Magyar Nemzet, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
14 Magra-Nemzet J&tzJUjW SieisziaáKry / A Petőfi-évfordulóra készülve Petőfi Sándor születésének közelgő 150. évfordulója megmozgatta a magyar kultúra műhelyeit és hatványozottan fordította a társadalom figyelmét a költőre, a forradalmárra, a kora előtt járó lángelmére. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a magyar irodalomnak nincs még egy olyan alakja, akinek élete, cselekedetei minden apró mozzanatát olyan kíváncsian és kitartóan kutatta volna az utókor, mint éppen Petőfiét. De ez érthető is. Nagy időknek nem csak nagy tanúja, hanem előkészítője, szellemi fegyverzeteinek kovácsa, az események részese, vezére és életét áldozó mártírja volt. Az ő vonásait kutatva, nemcsak a kivételes tehetségű költő arcképét igyekszünk megalkotni, hanem művelődési és politikai-történeti múltunk, haladó hagyományaink gazdagításán is munkálkodunk. Ez a törekvésünk nemcsak múltismeretünk fehér foltjainak eltüntetését szolgálja, de szolgálja a ma jobb megértését is, azáltal, hogy a haladó erők küzdelmének folyamatosságát igyekszik ábrázolni. Országos méretű az a szervezőmunka, ami a méltó megünneplés előkészítéseként megindult a Petőfi Emlékbizottság megalakulásával. Az Országos Levéltár is kikérte részét a feladatokból, hogy sajátos eszközeivel hozzájáruljon az évforduló tartalmas, nemcsak emlékező, de mindannyiunkat gazdagító megünnepléséhez. Az őrizetében levő történelmi anyagban feltárta a Petőfitől származó, ▼agy reá vonatkozó iratokat. A közel 120, rövid tartalmi kivonattal, a lelőhely megjelölésével ellátott lista időrendben adja a költő pályájának azokat az állomásait, amelyeket a fent maradt iratok regisztrálnak. Ez az időrend 53 évet fog át — 1846-tól 1899-ig — s így az adatok az élő Petőfi és a halhatatlan költő életéről, munkájáról, politikai tevékenységéről számolnak be, egyben, megrajzolva azt a társadalmi hátteret, amelyben a költő dolgozott. A Pesti-, az Ellenzéki-, majd Radikális-kör pénztárnaplóiban, ülés jegyzőkönyveiben mindenütt megtaláljuk Petőfi nevét. A Népelem című lapban a költő cikkét olvashatjuk, amelyben az Egyenlőségi Társulat nevében, fegyverre szólít Jelachich ellen. Kevesen tudják, hogy Petőfi indítványozta, hogy a Hatvani utcát Szabadsajtó utcának, az egyetem előtti teret Március 15. térnek, a Városház teret pedig Szabadság térnek nevezzék el. És a magánlevelek, bennük a márciusi események fogadtatásának minden árnyalata. Kovács Lajos így ír Széchényinek: „E forradalom legnagyobbszerű jelleme... Vasváry ... másik Petőfi.” Ugyanakkor Kapczy Tamás arról ír, hogy Petőfi, és Irinyi „megtámadta” a Landerernyomdát és „erőszakkal” nyomtatta ki a Tizenkét Pontot. Báró Kemény Dénes úgy látja, hogy két hatalom van, a kinevezett miniszterek és a diaeta, „a másik Pesten a közbátorsági bizottmány, melynek ... befolyásosabb tagjai Petőfi, Irinyi stb...”. A bosszúért lihegő császári önkény „pártütőnek” nevezi Petőfi Sándort és javait lefoglalja. A záralávételkor készült leltárból értesülhetünk arról, hogy a költő könyvtára milyen könyveket, kottákat, képeket foglalt magába. A közvélemény előtt nem ismert, de a leltár egyértelműen bizonyítja, hogy Petőfi nagy érdeklődést tanúsított a zene iránt, s mintegy 200 darabos, különböző szerzők műveit tartalmazó kottagyűjteménye volt. Ugyancsak a leltár tanúsága szerint szerette a képeket, elsősorban a metszeteket. 32 különböző képet sorol fel a záralávételt végző. A könyvtár hű képét adja Petőfi érdeklődésének, a könyvek elárulják, hogy gazdájuk kitől tanult, ki lehetett hatással reá. Mindezek az adatok nem ismeretlenek az irodalomtörténészek előtt, munkáikban hivatkoznak rájuk, felhasználják, mint ahogyan a történetírók is. Az Országos Levéltárban elkészült lajstrom jelentősége tehát nem az, hogy új, eddig ismeretlen adatokról ad számot, ami lényegesen kiegészítené, vagy módosítaná Petőfiről való eddigi képünket, sokkal inkább az, hogy a nagy anyagban szétszórtan jelentkező adatokat, most egybefogva, a történések sorrendjében adja. Más levéltárak is hasonló feltáró és lajstromozó munkát végeznek saját anyagukban. Felettes szervünk, a Levéltári Igazgatóság ezeket al isMegmarad a dömösi megállóhely, olvastuk örömmel a Magyar Nemzetben (1972. január 23.). A szükségesnek tartott műszaki munkák után, az 1973. évi új menetrend életbe lépésétől kezdődően ismét megállnak itt a vonatok. Igaz, hogy csak korlátozottan, a munkába járók részére reggel és este egy-egy, szombat—vasárnaponként pedig a turistáknak megfelelő időben egy-két vonat Reméljük, hogy ez elegendő lesz. Bár van olyan vélemény, hogy a dolgozók nem egyidőben indulnak munkahelyeikre és nem is egyidőben érkeznek onnan. De túlmenően az elsőrendű gyakorlati szempontokon, egyéb érvek is örvendetessé teszik a dömösi állomás fenntartását. Például az is, hogy Dömös gazdag történelmi múltú település, melynek felkeresését a vasútállomás megszüntetése megnehezítené. Árpád-kori történelmünknek egyik nevezetes helye. 1107-ben alapított prépostságának feltárásával folyamatosan foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. Országos események színhelye volt egykor. És ki tudja, mit rejteget még a Dobogókő alatti völgyekkel, szakadékokkal szabdalt erdőség, és benne az Árpádvár, a Rámhegy még feltáratlan vidéke. A centenáriumához közeledő hazai turistamozgalom történetének is nevezetes helye Dömös, és a dömösi átkelés vasútállomás. Innen indultak 1888 őszén ama nevezetes útjukra turistamúltunk nagyjai, amelynek eredménye az első maradandó fővárosi turistaegyesület megalakítása volt. Nagy dolog volt ez abban az időben, amikor az ország nagy kiterjedésű magashegységekkel is rendelkezett s csak a magashegymászást tekintették turistaságnak. A turistaegyesület székhelye is fent volt, a Tátra tövében. „Szeptember 22-én, délután 2 órakor dr. Téry Ödön és dr. Barlagi Aladár társaságában vasúton Dömösre mentünk — írja naplójában dr. Thirring Gusztáv — és átkelve csónakon a túlsó fákat egyesíti és így egy időrendi regeszta áll elő, amely, ha teljes nem is lesz — mindig kerülhet elő új adat — mégis, átfogóbb képet ad a Petőfivel kapcsolatos levéltári dokumentumainkról, mint amilyen eddig volt De ezen túlmenően elképzelhető, hogy irodalomtörténészeink a lista birtokában olyan felismerésekhez jutnak, amelyekhez eddig éppen ennek hiányában nem juthattak. Mindenképpen nyereségnek tekinthetjük a lista elkészültét, amely nemcsak Petőfi életének dokumentumait sorakoztatja fel, de az a fáradtságos munka, amellyel elkészítése járt, bizonyítja a levéltárosok tiszteletét és szeretetét a költő iránt, aki születésének 150. évfordulóján is a zseni örökifjúságában áll előttünk. Centgraf Károly portra, Dömös falut tekintettük meg.” A több napos túra útvonala az akkor még szinte teljesen ismeretlen Dobogókőre s onnan Pilisszentkeresztre vezetett. Az itteni Klastromkertben, a sok százados romok romantikus környezetében találkoztak a helyi vezetőkkel. A táj szépségétől elbűvölve, itt határozták el közösen, hogy a Pilis és a Budai-hegység szép vidékét be kell kapcsolni a turistaforgalomba, és megfelelően feltárva, turistaberendezésekkel ellátva, a fővárosi közönség kirándulóterületévé kell fejleszteni. Az elhatározást tett követte: még ugyanazon év decemberében meg is alakult a Magyarországi Kárpát Egyesület budapesti osztálya, a későbbi Magyar Turista Egyesület; a január 5-én tartott első választmányi ülésen pedig egy turistafolyóirat kiadását is elhatározták és február közepén már meg is jelent a Turisták Lapja első száma. Innen, a dömösi vasútállomásból indult az első főváros környéki turistaház felavatására 1898. június 5-én a nagy számú ünneplő közönség. Eötvös Loránddal, világhírű tudósunkkal, a turistaegyesület központi elnökével az élén, akiről nem mindenki tudja, hogy kiváló magashegymászó is volt. „Még néhány percz — írja az egyesület lelkes, fiatal titkára — és a vonat sisteregve állott meg a dömösi hajtásban. — Ebben a pillanatban eldördültek a dömösi parton elhelyezett mozsarak, melyre tompján, mintegy visszhangként feleltek a dobogókői "•ütegek*'.” A kis faház, amit akkor felavattak, ma is ott áll a Dobogókőn, és állni fog továbbra is, mert sporttörténeti jellegénél fogva, a turistatársadalom kérésére, védetté nyilvánította az Országos Műemléki Felügyelőség. Tervezik múzeummá való átállítását. A faházat követte 1906-ban a nagyobb befogadóképességű kőépület. És egyre növekszik a Dobogókő látogatottsága Szinte turista zarándokhellyé vált. A dömösi átkelés nem csupán vasútállomás. Turistatörténetünknek is egyik jelentős állomása. .. Pápa Miklós dr. Dömös a turistamozgalomban biztosítási és önsegélyző csoport MINDEN A tükör Meglátni, megszeretni és megvenni egy pillanat műve volt. Képzeljenek el egy borotválkozótükröt, melynek szélessége tizenöt, magassága húsz centiméter, kerete, egyben borítása hófehér. Használati értékével régi tükröm nem is vetekedhetett. Ez az új még egy méter távolságból sem torzít. A tükrözött kép színe árnyalatnyi pontossággal megegyezik a valódival. S az ára is mindössze 16,30 forint, most is ott díszeleg a hátán. Hát kell ennél jobb, szebb tükör borotválkozás céljaira? Még újítás is található rajta. Meglepő, hogy pihent elmék mire rá nem jönnek. A tükör felakasztására és — ha úgy szükséges — megtámasztására az eddigi drótkeret helyett műanyagot alkalmaztak. Nagyszerű gondolat. Fémmegtakarítás, bonyolult hajlítgatási műveletek helyett alighanem egyszerű préselés. Mindez kevesebb idő, anyag, munkaerő, pénz, csökkenő önköltség. Hogy a műanyag keret minden külső hatás nélkül egy hét alatt kapta magát és eltörött? Semmi az egész. Igaz ugyan, hogy ezután sem felfüggeszteni, sem megtámasztani nem tudom, ezért aztán borotválkozásra is alkalmatlan, de szívesen elküldeném a kitalálójának. Nézegesse magát benne, íme, ilyen egy ötletes, ügyes, leleményes feltaláló. s. l. A világhírű párizsi Diordivatház három munkatársa nemrégiben Pesten járt. Nem ismeretlenek nekünk, mert a Budapesti Nemzetközi Vásáron minden évben részt vesznek. Most egy sereg képpel, rajzzal és sok mondanivalóval érkeztek. Elmondották, hogy Párizsi divattudósítás Pesten, a Dior-ház tervezője, az idei tavaszra és nyárra jól hordható, fiatalos modelleket tervezett. Kedvelt színei: a kék, a piros, a zöld változatai bő és kék bőröv díszíti. A hához piros sapkát és piros cipőt viselt a maileken. AZ INGRUHA egyébként is főszereplője a Dior-kollekciónak. Szoknyája legtöbbször plisszírozott, a felső részt sálszerűen megkötött vagy masnis nyakkendő díszíti. Az ingruhákhoz hosszú blézert tervezett. Szép megoldás a sötétkék-fehér csíkos, selyemjersey ingruha hosszú, kék blézerrel. Az ingruha mellett ismét feltűnik a princessz szabású ruha is. A ruhák hoszsza, mint mondották, „a legjobb”, a térdközépig ér. A PANTALLÓ szintén kedvelt témája Dioróknak. A rajzon egy érdekes ötlet: fehér-kék emprimé mintás overall, fehér könnyű szövet kardigánvonalú kabáttal. De mutattak zöld zsorzsett emprimépantallót is, azonos anyagból készült blúzzal, fehér blézerrel, meg fekete pantallót fehér alapon fekete pettyes sálas blúzzal, fehér flanellblézerrel. A blézeren kívül sok kiskabátot is mutattak, rövidet, éppen csak a derékig érőt, háromnegyedes hosszúságút övvel, no meg judókabátot nemcsak rövidet, hanem ruhahosszúságút is. DIOR-s a fehér. Az egyes színek különféle árnyalatait játékosan összekombinálja, s ugyanígy játszik a mintákkal is. Például, tessék megnézni a rajzon a „Miss Dior” elnevezésű modellt: kék alapon, fehér petytyes könnyű szövet ingruha. A felső része kisebb, plisszírozott szoknyarésze pedig nagyobb pettyes. Kedves és mutatós ötlet. A ruhát fehér pikegallér, nagy, sötétkék masninyakkenkozmetika, 1972: halvány, természetes színű alapozó. Romantikus kikészítés. A szempilla és a szemöldök kihangsúlyozott, a szájrúzs és a körömlakk azonos színű. Legdivatosabb színek a ragyogó cseresznyepiros, a narancspiros, a borvörös s egy különleges bronzos árnyalat. A szájat cakkosra festik. Ez a romantikus i ff. b.) MARC BOHAN. .Vasárnap, 1972. mérete* *. DCE RE SZTREJTVÍ NY Rejtvényünk vízszintes 1. és az 55., valamint a függőleges 74. számú soraiban Anatole France Nobel-díjas francia író (1844—1924) mondását idézzük, az Epikuros kertje című könyvéből. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: MS, RS, NS, UZ). 17. Folyó Kína nyugati részén. Vize a Lop-nor tavat táplálja. 19. A szégyen, restelkedés váltja ki. 29. Ártatlan csókocska. 21. A hegy . . . (bor). 22. A vasúttal ellentétben, a közforgalom lebonyolítására való, közterületként használt területszakasz. 24. Ókori, iráni nyelvet beszélő népcsoport. 25. Rövid. 26. A hússal együtt fogyasztott, kiegészítő étel. 28. A serdülő fiú hangja. 30. Szarvas. 31. Melyik irányba? 32. A görög mitológia alvilági istennője, az éjszakai szellemfalkák terelője. 33. Széchenyi István. 35. Hosszúra nőtt. 37. Idegen elmélet. 38. Nálunk védett madámem. A legnagyobb rigó nagyságú, a legkisebb a verébnél is kisebb. 40. Női név. 42. Perdöntő személyek. 44. Ruharész. 46. Veszprém megyei község. 47. Veszszőből font nagyobb kosár. 48. Bőven ömlő. 49. Ő sem érdemes, (kár róla beszélni). 51. Van esze. 53. Műveltető képző. 54. Egészséges testmozgás. 59. Különféle színekben csillogó féldrágakő. 60. Kártyafigura. 62. A népgazdaság egyik legfontosabb szektora. 64. Egymás után mond. 66. Kapkodva lélegzik. 67. Juhpapa. 68. Ember, főleg férfi (rendszerint lekicsinylő szóhasználatban). 70. Az első szólam. 72. Verssorok összecsengései. 73. Recept. 75. Kupac. 76. Megver, elpáhol valakit, népies kifejezéssel. 79. Felszolgálja az ebédet. 81. Ősi vezér. 82. Mesterkélt és túlzó társadalmi formák között, szinte émelyítően kedveskedik. 84. Becézett férfinév. 85. Az egyik német névelő. 87. Napszak (többes számban). 89. Líbiák. 90. Bolíviai város*, az ország tényleges fővárosa. 91. Jugoszláviai város a Tisza mellett, mai nevén. 93. Olasz férfinév. 95. Képzőművészeti alkotás. 96. Val Rasid. 97. Szokolay Sándor szerezte. 98. A közelmúltban. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: SP, ES, ZI, SA, OK, HÉ, VE, ZB). 1. A kémiai elemeknek a periódusos rendszerben elfoglalt meghatározott helyét jelöli. 2. MÁK. 3. ősszel virágzó dudva vagy félcserje. Egyébként Pest megyei község neve is. 4. Be- vagy átutazási engedély idegen állampolgárok számára. 5. Zománcipari Művek. 6. Rézsútosan, átellenben. 7. Bőven ont. 8. Részekre bont, analizál. 9. Az állatvilág szabója. 10. Nyomozási kellék, szimat. 11. Lopakodva halad. 12. Napszak. 13. Mindkét nevelőnk. 14. Mozdulatlan és néma szereplőkből művésziesen összeállított, rendszerint valamit jelképessen ábrázoló csoport. 15. Lehelyez. 16. Mókus. 18. Csinos, szemnek tetsző. 23. Levegős, széles hely. 25. Kútfajta. 26. Olyan komplex vegyület, amelyben egy fématomból kiinduló kötések fogják össze a vegyület többi részét. 27. Édeskés, hízelgő beszéd jelzője. 29. Olasz származású, amerikai tenorista (Mario). 31. Magyaróvárral egyesített egykori község. 32. Televízió- és rádió műsorszám. 34. Az állatgondozás egyik feladata. 36. Finnország. 38. A mondabeli sóbálvány férje "volt. 39. Német liberális politikus (Walter), a híres rappalói egyezmény egyik szerzője, amiért — és a versailles-i békeszerződés előírásainak teljesítése miatt — nacionalista terroristák meggyilkolták. 41. Ének, névelővel. 43. Recésen, hullámosam egyenetlen felületű, könynyű szövet. 45. Cserje. 47. Tizennégy nap. 50. Kutyával rókára, nyúlra vadászó személy. 52. Töménnyé tesz. 54. Néha csak dobogó kő. 56. Halkan beszél. 57. Kóbor. 58. A tolvaj szülőanyja. 60. Könnyen rászedhető ember. 61. Haranghang. 63. Becézett Richárd. 65. A régész találmánya. 68. Borosüveg. 69. Kitartóan szid. 71 Korszerű. 75.hely, Somogy megyei község. 77. Bács-Kiskun megyei község. 78. Svéd természettudós (1797—1778), a természet leírásával és rendszerezésével szerzet hírnevet. 80. Marx és Engels mellett az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodója. 83. -izmus két állam állandó jellegű kapcsolata. 84. Párizsi pályaudvar. 86. A földgázban előforduló szénhidrogéngáz. 88. Kívül. 90. Régi súlymérték. 91. Patak a Bakonyban 92. Laska közepe. 94. ORE. Valló Ernő Beküldendő a vízszintes 1. és a 55., valamint a függőleges 74. számú sorok megfejtése. Határidő március 22.* A február 27-i számban megjelent keresztrejtvény megfejtése: öntvények között egy csengés — keresi önmagát — Bejárod érte a várost, azt a tegnapi éjszakát. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Dienes Lajos, dr. Gyenes Gáborné, Hollós Attila, Izsó Sándor, Krisztián Frigyesné, Kőszegi Pálné, Máté János, Miskey Alajos, Sefesik Gyuláné, Wiesel Katalin. Vidékiek: Draveczky Júlia, Kaposvár: Gábor Józsefné, Mór: Harsány Gyula, Vác; id. Hegedűs István, Békéscsaba: Kocsár Imre, Csenger: dr. Kőhalmi Gézáné, Szombathely; Németh Erzsébet, Debrecen; Schrepler Sándor, Miskolc; Sipos Piroska, Csenger; Sólyom Ferenc, Debrecen. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán küldjük el. Felhívjuk rejtvényfejtőink figyelmét arra, hogy megfejtésiket kizárólag nyílt levelezőlapon küldjék be, a jövőben csak ezeket a megfejtéseket áll módunkban elfogadni* A MŰVÉSZ HIVATÁSA