 ezer hektár nagyüzemi szőlő vár rekonstrukcióra. A fejlesztés azzal számol, hogy az egy főre jutó húsfogyasztás a tervidőszakban 14 százalékkal nő, ugyanakkor fokozhatjuk exportunkat is. Mindezeknek a feladatoknak a megvalósítása, az ország élelmiszer-ellátásának fokozása a nagyüzemi gazdaságokra vár. Ezért fontos, hogy most, amikor elkészülnek a zárszámadások, s levonják az eddigi munka tapasztalatait, a jövő feladatait már az adott helyzet felmérésével és figyelembevételével készítsék elő a termelőszövetkezetek. Van egy nagyon közismert magyar közmondás: „Mindenki, addig nyújtózzék,ameddig a takarója ér!” Tehát csak annyit tervezzenek a közös gazdaságok, amennyit saját erejükből meg is tudnak valósítani, mivel az ez évi állami költségvetési keretből új beruházásokra nem adnak lehetőséget az érvényes rendelkezések. Van azonban lehetőség arra, hogy az új beruházások megkezdése helyett olyasmire költsék el pénzüket, tartalékalapjukat a szövetkezetek, ami a további termelést nagymértékben elősegíti. Ilyen beruházás lehet elsősorban a korszerű gépek beszerzése. Mindenki előtt ismeretes, hogy a múlt esztendőkben milyen komoly problémát okozott a mezőgazdasági gépesítés, ami nem kielégítő volta miatt már a növénytermelés biztonságát is veszélyeztette. A legjobb befektetések egyike a gép, hiszen gyorsabbá, eredményesebbé teszi a munkát, s fokozza a termelékenységet. Az idén a kereskedelem megfelelő számú munkagépet biztosít majd a közös gazdaságoknak, s talán már alkatrészekben sem lesz olyan égető a hiány. A tervezésnél, ami ezekben a napokban a legfontosabb feladat, mert a jövő alapjait rakja le, figyelemmel kell lenniük a termelőszövetkezeteknek arra is, hogy a jövő esztendei építési beruházásokat megalapozzák, s ehhez saját forrásokat biztosítsanak, tervszerű, takarékos gazdálkodással. Úgy kell gazdálkodniuk, hogy beszerezzék a jövőre szükséges forgóeszközöket is. Sokszor egészségtelennek bizonyult a hirtelen előrelépés, amikor a közös gazdaság erején felül, nem számolva az adottságokkal nagy fába vágva a fejszéjét,állattartási telepek építésébe kezdett. Amikor a sok milliós költséggel, s állami támogatással végül felépült az istálló, akkor kiderült, hogy nincs is megfelelő állatállománya a termelőszövetkezetnek ilyen nagy, modern telephez. Vagy ha van állatállomány, akkor hiányzik a nevelésükhöz, tartásukhoz szükséges mennyiségű takarmány, mert azt már eladták, vagy nem is termeltek megfelelő mértékben. Ennek elkerülése érdekében ki kell alakítani a komplex beruházási szemléletet, mert csak ha minden adottság megvan, természetesen a saját alap is, akkor érdemes ■Nekivágni az ilyen nagy feladatoknak. A másik, nagy probléma a mezőgazdaságban, hogy a korszerű gépesítéssel, kemizálással kapcsolatban kialakítsák az egészséges munkadíjazási rendszert, összhangban a teljesítménnyel. Ez azt jelenti, hogy a fejlett tervgazdálkodásnak megfelelően korszerűsítsék a munkanormákat. Hiszen ma már nem reális az abban az időben megállapított norma, amikor még a mezőgazdaságban a kasza, kapa és az ekeszárva volt a döntő, s fizikai erő kellett a feladatok gyors és jó végrehajtásához. Ma már a kapálást a vegyszerek helyettesítik, a munka nehezét pedig a gépek vették át. Így a most kialakult helyzetben ott, ahol megfelelő számban alkalmaznak gépeket, aránytalanul megugrik a dolgozók keresete, s ez egészségtelen jelenség. Sok esetben ez volt a termelőszövetkezetekben a veszteségek forrása. A nagymértékben növekvő anyagi ráfordítások, az egyre szaporodó gépek feltétlenül megkövetelik, hogy a szövetkezet vezetősége figyelembe vegye azok hatékonyságát a munka elvégzésében, s ezekhez igazítsa az elavult normákat. Még most is sok olyan termelőszövetkezet van, ahol például a kukoricaföldet a tagoknak harmadába adják, ugyanakkor korszerű adapterekkel takarítják be a termést, mert már erre is telik, így bizony, kevés jövedelem jut a tartalékalapba, s nehéz lesz növelni a terméseredményeket, tovább korszerűsíteni a gazdaságot. Olyan feladatok ezek, amelyekkel már most, az év elején számolni kell, amikor költségvetést készít a közös gazdaság és megszabja, hogy a jövő esztendőben milyen beruházásokat eszközöl. Ezekbe a jövőt formáló beszélgetésekbe bevonják a tagságot is, meghallgatják a véleményét. Közösen vitatják meg a lehetőségeket, sokszor a késő éjszakáig világosak az ablakok, mert tovább gyűrűzik egy-egy elképzelés, egy-egy ötlet, amiből aztán az év során valóság lesz, a tagság közös akaratából. Ezek az éjszakában világító ablakok, ha jelképesen nézzük, üzenetet is jelentenek. S ez az üzenet így szól: a kongresszusi határozat szellemében a falu tovább akar lépni, hogy megvalósítsa az előtte álló feladatot, az ország lakosságának még bőségesebb élelmiszer-ellátását. Ülés Sándor Tanácskozás Kairóban a négyes arab államszövetségről A külpolitikai helyzet A MAGYAR—FINN KÖZÖS KÖZLEMÉNY aláírására és -*-• közzétételére ma kerül sor Helsinkiben, a Fock Jenő által vezetett magyar kormányküldöttség látogatásának és tárgyalásainak záróakkordjaként. Fock Jenő Péter János külügyminiszterrel és kíséretének többi tagjával együtt csütörtökön felkereste a finn főváros fontosabb intézményeit. Először a parlamentbe látogatott el, ahol szívélyes hangú eszmecserét folytatott a nemzetgyűlés elnökével, majd megtekintette a Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményét, s ezt követően a finn Nemzeti Színház szerepelt a programon. ■* Delegációnk finnországi látogatásának különleges eseménye volt egyébként a csütörtöki nap folyamán Leskinen külügyminiszter nyilatkozata a két ország vezetőinek tárgyalásairól. A finn külügyminiszter többek között hangsúlyozta: „Két baráti ország államférfiai folytattak egymással őszinte beszélgetést. A tárgyalások során a felek nem titkoltak egymás előtt semmit, minden kérdést őszintén feltártak, s különös figyelmet szenteltek az európai biztonsági értekezlet ügyének, a közelkeleti és a délkelet-ázsiai helyzetnek. Igen jó hatást váltott ki a finn államférfiak körében — hangsúlyozta Leskinen — az a nagy hozzáértés, ahogyan Fock Jenő magyar miniszterelnök állást foglalt az említett kérdésekben. Kormányküldöttségünk látogatásairól ma is közöljük kiküldött munkatársunk részletes beszámolóját. Itt még csupán azt említjük meg, hogy a finn lapok változatlanul jelentős teret szentelnek Fock Jenő látogatásának, s valamennyi újság az első oldalon közli a látogatás eseményeiről szóló híreket Külön kiemelik, hogy a megbeszélések előterében az európai biztonság problémája, az európai integráció és a finn—magyar gazdaságikapcsolatok bővítésének kérdése áll . A KÖZEL-KELETEN felgyorsultak az események. Kairóban szerdán összeült a négyes arab államszövetség csúcsértekezlete. A négy arab ország vezetője az államszövetség kiépítésének időszerű feladatain túl megkülönböztetett figyelmet szentel az arab—izraeli konfrontáció kérdésének, a tűzszünet lejártával összefüggő politikai és katonai intézkedéseknek Riad egyiptomi külügyminiszter a négyes csúcs megnyitó ülésén éppen e tekintetben tájékoztatta a négy állam vezetőjét a Járring-misszió állásáról, Favzi egyiptomi hadügyminiszter pedig a szuezi és a keleti front helyzetéről tartott beszámolót. A négy államfő megvitatja a tripoli egyezmény államainak — BAK, Líbia, Szudán és a hozzájuk csatlakozott Szíria — szerepét és feladatait. Líbiai kezdeményezésre ugyanakkor folyamatban vannak a Kuvaitban tartandó összareb csúcsértekezlet előkészületei. Eddig kilenc arab állam jelentette be részvételét. Az arab diplomáciai lépések időzítéséből arra lehet következtetni — jelenti az MTI kairói tudósítója —, hogy a közvetett közel-keleti tárgyalások sorsdöntő időszakiban az arab országok többoldalú nyomást kívánnak gyakorolni Izraelre e térség válságának politikai rendezése érdekében. Nem kétséges, hogy az Egyesült Arab Köztársaság a legszilárdabb pont a politikai rendezés tekintetében. Erre ismételten felhívja a figyelmet a szovjet sajtó, a Pravda csütörtöki száma például részletesen foglalkozik a szovjet—egyiptomi együttműködés távlataival és ennek az együttműködésnek gazdasági eredményein kívül a lap külön felhívja a figyelmet: a Szovjetunió és az EAK közös platformról harcol az imperializmus ellen a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásáért és a közel-keleti válság békés rendezéséért. Munkatársunk telefonjelentése Helsinkiből A magyar miniszterelnök látogatásai Helsinki, január 21. Fock Jenő miniszterelnök finnországi látogatásának negyedik napján megtekintette a finn parlamentet, a Nemzeti Színházat és a Nemzeti Múzeumot. A változatos és gazdag programot a látványosságok mellett politikai szempontból az jellemezte, hogy a magyar kormányfőt és kíséretét mindenütt szívélyesen, nagy szeretettel fogadták. Anélkül, hogy a látogatás mérlegét túl korán vonnánk meg és elébe vágnánk a közös közleménynek, annyi mindenképpen megállapítható, hogy a finnországi út új lendületet adott a két ország már eddig is baráti kapcsolatainak. A csütörtöki nap több epizódja tanúskodik arról a megkülönböztetett fogadtatásról, amelyben a magyar kormányfőt és kíséretét részesítették. Délben a városházán rendezett díszebéden Teuvo Aura főpolgármester Helsinki-emlékplakettel tüntette ki Fock Jenőt. A barátság jelképei Nem hiányzott a szívélyes légkör a reggeli parlamenti látogatásról sem. Fock Jenőt és Péter Jánost Rafael Paasio, a finn parlament elnöke fogadta. A törvényhozók egyébként kedden rekesztették be az 1970-es ülésszakot, amely a költségvetési viták miatt áthúzódott az idei esztendőre. Fock Jenő megtekintette az üléstermet, a parlamenti főbizottságok termeit. R. Paasio a finn parlamentet ábrázoló ajándéktárgyat nyújtott át a magyar miniszterelnöknek, hogy az — mint mondotta — mindig a látogatásra emlékeztesse. A programhoz tartozott a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház megtekintése. A múzeumban a Kalevala jeleneteit ábrázoló freskók alatt hallgatták a vendégek az igazgatóhelyettes tájékoztatóját, majd végignézték a termekben felhalmozott gazdag anyagot. Az ősi szerszámok, szőnyegek, népi ruhák között járkálva különösen egy benyomás tudatosult: a történelem sodrásában eltelt több mint ezer esztendő megannyi tárgyi emléke között is nem kevésre tehető azok száma, amelyek a magyar nép használati eszközeire emlékeztetnek. A zsúfolt programban érdekes élményt nyújtott a Nemzeti Színház. A próbateremben a magyar kormányfő és kísérete Szakonyi Károly Adáshiba című darabjának egyik részletét láthatta. A színészek ezúttal tartottak először kosztümös próbát, a bemutatók mint az igazgató elmondotta, február elejére tűzték ki. Fock Jenő felkereste csütörtökön a Finn-Magyar Baráti Társaságot is. A meleg hangú találkozón miniszterelnökünk kifejtette, hogy a társaság működése igen hasznos és eredményes mindkét nép szempontjából. Politikai és gazdasági együttműködés Bár a szerdai vidéki látogatás és a csütörtöki események természetszerűen a kétoldalú kapcsolatokra irányították a figyelmet, mégsem lehet elfeledni, hogy a tárgyalásoknak számottevő külpolitikai vonatkozása is van. Leskinen finn külügyminiszter a magyar újságíróknak válaszolva elmondotta: két baráti ország között folyt őszinte eszmecsere, amelyen nem titkoltak semmit. Különösen megvizsgálták az európai biztonság kérdéseit. A Magyar Nemzet munkatársának kérdése így hangzott: mikor járhatnak sikerrel az európai biztonsági értekezlet öszszehívására irányuló kezdeményezések? A külügyminiszter kifejtette: mind a magyar, mind a finn fél egyetért abban, hogy „ha aktívan cselekszünk, ennek eredményre kell vezetnie. Sajnos azonban az időpontot nem lehet megjósolni. Finnország és Magyarország aktívan dolgozik a biztonsági értekezlet összehívásán, ám az előkészítés meglehetősen lassú ütemben halad”. Leskinen külügyminiszter azzal fejezte be a parlamenti előcsarnokban adott rögtönzött nyilatkozatát, hogy „néhány állam ellenzi az értekezlet öszszehívását”. „A Finnországban megtárgyalt politikai kérdések közül az európai biztonságot érintő problémák kerültek előtérbe” — ezt emelte ki Fock Jenő kormányfő szavaiból az Vusi Suomi című finn napilap, amelynek tudósítója elkísérte a magyar politikusokat a szerdai vidéki útra. „Ez természetes, hiszen a miniszterelnökök ritkán beszélgetnek el egymás között” — idézte a finn újságíró miniszterelnökünket, aki még elmondotta, hogy a két ország politikai kapcsolatainak megerősödése automatikusan magával hozza a gazdasági kapcsolatok elmélyülését is, s egymás megismerése növeli a kölcsönös bizalmat. A lap Péter János nyilatkozatából azt húzta alá, hogy külügyminiszterünk szerint a finnországi látogatás eredményei meghaladták a hozzáfűzött reményeket. Kontinensünk politikai klímáját és a kétoldalú együttműködést nem lehet egymástól mereven elválasztani. A kölcsönhatás nyilvánvaló, s a magyar—finn együttműködés — egy szocialista és egy semleges ország mind határozottabb és tudatosabb összefogása — tovább növelheti azokat az erőket, amelyek földrészünkön a megalapozottabb és biztonságosabb jövendőn munkálkodnak. Ilyen értelemben a ma befejeződő hivatalos látogatás beleilleszthető az európai keretekbe is, amellett, hogy alapvető és meghatározó jelentőségű hazánk és Finnország kapcsolataiban. Martin József " * Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő magyar személyiségek tiszteletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott baráti légkörű találkozón részt vett Kekkonen finn közársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével; jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. A négyes csúcsértekezlet folytatta munkáját Kairóban Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját a kairói négyes csúcsértekezlet. Szadat, Nimeri, Kadhafi és Asszad a Kubbeh-palotában ült ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a szerdán este megkezdett eszmecserét felújítsa. Mielőtt a négy államfő megkezdte volna csütörtöki tanácskozását, Asszad marsall Ali Szabri egyiptomi alelnökkel folytatott másfél órás megbeszélést. Az El Fatah kairói irodája szerint a csütörtökre virradó éjjel a jordániai királyi hadsereg „Husszein-hadosztálya” számos helyen támadást indított a palesztinai gerillák állásai ellen. A támadókat, akik könnyű fegyvereket és kézigránátokat használtak, nehéztüzérség támogatta. A Palesztinai fegyveres harc parancsnoksága még arról is hírt adott, hogy a „Husszeinhadosztály” sikertelen kísérletet tett az ellenállás egyik vezetőjének, Abu Fatahnak a meggyilkolására. Időközben a királyi hadsereg tüzérsége meglepetésszerű támadást indított az Adzslun város közelében levő gerilla-támaszpontok ellen. A századik eredménytelen Vietnam-értekezlet Párizsban Párizsból jelenti az AFP Párizsban csütörtökön megtartotta 100. ülését a Vietnamról tárgyaló négyes értekezlet A tanácskozáson mind a négy partnert a küldöttségvezető képviselte: a VDK-t Xuan Thuy államminiszter, a DIFK-t Nguyen Thi Binh asszony külügyminiszter, az Egyesült Államokat David Bruce nagykövet, a saigoni rezsimet Pham Dang Lam nagykövet. A négy küldöttségvezető beszédet mondott Az értekezlet következő ülését csütörtökön tartják a francia fővárosban. Nguyen Thi Binh asszony áttekintéstadott az értekezlet eddigi két évéről. Röviden öszszefoglalta a DNFF és a DIFK által előterjesztett konstruktív javaslatokat és hangsúlyozta, hogy e javaslatok alapján kielégítően , lehetne rendezni mind a katonai, mind pedig a politikai kérdéseket. Binh aszszony rámutatott, hogy a Nixon-kormány nem a békés megoldásra, hanem a katonai győzelemre törekszik. Ezzel összefüggésben élesen elítélte az Egyesült Államok dél-vietnami agressziójának fokozását, a VDK elleni légitámadásokat, a háború laoszi eszkalációját és kambodzsai kiterjesztését. Xuan Thuy államminiszter szintén megvonta a párizsi tárgyalások mérlegét és megállapította, hogy a konferencia azért nem jut ki a zsákutcából, mert a Nixon-kormányzat katonai győzelemre törek