Magyar Nemzet, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
8verda, 1971. december 1.) A szocialista rendszer döntő győzelme Csehszlovákiában A hosszú választási periódus után öt évre új tisztségviselőket választottak a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésbe, a nemzeti tanácsok és a területi tanácsok élére. Mint ahogy Alois Hidra, a Nemzeti Front központi választási bizottságának elnöke a bizottság ülésén értékelte a november 26—27-én megtartott általános választások eredményét, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 10 millió 253 796 szavazásra jogosult polgára közül 10 millió 197 234-en éltek állampolgári jogukkal, vagyis a választók 99,45 százaléka. A választások részeredményeiből kitűnik, hogy a Szövetségi Gyűlés, a csehszlovák parlament két kamarájának jelöltjei elnyerték a választók bizalmát; a Szövetségi Gyűlés népi kamarájának jelöltjeire 10 millió 153 572-en adták le szavazatukat, ez 99,81 százalékos választási eredményt jelent, a nemzeti kamarába jelölt képviselőkre 10 millió 144 464-en, az állampolgárok 99,77 százaléka szavazott. Nagyfokú aktivitás A föderáció nemzeti parlamentjeibe szintén magas százalékkal nyerték el tisztségüket a képviselők. A Cseh Nemzeti Tanács képviselőjelöltjeire 7 millió 172 046 választó szavazott, a Cseh Köztársaság képviselőtestületének tagjait így az érvényes szavazatok 99,78 százalékával választották meg. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjelöltjeit 2 millió 983 603 választó támogatta az érvényes szavazatok 99,94 százalékával. A parlamenti képviselők mellett szavazással kaptak megbízatást a megyei, járási, városi, valamint a helyi nemzeti bizottságok, a tanácsok tisztségviselői is. A Nemzeti Front jelöltjeit Csehszlovákia egész területén ezekre a tisztségekre is a szavazatok több mint 99 százalékával választották meg. A központi választási bizottságnak a választásokról tett jelentése hangsúlyozza, hogy a Szövetségi Gyűlés és a köztársasági képviselőtestületek tagjai országosan elnyerték a választók bizalmát, megkapták a megválasztásukhoz szükséges szavazatokat. Az eredményeket értékelve, figyelemre méltó a nagy számú részvétel, a magas szavazati arány és az a kedvező légkör, amelyben a választások lefolytak. A Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusának szellemében megrendezett választásokat — mint ahogy az előkészületeket is —, az állampolgárok nagy fokú aktivitása jellemezte. Az egységes részvétel, amely a választási ereményekből kitűnik, egyben állásfoglalás is a párt és a csehszlovák kormány törekvései mellett. Meggyőző bizonyítéka annak, hogy Csehszlovákia lakossága túlnyomó többségében egyetért a Csehszlovák Kommunista Párt politikájával és támogatja azt. A CSKP politikájának helyeslése A testvérlapok kommentátorai is elsődlegesen ezt a mozzanatot emelik ki a csehszlovák választások értékelésekor. A Pravda hírmagyarázója a csehszlovák választásokról szólva hangsúlyozza: „Az eredmények a legjobb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a cseh és a szlovák nép bízik a kommunista pártban, helyesli annak bel- és külpolitikáját. Teljes mértékben meghiúsultak a nyugati reakciónak a csehszlovákiai szocialistaellenes elemek aknamunkájába vetett reményei. A csehszlovák nép bizonyította, hogy szorosan felzárkózott a Csehszlovák Kommunista Párt mögött. Amikor a Nemzeti Front jelöltjeire adta szavazatát, a szocializmusra, a Szovjetunióval és más testvéri országokkal való barátság és együttműködés sokoldalú megerősítésére és fejlesztésére szavazott.” A Csehszlovák Nemzeti Front választási győzelmének bejelentése után Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front központi bizottsága felhívást intézett az ország népéhez. A felhívásban méltatták a cseh és szlovák nemzetnek és a magyar, német, lengyel, ukrán nemzetiségnek a párt és a Nemzeti Front politikája melletti egységes kiállását, s egyben köszönetet mondtak valamennyi kommunistának és pártonkívülinek az ország új szellemű vezetésébe vetett bizalmáért. A felhívás ennek értelmében emeli ki: „A választási győzelem az egész dolgozó nép, a szocialista rendszer győzelme.’’ Megalakulnak a választott testületek Sikerrel zárult a választások előkészülete és a szavazások mozgalmas periódusa. Az elkövetkező napokban országszerte megtartják alakuló ülésüket az új vagy megerősített testületek, s Ludvik Svoboda köztársasági elnök az alkotmányos előírásoknak megfelelően 1971. december 8-ra összehívta a csehszlovák Szövetségi Gyűlést, a föderatív parlamentet. A törvényhozás demokratizmusát biztosító kétkamarás parlamentben először foglalnak helyet a cseh és szlovák nemzet — a népi kamarában arányosan, a nemzetek kamarájában egyenlően — választott képviselők. A föderatív parlament 350 képviselője december 8-án, 9-én tartja meg ünnepélyes alakuló ülését, s azután mutatkozik be az új kormány. Az új választási periódus egybeesik a párt kongresszusi szakaszával és a csehszlovák gazdasági tervidőszakkal. Ez azt is jelzi, hogy az elkövetkezendő öt évben az állampolgárok bizalmát most elnyert képviselőknek törvényhozó munkájukkal kell bizonyítaniuk, hogy a választási előkészületek során felvázolt tervek megalapozottak és megvalósíthatók, képességeik révén pedig személyükben is rátermettek a párt kijelölt irányvonalának megfelelően lezárni a konszolidáció időszakát. Az eddigi gazdasági és szociális intézkedések — amelyek már ennek értelmében valósultak meg — elnyerték az állampolgárok tetszését. Ez tükröződik a választási eredményekben is, és éppen a nagy választási győzelem fémjelzi azt a bizalmat, amellyel a csehszlovák nép az új alapokra helyezett gazdasági, társadalmi struktúrát támogatja. A külpolitika hírei (Tokió, TASZSZ) Mintegy másfél millió japán munkás és alkalmazott vett részt azokon a tömeggyűléseken és tüntetéseken, amelyet kedden az Okinawáról szóló amerikai —japán megállapodás parlamenti jóváhagyása elleni tiltakozásul tartottak az egész országban. O (Belfast, VP1) Az Észak- Írországban állomásozó brit csapatok szóvivője bejelentette, hogy a térségben levő helikoptereit gépfegyverekkel szereli fel. O (Szanaa, MENA) Abdel Rahman Elhani, a jemeni köztársasági tanács elnöke, december 7-én utazik hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. 100 (Washington, UPI) William Rogers amerikai külügyminiszter szombaton kezdi meg egyhetes európai körútját. A külügyminiszter a hét végét Izlandon tölti, majd innen utazik Franciaországba, Luxemburgba és Belgiumba. Brüsszelben a NATO miniszteri tanácsának ülésén vesz részt. (Varsó, MTI) Varsóban megtartotta országos kongresszusát a „Pax”, a lengyel katolikusok világi szervezete, amely tevékeny elkötelezettséget vállal az ország szocialisti építésében. A kongreszszus ismét Boleslaw Piasecki írót választotta meg a szervezet elnökévé. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. december 1-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek, valamint az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés irányelveinek, és a Központi Bizottság 1972. évi munkatervének megtárgyalását javasolja az ülés napirendjére. Vályi Péter fogadta M. N. Szvesnyikovot Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese kedden fogadta M. N. Szvesnyikovot, a Szovjetunió állami bankja igazgatóságának elnökét, akivel baráti megbeszélést folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az eszmecserén részt vett dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Az MNB elnöke kedden ebédet adott M. N. Szvesnyikov tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Huszár István államtitkár, a KSH elnöke, Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, A. M. Szorokin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, továbbá a bank elnökségének tagjai. llős városok hete Baráti találkozók Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogadta a Hős városok hete alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet delegációt és szívélyes baráti beszélgetést folytatott a vendégekkel A szovjet háborús veteránok bizottságának küldöttsége — amely a Hős városok hete alkalmából érkezett hazánkba — kedden ellátogatott a Magyar Partizán Szövetség székházába. A vendégek F. J. Liszkin nyugalmazott altábornagy vezetésével találkoztak volt magyar partizánokkal, internacionalistákkal, a spanyol nemzetközi brigádok egykori tagjaival és olyanokkal, akik a szovjet hadsereg soraiban harcoltak a fasizmus ellen a második világháború idején, s szívélyes, baráti beszélgetést folytattak velük. A találkozó részvevőit a partizánszövetség országos vezetősége nevében Gábor István alelnök köszöntötte. A Magyar Néphadsereg Központi Klubjába látogatott kedden a szovjet Hős városok hete alkalmából hazánkba érkezett N. M. Mironov altábornagy, s a budapesti helyőrség vezető beosztású munkatársaival találkozott. Magyar Nemzet Magyar—román vízügyi tárgyalások Budapesten kedden befejeződött a magyar—román vízügyi vegyes bizottság második ülésszaka. A tanácskozáson megtárgyalták a folyamatos együttműködés aktuális kérdéseit, majd aláírták a korábbi — 1969. évi — egyezmény végrehajtására kidolgozott árvíz- és belvízvédekezési együttműködés részleteit rendező szabályzatokat. A tárgyalások segítőkész, baráti légkörben folytak. Több üdülési lehetőség 1972-ben Tizenkétmillió forinttal többet költ a SZOT üdültetésre 1972-ben, mint az idén. Jövőre 337 500-an pihenhetnek kedvezményesen, az üdülési költségek 25—30 százalékáért. Az üdülők rekonstrukciójára a következő évben 74 millió forintot fordítanak. Folytatják a galyatetői, a lillafüredi, Balatonlellén a nemzetközi, Mátraházán a Vasutas- és Hévízen a Postás-üdülő rekonstrukcióját. Tizenötezren világot láthatnak, kétezren csere-, négyezren pedig turistaüdültetés keretében juthatnak el Bulgáriába, Csehszlovákiába, az NDK-ba vagy Olaszországba. s A szocialista brigádok 29 milliója Munkaerőgondok a Diósgyőri Gépgyárban Októberben 121 munkás kilépett a Diósgyőri Gépgyárból. Helyettük csak 94 új munkást tudtak felvenni. Kilenc alkalmazott belépett, 34 kilépett. Évek óta kevesebben jönnek, mint ahányan elmennek. Az egész vasiparban lassan, állandóan csökken a munkások száma. A gépesítés, munkaszervezés pedig nem olyan szintű, hogy pótolhatná a munkáskezek hiányát. A feladatok pedig egyre növekednek. Mit tesznek ebben a helyzetben a vállalatok? A szívére ölel akárkit... A Diósgyőri Gépgyár műszaki igazgatója, Hámori Sándor a kérdésre ezt válaszolja: — Hónapról hónapra előírjuk a munkaerő-gazdálkodónak, hogy biztosítsa a szükséges létszámot. Hát persze, hogy a szívére ölel bárkit, nem nagyon latolgatja, mi van az új ember füle mögött. Szakmunkások is jönnek a miskolci, borsodi vállalatoktól. Az átlagosnál több pénzt nem adunk nekik, a munkakönyvből látjuk, vándormadarat fogtunk-e, és milyen kategóriába célszerű besorolni őket. De az átlagosnál kevesebbet kereső szakmunkásoknak érthetően nem tetszik, ha az új ember többet kap. Amíg a munkaerő fogyása meg nem szűnik, mindig így lesz. Októberben 210 dolgozó hiányzott, így kellett teljesítenünk a feladatokat. — így is lehetett teljesíteni. — Olyan helyzetben vagyunk, hogy ha az egyik üzemben nehéz helyzetbe kerülünk, másutt tudunk segíteni. Év végén már ez nem megy, nincs sok válogatási lehetőség, minden terméket szállítani kell Nem lehet csodára várni. A szakszervezeti bizottság kénytelen tudomásul venni a túlórát, habár nem ért vele egyet. — Miért lépnek ki a munkások? — Nem túlságosan vonzó ez a munkahely. Nagyobb a kötöttség, fegyelem, több a munka, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágaiban, kátéeszekben. Sok munkásunkkal találkozunk, amikor ezekben a téeszekben járunk, üzleti ügyben. Alig van olyan északmagyarországi MGTSZ, amelynek ne lenne gépészethez kapcsolódó melléküzemága. Sok fővárosi gyár üzemet épített ezen a vidéken. Mezőkövesdről is kevesebben járnak már Diósgyőrbe, nem kell órákon át utazniuk, amióta a Kismotor- és Gépgyár üzemet épített Mezőkövesden. Hol van már az az idő, amikor a vasgyár munkásai itt éltek a gyár környékén, itt telepedtek le, a Kolónián. A vasgyári munkások túlnyomó részét, törzsgárdáját ezek a vasgyári dinasztiák alkották. Nem is nagyon engedtek mást ide. A kovácsok csak , perecesieket, diósgyőrieket fogadtak be. Most senki sem akar kovács és öntő lenni. Ez a gyárhoz kapcsolódó világ megszűnt. A kovácsok és öntők nem tartják többé fontosnak, hogy a gyerekük is kovács és öntő legyen. Nincs nagy becsülete... Barócsi Béla, a vállalati szakszervezeti bizottság termelési felelőse: — Nincs nagy becsülete a szakmunkának. Nem jut eléggé kifejezésre, hogy a fizikai munka mindennek az alapja. A szakmunkástanuló iskolába azok a falusi fiatalok jönnek, akiknek nincs már lehetőségük. Körülbelül 1700 féle gyártmányunk van, egyedi gyártás folyik nálunk. A végzett szakmunkástanulók gyenge felkészültséggel jönnek, 50—60 százalékos teljesítményt érnek el. Kovácsnak meg azért sem akarnak menni, mert a kovácsolás nehéz fizikai munka. Vásároltunk korszerű gépeket, manipulátorokat is, gáztüzelésre állítottuk a fűtést, a levegő tisztább lett, a kapacitás a kétszeresére növekedett, de nem tudjuk kihasználni, mert nincs elég kovács. Kétszáz kellene a mostani kétszáz mellé. Ha egy kovács jön, az kincs, több fizetést kap, akkor is, ha ez feszültséget okoz. — Mit tart a legfontosabb feladatnak? — A vállalatok belső mechanizmusának reformját. A népgazdasági szintű reformokat ez általában nem követte mindenütt, vagy nem a kellő mértékben. A mi vállalatunknál még nem értek meg a feltételek például az önállóan gazdálkodó egységek kialakításához, pedig ez a jövő útja. Most az a dolgunk, hogy megtartsuk embereinket és feltárjuk tartalékainkat. Az elveszett idő Műszaki igazgató: — Méréseink szerint az energia felhasználása az egyik napon reggel fél nyolckor volt a legnagyobb, a másik nap tíz óra körül. A nap többi részében az energia felhasználása meg sem közelíti ezeket a csúcsokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyár csúcsteljesítményéhez is megvolt a gép, a létszám, az energia, de nincs mindig kihasználva. A „kiesett idő” egy részét meg lehet „fogni”. Korábban mindenki akkor reggelizett, amikor akart. Most csak a két csöngetés közötti negyedórában lehet. Ez javított valamit a helyzeten. Az a baj, hogy az „elveszett idő” megfogása nem látványos, kellemes, nem humánusnak tűnő cselekedet. Senki sem akar vállalkozni rá. Pedig a munkatempó nem olyan feszített nálunk, hogy a dolgozók rendkívülien megerőltetnék magukat. Svédországi gépkocsigyártó vállalatoknál jártam. Ott folyamatosan dolgoznak, ha nem is nagyobb ütemben, mint mi. Ez a folyamatosság hiányzik nálunk. Divatos mostanában az anyagellátás nehézségeire hivatkozni. De ha biztosítjuk az anyagot, akkor sem folyamatos a termelés. Amíg ez az indok menthet valakit, nem is keresnek más okot. Szakszervezeti titkár: — Ha mérni lehetne minden munkás egész napos teljesítményét, kiderülne, hogy néha erőn felüli munkára kényszerülnek. Néha 12 óráznak, hát hogyan lehetne szólni akkor, amikor pihennek, honnan vehetnénk ehhez az erkölcsi erőt? Munkaszervezési, anyagellátási okokra, programváltozásokra is viszszavezethető a „szekrényidő”: akkorra tartalékolják a munkások, amikor nincs munka. Akkor „hajtanak”, ha van munka. Ahol a munkafeladat állandóan adott, ott nincs „szekrényidő”. A teljes termelés normaóra-szükséglete az idén is jelentősen csökkent, vagyis termelékenységgel növeljük a termelést, valószínűleg ez is szűkíti a „szekrényidőt”. Az is lehetséges, nem a több munkával, hanem az újításokkal emelhetjük a termelékenységet. Hol a tartalék? — Hol látnak még tartalékot? Műszaki igazgató: — Az lenne jó, ha a többi munkás is megközelítően olyan fegyelmezett lenne, mint a szocialista brigádok tagjai. A brigádtagok egymástól fegyelmet követenek, ma a mozgalom egyik legfőbb eredménye. De még ők sem érték el a legmagasabb szintet, ezt mutatják az időkiesések is. Annyi bizonyos, ez az „út” rendelkezésre áll, önmagában persze nem old meg mindent. Fegyelmezésre és egyéb intézkedésekre is szükség van. Fogadóóráimon a panaszkodók 80 százaléka pénzt kér. Csak tíz százalékuk indokolja kérését munkával. A többiek szociális okokra hivatkoznak, különösen nyugdíj előtt. Az emberek fejében a többletpénz nem a munkához kapcsolódik. Ez társadalmi tünet. A törzsgárda tagok aranygyűrűt, láncot szeretnének, azt mondják, nem dolgozunk rosszabbul, mint a csepeliek, lám, ott még víkendjenket is adnak a törzsgardatagoknak! A csepeli példa vihart kavart a vállalatoknál. A népgazdaság nincsen olyan helyzetben, hogy e példát széles körben lehetne terjeszteni. Mi nem adtunk aranygyűrűt senkinek, de meddig tudunk ellenállni ? Szakszervezeti titkár: — A napokban a szocialista brigádvezetők tanácskozásán is elhangzott, hogy a szocialista brigádmozgalomban még nagyon sok a feltáratlan tartalék. A brigádvezetők el is mondták, hol van szerintük a tartalék: a gazdasági vezetők támaszkodjanak jobban a brigádmozgalomra. Tavaly 29 és fél millió forint megtakarítást hoztak a szocialista brigádok újításai. Mégis, csökkent az újítások száma, az átfutási idő, érdektelenség, elutasítás is jócskán, előfordul. A brigádvezetők szerint a jövőben a termelési feladatokat, gondokat is a kollektívára támaszkodva oldják meg a vezetők, ne egyedül. Ezzel párosuljon az anyagi ösztönzés is. „Gyertek, ebben segítsetek” — mondhatnák a gazdasági vezetők. Most csak egyeseknek mondják. Néha a brigád nem tud róla, hogy egyikük ilyenfajta munkát végez és célprémiumot kap érte. A vállalat egyedül a kitüntetésekben látja a szocialista brigádok jutalmazásának módját. A kezdeményezés Szakmai körökben a Diósgyőri Gépgyár kezdeményezéseként tartják számon azt a módot, ahogyan a fiatal szaszmunkásokat igyekeznek megtartani: egy évig több fizetést kapnak, mint amennyi a teljesítményük. Szakszervezeti titkár: — A felszabadult szakmunkástanulók 400—600 forintot keresnek, kicsi a teljesítményük. De szükség van rájuk. Akik 50 százalékos teljesítményt érnek el, 70 százalékért kapnak pénzt, ha 80 százalékot teljesítenek, százszázalékos bért fizetünk. Prémium formájában adjuk a többletet, így ösztönözzük őket, hogy maguk is mindig magasabbra emeljék a mércét. Hétszáz szocialista brigádunk az idén 718 fiatalt segített. Néhány brigádba befogadtak egy-két fiatalt A brigádtagok egy ideig többet dolgoznak, később már elvárják az újaktól, hogy utolérjék őket. Ötszáz fiatalt kérdeztek meg a gépgyárban, mi a véleményük a munkakörülményekről? A válaszok azt bizonyítják, még mindig akad tennivaló. Arra a kérdésre, hogy becsületes munkával képesek-e a normát teljesíteni, a megkérdezettek 44 százaléka válaszolt igennel. A fiatalok hasznos javaslatait a véleménynyilvánítók 25 százaléka szerint elfogadják, 49,8 százaléka szerint kismértékben fogadják el, 16,7 százaléka szerint nem fogadják el Mennyi még a vállalati tartalék? Erzsébet