Magyar Nemzet, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
Ára: 80 fillérMagyar Nemzet //506 . Péntek 1974. március 1 XXX. évfolyam 50. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Mérleg és tanulság Befejeződtek a zárszámadások a termelőszövetkezetekben és ezzel pontot tettek a múlt esztendőre a közös gazdaságok. Csaknem minden tekintetben eredményes és jó volt a múlt esztendő, a közös gazdaságok bruttó termelési értéke mintegy 83 milliárd forintot tesz ki, s ez az előző évihez képest tízszázalékos emelkedést jelent. Ebből a bruttó jövedelem 30 milliárdnyi, a nyereség pedig 12 milliárd forint, s ez is hárommilliárddal múlta felül az előző esztendeit. Ami különösen örvendetes: 25 százalékkal növekedett az élelmiszer-feldolgozás a közös gazdaságokban. Egyre több tej- és sertéshús-feldolgozó üzem létesül, s ez jelentősen bővíti az élelmiszeripari cikkek választékát. Az eredményes, jó esztendő természetesen növelte a részesedési alapot is. Az előzetes számítások szerint az egy főre jutó személyes jövedelem 6,7 százalékkal növekedett. Több jutott vagy jut majd az idén a fejlesztésre, emelkedett a szociális és kulturális alap. Mindez az életszínvonal további növekedésén mérhető le legjobban. A múlt esztendő fejlődése azonban nemcsak anyagi vonatkozású, szólni kell arról is, hogy a közös gazdaságok megszilárdulása a hozzáértésből is fakad. Egyre több a felsőfokon és középfokon képzett szakember, nem beszélve a szakmunkások több százezres táboráról. A felkészültség színvonala megmutatkozott a bátrabb, merészebb tervkészítésnél, a szakosításnál, a természeti adottságoknak legjobban megfelelő kultúrák bevezetésénél és ezt bizonyítja az is, hogy az öntözhető terület nagyobb részén megnyitották a zsilipeket. Tavaly már 330 ezer hektáron öntöztünk. Az ebben rejlő nagy ■lehetőségeket azonban még tovább lehet fokozni, hiszen összes öntözhető területünk eléri a 440 ezer hektárt. Aki mérleget készít az elmúlt esztendő mezőgazdasági termeléséről, annak nemcsak a mázsákban kimutatható eredményeket kell a mérleg serpenyőjébe tennie. Mert a zárszámadások befejeztével nemcsak az összegezés a feladat, hanem a tanulságok leszűrése is. Tehát ne tegyünk mégse pontot a múlt esztendőre, nézzünk vissza, mert így bizonyára gazdagabbak leszünk néhány jó tapasztalattal. Erre pedig szükség lesz az idén, ha tovább akarjuk növelni a termelést, ha meg akarjuk oldani a zöldséggondokat, és sikerre szándékozunk vinni a húsprogramot. Mert most ez a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat! Tovább kell lépni a szövetkezeti demokrácia alkalmazásában is. Az egyik dunántúli szövetkezetben hallottam a tagságtól. „Eldöntötték már a vezetők, hogy mi lesz, milyen beruházásokba kezdünk, mennyit osztunk ki!” Ha így történt, akkor helytelenül cselekedtek, mert dönteni csak a tagsággal együttesen, közösen lehet. A termelőszövetkezet közös gazdasági mint ilyenben még fokozottabban érvényesülnie kell a sokat hangoztatott szövetkezeti demokráciának. Eleven valósággá kell tenni ezt a demokráciát, mert ebben van a legnagyobb ereje a szövetkezésnek és csak ez lehet a forrása a további jólétnek, fejlődésnek; csak ezáltal lehet maradéktalanul érvényesíteni a népgazdasági célkitűzéseket és nemcsak betartani, de betartatni is a törvényességet és a szocialista erkölcsi normákat. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese mondotta az egerszóláti Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén, hogy a szövetkezetekben sokat javult a vezetés színvonala és különösen a vezetőségek tevékenysége. Termelőszövetkezeteink nagy többségében a vezetőség lépést tart a termelésben és az üzemek szervezetében bekövetkezett fejlődéssel. Ezt a fejlődést igyekszik meggyorsítani a Hazafias Népfront is, amelynek elnöksége legutóbb kibővített ülésen foglalkozott a szövetkezeti mozgalommal. Közismert, milyen jelentős részt vállalt a népfront a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a téeszek szervezeti és személyi feltételeinek biztosításában. Különösen jelentős a szerepe a szakismeretek terjesztésében, a kiskertmozgalom megszervezésében, amely a zöldséggyümölcs termesztést hivatott előmozdítani. A népfront segíti a háztáji gazdálkodást, az ipari bedolgozást, fórumot nyit a falvakban a lakosságnak, amelyen a szövetkezetek tagjai elmondhatják véleményüket, kifejthetik észrevételeiket a vezetéssel kapcsolatban is. Elősegítik a népfrontbizottságok, hogy a szövetkezetek tagjai minél eredményesebben vegyenek részt a közéletben és hallassák szavukat a helyi politikában, de hozzászóljanak az országos politikához is, amelynek szintén részesei. A népfront és a szövetkezetek együttműködéséről szóló ajánlás szerint a két mozgalom közötti további együttműködés számos társadalom-, gazdaság- és művelődéspolitikai, valamint a szocialista életforma továbbfejlesztésével összefüggő kérdést ölel fel. Egyike ezeknek az előbbiekben már említett szövetkezeti demokrácia, amely lehetővé teszi az új paraszti életforma kialakítását. Lehetnek gépek, korszerű állattartó telepek, jó esztendőben teremhet többet a föld, oszthatnak is többet a munkaegységre a termelőszövetkezetek, de ha nincs meg a közös gazdaságban az összetartó erő, az alkotó légkör, ha nem alakulnak ki a közélet fontos fórumai a népfrontbizottságok közreműködésével, akkor ezek az eredmények csak látványosak, de nem kellően megalapozottak. Ez az idei zárszámadások egyik fontos tanulsága, amelyet érdemes figyelembe venni, ha a jövőben többet akarunk termelni és jobban élni. Illés Sándor Kádár János és Losonczi Pál fogadta a román miniszterelnököt A külpolitikai helyzet ION GHEORGHE MAURERT csütörtökön fogadta az MSZMP első titkára és az Elnöki Tanács elnöke. A román kormányfő találkozója Kádár Jánossal, illetve Losonczi Pállal szívélyes és baráti volt. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és a román miniszterelnök pohárköszöntőt mondott azon az ebéden, amelyet a magyar kormányfő adott a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Maurer tiszteletére. Megfigyelők nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Kissinger közelkeleti tartózkodásával azonos időben érkezett Damaszkuszba. Gromiko csütörtökön megbeszélést folytatott Asszad szíriai államfővel, Al-Ajubi miniszterelnökkel és Khaddam külügyminiszterrel. A két nagyhatalom vezető diplomatájának párhuzamos missziója nemcsak a szíriai—izraeli csapatszétválasztás szemszögéből értékelendő. Küldetésük világpolitikai fontossága abban rejlik, hogy ismét egyidőben tesznek erőfeszítéseket a végérvényes közel-keleti rendezés érdekében. Szadat egyiptomi elnök bejelentette, hogy — a kapcsolatok de facto újrafelvétele után — teljes értékű diplomáciai viszonyt teremtenek Egyiptom és az Egyesült Államok között. Az elnöki közlés azután hangzott el, hogy Szadat megbeszélésen fogadta az amerikai külügyminisztert. Bejelentette még, hogy kairói látogatásra hívta meg Nixon elnököt. Az egyiptomi kitérő után Kissinger ma visszatér Jeruzsálembe, valószínű, hogy Damaszkuszt is legalább még egyszer felkeresi. Amennyiben eredménnyel jár közvetítő útja, valószínű, hogy technikai szempontból hasonló, „ENSZ-ütközőzónás” csapatszétválasztási megállapodás jön létre, miként az a szuezi front esetében történt. E pillanatban még homályos, milyen Nyugat-Európával kapcsolatos tervekkel utazik vasárnap az NSZK-ba Kissinger. A megfigyelők általában arra számítanak, hogy Brandt kancellárral és Scheel külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásain nem szolgál majd új elképzelésekkel az atlanti szövetségi politika kérdésében, hanem ismét a régebbieket melegíti fel. Mindenesetre nem véletlen, hogy a State Department vezetője éppen az NSZK-ba utazik. Washington taktikai elképzeléseibe ugyanis nagyon jól beleillik, hogy a Brandt—Scheel kormány belpolitikai nehézségeinek ellensúlyozásaként támogatásáról biztosítsa a jelenlegi koalíciót. A gazdasági élet és a pártpolitika gondjai közepette Brandtnak, a jelek szerint, egyszerűen nincs ereje arra, hogy rámutasson a CDU—CSU ellenzék harsány támadásai mögött meghúzódó gondolatszegénységre. A jelentős politikai személyiségekben szűkölködő ellenzéki pártcsoport így megengedheti magának, hogy „határozott, pozitív és egyértelmű választ” követeljen, ha Kissinger szóba hozná az „új Atlanti Chartát”, vagy az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok fenntartásának költségeit. A román kormányfő budapesti tanácskozásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, illetve Virgil Trofin, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Cornel Pacoste külügyminiszter-helyettes és Ioan Cotoi, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délután az Országházban fogadta Ion Gheorghe Maurert. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Roska István, Martin Ferenc, illetve Virgil Trofin, Cornel Pacoste és Ioan Cotot. Ion Gheorghe Maurer és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Jelen volt dr. Tímár Mátyás, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István, Martin Ferenc, Tóth Lajos vezérőrnagy és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. A román kormányfő és kísérete a koszorúzás után Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, Roska István és Martin Ferenc. A városnézés metróutazással kezdődött. A Baross téren I Daczó József, a BKV vezérigazgatója és Balogh László, a metró üzemigazgatója fogadta a vendégeket, akik ezután egy szerelvénnyel a Deák térig utaztak. Megtekintették a földalatti gyorsvasút forgalmi és energiaközpontját. Ezt követően a vendégek továbbutaztak a Batthyány térig. A vendégek a továbbiak során megtekintették a várbeli Mátyástemplomot, ahol dr. Fábián János kanonok ismertette a nagy múltú templom történetét. A városnézés a Budapesti Történeti Múzeumban fejeződött be. Dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket, akik megtekintették a középkori királyi palota-kiállítást. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön ebédet adott Ion Gheorghe Maurer tiszteletére az Országház vadásztermében. Az ebéden részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Fri gyes külügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, és a politikai élet főbb más vezető személyisége. Az ebéden részt vettek a román kormányfő kíséretének tagjai. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer pohárköszöntőt mondott. Gromiko damaszkuszi megbeszélése Damaszkuszból jelenti a TASZSZ. A Damaszkuszban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön találkozott és megbeszélést folytatott Hafez Aszszad szíriai elnökkel, Mahmud Al-Ajubi miniszterelnökkel, valamint Abdel Halim Khaddam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszterrel. A találkozón részletesen és sokoldalúan megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, továbbá a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti helyzet rendezésére. Szadat meghívta Nixont Gyorshírben közölte az AFP, hogy Anvar Szadat csütörtökön bejelentette: helyreállítják a teljes értékű diplomáciai kapcsolatot országa és az Egyesült Államok között. Hozzáfűzte: kairói látogatásra hívta meg az amerikai elnököt. Anvar Szadat egyiptomi elnök — Kissinger amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinek befejeztével — csütörtökön bejelentette: Egyiptom és az Egyesült Államok úgy határozott, hogy helyreállítja a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat. Szadat elnök egyúttal közölte, hogy kairói látogatásra hívta meg Richard Nixont. Több mint négy óra hosszat tartott Szadat és Kissinger csütörtöki megbeszélése. A felek először négyszemközt tárgyaltak, később csatlakozott hozzájuk Ahmed Ali Iszmail egyiptomi hadügyminiszter, Abdel Ghani Al-Gamazi, a fegyveres erők vezérkari főnöke, és Taha El-Magdub, aki a genfi közel-keleti békekonferencián az egyiptomi küldöttséget vezette. A megbeszélés után Szadat elnök — a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét bejelentve — „új korszakról" beszélt a két ország viszonyát illetően. Elmondta, hogy a találkozón megvitatták a közel-keleti helyzet valamennyi problémáját, a fő téma azonban a szíriai—izraeli csapatszétválasztás kérdése volt. Szadat azt a reményét fejezte ki, hogy hamarosan megindulhatnak a csapatszétválasztással kapcsolatos tárgyalások. Csütörtökön délelőtt Jeruzsálemből érkezett Kairóba Henry Kissinger. A repülőtéren Iszmail Fahmi üdvözölte amerikai kollégáját. Az amerikai diplomácia vezetőjét szombaton Jordánia fővárosában fogadják — jelentették be hivatalosan csütörtökön Ammanban. Az 1973-as októberi háború óta Kissinger már három ízben látogatott el Jordániába. A szíriai kormány szóvivője szerint Kissinger damaszkuszi tárgyalásai során ígéretet tett arra, hogy Izraelből a szétválasztásra vonatkozó konkrét tervvel tér vissza, amely az első lépést jelenti majd a teljes izraeli kivonulás felé. Az MTI jelentése szerint Kairóban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter jelenlegi damaszkuszi, majd pénteken kezdődő kairói látogatása egybeesik Kissinger negyedik közel-keleti missziójával. Ezt korántsem véletlen egybeesésként, egyben annak jeleként értékelik, hogy a genfi békeértekezlet társelnöki szerepét betöltő két nagyhatalom továbbra is együttes erőfeszítéseket tesz a közel-keleti rendezés előmozdítására, a béketárgyalások következő szakaszának előkészítésére. Kissinger ma délelőtt utazik vissza Izraelbe, hogy folytassa közvetítő tárgyalásait a szíriai—izraeli csapatszétválasztás előkészítéséről. A kormány lemondása és a zsoldemelés ellenére tovább mélyült az etiópiai válság Addisz Abebából jelenti az AP és a UPI. Hailé Szelasszié etióp császár rádióbeszédben jelentette be a nemzetnek, hogy új kormányfőt nevezett ki, és a korábban jelzettnél is magasabb zsoldemelést ad a katonáknak. Az új miniszterelnök Endalkacser Makkonen volt posta- és közlekedésügyi miniszter. Kormányát saját hatáskörében állíthatja össze, a császár csupán a hadügyminisztert nevezte ki Abie Abebe tábornok személyében, aki eddig a szenátus elnöke volt. A szárazföldi hadsereg új főparancsnoka Szelasszié Bereka altábornagy. Megfigyelők szerint a császár mindkét tábornok kinevezésével a lázongó hadsereg kedvében akart járni. Az uralkodó ezenkívül bejelentette, hogy a közlegények havi fizetését nem 100, hanem 112 etióp dollárra (56 amerikai dollár) emeli. Az Aszmarában fellázadt második hadosztály 150 dolláros zsoldot követelt, az ő ügyükben a császár később ígért választ. Végül megígérte, hogy ha a katonák békésen visszatérnek laktanyáikba, semmilyen büntetés vagy megtorlás nem sújtja őket. Csütörtökön egyébként tovább súlyosbodott Etiópiában a válság: délelőtt katonai alakulatok jelentek meg a főváros stratégiailag fontos pontjain, megszállták a bankokat, a központi távíróhivatalt és a repülőteret. Az etióp kormány a kialakult helyzetre való tekintettel az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa 22. ülésszakának meghatározatlan időre való elhalasztását kérte. Addisz Abebában csütörtökön az első izgalmat az váltotta ki, hogy helikopterekről több ezer röplapot szórtak le, amelyekben a légierő és a légideszant dandár teljes támogatásáról biztosította az Aszmarában fellázadt második hadosztályt és közölte, hogy a fővárosi alakulatok nem hajlandók elfojtani a zendülést, ha erre parancsot kapnának. A katonák üdvözölték a kormány lemondását, ugyanak-