Magyar Nemzet, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
lagp'Nemzet == A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . Az indiai és burmai látogatás Hazánk politikai és diplomáciai életében újabb nagy jelentőségű esemény volt Fock Jenő miniszterelnök és kíséretének indiai és burmai útja. Bár a kettő között jelentős a nagyságrendi különbség, mégis két olyan országról van szó, amely el nem kötelezettségi politikájával komoly szerepet játszik e térség és általában a világ békéjének biztosításában. India súlyát önmagában növeli, hogy a világ második legnagyobb népességű országa, tehát komoly szava van a nemzetközi kérdések rendezésében, a Burmai Unió Szocialista Köztársaságról pedig szeretnénk megemlíteni, hogy ennek az országnak az egyik legkiválóbb diplomatája és történésze, a nemrégen elhunyt U Thant töltötte be tíz esztendeig az ENSZ főtitkári tisztségét. A magyar kormányfő látogatása minden szempontból hasznos és értékes volt. Ismét bebizonyosodott, hogy a magas szintű eszmecserék, a személyes találkozások nagy mértékben elősegítik az együttműködést és az azonosvagú hasonló nézetek egyeztetését a nemzetközi problémák megítélésében. Fock Jenő indiai és burmai útjának egyéb tanulsága is van. Mindenekelőtt az, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat lehet kiépíteni a kis és a nagy népek, s a különböző társadalmi rendszerben élő országok között, a békés egymás mellett élés alapján. Jobb példát erre aligha lehetne említeni, mint éppen a magyar—indiai viszonyt. Felszabadulásunk és India függetlenségének elnyerése óta kapcsolataink hagyományosan jók, ezt tanúsítják a gyakori magas szintű kölcsönös látogatások — Fock Jenő Indira Gandhi miniszterelnök 1972 júniusában tett magyarországi útját viszonozta —, de az egymással kötött szerződések is utalnak erre. India hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere a fejlődő országok között. E gazdasági és kereskedelmi együttműködést a kölcsörös előnyök jellemzik, s ezen túlmenően a segítőkészség. Indira Gandhi nem véletlenül emelte ki mindjárt a tárgyalások kezdetekor, hogy hazánk és általában a szocialista országok „sokat tettek és tesznek India fejlődéséért, s az indiai kormány mindig számíthatott a szocialista országok segítségére”. Konkrét eredmények is születtek. Küldöttségünk öszszetétele jelezte, hogy a politikai kérdéseken kívül elsősorban a gazdasági és műszaki együttműködés további fejlesztésének a lehetőségei szerepeltek a napirenden. Több újabb fontos megállapodást kötöttünk Indiával. Ezek közé tartozik az, hogy India nagy teljesítményű kokszoló üzemet épít Dunaújvárosban, Magyarország pedig csőgyár felépítésében működik közre Indiában. Szóba került a bauxitfeldolgozási együttműködés is, tekintettel arra, hogy mind a két ország jelentős készletekkel rendelkezik, s hazánknak komoly tapasztalatai vannak a timföldgyártás területén. A két kormány megegyezett ezenkívül abban, hogy tevékenyen együttműködnek berendezések, anyagok, szolgáltatások és árucikkek harmadik országba történő szállításában. Megállapodás jött létre a kultúra, az oktatásügy, az orvostudomány, a sajtó, a rádió, a televízió, az idegenforgalom és a sport területén való együttműködés továbbfejlesztésében. A két kormányfő és kísérete a gazdasági, műszaki és kulturális élet minden területét megvizsgálta és realizálta a közös munka módozatait. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek az áttekintésére is. Mind az Indiában, mind pedig a Burmában kiadott közös közlemény megállapítja: a felek kedvezően ítélték meg az egyre inkább kibontakozó nemzetközi enyhülést, s hangsúlyozták, hogy e folyamatnak világméretűvé kell válnia. Külön figyelmet szenteltek természetesen az országokat legközvetlenebbül érintő problémáknak, tehát az európai, valamint az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megvalósításának, hiszen a fejlemények kedvező alakulása, e földrészeken, a világ más térségeiben is elősegíti a feszültség csökkenését és a konfliktusok megoldását. Az el nem kötelezett országok — közöttük India és Burma — fontos szerepet tölthetnek be ezen a téren. Elég csak arra utalnunk, hogy az ENSZ-ben túlnyomó többségben vannak. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere ismételten megerősítette, hogy nézeteink azonosak vagy hasonlóak minden kérdésben. India és Burma ugyanúgy sürgeti a Vietnammal kapcsolatos párizsi egyezmények végrehajtását, mint hazánk és a többi szocialista ország. Egyaránt hívei vagyunk a közel-keleti válság politikai rendezésének a Biztonsági Tanács határozatai alapján. Teljes az egyetértés a gyarmatosítás maradványainak maradéktalan felszámolásában, a fajüldözés elítélésében, és abban, hogy össze kell hívni a leszerelési világkonferenciát s hathatós intézkedéseket kell tenni az általános és teljes leszerelés megvalósítására, különös tekintettel a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett történő nukleáris leszerelésre. A magas szintű látogatások ma már szerves elemei korunk politikai és diplomáciai életének, és nagy mértékben elősegítik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, a nemzetközi enyhülés folyamatát. A magyar Minisztertanács elnökének indiai és burmai látogatása után a közös közlemény szellemében megállapíthatjuk, hogy népeink még közelebb kerültek egymáshoz, hasznosíthatják a kapcsolataink továbbfejlesztéséből adódó kölcsönös előnyöket, s ami talán ennél is fontosabb: az egyetértés és megértés alapján hatékonyan hozzájárulhatnak a béke és biztonság megteremtéséhez. Moszkvában és Párizsban nagy érdeklődéssel várják a szovjet-francia csúcstalálkozót . A külpolitikai helyzet LEONYID BREZSNYEV ÉS GISCARD D’ESTAING jövő héten esedékes munkatalálkozója a kelet-nyugati együttműködés újabb fontos állomásának ígérkezik. Az SZKP főtitkára egy héttel ezelőtt Vlagyivosztokban Ford amerikai elnökkel elsősorban a nemzetközi politikát érintő átfogó kérdéseket tekintette át, s ennek keretében elvi megegyezés jött létre a stratégiai fegyverkorlátozást újabb, egy évtizedre előirányzó megállapodásról. A közelgő szovjet—francia tárgyaláson viszont, amint a Pravda párizsi tudósításából kitűnik, a fő figyelmet a két ország közötti kapcsolatokra fordítják. A lap tudósítóival folytatott beszélgetésekor Giscard d’Estaing kijelentette, hogy a francia fél „új szakaszba kíván lépni a kereskedelem és a gazdasági együttműködés fejlesztésében”. A Pravda emlékeztet arra, hogy jóllehet gazdasági téren is volt fejlődés, ez nem felelt meg a tényleges lehetőségeknek. Jelenleg ugyanis az NSZK, Anglia és Finnország is megelőzi Franciaországot a Szovjetunióval folytatott árucsere tekintetében. A szovjet—francia eszmecsere után Párizs a közös piaci vezetők fogadására készül. A francia elnöki hivatal közölte, hogy a partnerek kedvező választ adtak Giscard d’Estaing kezdeményezésére, hogy december 9—10-én csúcskonferenciát tartsanak. A hivatalos bejelentéshez fűzött hírmagyarázatában azonban a Figaro megállapítja, hogy a meghívást a többség tartózkodóan fogadta el. Egyedül Schmidt kancellár válaszából érződött ki a tényleges egyetértés. Párizs és Bonn közös platformja azonban csak látszólagos, a jelentős nézeteltéréseket a két vezető csütörtöki hosszú telefonbeszélgetése sem tudta áthidalni. A közös piaci külügyminiszterek hétfőn és kedden még egy utolsó erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a csúcstalálkozó ne váljék ■teljesen formálissá. A brüsszeli tanácskozás egyik igen kényes pontja az angol közös piaci tagság gazdasági vonatkozása. A brit Munkáspárt e héten megtartott kongreszszusa lényegében Wilson szándékával ellentétben Közös Piacellenes élű határozatot fogadott el. A brit kormányfő a szigetországi hangulatot csak azzal tudná leszerelni, ha a partnerországok jóindulatot tanúsítanának az angol igények iránt, azaz csökkentenék a közös piaci tagságból Nagy-Britannia gazdaságára közvetlenül háruló anyagi terheket. Schmidt kancellár londoni látogatása feltételezhetően e kényes kérdéseknek szólt A nyugatnémet kancellár ma, vasárnap hazatérőben találkozik Tindemans belga miniszterelnökkel. A párizsi csúcstalálkozó e sokoldalú alapos előkészítés ellenére is, a megfigyelők véleménye szerint, „eleve” kudarcra van ítélve. A kérdés legfeljebb az, hogy a kényszertalálkozó mennyire élezi ki a véleménykülönbségeket a részvevők között. Chirac francia kormányfő szombaton háromnapos hivatalos látogatásra az iraki fővárosba érkezett. Ez az utazás önmagában is újból tanúsítja Franciaország külön álláspontját az energiaválság kérdésében a többi kőolajfogyasztó tőkés országhoz képest. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amint várható volt, hozzájárult a Golán-fennsíkon az Izrael és Szíria közötti demarkációs vonalnál állomásozó ENSZ-erők mandátumának további hat hónapra történő meghosszabbításához. Waldheim főtitkár, aki közel-keleti körútja alkalmával tárgyalta meg Szíriával és Izraellel az ENSZ-csapatok állomásoztatásának ügyét, a BT ülésén kijelentette, hogy a fél év alatt az általános politikai rendezésben jelentős haladást kell elérni, különben új válság kirobbanása fenyeget. Fock Jenő Hazaérkezett A TASZSZ jelentése szerint a magyar kormányküldöttség, amely Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével Burmából útban hazafelé megszakította útját Grúzia fővárosában, szombaton hazautazott Budapestre. A tbiliszi repülőtéren Givi Dzsavahisvili, a grúz minisztertanács elnöke és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a küldöttséget. Az MTI jelentése szerint Fock Jenő, aki Indira Gandhi miniszterelnök meghívására hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságiján, majd azt követően U Ne Winnek, az Államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnöknek a meghívására Burmába látogatott, visszaérkezett Budapestre. Fock Jenővel együtt hazaérkezett felesége, valamint a miniszterelnök kíséretének tagjai: dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára. Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. Lakatos Ernő, a Minisztertanácsi Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkárságának vezetője. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Pója Frigyes külügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt az érkezésnél Muthamma, az Indiai Köztársaság nagykövete, valamint Sevikin, a Szovjetunió nagykövetségének követtanácsosa. Franciaország fejleszteni kívánja a gazdasági együttműködést a Szovjetunióval A moszkvai Pravda Párizsba küldött tudósítóinak értesülése szerint Franciaország a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatoknagymértékű fejlődésére számít Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing munkatalálkozójának eredményeként. A francia köztársasági elnök az SZKP központi lapjának tudó sítóival folytatott beszélgetése során kijelentette: a francia fél „új szakaszba kíván lépni a kereskedelem és a gazdasági együttműködés fejlesztéséiben”. Jurij Zsukov és Voleszlav Szedik, a Pravda párizsi tudósításának szerzői felhívják a figyelmet azokra a tervekre, amelyek szerint a két ország gazdasági együttműködését az eddigi ötéves szerződéseknél is hosszabb lejáratú alapokon fejlesztik tovább. Ebből a szempontból mindkét fél elsőrendű jelentőséget tulajdonít a tavaly aláírt tízéves együttműködésfejlesztési programnak, amelyek az ipari, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokra terjednek ki. „A francia—szovjet gazdasági kapcsolatok még nagyobb fokú fejlesztésére törekszünk” — jelentette ki Christian de Lavarene, a francia „Credit Industrial et Commercial” elnevezésű hitelbank elnöke a TASZSZ tudósítójának. Az adatok, amelyek a Szovjetunió és Franciaország közötti kereskedelmi kapcsolatok terjedelmének megkétszereződéséről tanúskodnak, önmagukért beszélnek. Bizonyítják, hogy azok a célok, amelyeket a két ország által aláírt dokumentumokban rögzítettek, a megvalósulás felé haladnak. Pozitívumként említhető a kiegyensúlyozott csere- kereskedelem, valamint az a tény, hogy Franciaország nagyobb mennyiségben vásárol szovjet ipari késztermékeket. Ígéretes a két országban létesített nagy ipari objektumok kölcsönös felszereléséről szóló megállapodás. Készen állunk az ilyen létesítmények finanszírozására — jelentette ki a hitelbank elnöke. A Biztonsági Tanács fél évvel meghosszabbította az ENSZ-erők mandátumát a Golanon New Yorkból jelenti a TASZSZ. A Biztonsági Tanács pénteken megvitatta Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának jelentését arról a tevékenységről, amelyet az ENSZ megfigyelő erők kifejtettek a csapatszétválasztások Szíriáia izraeli szektorában az ez év júniusától novemberéig terjedő időszakban. A BT elhatározta, hogy további fél évvel meghosszabbítja ezeknek az erőknek a mandátumát. A határozat felhívja az érdekelt feleket: haladéktalanul kezdjék meg a Biztonsági Tanács határozatainak megvalósítását, amelyek előírják az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és a tárgyalások lebonyolítását a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. A határozatot 13 szavazattal hagyták jóvá. A DPA jelentése szerint a szavazásban Irak és Kína nem vett részt. Jakov Malik szovjet delegátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-keleti konfliktus rendezésének, semmiképpen nem szolgáltathat ürügyet a jelenlegi helyzet befagyasztására és az 1967-ben az izraeli agresszor által megszállt arab területek megszállásának fenntartására. A Közel-Keleten kialakult veszélyes és bonyolult helyzet — folytatta Malik — feltétlenül okot ad a komoly nyugtalanságra. A Szovjetunió úgy véli, hogy e térségben a tartós békéhez vezető egyedüli megbízható út: minden megszállt arab terület teljes felszabadítása, a Palesztinai arab nép önrendelkezésre és saját államiságának megteremtésére való jogának realizálása, valamint a konfliktus térségében levő valamennyi ország biztonságának és függetlenségének megbízható és szilárd szavatolása. Mindezt el lehet és el is kell érni az ENSZ határozatának megfelelően e célból létrehozott genfi békekonferencia keretei között. A szovjet delegátus rámutatott, hogy a közel-keleti rendezés kérdésében elfoglalt szovjet álláspontot világosan kifejtette Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nemrégiben elhangzott ulánbátori beszédében, amelyben kijelentette: ..A Szovjetunió alapvetően érdekelt volt és marad abban, hogy a Közel-Keleten a lehető leggyorsabban megvalósuljon a tartós és igazságos békés rendezés. Erre fogunk törekedni kapcsolatban és a kerecerségben a testvéri szocialista országokkal, arab barátainkkal , Egyiptommal, Szíriával, Irakkal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőivel. Algériával, a Jemeni NDK-val és más olyan államokkal, amelyek őszintén hozzá kívánnak járulni ennek az egv°*em°s béke számára rendkívül fontos célnak az eléréséhez.” Közlemény a PFSZ küldöttségének moszkvai látogatásáról Arafat Belgrádba érkezett Belgrádból jelenti az AFP. Szombaton több napos látogatásra Belgrádba érkezett Jaszszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A palesztin küldöttséget Dzsemal Bijedics miniszterelnök fogadta. Arafatot jugoszláviai tartózkodása sorár, fogadta Tito elnök is. A TASZSZ jelentése szerint Moszkvában közleményt adtak ki a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének látogatásáról. A delegációt, amely Jasszer Arafatnak a vezetésével november 25-től 30-ig tartózkodott a szovjet fővárosiján fogadta Alekszej Koszigin miniszterelnök, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára és Andrej Gromiko külügyminiszter. A közlemény hangoztatja, hogy a Szovjetunió támogatta és támogatni fogja a palesztin és arab nép harcát törvényes jogaiért, beleértve elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre, a saját nemzeti haza létrehozására, egészen a saját államiság megvalósításáig. A szovjet fél kifejezte meggyőződését, hogy a közel-keleti problémakomplexum rendezése a leghatékonyabban a genfi közel-keleti békeértekezlet kereteiben valósulhat meg s a konferencia munkájában más részvevőkkel egyenjogú alapon részt kell venniük a Palesztinai arab nép képviselőinek. A PFSZ küldöttsége mélységes elismerését fejezte ki a Szovjetuniónak a Palesztinai probléma megoldásával és a közel-keleti rendezéssel kap