Magyar Nemzet, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-01 / 257. szám
* A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA m .. .................IBII'II—I..■"iHI'Htl 'IMI'' ITI" HIWMHHH'ia'1 141 I'HH'HIIPM'IH II.......... I' < HRlMMi Felhalmozás és fogyasztás Életünk örökös számvetés. A szó szoros értelmében az, ha az úgynevezett anyagiakról van szó. Számolunk, amikor megkapjuk fizetésünket, számolunk, amikor elköltjük. Mindennapos gyakorlat, lényegbevágó „szellemi torna”: bevételeinket szembeállítjuk kiadásainkkal. Tervezünk, céljainktól függően rövid, közép- és hosszú távon. A háztartási és egyéb napi kiadásokat általában egy hónapra, a tartós fogyasztási cikkeké a gépkocsi, a lakásberendelés vásárlását hónapokra, évekre előre meg kell tervezni, s ennek megfelelően takarékoskodni. Száz háztartásra ma már 60 hűtőszekrény, 70 mosógép, 68 televízió és 15 személygépkocsi jut. E számok az elmúlt évek gyors, dinamikus fejlődésének eredményei. Tavaly a lakosság pénzjövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Volt miből költeni, hiszen a nemzeti jövedelem növekedési üteme a IV. ötéves tervben várhatóan 35 százalékos lesz. De vajon így lesz-e a jövőben is? Új ötéves terv küszöbén állunk. Szakemberek, nem szakemberek egyaránt nagy érdeklődéssel várják az V. ötéves terv célkitűzéseit, számait. Az országgyűlés őszi ülésszakán jelentette be a miniszterelnök, hogy a kormány néhány hónap múlva terjeszti e fórum elé az erről szóló törvényjavaslatot. A fogyasztás és felhalmozás aránya, mértéke kulcsszerepet foglal el a tervben. A gazdasági növekedést befolyásolja az a tény, hogy 1976—80-as időszakban az anyagi termelést — munkaerő híján — teljes egészében a termelékenység emelésével kell megalapozni. Tovább nő tehát a gépesítés és automatizálási igény. Számolnunk kell azzal is, hogy amíg a harmadik és a most folyó ötéves tervben a beruházások növekedése elérte az 50 százalékot, addig az V. ötéves tervben előreláthatólag jóval kisebb mértékű növelést lehet reálisan előirányozni. A mérleg másik oldalán is ennek megfelelő a növekedési ütem. Az elkövetkező két évben — amint azt az országgyűlésen hallhattuk — csak szerény, és az öt év egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb, de biztosított reálbér- és reáljövedelem-emelést tervezhetünk. Jelenlegi körülményeink között a szerényebb de így is jelentős fejlődési ütem fegyelmezettebb munkát követel meg mindenkitől. Egerszegi Csaba Szemlélet dolga Még mindig sokan vannak: tologatják az aktákat, gyártják kilószám az ügyiratokat, kimutatásokat — a papírmunka további burjánzása arra enged következtetni, hogy az íróasztalos státusok egyszerűen kifogyhatatlanok. Egy éve, hogy a kormány határozott az alkalmazotti létszám egészségtelen növekedésével kapcsolatos tennivalókról. S egy év múltán sem mondhatunk mást, mint azt, hogy az alkalmazotti létszámnak a munkáslétszámnál jóval gyorsabb növekedési ütemét nem sikerült megállítani. Az irodákban egymást tiporják, viszont drága gépek állnak elárvultan a műhelyekben munkáskéz híján. De csodálkozhatunk-e ezen, amikor sokan így biztatják gyermeküket: tanulj, ha nem akarsz műhelyben dolgozni. És ki az, aki beletörődik alkalmazottból munkássá való ,,visszaminősítésébe”, önként feladva az íróasztal presztízsét, vállalva a fizikai munka, s a nehezebb munkakörülmények megterheléseit? A többség kilép, mert tudja, az adminisztráció tengerikígyója másutt teremt számára fehér köpenyt. Nem anyagi kérdés ez, mint inkább a társadalomban kialakult igen erős, hamis értékrend hatása. Mi hát a teendő? Vannak, akik azt mondják: a káros jelenségek megszüntetése csakis ,,felülről” várható, ha ott nem sürgős, minekünk itt igazán nem az. Igaz, elvi döntés született már, de most a gazdasági vezetésre, a minisztériumokra vár, hogy azt konkretizálják, s majd ennek alapján lépünk mi is. .. Nem ölbe tett kézzel kell ülni, holmi csodára várva. Először is akaratra, egészséges szemléletre van szükség, amely nem a miértet, hanem a hogyant fontolgatja. Ma még sok helyütt gátja az ésszerű intézkedéseknek az a helytelen vállalati magatartás, amely a kormányhatározat végrehajtásának szorgalmazását, önállóságukba való beavatkozásnak tekinti. Az alkalmazotti létszámemelkedés kizárólagos okának az adatszolgáltatás növekedését és nem saját vezetési, szervezési fogyatékosságaikat tartják. Az alkalmazotti munkaterületek szervezetlenségére mutatnak és a létszám növekedésével járnak a gazdálkodó egységen belüli szervezeti változások is: csoportból osztály, osztályból főosztály lesz, ahová természetesen vezetőket és helyetteseket neveznek ki. Sok vállalatnál hiányoznak a ma már elengedhetetlen kis- és középgépek, az adatfeldolgozás és az ügvviteli tévesítés elmarad a termelés gépesítésétől, ezzel együtt a termelékenységtől is. Biztos hogy az irányító szervek is többet tehetnének a helyes elvek és határozatok következetes végrehajtásával, számonkérésével. A kedvezőtlen jelenségek azonban jórészt mégiscsak belső okokra vezethetők vissza, megszüntetésükre tehát elsősorban helyben szükséges jó javaslatokat kigondolni. Szényi Gábor Az Elnöki Tanács elnöke Adenban Losonczi Pál és Szalem Ali Rubin " . • . • megkezdte hivatalos tárgyalásait A külpolitikai helyzet A LESZERELÉS KÉRDÉSE, valamint a fegyverkezési verseny korlátozásáról előterjesztett szovjet javaslatok megvitatása áll az ENSZ politikai bizottsági vitáinak középpontjában. A felszólalások kiemelik: a javaslatok a világ közvéleményének arra irányuló törekvését tükrözik, hogy megállítsák a fegyverkezési versenyt, és elejét vegyék az új típusú tömegpusztító fegyverek elterjedésének. Martin amerikai ENSZ- képviselő kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az elmúlt időszakban több olyan kérdésben megállapodott, amelyek a termonukleáris katasztrófa elhárítását célozzák. Kormánya — mondotta Martin — nagy jelentőséget tulajdonít a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet —amerikai tárgyalásoknak. Ford elnök San Franciscóban világpolitikai kérdésekről tartott beszédében a SALT-tárgyalásokkal kapcsolatban kijelentette: az Egyesült Államok nem kívánja elsietni a második SALT-egyezmény aláírását, elegendő időt akar biztosítani arra, hogy „kiegyensúlyozott és megbízható megállapodást" kössenek. Ford egyébként az amerikai kongresszushoz intézett üzenetében kifejtette a washingtoni kormány álláspontját a külföldi gazdasági és katonai segélyprogramot illetően. Az elnök szerint az Indokínában és a Közel-Keleten végbement fejlemények szükségessé teszik, hogy az amerikai politika felülvizsgálása mellett változtassanak a segélyprogramon. Együttesen 4,3 milliárd dollárt kért az amerikai törvényhozóktól, ebből Izrael részesülne a legnagyobb mértékben. A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy a kormány háromszorosára kívánja növelni az Egyiptomnak nyújtott amerikai gazdasági segélyt is. A Maariv című lapban megjelent interjújában Gur tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke közvetett fenyegetést intézett Szíriához. Azt hangoztatta, ha Szíria vagy más ország fegyveres erői beavatkoznának a libanoni válságba, akkor Libanont Izraellel szembenálló frontországnak tekintenék, s ez olyan feszültséget idézne elő a térségben, amelyben Tel Aviv „bizonyos politikai, sőt katonai lépésekre kényszerülne”. Bár Gur aggodalmát fejezte ki az arab országok haderejének növekedése miatt, úgy vélekedett, hogy Egyiptom nem venne részt egy esetleges újabb háborúban. Hivatalos pekingi tárgyalásait befejezve Schmidt kancellár vidéki körútra indult. A TASZSZ Teng Hsziao-pingnek, a nyugatnémet kancellár tiszteletére adott fogadáson elhangzott szavaira visszatérve megállapítja: a kínai politikus rágalmakat zúdított a szocialista államok, elsősorban a Szovjetunió fáradozásaira, amelyekkel a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítására törekszik. Egy új világháború „elkerülhetetlenségéről” szólva a kínai miniszterelnök-helyettes kijelentette, a kínai kormány támogatja a NATO nyugat-európai tagországainak integrációját, s arra szólította fel a szövetség katonai erőit, hogy helyezkedjenek szembe a szocialista közösség országaival. A szovjet kommentár jellemzőnek ítéli, hogy az Új-Kína hírügynökség mit nem közölt Schmidt válaszbeszédéből. Kihagyta például azt, hogy a kancellár hangsúlyozta: az NSZK az utóbbi években támogatta azokat a kezdeményezéseket amelyek előmozdították a bizalom és az enyhülés légkörének megteremtését Európában. Nem említette az ezeket a célokat szolgáló szerződéseket, valamint a Nyugat-Berlin helyzetének normalizálását célzó négyoldalú megállapodásokat. Tokióban továbbra is elemzik Kissingernek a pekingi látogatásáról adott beszámolóját. Japánban úgy vélik, hogy az amerikai külügyminiszternek egyetlen fontosabb bilaterális kérdésben sem sikerült közös nevezőre jutnia a kínaiakkal, de Peking híve annak, hogy az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket tartson az Indiai-óceán térségében. A Japán Times vélekedése szerint Washington korlátozott segítséget ajánlott fel Kínának, cserébe Dél-Korea diplomáciai elismeréséért. Legalábbis erre következtetnek az amerikai külügyminiszternek abból a kijelentéséből, amely Tokióban hangzott el, miszerint különbséget kell tenni a kínaiak hivatalos pozíciója, és aközött, amit zárt ajtók mögött mondanak. Különtudósítónk jelentése Losonczi Pál a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban Aden, október 31. öt napon belül már a második fővárosban fogadták kitörő lelkesedéssel a hivatalos baráti látogatásra érkezett Losonczi Pált. Az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét hozó különrepülőgép pénteken délelőtt percnyi pontossággá szállt le vakító, perzselő napfényben, a fellobogózott adeni nemzetközi légikikötőben A magyar államfőt Szalem Ail Rubin, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság elnöke és az ország politikai vezetői üdvözölték. Valószínűtlenül élénkek és változatosak voltak a színek, amelyek a dél-jemeni földre lépett magyar vendégeket körülvették. A tenger mélykéken csillogott, a történelmi hírességű adeni sziklatömbök bársonyos feketében pompáztak. A hosszú bevonulási útvonal mentén magyar zászókkal, unonava, önfeledten integető, éneklő, tapsoló fővárosiak tízezrei pedig magukon viselték a szivárvány minden árnyalatát. Rövid bevezető, szinte villámtudósításnak számító sorainkban éppen csak érzékel tethetünk, hogy milyen káprázatos ünnepi fogadtatásban részesítették szívélyes barátaink a forradalmi ügyüket következetesen támogató magyar nép államfőjét, aki több mint 5000 kilométer távolságból elhozta magával az azonos célokért küzdő milliók köszöntését és további együttműködési szándékát. Losonczi Pál és vendéglátója, valamint a kíséretükben levő szakértők, pénteken délután az elnöki palotában megkezdték az első hivatalos tárgyalásokat. Magyar részről Losonczi Pál vett részt az eszmecserén, továbbá Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. Török Istvár, külkereskedelmi miniszterhelyettes. Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Nagy Miklós, a KKI elnökhelyettese. Kiss Sándor vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnökének helyettese, Nagy S. Lajos nagykövet és Veres János, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Jemeni részről Szalem Ali Rubin államfőn kívül a dél-jemeni külügyminiszter, továbbá az iparügyi, a közmunkangg, a kereskedelmi és ellátási valamint a mezőgazdasági és földreformügyi miniszter volt jelen. Az eszmecserét őszinte, baráti légkör, tárgyszerűség, s a megvitatott kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A pénteki megbeszélések alapján a továbbiakban mindkét fél szakértői találkoznak a gyakorlati tennivalók meghatározására. Este Szalem Ali Rubin díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. A vacsorán Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Többek között elmondta: — A magyar nép,pártunk és államunk vezetése nagyra becsüli azt a kitartó, majd győzelmet hozó függetlenségi és szabadságharcot amelyet a jemeni nép vívott évszázadokon át, mindenféle hódítók és megszállók, de különösen a gyarmattartó imperializmus és kiszolgálói ellen. Országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatát minden tekintetben egyértelműen pozitívnak értékelhetjük. Az elmúlt években már rendszeressé váltak magas szintű, kölcsönös látogatások egymás országába. Ezek nyomán erősödtek és mélyültek politikai kapcsolataink. A kölcsönös előnyök alapján kedvező irányban fejlődnek gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink, valamint a műszaki-tudományos és kulturálistudományos egyezményeink keretein belül folytatott együttműködésünk. Meg vagyok győződve róla, hogy mostani látogatásunk újabb értékes hozzájárulásnak fog bizonyulni a már hagyományosnak számító barátságunkhoz. — Alig múlt két hete, hogy a Jemeni Néni Demokratikus Köztársaság három pártja — a Nemzeti Front, a Nemzeti Demokratikus Szövetség és a Néni Élcsapat Párt — megtartotta egyestje kongresszusát. Ez a tett újabb jelentős mérföldkő országuk előrehaladásának útján, demokratikus nemzeti forradalmak kiemelkedő eseménye. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az új, egyesített párt sikeresen birkózik meg a maga elé tűzött, magára vállalt nagyszerű feldatokkal. A jemeni elnök pohárköszöntőjében kiemelte, hogy az országban 1969-ben hatalomra került haladó demokratikus erőik következetesen dolgoznak a társadalom forradalmi átalakításáért, az elmaradottság mielőbbi felszámolásáért, a kizsákmányolás végleges megszüntetéséért. A jemeni elnök külön kiemelte, hogy országa népe nagyra értékeli a magyar nép, a magyar kormány segítségét, büszke arra, hogy a két ország baráti kapcsolatai fejlődnek, erősödnek. Az elkövetkező napokban az Elnöki Tanács elnöke a fővároson kívül ellátogat az ország több vidékére, s megismerkedik a dél-jemeni forradalmi fejlődés vívmányaival, egyaránt felkeresi a történelmi nevezetességeket és a legkorszerűbb mezőgazdasági, ipari, kulturális létesítményeket. A vidéki körutat követően hétfőn folytatódnak és fejeződnek be az államfői tárgyalások, amelyek az arab '-sziget délnyugati csücskén elterülő Jemeni Néni Demokratikus Köztársaság lakóai minden haladó arab erő érdeklődésének középpontjában állnak. Matolcsy Károly Közlemény a magyar államfő Szomáliai látogatásáról Pénteken magyar—Szomáliai közös közleményt adtak ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének október 27—31. között a Szomáli Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A közlemény beszámol arról, hogy Losonczi Pál és Mohammed Sziad Barre, a Szómák Demokratikus Köztársaság Legfelső Forradalmi Tanácsának elnöke hivatalos megbeszéléseket folytatott, amelyek alapján tárgyalásokra került sor a két fél szakértői között is. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalásokon Mohammed Sziad Barre tájékoztatást adott Szomália történetének egyes szakaszairól, a gyarmati múlt szomorú örökségéről és az 1969. október 21-én kibontakozott népi forradalom utáni időszak eredményeiről. Losonczi Pál tájékoztatást adott a hazánkban folyó szocialista építőmunkáról, az ország előtt álló legfontosabb feladatokról, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. A felek megállapították, hogy a két ország közötti, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági, műszaki -tudományos és kulturális együttműködés fejlesztése és elmélyítése megfelel mindkét nép érdekeinek. A felek kereskedelmi megállapodást, műszaki-tudományos együttműködési egyezményt és kulturális együttműködési egyezményt írtak alá. Kifejezték reményüket, hogy az együttműködés bővítésére folytatott tárgyalások és az