Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Csütörtök, 1371. január 14., Viták, felmérések az agrárértelmiség tevékenységéről, a falusi lakosság foglalkoztatottságáról A népfront mezőgazdasági bizottságának ez évi munkaterve A Hazaias Népfront mezőgazdasági bizottságának elnöksége szerdán ülést tartott és megvitatta a bizottság 1971. évi munkatervét. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának megnyitója után dr. Fábián László, a bizottság titkára adott áttekintést az eddig végzett munkáról és vázolta az idei célkitűzéseket. A népfront mezőgazdasági bizottsága az elmúlt két és fél év alatt megtalálta azokat a módszereket és formákat, amelyek keretében társadalmi úton hatékonyan tudja segíteni a mezőgazdasági célok valóra váltását, a falusi lakosság gondjainak a megoldását. Az olyan anyagok, útmutatók például, mint amilyenek a földtörvény és a termelőszövetkezeti demokrácia helyzetéről rendezett viták során születtek, hasznos segítői lettek a népfrontbizottságoknak és más társadalmi szervezeteknek. Jó visszhangja volt a munkás-paraszt szövetség időszerű kérdéseiről rendezett tanácskozásnak és a bizottság nagy ösztönzést adott rendezvényeivel a kertbarát mozgalomnak is, amit jelez, hogy az elmúlt év őszén megalakult a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetsége. A falusi egészségügy és lakáskultúra című téma is különböző kezdeményezések elindítója volt, hatására például jelenleg a Bács megyei Csátalja és a Pest megyei Gyál községekről egészségügyi tanulmányterv készül. A bizottság idei munkatervében szereplő egyik nagyobb rendezvény a mezőgazdasági dolgozók szabad idejének célszerű, kulturált felhasználásival foglalkozik majd, a téma előadója Molnár János lesz. A kertbarát mozgalom jelentőségét és a vele kapcsolatos népfrontfeladatokat dr. Molnár Frigyes vitaindítója alapján tárgyalják meg. Dr. Soós Gábor a mezőgazdaságban dolgozók foglalkoztatásáról, dr. Márton János pedig az agrárértelmiség társadalmi, politikai tevékenységéről rendezendő tanácskozásnak lesz az előadója. A mezőgazdasági bizottság ezenkívül az idén kerekasztalbeszélgetést szervez az Egri Tanárképző Főiskolán az általános iskolai mezőgazdasági oktatás kérdéseiről. „Szemben az olvasóval”, jelszó alatt több termelőszövetkezetben tájékozódnak a mezőgazdasági szakirodalom olvasottságáról, a vele szemben támasztott igényekről. Megrendezik az agrárszakember klubok vezetőinek országos tanácskozását, elemzik, hogy Csongrád megyében mit tesz a mezőgazdasági bizottság a szakismeretek terjesztéséért, tapasztalatcseréket, új tartalmú munkás-paraszt találkozásokat szerveznek. A bizottság a jobb együttműködés érdekében baráti beszélgetésen látja majd vendégül néhány napilap és hetilap szerkesztőit, munkatársait, többek között a Szabad Föld munkatársait is. A munkaterv fölötti vitában számos kiegészítő indítvány hangzott el Javasolták például, hogy a különböző tanácskozásokra a megyei mezőgazdasági bizottságok elnökei közül is hívjanak meg rendszeresen néhányat, a klubvezetők tanácskozásán vegyenek részt az ifjúsági agrárklubok vezetői is, az agrárértelmiség helyzetével kapcsolatos felmérésnél pedig támaszkodjanak a megyék ilyen irányú vizálataira, illetve az Agrártudományi Egyesületre. Többen alapos elemzését igényelték annak, hogy a vidéki általános iskolákban használt tankönyvek mennyire segítik a mezőgazdaság megszerettetését a fiatalokkal. Felvetették: az idén is célszerűnek látszik, hogy a bizottság vitái alapján összeállított útmutató dokumentumok a Magyar Mezőgazdaság szaklap mellékleteként megjelenjenek. Bencsik István a vita öszszefoglalásakor kitért arra: a mezőgazdasági bizottság munkaterve azt tükrözi, hogy nem kívánnak termelési, szűk szakmai kérdésekkel foglalkozni — ami helyes —, hanem olyan agrárpolitikai témákkal, amelyek megvalósításához nélkülözhetetlen a társadalmi összefogás és ellenőrzés, a kezdeményezések felkarolása A jövőben még nagyobb figyelemmel lesznek arra, hogy a bizottság által kidolgozott jó javaslatok, elképzelések meg is valósuljanak és megfelelő intézkedések kövessék azokat. A „vándormadarak" alkonya Kötelező munkaerő-közvetítés a fővárosban Az elmúlt esztendőkben Budapesten fokozottan felgyorsult és indokolatlan méretűvé vált a munkaerő-vándorlás. Az üzemek, vállalatok dolgozóinak 30—40 százaléka a törzsgárdatagsághoz szükséges időt — 3—5 esztendőt — egyetlen munkahelyen sem éri el. A munkahelycserék egy része szükséges, a népgazdaság számára is kívánatos, túlnyomó többsége viszont indokolatlan, feltétlenül káros, fegyelemrontó. Sajnos, a munkaerőhiány kedvez a vándorlóknak, igazságtalan előnyöket teremt számukra. A január 1-től érvényben levő kötelező munkaerő-közvetítésről alkotott tanácsi rendelet célja, hogy mérsékelje ezt az indokolatlanul nagy vándorlást, biztosítsa a termelés bővítéséhez szükséges munkáskezeket a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő iparágakban, biztosítsa a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésével összefüggő munkaerő-szükségletet. A rendelet kötelezően előírja a munkaerő-közvetítést azok számára, akik előző munkahelyüket jogellenesen —kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel — hagyják el, akiket előző munkahelyükről fegyelmi úton bocsátottak el, s akik a munkára jelentkezést megelőző egy esztendőn belül két vagy több alkalommal változtattak munkahelyet. Nem vonatkozik a felsorolt kritériumok egyike sem azokra, akik az építőipar, az építőanyagipar, valamint a textilipar területén kívánnak elhelyezkedni. Ugyancsak kivételek a közüzemek: az Elektromos Művek, a Gázművek, a Vízművek, a Csatornázási Művek, a Távfűtő Művek, a Temetkezési Vállalat, a Kéményseprő Vállalat, a Köztisztasági Hivatal, a Fürdőigazgatóság, a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Földalatti Vasút, a kerületi ingatlankezelő vállalatok, illetve a Budapesti Postaigazgatóság. A rendelet betartását szigorúan ellenőrzik, a munkaközvetítési előírások megszegését komoly anyagi szankciókkal sújtják. A rendelet önmagában természetesen nem oldja meg Budapest munkaerőgondjait, jó eszköze lehet viszont az indokolatlan mérvű vándorlás mérséklésének. Megszűnt az elvándorlás Vas megyéből A régi vasi népi foglalkozások reneszánszukat élik. Ikervárott, a háziipari szövetkezet 200 éves helyi hagyományokat ápolva milliós tételekben állít elő fűzvesszőből fonott termékeket. Magyarszombatfán, az ősi fazekas faluban az ősrégi anyagból immár gyár termeli a kerámiatárgyakat. Ezenkívül több téesz is foglalkozik cserépgyártással. Ják, műemlék templomán kívül a gelencsérek munkájáról is ismert volt a környéken. Most a helyi termelőszövetkezet melléküzemága folytatja a régi mesterséget. A demográfusok felmérései szerint megszűnt az elvándorlás Vas megyéből. A magyarázat: az elmúlt tíz évben csaknem kétmilliárd forint ipari beruházás valósult meg Vasban. Főleg nagyszámú munkaerőt foglalkoztató könynyűipari üzemek létesültek. A foglalkoztatottak száma több mint megkétszereződött, már eléri a 43 ezret. Masar Nemzet Fock Jenő fogadta Miloslav Hruskovicot Fock Jenő, a kormány elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Miloslav Hruskovicot, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnökét, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki kormányküldöttség élén az együttműködési vegyes bizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke, Vince József, hazánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Mély kráterek között halad előre a holdjáró A Lunohod–1 szovjet automata holdjármű magyar idő szerint szerdán hajnali 3 óra 30 percig tartó újabb hatórás útja során 553 métert tett meg. Ezzel a holdfelszín általa „bejárt” szakaszának hossza 2930 méterre nőtt. Kezdetben az önjáró berendezés igen sima terepen haladt, majd olyan területre ért, amelyet 3—30 méter átmérőjű kráterek tarkítottak. A Lunohod ezt a szakaszt is sikeresen küzdötte le. Megállása után telepanoráma felvételeket készített. A fedélzeti berendezések és a tudományos műszerek normálisan működtek. A január 13—15-ig terjedő időszakban tudományos méréseket végeznek a holdjármű segítségével. Elutazott a VDK kormányküldöttsége Szerda délelőtt elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amely a magyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság első ülésszaka és a két ország közötti segély- és hitelnyújtási megállapodás aláírása alkalmából tartózkodott hazánkban. A delegációt Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnök-helyettese vezette. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Kardos János vezérőrnagy. Ott volt Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete és Le Huy Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Varsóba tovább utazó vietnami küldöttség búcsúztatásánál jelen volt Tadeusz Hanuszek, Lengyelország budapesti nagykövete is. Kooperációs tervek tizenegy ágazatban Fejlődnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok A Külkereskedelmi Minisztériumban most összesített előzetes adatok szerint a magyar —finn áruforgalom értéke tavaly első ízben haladta meg a 20 millió dollárt. A korábbi években tapasztalt forgalomingadozás után 1969-ben és 1970-ben az áruszállítások fellendültek. A magyar vállalatok tavaly 10 millió dollár értékű árut exportáltak Finnországba és onnan 10,3 millió dollár értékűt vásároltak. Magyarország és Finnország kereskedelmi kapcsolatai nagy múltra tekintenek vissza; az első magyar—finn kereskedelmi—hajózási szerződést még 1925-ben kötötték, a háború után pedig az 1948-ban aláírt szerződés jelölte meg a két ország közötti kereskedelem alapelveit. A most érvényben levő, öt évre szóló árucsereforgalmi megállapodást 1968- ban írták alá Budapesten, s ez a szerződés a korábbinál előnyösebb feltételeket teremtett a kölcsönös áruszállításokhoz, a szélesebb körű gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. 1969-ben külön vegyes bizottság alakult, amelynek feladata, hogy a két kormánynak javaslatokat dolgozzon ki a kooperáció kibontakoztatására, és az esetlegesen felmerülő nehézségek elhárítására. A múlt év júliusában tartották Budapesten az első vegyes bizottsági ülést, s ekkor határozták meg a kooperációkhoz legkedvezőbb feltételeket nyújtó gazdasági ágakat és formákat. Tizenegy ágazatban javasoltak együttműködést. A magyar partnerek szerint célszerűnek látszik a kooperáció kialakítása — többek között — kábelgyártó berendezések, a laboratóriumi műszerek, a gépjárműalkatrészek, a személyfelvonók előállításában és értékesítésében, valamint a híradástechnikai iparban. A finn partnerek a papírgyártó berendezések, az élelmiszeripari csomagolóanyagok és más termékek gyártásában ajánlottak kooperációkat. Jelenleg tíz finn cég ajánlatait tanulmányozzák a kooperációban érdekelt magyar vállalatok. Az utóbbi időben a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében több magyar vállalat új exportcikkekkel jelentkezett a finn piacon, öt éve két magyar vállalat tart fenn önálló kereskedelmi irodát Finnországban, az egyik a Hungarofructé, a másik az Egyesült Izzót képviseli. A közeljövőben kezdi meg működését stockholmi székhellyel a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat skandináv irodája, amelynek tevékenységi köre — elsősorban importjelleggel — Finnországra is kiterjed. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lukács Józsefnek, a Világosság című folyóirat főszerkesztőjének eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Móna Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Vb-ülés Napirenden a Belváros rendezése Szerdán tartotta idei első ülését az V. kerületi tanács végrehajtó bizottsága A napirenden a Belváros 1971. évi rendezési terve szerepelt. Bejelentették, hogy elkészült a belvárosi rekonstrukciós területhez kapcsolódó üzletsorok beruházási programja, amelynek megvalósításához várhatóan jövőre látnak hozzá. A kerület rendezése során több régi, elavult épületet szanálnak. Jó néhány új, modern irodaház is helyet kap a kerületben. A főváros közlekedésében jelentős helyet foglal el a Belváros. A metró építésével kapcsolatban elmondták, hogy az idén a kerületben nagyarányú földmunkák kezdődnek. A metró észak—déli vonalának építése során hozzálátnak a Kálvin téri állomás, s várhatóan még a Felszabadulás téri állomás kialakításához. Az alagút építéséhez — a tervek szerint — jövő év második felében látnak hozzá. Ebben az esztendőben jelentősen továbbfejlesztik a kerület közműhálózatát Az út- és járdaépítési program szerint az idén összesen hét utcában újítják fel a hepehupás, megtöredezett úttesteket, járdákat. A tanács több millió forintot költ a kerület közvilágításának korszerűsítésére is. Az ülésen bejelentették, hogy tavaszra elkészül a Március 15. téri park rendezése, valamint a Veres Pálné utcai játszótér. Rendezvénysorozat, új városközpont Győr a 700 éves jubileumra készül Győr az idénn ünnepli "Várossá nyilvánításának 700. évfordulóját A jubileumi ünnepségsorozatot a tervek szerint három szakaszban bonyolítják le. A március 28-ig tartó első szakasz kiemelkedő eseménye lesz a január 17-i díszünnepség, amelyet Bartók Béla utolsó győri hangversenyének emlékezetére rendeznek. Ebből az alkalomból dr. Ortutay Gyula akadémikus tart előadást Bartók Béla munkásságáról, az utolsó hangverseny színhelyén, a Kisfaludy Színházban pedig emléktáblát lepleznek le. A felső fokú tanítóképző intézetben hangversenyre kerül sor, amelyen közreműködik Bartókné Pásztory Ditta és Comensoli Mária is. Januárban a győri nyári művésztelep lakóinak alkotásaiból nyílik kiállítás a győri Műcsarnokban. Máris nagy az érdeklődés a Kisfaludy Színház februári bemutatója iránt, amikor is Racine háromszáz évvel ezelőtt írt „Berenice” című drámája kerül színre, Egri István rendezésében. A darab díszleteit a magyar származású Viktor Vasarely tervezi. Márciusban a fővárosban rendezendő „Győri napok” keretében a Kossuth Klubban és a természettudományi stúdióban tudományos ülésszakot és műsoros estet tartanak. Az ünnepségsorozat második szakasza március 28-án, Győr felszabadulásának évfordulóján kezdődik ünnepi tanácsüléssel. Itt felolvassák a Győrt várossá nyilvánító, 1271-ben kelt királyi oklevelet és átadják a „Pro urbe” emlékérmet azoknak, akik az elmúlt években a város kulturális, gazdasági fejlődése érdekében a legtöbbet tették. Ezen a napon várostörténeti kiállítás is nyílik a Xantus János Múzeumban. Az esti zenei rendezvényen hangzik el első ízben Halmos László zeneszerző „Óda Győrhöz” című oratóriuma. Áprilisban, a magyar nyelv hete alkalmából, a nyelvtudományok legjelentősebb hazai művelői üléseznek a győri Technika Házában. A hagyományokhoz híven az idén is Győrött rendezik meg a „Szép magyar beszéd” országos döntőjét. Júniusban tartják meg az országos amatőr filmfesztivált és a második országos zenei nevelési konferenciát. Júliusban a víziszínpadon és a szabadtéri színpadon különféle zenei rendezvényekre kerül sor. A harmadik szakasz augusztus huszadikán kezdődik, amikor felavatják a 700 éves jubileum tiszteletére állított emlékművet és átadják az új városközpontot. A novemberig tartó ünnepségsorozatban Győrött több mint száz rendezvényre kerül sor a gazdag sportműsoron kívül. a Holdporból atiszeptikum? ötszáz tudós részvételével folytatja munkáját a texasi Houstonban a II. holdkutatási tudományos értekezlet. A keddi napon hangzott el Gerald Taylor amerikai biológus előadása. A tudós az Apollo-űrhajók által hozott holdpor biológiai tulajdonságait elemezte. Taylor szerint a holdpor felhasználható lehet arra, hogy minden eddiginél nagyobb hatású antiszeptikumot készítsenek belőle, amely eredményes lesz a „legproblematikusabb” földi baktériumok ellen is. A holdpor e tulajdonságát véletlenül fedezték fel. A tudósok a holdport proteinnel keverték össze, és tíz napig „érni” hagyták, azzal a céllal, hogy felélesszék az esetleg benne található mikroorganizmusokat. Ez nem sikerült ugyan, viszont a keveréktől a további kísérletek tanúsága szerint órák alatt elpusztultak a legkülönfélébb baktériumfajták — mondotta Taylor. Kedden az Apollo—14 űrhajósai egyhetes főpróbát kezdtek, a következő hetet Alan Shepard, Edgard Mitchell és Stuart Rossa szimulátorokban tölti, készülődve az Apollo— 14 űrhajó január 31-i indulására. Mennyi lesz a nyereségrészesedés? Négy tárta prognózisa A vállalatoknál megkezdődött a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mérlegbeszámolók, amelyek számot adnak a munka eredményeiről, a jövedelmekről, s nem utolsósorban az is eldől, hogy mennyi év végi részesedést oszthatnak a dolgozóknak. Előreláthatólag március végén, április elején kezdődik meg a részesedés szétosztása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok állnak rendelkezésre. Az előrejelzések alapján négy ipari minisztériumban adtak tájékoztatót a várható év végi részesedésről. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai hatékonyabban, jövedelmezőbben gazdálkodtak 1970-ben, mint a korábbi években. A gépipar részesedési alapja mintegy 20, a kohászaté pedig a számítások szerint 10 százalékkal magasabb, mint 1969-ben. Az évközbeni nagyobb mérvű béremelés az év végi részesedés némi csökkenésével jár, így is azonban a tavalyit erősen megközelítő összeget osztanak ki. A gépiparban körülbelül 10, a kohászatban mintegy 12 napi bérnek megfelelő átlagos év végi részesedéssel lehet számolni. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok nyeresége előzetes számítások szerint az 1969. évi visszaesés után 1970-ben csaknem 20 százalékkal nőtt. A siker fő forrása, hogy a termelést öt százalékkal növelték, mégpedig oly módon, hogy időközben a munkáslétszám egy százalékkal csökkent, vagyis a termelékenység lényegesen javult. Év végi részesedésként átlagosan 18—19 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki, az átlagot azonban túlhaladja a rövidáru-, a nyomda-, a kötszövő- és a ruhaipar. Elmarad viszont az átlagtól a pamut-, a len-, a kenderipar, mert itt — főként munkaerőhiány miatt — a termelés az előző évihez képest csökkent. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó trösztök és vállalatok árbevételi előzetes adatok szerint mintegy hatmilliárd forinttal haladta túl az 1969. évit. Elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi, valamint a gabonafeldolgozóipar értékesített jóval több árut, mint az előző évben. Mindössze három szakma — a konzerv-, a cukor- és a likőripar — árbevétele maradt el az előző évitől. Maga a nyereség azonban összességében az előző évihez hasonló, vagy annál valamivel alacsonyabb. Az év végi nyereségrészesedés az élelmiszeriparban várhatóan átlagosan néhány nappal kevesebb lesz, mint az előző évben. Ezt a csökkenést az egyéni jövedelmeknél részben pótolta a tavaly végrehajtott, az előző évinél nagyobb mértékű bérfejlesztés. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai a termelést — a tervnek megfelelően — hét százalékkal növelték 1970-ben. A nyereség azonban nincs arányban a bevételek emelkedésével, mert az anyag- és fuvarköltségek növekedése „elvitte” a haszon egy részét A vállalatok a lehetőségekkel bátran élve, a nyereségrészesedés terhére már évközben növelték a dolgozók keresetét A bérek évközbeni javítása miatt mintegy tíz százalékkal kevesebb lesz ugyan a felosztható év végi részesedés, a múlt évi öszszes személyi jövedelem növekedése azonban túlhaladja a négy százalékot