Magyar Nemzet, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

Új mérföldkő A mérföldkő — az értel­mező szótár megfogalmazá­sa szerint — olyan állomás, amely a korábbihoz képest nagyobb haladást, lényeges változást jelent. Hétfő este, amikor a városligeti vásár­városban kihunytak a ref­lektorok és befejeződött a Budapesti Nemzetközi Vá­sár, lezárult egy szakasz és egy újabb kezdődik jövőre. A Városliget — a lakosság régi óhajának megfelelően — visszanyeri régi képét, pihenőparkja lesz tízezrek­nek, a rohanó élettempóból kikapcsolódást kereső em­bereknek. Véglegesen Kőbányára költözésével a Budapesti Nemzetközi Vásár — ez is újat jelent — évente két­szer nyitja meg kapuit a kiállítók előtt. Dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter jelentette be, hogy a jövő évtől tavasszal és ősszel rendeznek szakosított nemzetközi vásárt a beruhá­zási javak, illetve a fogyasztá­si cikkek bemutatására. Új vonása volt a vásárnak az is, hogy Kőbányán már sza­kosított nemzetközi kiállí­tásra kerül sor, így a számí­tógépek és irodagépek, a közúti járművek, az elektro­nika, a kőolajipar és a köny­­nyűipari gépgyártás termé­keinek seregszemléjére. Többször elhangzott: so­kan nosztalgiával veszltek búcsút a Városligettől, ahol a nagyon kellemes környe­zet, az árnyas park évtizede­ken át adott otthont a nem­zetközi árubemutatóknak. A lipcsei, a párizsi, a birming­hami patinás vásárok min­tájára, 1906 óta fővárosunk­ban — némi kényszerű meg­szakítással — minden évben rendeztek árumintavásárt és 1925 óta már nemzetközi jelleggel. A Városligettől el­búcsúztak a kiállítók, de már sok intézmény, vállalat a jövőre gondolva, helyet foglalt Kőbányán, ahol a Könnyűipari Szerelő és Épí­tő Vállalat szokatlanul, de dicséretes gyorsasággal épí­tette fel a nagycsarnokot, helyet adva az ipari termé­keknek 5200 négyzetméte­ren. Ismerősök, barátok, kollé­gák többször tették fel egy­másnak a kérdést: — Mi a véleményed a vásárról? Vá­laszok hangzottak, vélemé­nyek cserélődtek. A tárgyi­lagos megállapítások csok­rából néhányat megemlí­tünk. Az a körülmény, hogy az összes kiállítási területnek közel felét a külföldiek vet­ték igénybe, azt bizonyítja, hogy állandóan erősödik a vásár nemzetközi jellege. Töretlenül fokozódik az ér­deklődés hazánk mint ke­reskedelmi partner iránt. Jele ez annak, hogy nép­gazdaságunk tervszerű, di­namikus fejlődése egyre kedvezőbb feltételeket te­remt a nemzetközi gazdasági együttműködés bővítésére. Kedvező tény az is, hogy a tavalyit meghaladó, több mint 1200 hazai kiállító áru­bemutatója keresztmetszet­ben tárta fel a népgazdaság, az ipar, az élelmiszeripar teljesítőképességét és export­kínálatát. Hazánkban a X. pártkong­resszus óta új lendületet vett a műszaki fejlesztés. A figyelmes szemlélő megálla­píthatta, hogy a gyárak, vál­lalatok termékei — a külföl­di licencek és hazai szabadal­mak, újítások felhasználásá­val — jobban képviselik a műszaki-tudományos hala­dást. Iparunk, élelmiszer-gaz­daságunk tízezernél több terméket mutatott be és az újdonságok közül az idén tizenhármat tüntettek ki nagydíjjal. A megoszlás is érdekes. A gépipar hat nagy­díjjal vezet, követi a vegy­ipar, a könnyűipar és az élel­miszer-gazdaság egyenként két kitüntetéssel, majd a fa­gazdaság egy kitüntetéssel. Vásárdíjat is nagy szám­ban osztottak ki és akadt olyan vállalat is, amely a nagydíj mellé két vásárdíjat is kapott — például a Tiszai Vegyi Kombinát —, amely egy év alatt, időt, fáradsá­got, kockázatot nem sajnál­va, lendületes fejlesztési programot hajtott végre és a dinamikusnak minősített vegyiparban az élre tört. Ha­sonló lendületes fejlődésről tett tanúságot a Borsodi Ve­gyi Kombinát, amely nagy­díjat és vásárdíjat visz haza. Sokoldalú segítséget adott a Budapesti Nemzetközi Vá­sár a külgazdasági kapcsola­tok bővítéséhez, a gyártás­szakosítás, a kooperáció szé­lesítéséhez. Jelentős összegű üzletkötésekre került sor, mindenekelőtt a KGST-álla­­mokkal és ezek sorában a Szovjetunióval. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió hatványozottan támogatta a kormányprog­ramban szereplő fő fejlesz­tési feladatok megvalósítá­sát. A központi járműfejlesz­tést, az alumíniumgyártást, az olefin-célfeladatot, a ház­gyárak szállításával a lakás­építés meggyorsítását, az erő- és munkagépek gyártá­sával a mezőgazdasági nagy­üzemek lendületes fejleszté­sét. A Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet árubemutatója a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok további bővíté­si lehetőségeit tárta fel, az üzletkötések, a szállítások kölcsönösen előnyösek mind­két országnak. A békés egymás mellett élés politikájából következik, hogy a kölcsönös érdekek fi­gyelembevételével, a teljes egyenjogúság alapján fej­lesztjük gazdasági kapcsola­tainkat a nem szocialista államokkal, a fejlett ipari országokkal és a fejlődők­kel. Sok nyugati ország cé­gei hozták el fővárosunkba legújabb termékeiket, ame­lyekből vállalataink rendel­tek és jelentős mennyiségű gép, berendezés itt is ma­radt. Bízunk abban, hogy ezeket a termelőberendezé­seket a tulajdonosok hamar munkába állítják, ezzel is gyorsítva a termelést, nö­velve a hatékonyságot. Harminckét ország vonul­tatta fel termékeit az eltelt tíz nap alatt. Egybehangzó volt a kiállítók véleménye: érdemes volt kiállítani Bu­dapesten. Sokan gratuláltak a kül­földiek közül is a vásárt ren­dező HUNGEXPO vezetői­nek. Valóban kitűnően sike­rült minden, még az időjá­rás sem okozott gondot. „Ta­lálkozunk 1974-ben” — ezzel vettek búcsút a kiállítók. A viszontlátásra a jövő esztendőben, Kőbányán. Víg István Gromiko és El Zajjat tanácskozása A kelet-nyugati kapcsolatok a ma kezdődő Brandt-Heath találkozó előterében A külpolitikai helyzet A KELET—NYUGATI KAPCSOLATOK bizonyára kiemelt helyen szerepelnek a keddi nyugatnémet—brit kormányfői tár­gyalások napirendjén. Brandt kancellár és Heath miniszterel­nök az európai kérdéseket Leonyid Brezsnyev múlt heti bonni és a brit kormányfő párizsi látogatása után tekinti át, amiből egyértelműen következik, hogy a tanácskozásokon a nemzet­közi élet legátfogóbb problémáit is megvitatják. Természetesen szó lesz a Közös Piac belső ügyeiről is, mivel Heath a közel­múltban közölte Pompidou elnökkel, egyelőre a pénzügyi kér­désekben a szigetország követi a maga „külön útját”. A Neue Zürcher Zeitung párizsi tudósítója azt írta, hogy a Washing­tonban szorgalmazott atlanti csúcsértekezlet ügyében közele­dett a brit és a francia álláspont. A Themze partján, úgy tűnik, inkább hajlanak a „monstre”-tárgyalások elhalasztására, sem­mint őszi megrendezésére, ahogy a Fehér Házban sürgetik. Márpedig ez megfelel a párizsi felfogásnak, mivel a francia fővárosban kezdettől fogva nem lelkesedtek az ötletért. Két­ségtelen, a bonni tárgyalásokon ezt annak fényében vitatják meg, hogy Nixon és Pompidou még a héten találkozik az izlandi fővárosban. A nyugat-európai csúcstalálkozók leglényegesebb témája mégis a kelet-nyugati viszony, különös tekintettel arra, hogy június második felében­ Leonyid Brezsnyev az Egyesült Álla­mokba látogat. Nyilván nem választható el az eseménytől, hogy a Szovjetszkaja Rosszija cikket közölt a tavalyi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó egyéves évfordulója alkalmából. Mint a lap kifejtette, Brezsnyev és Nixon tárgyalásainak eredményei igazolják, hogy a feszültség enyhítése, a nemzetközi biztonság erősítése, az együttműködés fejlesztése az idő narancsa,­és ezzel kénytelen számolni minden reálisan gondolkodó politikai sze­mélyiség. A moszkvai megállapodások végrehajtása a szovjet ■fél száméra a békeprogram részét alkotja, s a nemzetközi hely­zetben létrejött kedvező változásokat állandósítani kell — írta a lap A TASZSZ számolt be arról, hogy a Chicago Daily News szerkesztőségi cikkben üdvözölte Brezsnyev közelgő látogatá­sát. A lap szerint az Egyesült Államok rendkívül érdekelt a sokoldalú és kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztésé­ben. Ezt bizonyítja, hogy számos amerikai cég jelentős gazda­sági és kereskedelmi megállapodásokat írt alá a szovjet féllel. Brezsnyev látogatása — hangsúlyozta az amerikai lap — a köl­csönös megértés javítását célozza, hasonlóan Nixon tavalyi moszkvai útjához. Ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozott Khaled Mohieddin, az Egyiptomi Béketanács főtitkára, abból az alkalomból, hogy két éve írták alá a szovjet—egyiptomi barátsági és együttmű­ködési szerződést. Az egyezményt történelmi jelentőségűnek nevezte a nemzetközi Lettin-békedíjas politikus. A szovjet fő­városban hétfőn a közel-keleti helyzetről tárgyalt Gromiko szovjet és El Zajjat egyiptomi külügyminiszter. Egy jugoszláv lapnak adott nyilatkozatában Szadat államfő ismét kifejtette, Egyiptom soha nem zárta be az ajtót az igazságos rendezés előtt, de nem hajlandó közvetlenül tárgyalni Izraellel, mert ez kapitulációt jelentene. Egyébként Daian hadügyminiszter egyik minapi nyilatkozatában utalt arra, hogy Izrael semmiképpen sem üríti ki az összes megszállt területeket, bizonyos „stratégiai fontosságú” körzetekhez mindenképpen ragaszkodik. A közel-keleti válságról is tanácskozott az Afrikai Egység­szervezet Addisz Abebában. Erről és több más kérdésről ho­zott határozatot a kontinens csúcsértekezlete: az egyik hatá­rozat leszögezi, hogy fokozni kell a gazdasági és kereskedelmi együttműködést az afrikai országok között. Végül még egy fontos hír a „harmadik világból”: Buenos Airesben bejelen­tették, hogy Argentína helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Kubával. Cámpora, az ország új elnöke, már programbeszédé­ben közölte ezt a szándékát. A bejelentésre azt követően kerü­lt sor, hogy az új argentin államfő tanácskozott Corticos kubai elnökk­el. Budapestre érkezett a VDSZ külügyminiszter-helyettese Az MTI jelenti: Nguyen Co Thach, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság külügymi­niszter-helyettese Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyettes meghívására néhány napos lá­togatásra Budapestre érkezett. Magyarországi tartózkodása során a miniszterhelyettes az országaink közötti együttmű­ködésről és a két országot közösen érintő más kérdések­ről folytat megbeszéléseket, a Külügyminisztérium vezetői­vel Szadat ny­ilatkozata Soha nem zártuk be az ajtót az igazságos rendezés előtt Bócz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: „Hajlandók va­gyunk elfogadni minden olyan békés rendezést, amely az igaz­ságon alapul” — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök Dara Janukovics jugoszláv újságíró­nőnek adott interjújában. „So­hasem zártuk be az ajtót az igazságos rendezés előtt, Egyip­tomnak azonban egyáltalán nincs új kezdeményezése. Meg­tettünk minden tőlünk telhetőt, amikor 1971. február 4-én elő­terjesztettem az egyiptomi kez­deményezést, s amikor pozitív választ adtunk Jarring memo­randumára. De a másik fél, vagyis Izrael, nem akarja a békét” — mondotta az egyip­tomi államfő. Szadat ismételten elutasítot­ta a közvetlen egyiptomi—iz­raeli tárgyalásokra vonatkozó izraeli felhívást. „Hogyan ül­hetnénk tárgyalóasztalhoz . — tette fel a kérdést —, amikor Izrael egyiptomi területeket tart megszállva, amikor min­den ütőkártya Izrael kezében van? Ez nem tárgyalás lenne, hanem kapituláció.” Az egyiptomi elnök ismétel­ten elvetett minden olyan rész­leges megoldást, amely nem vezet a konfliktus végleges rendezéséhez. Hozzáfűzte azon­ban, hogy egy mindenki szá­ mára elfogadható átfogó ren­dezés keretében kész békemeg­állapodást kötni Izraellel. A hármas arab államszövet­ségről és a tervezett egyiptomi —líbiai unióról szólva hangsú­lyozta, hogy az előforduló vi­ták és nézeteltérések nem alapvetőek, nem elvi jelentő­ségűek. Kadhafi líbiai elnök a kairói Al Ahramnak adott interjújá­ban közölte, hogy az egyiptomi —líbiai unió egyesített politikai vezetősége rövidese® megvizs­gálja azokat az alapelveket, törvénytervezeteket és javas­latokat, amelyeket a teljes egyesítés előkészítésével meg­bízott kilenc vegyes bizottság dolgozott ki. A közös vezető­ség egyúttal dönt az előkészítő tárgyalásokon függőben ma­radt kérdéseket illetően, s meg­határozza a szeptemberben ese­dékes teljes egyesülés soron következő feladatait. Meheisi őrnagy, a Líbiai For­radalmi Parancsnoki Tanács tagja az Al Ahram munkatár­sának elmondotta, hogy az egyesítési bizottságok kilenc­ven százalékban elvégezték munkájukat, de sok az olyan tisztázatlan kérdés, amelyet az egyesített politikai vezetőség elé kellett terjeszteni döntés végett. A vegyes bizottságok által végzett előkészítő munká­latok eredeti határideje április 30-a volt. Eban beszéde A Reuter jelenti: Izrael nem fogadja el a Biztonsági Tanács 1967-es közel-keleti határoza­tának bárminemű megváltoz­tatását vagy új értelmezését — fejtegette Abba Eban izraeli külügyminiszter a parlament­ben tartott külpolitikai beszá­molóján. Az izraeli külügyminiszter szájából furcsán , hangzó kije­lentés mellett — hiszen Iz­rael eddig a béke helyreállí­tását célzó egyetlen ENSZ-ha­­tározatot sem hajtott­ végre — Szadat egyiptomi elnök közel­múltban elhangzott kijelenté­seit Eban úgy értékelte, hogy Egyiptom részéről „nincs meg a készség a békének tárgya­lások útján való helyreállítá­sára”. ■iSOé A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Szovjet-egy­i­ptomi külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Mohammed Hasszán El Zajjal egyiptomi külügyminiszter hétfőn megbeszéléseket folyta­tott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével A meleg, baráti légkörben lezajlott találkozón a két mi­niszter véleményt cserélt a kölcsönös , érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. Különös figyel­met szenteltek a közel-keleti helyzet megvizsgálásának, te­kintettel a Biztonsági Tanács­nak a közel-keleti rendezés problémáit megvitató, küszö­bönálló ülésére. Andrej Gromiko hétfőn vil­lásreggelit adott az egyiptomi külügyminiszter tiszteletére. El Zajjat kíséretében volt Je­­hija Abdel Káder Egyiptom moszkvai nagykövete és más arab vendégek. Brandt és Heath ma tanácskozik Bonnban Az MTI jelenti: Edward Heath angol miniszterelnök hétfőn reggel magánlátogatás­ra az NSZK-ba érkezett. A kormányfő Bajorország barokk templomait tekinti meg, s kedden Bonnban Willy Brandt kancellár vacsoravendége lesz. Londoni értesülések szerint Heath beszámol a nyugatné­met kormányfőnek azokról a tárgyalásokról, amelyeket a múlt héten folytatott Párizs­ban Pompidou elnökkel, Brandt pedig Leonyid Brezs­­nyevvel tartott megbeszélései­ről tájékoztatja Heath-t. Londonban feltételezik, hogy Brandt és Heath újabb meg­beszélései gyakorlatilag min­den témát felölelhetnek, ami jelenleg foglalkoztatja a Közös Piacot és a NATO­-t. Minde­nekelőtt arra számítanak, hogy —- tekintettel Pompidou és Nixon elnök hamarosan ese­dékes reykjavíki találkozójára — Heath és Brandt egyezteti álláspontját a Közös Piac és az Egyesült Államok gazda­sági, monetáris és kereskedel­mi ellentétei ügyében. A jelek szerint Nyugat-Németország és Anglia többé-kevésbé egyet­ért abban, hogy az ellentétek áthidalása céljából meg kell könnyíteni az Egyesült Álla­mok helyzetét. Szó esik továb­bá Bonnban a Kissinger által javasolt atlanti chartáról és az idén esedékes nemzetközi mo­netáris­ kereskedelmi konferen­ciákon követendő taktikáról. Mivel a brit—nyugatnémet csúcstalálkozót közvetlenül megelőzte Brezsnyev bonni lá­togatása, londoni diplomáciai körök szerint a két vezető megbeszéléseket folytat majd az európai biztonsági értekez­let összehívásának kilátásairól és a kelet-nyugati viszony­ról is. Az Afrikai Egységszervezet határozatai :a nézeteltérések rendelésére Addig­ Abebába érkezett a Szomáliai elnök Mint nyugati távirati iro­dák jelentették, az afrikai államfők 10. csúcsértekezleté­nek első napján vasárnap egész sor politikai határozatot fogadtak el. Tekintve, hogy a határozatokat a külügyminisz­terek jubileumi ülésszaka az érintett afrikai szervezetek és mozgalmak képviselőinek be­vonásával dolgozta ki, a csúcsértekezlet munkája gyor­san halad, a határozatok elfo­gadását megelőző vita időtar­tama minimumra csökkent. Az államfők határozatot fogadtak el, amely elítéli a dél-afrikai, rhodesiai és por­tugál gyarmatosítókat, vala­mint a NATO néhány tagját, közöttük Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, amelyek pénzügyi, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak az említett gyar­mati rendszerek fenntartásá­hoz, illetve nem lépnek fel

Next