Magyar Nemzet, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
Kedd, 19 7 0, június 1.. Femékszakosítás, kooperáció, közös gyárak harmadik piacra Megkezdődön a magyar—szovjet együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka Plenáris üléssel a Parlament delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvözölte a tanácskozás részvevőit, s a szívélyes szavakra Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirendjén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fontosak a két ország most indult ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából is. Rámutattak, hogy az együttműködési bizottság csakúgy, mint a szaktárcák hatékonyan segítik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben rejlő újabb lehetőségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kormányfő 1975. október 21 -i tárgyalásain szabtak meg. Ezután rátértek a napirendi pontok megtárgyalására. Áttekintik az említett kormányfői megbeszélésekből adódó feladatok teljesítésének menetét; tájékoztatót hallgatnak meg öt nagy magyar gépgyár profiljának hosszú távú meghatározásával kapcsolatos magyar-szovjet együttműködésről; megbeszéléseket folytatnak a közszükségleti cikkek gyártásában és kölcsönös szállításában a két ország együttműködésének újabb lehetőségeiről; megvizsgálják, hogy milyen módon működhet együtt a két ország ipari üzemek teljes felszerelésének harmadik piacra való szállításában, illetve ott ipari üzemek építésében, tárgyalnak az 1975 utáni gyártásszakosítási és kooperációs egyezménytervezetek előkészítéséről, a termelési és műszaki együttműködés fejlesztését célzó távlati programtervezetről és több más fontos témáról. Dr. Szekér Gyula hétfő este a Parlament Vadásztermében vacsorát adott az együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka alkalmából. Polinszky Károly beszéde az isztambuli Rákóczi-szimpozionon Ritki Danisman török kulturális miniszter meghívására vasárnap Isztambulba érkezett dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter. Dr. Polinszky Károly hétfőn részt vett és beszédet mondott annak a tudományos szimpozionnak a megnyitóján, amelyet a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára alakult török emlékbizottság szervezett. A kétnapos értekezleten számos magyar és külföldi tudós tart előadást Megkezdődött az írásbeli érettségi Hétfőn megkezdődtek a magyar nyelvi és irodalmi dolgozatok megírásával az írásbeli érettségi vizsgák a dolgozók középiskoláiban. Ma, kedden a gimnázium esti és levelezőtagozatos tanulói matematikából, szerdán, csütörtökön és pénteken fizikából, kémiából és biológiából, a kötelezően választható tárgyakból tesznek írásbelit. A szakközépiskolások kedden és szerdán írásbeliznek a szakmai tantárgyakból. Csütörtökön lesznek a matematikai írásbeli dolgozatok. A szóbeli érettségi vizsgákra június 15-e után kerül sor és a hónap végéig befejeződnek a vizsgák. Javítják a lakótelepek ellátását Ebben a tervidőszakban az ÁPFÉSZ-ek kiskereskedelmi forgalma várhatóan 56—57, a vendéglátó ágazaté 42, a szövetkezetek ipari és szolgáltató tevékenysége pedig mintegy 80 százalékkal nő. A tervek megvalósulását az idén olyan nagyobb vállalkozások vezetik be, mint a déli pályaudvari, 3000 négyzetméter alapterületű szupermarket és az ugyancsak az év vége felé átadásra kerülő 10 ezer négyzetméteres pécsi szövetkezeti áruház. Budapest az öt év alatt további négy szövetkezeti áruházat kap; az előzetes tervek szerint a Marx téren, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán, Újpalotán és a pesterzsébeti városközpontban. A SZÖVOSZ célul tűzte ki, hogy a főváros új lakótelepein és a rosszabbul ellátottperemkerületekben is javítsák a lakosság vásárlási lehetőségeit.i Hitelszerződés a selyemgyártás növésére A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Selyemipar Vállalat képviselői hétfőn hitelszerződést írtak alá. A vállalat 170 millió forintos beruházásához a bank 119 millió forint hitelt nyújt, hatéves törlesztésre. Az 1976—77-ben megvalósuló rekonstrukciós beruházással a Magyar Selyemipar Vállalat 4 millió négyzetméterrel növeli kikészítő-, és 2,3 millió négyzetméterrel nyersszövetgyártó kapacitását. A Váci Bélésszövő Gyárban 88 csehszlovák gyártmányú pneumatikus automata szövőgépet állítottak üzembe. Marnar nemzet A SZOT elnökségének ülése A bizalmiak megnövekedett hatásköre A SZOT elnöksége hétfői ülésén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vette, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat, a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesítés, vállalati lakás vagy lakástámogatás, továbbá szociális juttatás adása. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő valamennyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra, hogy e kérdéseket érintő felsőbb szintű rendeletek, előírások betartását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dolgozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tervez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, hibás módszert tapasztal és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. A most elfogadott irányelveket valamennyi alapszervezetben ismertetik a bizalmiak, főbizalmiak tanácskozásán. A SZOT elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a jóléti és kulturális alapképzés egyedi elbírálásáról. Mint ismeretes, a módosított közgazdasági szabályozók értelmében 1976. január 1-től a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének szabályai is megváltoztak. Az új szabályok az eddigieknél általában kedvezőbb helyzetbe hozták a vállalatokat, mert biztonságos alapot jelentenek a jóléti intézmények fenntartásához, a gyermekintézmények működtetéséhez és a szakmunkás tanulók étkeztetéséhez. Az illetékes állami szervek rendeletileg lehetővé tették bizonyos esetekre a jóléti és kulturális alap képzésének egyedi megállapítását. Ilyen egyedi megállapítást 274 vállalat és intézmény kért, ezeket a kérelmeket a felügyeleti szerv és az iparági szakszervezet véleményezte. E véleményeket is figyelembe véve a pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium és a SZOT illetékes vezetői 220 vállalat, intézmény számára a korábbinál magasabb fejkvótát állapítottak meg, sőt 37 vállalat fejkvótáját — a felügyeleti szerv és a szakmai szakszervezet javaslatára — magasabbra emelték, mint ahogy azt a vállalat kérte. A SZOT elnöksége további napirendi pontként tárgyalt a szakszervezeti segélyezési rendszer módosításáról, majd megvitatta az 1977. évi tagdíjbesorolás irányelveit. Tovább fiatalodon a termelőszövetkezek tagsága A TDT elnöksége hétfőn ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és életkörülményeinek fejlődését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt öt évben a téesztagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összetétele a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfigyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és a téeszalkalmazottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a munkaviszony és a munkafeltételek iránti igénye az iparban meghonosodott gyakorlathoz közeledett. Az aktív tagság tovább fiatalodott, az átlagos életkor öt év alatt három évvel, 41 évre csökkent. A szövetkezeti parasztság életkörülményeit meghatározó tényezők között nagy szerepe van a munkában töltött időnek. Az elmúlt öt évben a termelőszövetkezetek egy főre jutó munkaidő-teljesítménye emelkedett. Amíg az egy év alatt ledolgozott átlagos munkaidő országosan 2300 órára csökkent, addig a szövetkezetekben ennél 100 órával többre nőtt. Különösen a fiatalabb, szakképzett szövetkezeti tagok azt igénylik, hogy az éves foglalkoztatás mértékét, a munkanap maximális hosszát, a pihenőidőt és a túlmunka feltételeit a jövőben az eddiginél jobban szabályozzák. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmi helyzete a központi életszínvonal-politikai célokkal összhangban általában kedvezően alakult. Javult a téesz-nyugdíjasok és -járadékosok anyagi helyzete. A nyugdíjak általános összege csaknem megkétszereződött. Az elnökség kiemelte: a termelőszövetkezeti tagság életkörülményeinek alakulásában alapvető változást hozott, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatások rendszere, feltételei és színvonala lényegében azonossá vált a munkaviszonyban állókéval. Vas megye ötéves terve 500 milliós beruházással szerelvénygyár épül Szombathelyen A Vas megyei tanács hétfőn megtárgyalta és elfogadta a megye ötödik ötéves tervét. A tervidőszakban a gazdasági alapok fejlesztésére és a lakosság életkörülményeinek javítására 16,7 milliárd forintot használnak fel, négymilliárddal többet, mint az előző öt esztendőben. Költségvetési célokra — jórészt az intézmények fenntartására — 6,5 milliárd forintot szavaztak meg. A terv egyik fő törekvése az ipari termelés hatékonyságának, az eszközök racionális felhasználásának javítása és az ipari szerkezet korszerűsítése. Nő a nehézipar aránya, folytatják a könnyűipar rekonstrukcióját. Szombathelyen 500 millió forintos beruházással szerelvénygyárat épít a Rába Vagon- és Gépgyár. Az év végére Szombathelyre ér a földgáz és 1980-ra teljesen átáll a város ennek használatára. Az Őrségben befejezik a természet-átalakítással felérő vízrendezési és talajjavítási munkát és megkezdik a Hegyháton, valamint a határszéli területeken. Új erdőt 1500 hektáron telepítenek. Bejelentették, hogy Szombathely lakossága ez idő alatt eléri a 80 ezret, ezért itt épül a legtöbb új otthon. A megyében összesen 3000 kisgyermek számára létesül óvodai hely társadalmi összefogással. ■ Dr. Varga József a Minisztertanács titkárságának új vezetője A kormány dr. Gál Tivadart, a Minisztertanács titkársága vezetőjét nyugállományba vonulása alkalmából, érdemeinek elismerése mellett, beosztásából felmentette. Egyidejűleg dr. Varga Józsefet, atanácsi Hivatal elnökhelyettesét beosztásából felmentve a Minisztertanács titkárságának vezetőjévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Gál Tivadart A szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Lázár György, a Minisztertanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Borbándi János, a kormány elnökhelyettese és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Elutazott a lengyel igazságügyi küldöttség Hétfőn elutazott Budapestről dr. Jerzy Basia, a Lengyel Népköztársaság igazságügyminisztere, aki — küldöttség élén — hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A küldöttség tanulmányozta jogi életünket, az igazságszolgáltatás munkáját és megbeszéléseket folytatott a két ország jogi kapcsolatairól. A látogatás ideje alatt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalában fogadta Jerzy Bafiát, a küldöttség vezetőjét. A delegáció látogatást tett dr. Szíjjártó Károly legfőbb ügyésznél, és dr. Szakács Ödönnel, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél. A lengyel igazságügyi küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter és a minisztérium vezető munkatársai búcsúztatták. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. A DIVSZ felhívása Arsenio Hernandez szabadon bocsátásáért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség felhívta délamerikai tag- és baráti szervezeteit, hogy követeljék a dominikai kormánytól Arsenio Hernandeznek, a szövetség irodája titkárának azonnali szabadon bocsátását. Arsenio Hernandezt, aki a DÍVSZ megbízásából közép-amerikai körútra indult, Santo Domingo repülőterén tartóztatták le a dominikai hatóságok. Bondor József Belgrádba utazott Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hétfőn Belgrádba utazott a KGST építésügyi állandó bizottságának 41. ülésén részt vevő magyar delegáció. Az ülésen megtárgyalják a bizottság 1971—75. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a KGST-tagországok által 1971—75-ben végzett építésügyi, tudományos-műszaki kutatásokról elhangzó jelentést, megvitatják a bizottság 1977. évi munkatervét, valamint az ÉÁB munkaszervei által előkészített egyéb anyagokat és ajánlásokat. _3 Hivatásként A színész lelkesedéssel vall szakmájáról. Akiben nincs hit, akarat, kitartás, az menjen el a pályáról — mondja a tévé nyilvánossága előtt. A pedagógus, orvos hivatásának nevezi azt a tevékenységet, amit egyébként munkának hívunk. A segédmunkás, szakmunkás, mérnök, közgazdász szereti vagy nem szereti szakmáját. Mindez az emberen és a tevékenység jellegén, a körülményeken múlik. Sokan „melózni” járnak. A kifejezés olyan munkára utal, amit az ember kényszerűségből végez. Meg kell élni valamiből... Hogy ki milyen alapon dolgozik, szereti-e, amit csinál, vagy csak a megélhetés és törvényeink szorítják arra, hogy dolgozzon, azt hamar meg lehet állapítani. Mint mágnes két pólusa, úgy vonzza vagy taszítja a munkától a dolgozót — hozzáállása. Az elvégzett munka minősége, termelékenysége bőbeszédűen árulkodik erről. Az embereknek szakmájukhoz való hozzáállásukat nemcsak a hivatástudat, megszokás, kényszerűség befolyásolja, hanem az érdekeltség. A „kis pénz, kis meló, nagy pénz, nagy meló” mondás kellőképpen kifejezi ezt. A bérelszámoló egyhangú munkáján a gépesítés nem segít. A könyvelő automaták gyorsítják, de egyben még unalmasabbá, gépiesebbé teszik e tevékenységet. Az egyik vállalatnál a bérelszámolók nem fogynak ki a sérelmekből. Érdekes módon, nem munkájukra, hanem a munkakörülményekre panaszkodnak. A zsúfoltság és szervezetlenség nem szükségszerű velejárói ennek a feladatnak, mindez viszont arra mutat, hogy a vele szembeni elégedettséget a körülmények nagyban befolyásolják. IGÉNYESSÉG Egyébként is napjainkban jelentősen növekszik a munkával kapcsolatos igényesség. Az egyre fokozódó munkaerő-kereslet csak növeli ezt. Ugyanakkor az automatizálás, gépesítés egyszerűvé és egyhangúvá teszi a termelési folyamatot. Tény viszont, hogy minél fejlettebb egy társadalom, annál kevésbé vállalják a szalagmunkát, és ezen az anyagi ösztönzők, a magasabb bér, prémium, különböző pótlékok sem segítenek. A munkaszervezőknek tehát az anyagi ösztönzők mellett új, magasabb rendű módszereket kell kitalálniuk és bevezetniük ahhoz, hogy legyen, ki ellássa a szalagszerű gépesített, több műszakos munkákat, amelyeknek az anyagi javak bőségét köszönhetjük. A munkaügyi szakembereknek nem új keletű a probléma, amelynek megoldása pedig egyre sürgetőbbé vált. Több módszert alakítottak ki, s ezekéről figyelemre méltó cikket olvashattunk a Munkaügyi Szemlében. Dr. Iványi Tibor írásában az ösztönzést magával a munkával képzeli el. Fejtegetésében elöljáróban hangsúlyozza, hogy nem a vezetők, hanem a végrehajtók, a fizikai és adminisztratív dolgozók tevékenységéről van szó, akiknél a gépesítéssel mind egyhangúbbá, kevésbé ösztönzővé vált a munka. A vezető beosztású dolgozók tevékenysége eléggé alkotó jellegű ahhoz, hogy teljes odaadásra, munkájuk iránti elkötelezettségre és ezen keresztül teljesítményre ösztönözze őket. MUNKAKÖRVÁLTÁS Az ösztönzés legegyszerűbb és legáltalánosabban alkalmazott módszere a munkakörváltás, amelynek célja az ismétlődés hátrányos következményeinek megszüntetése vagy korlátozása. Ez azzal az előn nyel is jár, hogy a dolgozó több munkakört ismer meg, s választási lehetősége lesz, melyikhez érez több kedvet, így elérhető a dolgozó fokozott érdekeltsége, vagyis, hogy szeresse amit csinál, mert az a teljesítményben is megmutat kozik. Másik módszere a nagyfokú munkamegosztás hátrányainak megszüntetésére a munka körének bővítése. Ebben az esetben a dolgozó nemcsak az eddig végzett feladatát látja el, hanem az azt megelőző, illetve követő néhány további tennivalót is. A munkakör kiszélesítésével általában nő a felelősségérzet. A feladatok ismétlődésének megszakítása és a felelősség növelése megteremti a munkával való hatékonyabb ösztönzés feltételeit. Magától értetődő az ösztönzés további módszere is, ennek ellenére ritkán élnek vele. A munka tartalmának, gazdagításáról van szó. Az ember szívesebben végez olyan tevékenységet, amelyet maga tervez, ellenőriz. A hagyományos munkamegosztásban a vezető irányít, tervez, szervez, döntéseket hoz, összehangol, ellenőriz, míg a beosztott dolgozó csak a kijelölt feladatokat hajtja végre. A munka gazdagítása bizonyos tervezési és ellenőrzési feladatok átvállalását jelenti. A fő feladat, amelyet a beosztott dolgozó köteles teljesíteni, változatlanul megmarad, csupán annak tartalma gazdagodik az általa végzett feladatok tervezésében és ellenőrzésében való részvételre. FELELŐSSÉGÉRZET Ahhoz, hogy az ember elkötelezze magát feladatával, felelősséget kell éreznie a végzett munkájáért. A tevékenysség körének bővítése és egyidejű gazdagítása teremti meg azokat a feltételeket, amelyeknél megszűnik a munka kimerítő, unalmas jellege, az ellenőrzésben való részvétel pedig fokozza annak ösztönző hatását. A munkával való elégedettség erőteljesebben ösztönöz a szakmai aktivitásra. A szakemberek gyakran hangsúlyozzák a dolgozóknak azt az igényét, hogy átérezzék rátermettségüket, hasznosságukat, munkájukkal szemben, ehhez viszont nagyobb hatáskör szükséges. Igen nagy lehetőségek rejlenek a tervezni, végrehajtani, ellenőrizni alapelv alkalmazásában. A munka- és üzemszervezők jól tudják, hogy a munka észszerűsítése, tökéletesítése gyakran annak egyszerűsítését is jelenti, mert olyan kérdések megválaszolását teszi szükségessé, hogy milyen tevékenységek, mozdulatok, műveletek küszöbölhetők ki; milyen tevékenységek kapcsolhatók öszsze, illetve egyszerűsíthetők, módosítható-e az egyes tevékenységek összefüggő sorozata. Ezek a kérdések szinte megegyeznek a taylori munkaelemzés alapkérdéseivel. Csupán a válaszkeresés céljában van eltérés. A cél nálunk a beosztott dolgozók tevékenységének olyan átalakítása, hogy a munka érdekesebbé és egyben ösztönzőbbé váljék számukra. Az önálló csoportok kialakításának módszere általánosan elismert formája az ösztönző erejű, munkavégzésnek. Nálunk a munkacsoportok részben a szocialista munkabrigádokkal azonosíthatók. E módszer eredményessége annak köszönhető, hogy a beosztott dolgozó könnyebben azonosul egy viszonylag kis létszámú csoporttal, mint az egész vállalati kollektíváva. Természetes, hogy az önkéntesség elve alapján létrehozott csoportok önállósága vagy autonómiája a vállalaton belül viszonylagos, mindamellett rendkívüli módon megsokszorozza a munkakészséget. A brigádok általában nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek munkájuk megszervezésében, a végzett feladatok elszámolásában és ezáltal a tagok érdekeltsége is magasabb rendű. A fenti módszerek két fő célt szolgálnak. Az egyik az ember, a dolgozó szempontjából elsődeges: életünk nagy részét munkahelyünkön töltjük. Alapvető dolog, hogyan érezzük ott magunkat: örömmel, hivatásként végezzük-e munkánkat, vagy pedig muszájból. A másik cél gazdasági jellegű. Ha a dolgozó szereti munkáját, az a hatékonyságban és a minőségben egyaránt megmutatkozik. Egerszegi Csaba