Magyar Nemzet, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-29 / 123. szám
Új mérföldkő A mérföldkő — az értelmező szótár megfogalmazása szerint — olyan állomás, amely a korábbihoz képest nagyobb haladást, lényeges változást jelent. Hétfő este, amikor a városligeti vásárvárosban kihunytak a reflektorok és befejeződött a Budapesti Nemzetközi Vásár, lezárult egy szakasz és egy újabb kezdődik jövőre. A Városliget — a lakosság régi óhajának megfelelően — visszanyeri régi képét, pihenőparkja lesz tízezreknek, a rohanó élettempóból kikapcsolódást kereső embereknek. Véglegesen Kőbányára költözésével a Budapesti Nemzetközi Vásár — ez is újat jelent — évente kétszer nyitja meg kapuit a kiállítók előtt. Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter jelentette be, hogy a jövő évtől tavasszal és ősszel rendeznek szakosított nemzetközi vásárt a beruházási javak, illetve a fogyasztási cikkek bemutatására. Új vonása volt a vásárnak az is, hogy Kőbányán már szakosított nemzetközi kiállításra kerül sor, így a számítógépek és irodagépek, a közúti járművek, az elektronika, a kőolajipar és a könynyűipari gépgyártás termékeinek seregszemléjére. Többször elhangzott: sokan nosztalgiával veszltek búcsút a Városligettől, ahol a nagyon kellemes környezet, az árnyas park évtizedeken át adott otthont a nemzetközi árubemutatóknak. A lipcsei, a párizsi, a birminghami patinás vásárok mintájára, 1906 óta fővárosunkban — némi kényszerű megszakítással — minden évben rendeztek árumintavásárt és 1925 óta már nemzetközi jelleggel. A Városligettől elbúcsúztak a kiállítók, de már sok intézmény, vállalat a jövőre gondolva, helyet foglalt Kőbányán, ahol a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat szokatlanul, de dicséretes gyorsasággal építette fel a nagycsarnokot, helyet adva az ipari termékeknek 5200 négyzetméteren. Ismerősök, barátok, kollégák többször tették fel egymásnak a kérdést: — Mi a véleményed a vásárról? Válaszok hangzottak, vélemények cserélődtek. A tárgyilagos megállapítások csokrából néhányat megemlítünk. Az a körülmény, hogy az összes kiállítási területnek közel felét a külföldiek vették igénybe, azt bizonyítja, hogy állandóan erősödik a vásár nemzetközi jellege. Töretlenül fokozódik az érdeklődés hazánk mint kereskedelmi partner iránt. Jele ez annak, hogy népgazdaságunk tervszerű, dinamikus fejlődése egyre kedvezőbb feltételeket teremt a nemzetközi gazdasági együttműködés bővítésére. Kedvező tény az is, hogy a tavalyit meghaladó, több mint 1200 hazai kiállító árubemutatója keresztmetszetben tárta fel a népgazdaság, az ipar, az élelmiszeripar teljesítőképességét és exportkínálatát. Hazánkban a X. pártkongresszus óta új lendületet vett a műszaki fejlesztés. A figyelmes szemlélő megállapíthatta, hogy a gyárak, vállalatok termékei — a külföldi licencek és hazai szabadalmak, újítások felhasználásával — jobban képviselik a műszaki-tudományos haladást. Iparunk, élelmiszer-gazdaságunk tízezernél több terméket mutatott be és az újdonságok közül az idén tizenhármat tüntettek ki nagydíjjal. A megoszlás is érdekes. A gépipar hat nagydíjjal vezet, követi a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszer-gazdaság egyenként két kitüntetéssel, majd a fagazdaság egy kitüntetéssel. Vásárdíjat is nagy számban osztottak ki és akadt olyan vállalat is, amely a nagydíj mellé két vásárdíjat is kapott — például a Tiszai Vegyi Kombinát —, amely egy év alatt, időt, fáradságot, kockázatot nem sajnálva, lendületes fejlesztési programot hajtott végre és a dinamikusnak minősített vegyiparban az élre tört. Hasonló lendületes fejlődésről tett tanúságot a Borsodi Vegyi Kombinát, amely nagydíjat és vásárdíjat visz haza. Sokoldalú segítséget adott a Budapesti Nemzetközi Vásár a külgazdasági kapcsolatok bővítéséhez, a gyártásszakosítás, a kooperáció szélesítéséhez. Jelentős összegű üzletkötésekre került sor, mindenekelőtt a KGST-államokkal és ezek sorában a Szovjetunióval. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió hatványozottan támogatta a kormányprogramban szereplő fő fejlesztési feladatok megvalósítását. A központi járműfejlesztést, az alumíniumgyártást, az olefin-célfeladatot, a házgyárak szállításával a lakásépítés meggyorsítását, az erő- és munkagépek gyártásával a mezőgazdasági nagyüzemek lendületes fejlesztését. A Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet árubemutatója a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok további bővítési lehetőségeit tárta fel, az üzletkötések, a szállítások kölcsönösen előnyösek mindkét országnak. A békés egymás mellett élés politikájából következik, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a teljes egyenjogúság alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal, a fejlett ipari országokkal és a fejlődőkkel. Sok nyugati ország cégei hozták el fővárosunkba legújabb termékeiket, amelyekből vállalataink rendeltek és jelentős mennyiségű gép, berendezés itt is maradt. Bízunk abban, hogy ezeket a termelőberendezéseket a tulajdonosok hamar munkába állítják, ezzel is gyorsítva a termelést, növelve a hatékonyságot. Harminckét ország vonultatta fel termékeit az eltelt tíz nap alatt. Egybehangzó volt a kiállítók véleménye: érdemes volt kiállítani Budapesten. Sokan gratuláltak a külföldiek közül is a vásárt rendező HUNGEXPO vezetőinek. Valóban kitűnően sikerült minden, még az időjárás sem okozott gondot. „Találkozunk 1974-ben” — ezzel vettek búcsút a kiállítók. A viszontlátásra a jövő esztendőben, Kőbányán. Víg István Gromiko és El Zajjat tanácskozása A kelet-nyugati kapcsolatok a ma kezdődő Brandt-Heath találkozó előterében A külpolitikai helyzet A KELET—NYUGATI KAPCSOLATOK bizonyára kiemelt helyen szerepelnek a keddi nyugatnémet—brit kormányfői tárgyalások napirendjén. Brandt kancellár és Heath miniszterelnök az európai kérdéseket Leonyid Brezsnyev múlt heti bonni és a brit kormányfő párizsi látogatása után tekinti át, amiből egyértelműen következik, hogy a tanácskozásokon a nemzetközi élet legátfogóbb problémáit is megvitatják. Természetesen szó lesz a Közös Piac belső ügyeiről is, mivel Heath a közelmúltban közölte Pompidou elnökkel, egyelőre a pénzügyi kérdésekben a szigetország követi a maga „külön útját”. A Neue Zürcher Zeitung párizsi tudósítója azt írta, hogy a Washingtonban szorgalmazott atlanti csúcsértekezlet ügyében közeledett a brit és a francia álláspont. A Themze partján, úgy tűnik, inkább hajlanak a „monstre”-tárgyalások elhalasztására, semmint őszi megrendezésére, ahogy a Fehér Házban sürgetik. Márpedig ez megfelel a párizsi felfogásnak, mivel a francia fővárosban kezdettől fogva nem lelkesedtek az ötletért. Kétségtelen, a bonni tárgyalásokon ezt annak fényében vitatják meg, hogy Nixon és Pompidou még a héten találkozik az izlandi fővárosban. A nyugat-európai csúcstalálkozók leglényegesebb témája mégis a kelet-nyugati viszony, különös tekintettel arra, hogy június második felében Leonyid Brezsnyev az Egyesült Államokba látogat. Nyilván nem választható el az eseménytől, hogy a Szovjetszkaja Rosszija cikket közölt a tavalyi szovjet—amerikai csúcstalálkozó egyéves évfordulója alkalmából. Mint a lap kifejtette, Brezsnyev és Nixon tárgyalásainak eredményei igazolják, hogy a feszültség enyhítése, a nemzetközi biztonság erősítése, az együttműködés fejlesztése az idő narancsa,és ezzel kénytelen számolni minden reálisan gondolkodó politikai személyiség. A moszkvai megállapodások végrehajtása a szovjet ■fél száméra a békeprogram részét alkotja, s a nemzetközi helyzetben létrejött kedvező változásokat állandósítani kell — írta a lap A TASZSZ számolt be arról, hogy a Chicago Daily News szerkesztőségi cikkben üdvözölte Brezsnyev közelgő látogatását. A lap szerint az Egyesült Államok rendkívül érdekelt a sokoldalú és kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztésében. Ezt bizonyítja, hogy számos amerikai cég jelentős gazdasági és kereskedelmi megállapodásokat írt alá a szovjet féllel. Brezsnyev látogatása — hangsúlyozta az amerikai lap — a kölcsönös megértés javítását célozza, hasonlóan Nixon tavalyi moszkvai útjához. Ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozott Khaled Mohieddin, az Egyiptomi Béketanács főtitkára, abból az alkalomból, hogy két éve írták alá a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést. Az egyezményt történelmi jelentőségűnek nevezte a nemzetközi Lettin-békedíjas politikus. A szovjet fővárosban hétfőn a közel-keleti helyzetről tárgyalt Gromiko szovjet és El Zajjat egyiptomi külügyminiszter. Egy jugoszláv lapnak adott nyilatkozatában Szadat államfő ismét kifejtette, Egyiptom soha nem zárta be az ajtót az igazságos rendezés előtt, de nem hajlandó közvetlenül tárgyalni Izraellel, mert ez kapitulációt jelentene. Egyébként Daian hadügyminiszter egyik minapi nyilatkozatában utalt arra, hogy Izrael semmiképpen sem üríti ki az összes megszállt területeket, bizonyos „stratégiai fontosságú” körzetekhez mindenképpen ragaszkodik. A közel-keleti válságról is tanácskozott az Afrikai Egységszervezet Addisz Abebában. Erről és több más kérdésről hozott határozatot a kontinens csúcsértekezlete: az egyik határozat leszögezi, hogy fokozni kell a gazdasági és kereskedelmi együttműködést az afrikai országok között. Végül még egy fontos hír a „harmadik világból”: Buenos Airesben bejelentették, hogy Argentína helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Kubával. Cámpora, az ország új elnöke, már programbeszédében közölte ezt a szándékát. A bejelentésre azt követően került sor, hogy az új argentin államfő tanácskozott Corticos kubai elnökkel. Budapestre érkezett a VDSZ külügyminiszter-helyettese Az MTI jelenti: Nguyen Co Thach, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyettese Marjai József külügyminiszter-helyettes meghívására néhány napos látogatásra Budapestre érkezett. Magyarországi tartózkodása során a miniszterhelyettes az országaink közötti együttműködésről és a két országot közösen érintő más kérdésekről folytat megbeszéléseket, a Külügyminisztérium vezetőivel Szadat nyilatkozata Soha nem zártuk be az ajtót az igazságos rendezés előtt Bócz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: „Hajlandók vagyunk elfogadni minden olyan békés rendezést, amely az igazságon alapul” — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök Dara Janukovics jugoszláv újságírónőnek adott interjújában. „Sohasem zártuk be az ajtót az igazságos rendezés előtt, Egyiptomnak azonban egyáltalán nincs új kezdeményezése. Megtettünk minden tőlünk telhetőt, amikor 1971. február 4-én előterjesztettem az egyiptomi kezdeményezést, s amikor pozitív választ adtunk Jarring memorandumára. De a másik fél, vagyis Izrael, nem akarja a békét” — mondotta az egyiptomi államfő. Szadat ismételten elutasította a közvetlen egyiptomi—izraeli tárgyalásokra vonatkozó izraeli felhívást. „Hogyan ülhetnénk tárgyalóasztalhoz . — tette fel a kérdést —, amikor Izrael egyiptomi területeket tart megszállva, amikor minden ütőkártya Izrael kezében van? Ez nem tárgyalás lenne, hanem kapituláció.” Az egyiptomi elnök ismételten elvetett minden olyan részleges megoldást, amely nem vezet a konfliktus végleges rendezéséhez. Hozzáfűzte azonban, hogy egy mindenki szá mára elfogadható átfogó rendezés keretében kész békemegállapodást kötni Izraellel. A hármas arab államszövetségről és a tervezett egyiptomi —líbiai unióról szólva hangsúlyozta, hogy az előforduló viták és nézeteltérések nem alapvetőek, nem elvi jelentőségűek. Kadhafi líbiai elnök a kairói Al Ahramnak adott interjújában közölte, hogy az egyiptomi —líbiai unió egyesített politikai vezetősége rövidese® megvizsgálja azokat az alapelveket, törvénytervezeteket és javaslatokat, amelyeket a teljes egyesítés előkészítésével megbízott kilenc vegyes bizottság dolgozott ki. A közös vezetőség egyúttal dönt az előkészítő tárgyalásokon függőben maradt kérdéseket illetően, s meghatározza a szeptemberben esedékes teljes egyesülés soron következő feladatait. Meheisi őrnagy, a Líbiai Forradalmi Parancsnoki Tanács tagja az Al Ahram munkatársának elmondotta, hogy az egyesítési bizottságok kilencven százalékban elvégezték munkájukat, de sok az olyan tisztázatlan kérdés, amelyet az egyesített politikai vezetőség elé kellett terjeszteni döntés végett. A vegyes bizottságok által végzett előkészítő munkálatok eredeti határideje április 30-a volt. Eban beszéde A Reuter jelenti: Izrael nem fogadja el a Biztonsági Tanács 1967-es közel-keleti határozatának bárminemű megváltoztatását vagy új értelmezését — fejtegette Abba Eban izraeli külügyminiszter a parlamentben tartott külpolitikai beszámolóján. Az izraeli külügyminiszter szájából furcsán , hangzó kijelentés mellett — hiszen Izrael eddig a béke helyreállítását célzó egyetlen ENSZ-határozatot sem hajtott végre — Szadat egyiptomi elnök közelmúltban elhangzott kijelentéseit Eban úgy értékelte, hogy Egyiptom részéről „nincs meg a készség a békének tárgyalások útján való helyreállítására”. ■iSOé A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Szovjet-egyiptomi külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Mohammed Hasszán El Zajjal egyiptomi külügyminiszter hétfőn megbeszéléseket folytatott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével A meleg, baráti légkörben lezajlott találkozón a két miniszter véleményt cserélt a kölcsönös , érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. Különös figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzet megvizsgálásának, tekintettel a Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti rendezés problémáit megvitató, küszöbönálló ülésére. Andrej Gromiko hétfőn villásreggelit adott az egyiptomi külügyminiszter tiszteletére. El Zajjat kíséretében volt Jehija Abdel Káder Egyiptom moszkvai nagykövete és más arab vendégek. Brandt és Heath ma tanácskozik Bonnban Az MTI jelenti: Edward Heath angol miniszterelnök hétfőn reggel magánlátogatásra az NSZK-ba érkezett. A kormányfő Bajorország barokk templomait tekinti meg, s kedden Bonnban Willy Brandt kancellár vacsoravendége lesz. Londoni értesülések szerint Heath beszámol a nyugatnémet kormányfőnek azokról a tárgyalásokról, amelyeket a múlt héten folytatott Párizsban Pompidou elnökkel, Brandt pedig Leonyid Brezsnyevvel tartott megbeszéléseiről tájékoztatja Heath-t. Londonban feltételezik, hogy Brandt és Heath újabb megbeszélései gyakorlatilag minden témát felölelhetnek, ami jelenleg foglalkoztatja a Közös Piacot és a NATO-t. Mindenekelőtt arra számítanak, hogy —- tekintettel Pompidou és Nixon elnök hamarosan esedékes reykjavíki találkozójára — Heath és Brandt egyezteti álláspontját a Közös Piac és az Egyesült Államok gazdasági, monetáris és kereskedelmi ellentétei ügyében. A jelek szerint Nyugat-Németország és Anglia többé-kevésbé egyetért abban, hogy az ellentétek áthidalása céljából meg kell könnyíteni az Egyesült Államok helyzetét. Szó esik továbbá Bonnban a Kissinger által javasolt atlanti chartáról és az idén esedékes nemzetközi monetáris kereskedelmi konferenciákon követendő taktikáról. Mivel a brit—nyugatnémet csúcstalálkozót közvetlenül megelőzte Brezsnyev bonni látogatása, londoni diplomáciai körök szerint a két vezető megbeszéléseket folytat majd az európai biztonsági értekezlet összehívásának kilátásairól és a kelet-nyugati viszonyról is. Az Afrikai Egységszervezet határozatai :a nézeteltérések rendelésére Addig Abebába érkezett a Szomáliai elnök Mint nyugati távirati irodák jelentették, az afrikai államfők 10. csúcsértekezletének első napján vasárnap egész sor politikai határozatot fogadtak el. Tekintve, hogy a határozatokat a külügyminiszterek jubileumi ülésszaka az érintett afrikai szervezetek és mozgalmak képviselőinek bevonásával dolgozta ki, a csúcsértekezlet munkája gyorsan halad, a határozatok elfogadását megelőző vita időtartama minimumra csökkent. Az államfők határozatot fogadtak el, amely elítéli a dél-afrikai, rhodesiai és portugál gyarmatosítókat, valamint a NATO néhány tagját, közöttük Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, amelyek pénzügyi, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak az említett gyarmati rendszerek fenntartásához, illetve nem lépnek fel