Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

Vasárnap, 1973. november 25.• : Magyar Nemzet - „AUTÓGYÁR”A BAKONYBAN Nemzetközi együttműködés és távlati tervezés Amíg a Bakony Művek tit­kárságán Bergen János vezér­­igazgatóra és Budavári László gazdasági igazgatóra várakoz­tam, a Nyugat-Berlinben meg­jelenő West-Ost Panorama technikai-gazdasági folyóiratot lapozgattam. Felkeltette figyel­meit! A kooperáció mint a ke­let-nyugati kereskedelem kul­csa című cikk, amely a szocia­lista országok és a Német Szö­vetségi Köztársaság vállalatai kooperációinak három vállfá­járól, a bedolgozó, a licenc és a harmadik piacra történő szállítási tevékenységről adott számot. Kulcs Való igaz: a kooperáció kulcs a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítéséhez, a ha­zai műszaki színvonal emelé­séhez, ipari termékeink export­jának növeléséhez a fejlődő és a fejlett tőkés országokba. Er­ről a komplex témáról a kohó- és gépipari vállalatok igazga­tóinak tanácskozásán a héten dr. Horgos Gyula miniszter is hosszan szólt és több igazgató is elismerően nyilatkozott. A nemzetközi kooperáció eredményei sorában első he­lyet foglal el a magyar—szov­jet autóipari együttműködés. Az országgyűlésen hangzott el egyik politikusunk részéről: értékben, terjedelemben ak­kora, mint valamennyi koope­rációnk együttvéve! A Bakony Művek és a Tog­liatti Autógyár közötti koope­ráció gyümölcsöző kapcsolat, évről évre emelkedik, sok hasznot hoz a népgazdaságnak A veszprémi nagyvállalat nö­vekvő mennyiségben szállít a szovjet autógyárnak négyfajta tartozékot. A dinamikát a szá­mok igazolják: 1970-ben 50 ezer, 1971-ben 200 ezer, 1972- ben és az idén már 300 ezer gyújtáselosztót, kormányzáras gyújtáskapcsolót, komplett ab­laktörlő motort és kürtpárt készítettek a szovjet Autóex­port rendelésére. Ezeket a Zsi­guli — újabban a nyugat­európai piacokon Lada — né­ven forgalomba kerülő, olasz licenc alapján előállított sze­mélyautókhoz készítik. Nem tévedés Meglepő dolgot közölt be­szélgetésünk alkalmával a Bakony Művek gazdasági igaz­gatója, Budavári László. Ami­kor érdeklődtem, mi újság a 42 000 lakosú megyei székhe­lyen a 22 emeletes toronyhá­­zoin kívül, ezeket mondotta: — Sokan ismerik vállala­tunk munkáját, eredményeit, terveit. Kevesen tudják azon­ban, hogy valójában autógyár is vagyunk. Közbe­szóltam: — Ismerem a közúti járműfejlesztési prog­ramot, de tudtommal személy­autót a magyar ipar nem ké­szít — Ez igaz, de az is tény, hogy a nálunk előállított négy­féle Zsiguli-tartozék ellenében mind több autó érkezik Tog­liattiból. — Adatokat szeretnék halla­ni. — Íme, az idén előállított 300 ezer komplett autótartozék értéke megfelel 5200 Zsiguli árának, a jövő évi már 6900 Zsiguli értékével egyenlő és 1978-ban, majd utána már 10 200 szovjet autót hoznak be a mi termékeink ellenértéke­ként. A gazdasági igazgató nem hiába végezte el a Számviteli Főiskolát, minden adatot „ka­pásból” sorol kérdéseimre. Az 1968 október végén aláírt ma­gyar—szovjet szállítási szerző­dés nagy lendületet adott a Bakony Művek munkájához. A termelékenység 23 százalék­kal emelkedett, a termelési ér­ték 56 százalékkal és az idén eléri a 630 millió forintot. Többet Még egy érdekes hír, ezt már Bergeu János vezérigazgató közölte: — November 17-én a Ba­kony Művek eleged tett szovjet export szállítási feladatainak. A Zsiguli autókhoz ezen a na­pon szállították el gyárunkból a háromszázezredik komplett tartozékot. (Valamikor — jól emléke­zünk — ilyen esetekben divat volt „hűhót” csapni. A Bakony Műveknél ez nem szokás., In­kább a lényegre, a munkára fordítanak gondot.) A vezér­­igazgató folytatta: — Már a jövő évi, úgyneve­zett előszállításokkal foglalko­zunk. Szovjet partnerünkkel már januárban rögzítettük, ha korábban teljesítjük az éves szállítást, a többletet, amely körülbelül tíz százalékot tesz ki, készséggel átveszik. Egyéb exportfeladatainkat is teljesít­jük. Több jubileum szerepel a Bakony Művek idei program­jában. A hónap végén, a gyár alapításának 35. évfordulóján termékbemutató kiállításra ke­rül sor. Folynak az előkészüle­tek a KGST alapításának ja­nuárban sorra kerülő 25 éves fordulójára is. A napokban szovjet újságíró-küldöttség járt a veszprémi gyárban. Ép­pen akkor futott le a szállító­szerelő szalagról a 799 000. gyúj­táskapcsoló. A vezérigazgató a Moszkva — Prága — Pozsony — Veszprém túrán Zsiguli autón utazó szovjet vendégek­nek átadta ezt az emlékezetes gyújtáskapcsolót és a gyár dol­gozóinak üdvözletét a Togliatti Autógyár dolgozóinak. A ju­bileumi listára tartozik a Ba­kony Művek dudari gyáregy­ségének sikere: a napokban készült el az egymilliomodik megszakító, minden háztartás nélkülözhetetlen villamos esz­köze. Várpalotán nem jubi­leumhoz érkeztek, de fontos esemény, hogy az idén kétsze­resére emelkedett a termelés Jól vizsgáznak termelékeny­ségből, hatékonyságból. Törődés az emberekkel A Bakony Művek munkásai­nak, műszaki és adminisztrá­ciós dolgozóinak száma meg­közelíti az ötezret. Mit tesz a vezetés értük? A Veszprém megyei tanács a napokban hallgatta meg a vezérigazgató beszámolóját. Évekkel ezelőtt — annak ide­jén beszámoltunk — mélypon­ton volt a vállalat. Utána a két miniszteri biztos, akit a leváltott igazgató helyére küld­tek,, „felhozta” a gyárat. (Nagy hozzáértéssel, tapasztalattal, előrelátással, körültekintő munkával, sok fáradozással.) A második miniszteri biztos — a jelenlegi vezérigazgató — a munkásokkal, műszakiakkal összefogva a szilárd alapokon növelte az eredményeket. A megyei tanácsi és a városi párt- és tanácsi vezetők elismeréssel szólnak a Bakony Művek ered­ményeiről. A megyei tanács legutóbbi ülésén javaslat hangzott el: nagyra értékelik a vállalat dolgozóinak eredmé­nyeit és hangsúlyozták, has­sanak oda, hogy a vállalat munkásai még nagyobb hatást fejtsenek ki Veszprém fejlő­désére, életére. A gyárhoz lakótelep csatla­kozik, ahol igen aktívan mű­ködik Pálinkás Imre — a kí­sérleti üzem vezetője — a Ha­zafias Népfront lakótelepi bi­zottságában. A népfront városi bizottsága nemrég itt tartotta megbeszélését és jónak minő­sítette a lakótelepi népfront­munkát, a politizálást, amelyet Pálinkás Imre irányít. Érdemek szerint Milyen a hangulat, az üzemi demokrácia miként halad? Sokakkal beszéltem, érdekes adatokat gyűjtöttem. A már­cius 1-i központi béremeléssel kacsolatos előkészítő munkát jól látták el. Az üzemi dolgo­zóktól 1700 ötlet, javaslat, kí­vánság, észrevétel érkezett. Köztudott: a pénz, a béreme­lés mindig a legkényesebb té­ma. Az üzemekben, műhelyek­ben „csatazaj” nélkül folyt le minden. A vezérigazgatóhoz egyetlen panasz, észrevétel nem érkezett. Természetesen volt kifogás, de ezt helyben in­tézték, orvosolták, mert ott tartják nyilván, ki mennyit ér és mennyit érdemel. A már­cius 1-i béremeléssel, a válla­lati forrásokkal az év végére a munkásoknál 9,8 százalék­kal, az alkalmazottaknál 5,1 százalékkal emelkedik a jöve­delem. Ipartelepítés Néhány évvel ezelőtt még ,,átjáróház” volt a Bakony Művek. A vezetés új stílust, rendet teremtett. A hangulat jó, csak a nyugdíjba menők „lépnek” ki. Dudaron, Várpalotán gyár­egysége van a Bakony Művek­nek. Újabban Tapolcán, majd később Devecseren kezdi meg működését az újabb gyáregy­ség. A munka, az előkészítés összehangoltan halad a helyi tanácsokkal. Tapolcán a 4,5—5 millió forintos beruházásból a vállalat 2 milliót fordít gépek­re, berendezésekre, a többi a tanács kasszájából folyik. Jól halad az előkészítés: a leendő tapolcai üzem 100 dolgozóját — zömében nőt — naponta autóbusz hozza, viszi. A veszp­rémi gyárban megtanulják fel­adataikat, és mire az üzem fel­épül, már mindent tudnak. Egy dolgozóra havonta 1500 forint szállítási díjat fizet a válla­lat és bízik abban, hogy ez az előleges befektetés meghozza gyümölcsét a vállalatnak, a munkásnőknek. Rang, hírnév Rang, jó hírnév övezi a Ba­kony Műveket. Külkereskedel­mi körökben hallottuk: a Bosch nyugatnémet cég kiszemelte a Bakony Műveket kooperációs partnernek, mert a látottak alapján jó a véleménye. Poljakov szovjet miniszter­­helyettes, a Togliatti Autógyár vezérigazgatója, ha hazánkban jár, szívesen időzik a veszpré­mi vállalatnál. A közelmúltban A. K. Bagratovics szovjet mű­szeripari, automatizálási első miniszterhelyettes Asztalos La­jos KGM-miniszterhelyettes kíséretében tekintette meg a gyárat. A jövő, az ötödik ötéves nép­­gazdasági terv­ előkészítése na­pirenden szerepel. A Bakony Művek lényegében 1980-ig is­meri szállítási feladatait a szovjet partner részére. Alá­írták a szerződést a lengyelek­kel a Polski Fiat 126 autótar­tozékok szállítására, összesen négy tartozék készül a lengyel kisautóhoz Veszprémben és gyáregységeiben. A szovjet ex­port 400 ezerre növekedik, és ez nem kevés erőfeszítést kí­ván. Dönteni Bővülnek a szállítások a Kö­zel-Keletre is. Különböző ter­mékeket szállítottak a Trans­­elektro révén, és a török, iraki, szíriai, iráni tanulmányút, piackutatás újabb eredménye­ket hozott. Volt olyan termék, amelyből eddig csak tízezer, darab kelt el, a mostani üzleti­ úton ez százezerre emelkedett. Beszélgettem szocialista bri­gádok vezetőivel, tagjaival. Egyikük így fogalmazta meg véleményét: — Bennünket a kooperáció tett naggyá. A Zsiguli-program mindnyájunk számára kedve­ző, szilárd alapot teremt a kö­vetkező ötéves tervhez is. A 35 éves vállalatnál sok­féle termék készült. Kőműves­kanál, zár, rúzstok, műszálorsó például, ahogyan egy fénykép­­felvétel megörökítette. Most autófelszerelési cikk, gyújtó­­gyertya, szifon patron, kerék­pár-világítási termék, feszült­ségszabályozó stb. Jóval keve­sebb fajta, de nagy sorozatban. Tehát gazdaságosabban. A mai követelmények szerint. Gond, nehézség a jövőt illetően ter­mészetesen akad. Ehhez a bank és más felső szervezetek mielőbbi döntését várja mun­kás, műszaki, ahogyan az el­képzelések megszülettek. Vig István A lengyel pártmunkásküldöttség elutazása Szombaton elutazott Buda­pestről a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának pártmunkásküldött­sége, amely a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására Wieslaw Klimczaknak, a KB osztályvezető-helyettesének vezetésével november 19—24. között tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Katona Ist­ván, a KB osztályvezetője bú­csúztatta. Jelen volt T. Ha­­nuszek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. Véget értek a KISZ-választások Véget értek az idei KISZ- választások, lezajlottak az el­múlt két esztendő munkáját összegező, vezetőségújító tag­gyűlések és küldöttértekezle­tek a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség alapszerveze­teiben, különböző szintű bi­zottságaiban. A fontos esemé­nyek tapasztalatairól Főcze Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára nyilatko­zott és elmondotta, hogy a vá­lasztási munka nagyságát jól érzékeltetik a számok: 9072 tanulói és 18189 dolgozói, la­kóterületi KISZ-alapszervezet­­ben, 420 csúcsvezetőségben és 550 közbeeső KISZ-bizottság­­ban újították meg a vezetősé­geket, s 230 járási, városi és kerületi küldöttértekezletet tartottak. A választások során kicserélődött az alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok 45— 50 százaléka, s csúcsvezetőségi, bizottsági tagok 50—55 száza­léka. Az új vezetőségek össze­tétele kedvezőbb a korábbinál, így várhatóan a vezetés szín­vonala is javul majd. Elutazott hazánkból a spanyol mezőgazdasági miniszter , t ■­r . T. Allandey Garcia-Baxter mezőgazdasági miniszter veze­tésével három napig spanyol mezőgazdasági küldöttség tar­tózkodott hazánkban. A spa­nyol mezőgazdasági miniszter dr. Dimény Imre mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­terrel tárgyalásokat folytatott a két ország élelmiszer-gazda­ságának együttműködési lehe­tőségeiről. T. Allendey Garcia-Baxter miniszter és a kíséretében levő spanyol mezőgazdasági veze­tők, szakemberek szombaton elutaztak Budapestről. Megnyílt a Csokonai-kiállítás az Irodalmi Múzeumban Kiállítás nyílt meg szomba­ton Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállítást Ba­ráti Dezső rendezte, régi met­szetekkel, festményekkel és múlt századi kiadásokkal mu­tatva be Csokonai korát. Az utolsó tárló Csokonai mai népszerűségét bizonyítja, iro­dalmi folyóirataink különszá­­mot adtak ki a Csokonai-cen­­tenárium alkalmából. Megnyitó beszédében Pándi Pál kiemelte, hogy Csokonai a nagy kezdeményezők közé tartozik, akik vállalkoztak ar­ra, hogy az új gondolatokhoz új formát is keressenek, és az új tartalmak számára meg­újítsák a nyelvet. Egyenjogúság Ismét egy meghitt, mond­hatnék „családias” évfordu­ló, hiszen a nőkről van szó, asszonyainkról, lányainkról. Negyedszázada, 1948. novem­ber 26-án alkotott a magyar országgyűlés törvényt a nők egyenjogúságáról és jogi egyenrangúságáról. Ezzel végérvényesen a múlt lom­tárába került a „főzőkanál­elmélet”, az a régi, déd­apáink és szépapáink által táplált hiedelem, hogy a nők csak a konyhában állják meg a helyüket. Hosszú-hosszú harc előzte meg a nők egyen­jogúsítását és a törvény új fejezetet nyitott meg szocia­lizmust építő országunk éle­tében. A törvény első paragrafu­sa kimondta, hogy a nők számára mind a közszolgá­latban, mind a többi életpá­lyán a férfiakkal egyenlő jogállást biztosít. Egy má­sik paragrafusa pedig arról intézkedik, hogy a kereső tevékenységhez szükséges szakképzettség megszerzését a nők számára is lehetővé kell tenni. A felmérések szerint nap­jainkban a munkaképes asz­­szonyok és lányok 70 száza­léka, tehát több mint 2 mil­lió 100 ezer nő dolgozik. Ez a szám egymillióval több, mint amiről az 1948-as kró­nika szól. Ma már minden poszton megtaláljuk a nőket, a gyár­iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben. Csak az iparban 800 ezer nő tevé­kenykedik, még az építő­iparban is 16 százaléknyi a részarányuk. Legfeltűnőbb azonban a nők térhódítása a könnyűiparban, itt dolgozik, a munkásnők 40 százaléka Legtöbben az élelmiszer-­ iparban vannak, elhagyták ugyan a kis családi konyhá­kat, de azért részt vesznek a férfiak élelmezésében, or­szágos színvonalon és mé­retekben. Megnövekedett a nők köz­életi aktivitása is az elmúlt negyedszázad alatt. Helyet kaptak leányaink és asszo­nyaink a legfelsőbb állam­­hatalmi testületben, az or­szággyűlés tagjainak 23,9 százaléka nő. A legutóbbi ta­nácsválasztásokon 25 száza­lék fölé emelkedett a nők­ aránya. Nők tanítják az általános iskolában a gyermekeink­­túlnyomó többségét, már az orvostudományi egyeteme­ken is 60 százalékkal van­nak képviselve, hogy a gyó­gyítás munkájából is na­gyobb részt vállaljanak. A tanárképző főiskolákon és a tanítóképzőkben a hallgatók 80—90 százaléka tartozik a gyengébb nemhez. A negyedszázados törvény jubileuma alkalmából meg­hajtjuk­ női dolgozóink előtt tiszteletünk zászlaját annak tudatában, hogy a teljes és g­yakorlati egyen­j­og­ú­sá­g­ár­t akad még tennivaló. Jelenlé­tüket érezzük az élet min­den területén, mert lelkes, odaadó munkájukkal kivív­ták egész társadalmunk megbecsülését. Faragják az oszkói dombot Meggyorsul a vasúti közlekedés Nagykanizsa és Szombathely között Húszezer köbméter földet mozgattak meg eddig Nyugat - Magyarország folyamatban lé­vő legnagyobb vasút-korszerű­­sítési munkálatánál, az oszkói domb „lefaragása” során. Ere­detileg alagutat akartak fúrni a domb gyomrába, ez azonban igen nagy beruházást igényel­ne. A szombathelyi MÁV igaz­gatóság 110 millió forintot költ a több éves munkára. Új nyomvonalat építenek a dom­bon keresztül, amely 1,3 kilo­méterrel rövidebb lesz a régi­nél. Bevágással képezik ki az új nyomvonalat, azaz ,,lefarag­nak” valamennyit a dombból. Mindez hatalmas földmunká­val jár. A gépek mintegy fél­­milló köbméter földet mozgat­nak meg. A korszerűsítés folytán meg­gyorsul a közlekedés Nagyka­nizsa és Szombathely között. Vasvár nagyközség új állomást kap s a kisforgalmú Oszkó állomás megszűnik. A nemré­gen kezdődött vasút-rekonst­­rukció 1976-ig tart. A MÁV Budapesti Vasút­­igazgatóságán dr. Fehér István igazgatóhelyettessel arról be­szélgetünk, hogyan készültek fel a tél „fogadására”, megfele­lő lesz-e a kocsik fűtése? — Felkészülésünket az idei télre a technikai berendezések fokozott igénybevétele jellem­zi. Hóekéink, hóeltakarító­ gé­­peink, akár háromméteres hó­akadályok elhárítására is al­kalmasak. A gépeken kívül vegyszerekkel is jégtelenítünk. Komoly gondot okozott eddig a váltók lefagyása, most ez is megoldódott. A vegyszeres jégtelenítésen kívül egyes he­lyeken elektromos árammal fűtjük a váltókat, s így bár­mikor állíthatók. Hosszú évti­zedes tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy a legnagyobb problémák a Dunántúlon és a fővárosban vannak, ezért gé­peink nagy részét az említett helyekre koncentráljuk. A bel­földi forgalomban naponta nyolcszázezer—egymillió utast szállítunk. Ebből háromszáz­­ezer körül van az úgynevezett ingázók száma. Fontos, hogy kulturált körülmények között, jól fűtött, tiszta kocsikban utazhassanak. Intézkedtünk, hogy az ingázó vonatokat a célállomásokon — Cegléd, Ve­resegyháza, Lajosmizse, Hat­van, Szob stb. — megfelelően előfűtsék. A szerelvények tisz­taságát illetően is van javulás. A várótermek fűtéséről és ál­lapotáról elmondhatom: ilyen kedvező helyzet még nem volt. — Várhatóan nagy lesz az idén is az ünnepi forgalom. Milyen előkészületeket tettek, mire számítanak? — Olyan nagy forgalomra számítunk, mint amilyen ta­valy volt. Több mint százöt­ven kisegítő vonatot közleked­tettünk. Ebben az évben ked­vezőbb műszaki helyzetünk. A tavalyihoz hasonló, sőt még nagyobb forgalom zökkenő­mentes lebonyolítás­át tervez­zük. Jól bevált a gyakorlat­ban az elővételi jegypénztár használata. Harminc nappal az utazás előtt a lakáshoz, mun­kahelyhez legközelebb eső ál­lomáson meg lehet venni a menetjegyet. Ha valami miatt az utazás, elmarad, a jegy árát visszafizetjük néhány forint kezelési költség levonásával. Az utazni szándékozók segít­ségét kérjük. Ne utolsó perc­ben vegyék meg menetjegyü­ket! — fejezte be tájékoztató­ját az igazgatóhelyettes. K-n Fáradtak a Skylab űrhajósai Pihenőnapot kaptak szom­batra a Skylab űrlaboratórium asztronautái. A kimerült­ség miatt Carr, Pogue és Gibson pénteken egyre jobban lema­radt a program teljesítésében, ezért több kísérletet törölni kellett. Az űrhajósok fáradtságával magyarázzák azt is, hogy Po­gue elvétette a Kohoutek üstö­kösről készítendő első felvé­telek időpontját — szerencsé­re néhány órával később a fel­vételeket meg lehetett ismétel­ni. „Anyatejbank” a fővárosban Az anyatej tartósítására kü­lönleges — porítási — eljárást dolgoztak ki hazai szakembe­rek. A módszer révén az anya­­tej biológiai értékeit meg­őrizve hónapokig tárolható. Az anyatej hosszú tárolása lehe­tővé teszi az „anyatejbank" kialakítását. Jelenleg havonta 2000—2200 liter anyatejet gyűjtenek be a fővárosban, de hűtve­ is csak alig néhány napig tárolható. Az anyatej porrá alakításával viszont kiküszöbölhető az in­gadozás, s a­ tejbank állandó folyamatos ellátást biztosít a rászoruló csecsemőknek.

Next