Magyar Nemzet, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

Csütörtök, 1976. december 1 Magyar—szovjet gazdasági együttműködés Kooperáció és szakosítás Szekér Gyula nyilatkozata Szerdán hazaérkezett Moszk­vából a magyar­ küldöttség, amely a magyar—szovjet gaz­dasági és műsz­aki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XX. ülés­szakán vett részt. (A tanács­kozásról közleményt adtak ki.) A delegációt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke vezette. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Hazaérkezése után Szekér Gyula nyilatkozott az MTI munk­atársának. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy Ká­dár János és Leonyid Brezs­­nyev ez évi krími találkozó­jukon nagy figyelmet fordí­tottak a két ország közötti szakosítás és kooperáció el­mélyítésének további lehető­ségeire. Ezt szem előtt tartva tűzte napirendre a bizottság a szakosítás és kooperáció hosszú távú fejlesztési prog­ramjának előkészítését. Ez a KGST-célprogramok kétolda­lú megvalósítását hivatott elősegíteni, mégpedig nem­csak egy ötéves tervidőszak­ra, hanem azon túlmenően is. A két ország egyes ágazatai közötti szakosítás és kooperá­ció hosszú távú fejlesztési programjának előkészítése szervesen kapcsolódik a kö­vetkező ötéves időszakra szó­ló tervkoordináció munkála­taihoz. Az öt évnél hosszabb időszakot felölelő része azok­ra a területekre terjed ki, amelyek mindkét ország szá­mára a legfontosabbak és egyben hosszú távra is meg­felelő konkrétsággal áttekint­hetők. A két ország közötti forgalomnak már ma is kö­rülbelül a fele ilyen hosszú távra szóló egyezmények alapján valósul meg. A bizottság tevékenységé­nek szerves része, hogy egyes munkacsoportokat időről idő­re beszámoltat a végzett mun­káról. A mostani tanácskozá­son az energetikai gépgyártá­si, a rádióipari, a hajógyártá­si, a nehéz- és közlekedési gépgyártási, valamint az épí­tőanyag-ipari munkacsoport számolt be tevékenységéről. Beszámoló hangzott el az olefinegyezmény végrehajtá­sáról is. A kiemelkedő jelen­tőségű egyezmény megvalósí­tása rendben halad, s az ülés­szakon megállapodtak a vég­rehajtás során felmerült kér­dések megoldásának módoza­taiban és határidőiben. A bizottság meghallgatta a két ország külkereskedelmi minisztériumának beszámoló­ját az idei árucsere-forgalom alakulásáról. Megelégedéssel állapíthatta meg, hogy az árucsere-forgalom 1977-ben eléri a négymilliárd rubelt. Az együttműködés gyors fej­lődését jól érzékelteti, hogy kormányközi bizottságunk megalakulása, vagyis 1964 óta az árucsere-forgalom csak­nem hétszeresére nőtt. — Igen fontos kérdés — mondotta a továbbiakban — a teherszállítási problémák megoldása is, éppen az áru­csere-forgalom további fejlő­dése érdekében. Ennek jegyé­ben tekintette át a bizottság a vasúti és vízi fuvarozás helyzetét. E területen ma még számos gond van, ezek csak közös erőfeszítésekkel szá­molhatók fel. Megállapodtunk egyebek között a határállo­mások átrakó és áteresztő képességének további fokozá­sában. — Három fontos energeti­kai témát is napirendre tűzött a bizottság. Megvizsgáltuk,­hogy hogyan halad annak az egyezménynek a végrehajtása, amelyet a Virinyica—Albert­­irsa közötti 750 kilovoltos táv­vezeték építésében való együttműködésünkről kötöt­tünk. Megállapodtunk: min­den feltétel adott ahhoz, hogy a vezetéket az eredeti terv szerint, tehát körülbelül egy év múlva üzembe helyezzük.­­ Korábbi megállapodá­saink szerint halad a dunán­túli szénvagyonra épülő négy bánya és az ezekhez kapcso­lódó dunántúli hőerőmű lé­tesítését szolgáló együttmű­ködésünk is. Az ülésszakon kormánykö­zi egyezményt írtunk alá a gabcikovo—nagymarosi víz­lépcsőrendszerhez nyújtandó szovjet segítségről. Ennek ér­telmében hat — összesen 160 megawatt teljesítményű — csőturbinát szállít a Szovjet­unió hazánk legnagyobb víz­­erőhasznosítási létesítményé­hez. E csőturbina típus egye­bek között Kanadában is jól bevált a vízerőművek építé­séinél. Az ülésszakon megállapí­tottuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére, a csepeli dolgozók által kez­deményezett munka­verseny -mozgalom kapcsán tett fel­ajánlások kedvező eredmé­nyeket hoztak mindkét or­szág népgazdasága számára, elősegítették terveink teljesí­tését, s éreztették termékenyí­tő hatásukat a nemzetközi gazdasági együttműködésben is. Mindent egybevetve el­mondhatom, hogy a bizottság eredményes munkát végzett, előse­ghette a két ország agyi­*' ■"működésének további fejlesztését — fejezte be nyi­latkozatát a Minisztertanács elnökhelyettese. Borbély Sándor Somogy megyében Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán Kaposvárra látoga­tott. Részt vett és felszólalt a Somogy megyei párt-végre­hajtó bizottság ülésén, ahol a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta eltelt idő­szak gazdasági és politikai feladatainak végrehajtását vi­tatták meg és értékelték. Budapestre érkezett az NSZK gazdaságü­yi államtitkára Szerdán dr. Ottó Schlecht­­nek, az NSZK gazdaságügyi minisztériumi államtitkárának vezetésével delegáció érkezett Budapestre a magyar—NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizott­ság második ülésére. Magyar termékek a moszkvai olimpiára Újabb két magyar iparválla­lat, a BEAG és a Mechanikai Laboratórium kapta meg „Az 1930-as moszkvai olimpia hiva­talos szállítója” címet — jelen­tette be szerdán Vlagyimir Bikov, az Olimpiai Szervező Bizottság elnökhelyettese az ELEKTROIMPEX székházá­ban, abból az alkalomból, hogy a külkereskedelmi vállalat ve­zetőivel a közelmúltban 23 millió rubel értékű szerződést írt alá olimpiai tévé- és rádió­­központokhoz szükséges beren­dezések szállításáról. (Az ELEKTROIMPEX egyébként az első olyan külföldi vállalat, amely az olimpia hivatalos szállítója címet megkapta.) A magyar és a szovjet válla­latok között további tárgyalá­sok kezdődtek arról, hogy az olimpiára az Egyesült Izzó TUNGSRAM márkájú halo­génlámpákat szállítana a sta­dionok megvilágításához, a VIDEOTON pedig az automata adatfeldolgozó rendszerekhez harmadik generációs szám­í­tó­­gép-perifériákat gyártana a szovjet igényeknek megfele­lően. Idegenforgalmi gyorsjelentés 11 millió külföldi, négymillió magyar turista Október végéig több mint 11 millióan lépték át hatá­rainkat. Az Országos Idegen­­forgalmi Tanács most elké­szült gyorsmérlege szerint a tíz hónap alatt 25 százalékkal — mintegy 2,2 millióval­ — több külföldi érkezett Ma­gyarországra, mint az elmúlt év azonos időszakában. A lá­togatóik háromnegyed része gépkocsival vagy autóbusszal érkezett, összesen 1,9 millió külföldi rendszámú személy­­gépjármű gördült útjainkon. A szocialista országokból 5 millió 654 ezren érkeztek. A turisták összesen 40 millió éj­szakát töltöttek el hazánkban, 17 százalékkal, 5,8 millióval többet az elmúlt évinél. A magyarok közül tíz hó­nap alatt csaknem 4 millióan utaztak külföldre, 625 ezerrel többen, mint tavaly. Három­millió 656 ezren a szocialista országokat választották úticé­lul, 293 ezren pedig a tőkés országokat keresték fel. A nemzetközi idegenforga­lomból származó devizabevé­telek megközelítették a 4,7 milliárd forintot — ez 15 szá­zalékos növekedést jelent. Az idegenforgalmi kiadások ösz­­szege 2,8 milliárd forint, 20 százalékkal több, mint az el­múlt évben. Egyszerűsítések a valutakiutalás rendjében 1978. január 1-től megvál­toznak az európai tőkés orszá­gokba és Jugoszláviába irá­nyuló turistautazásokra érvé­nyes valutakiutalási rend lebo­nyolítási szabályai. Ettől az időponttól kezdve az említett utazásokra a Magyar Nemzeti Bank a valutakiutalást a ki­utazásokhoz egyébként is szük­séges útlevélkérőlapon fogja engedélyezni. Ennek megfele­lően megszűnik a korábban rendszeresített (négypéldá­nyos) valutaigénylési űrlap. Az útlevélkérőlapot megfele­lően kitöltve a valuta­eladásra felhatalmazott OTP-fiókoknál, illetve utazási irodáknál kell, valutaigénylés céljából be­nyújtani, amelyek azt — elbí­rálásra — a Magyar Nemzeti Bankhoz továbbítják, majd a Magyar Nemzeti Bank határo­zatával az igénylőnek (utazni szándékozónak) visszaküldik. A valutakiutalási engedéllyel ellátott útl­evél kérőlappal lehet azután az eddigi gyakorlatnak megfelelően az IBUSZ utazási irodához,­­illetve az útlevél­­hatósághoz fordulni. Könnyí­tést jelent az is, hogy az eddigi 30 nap helyett a valutakiuta­lási engedély keltétől számított egy éven belül lehet az útle­­v­élkérőlapot az útlevélható­ságnál — a kiutazás engedé­lyezése céljából — felhasznál­ni, s a turistautazásra érvényes útlevél alapján — a már em­lített valutakiszolgáltató he­lyeken, a kiutalt valutát (az eddigi hat hónap helyett) az útlevél érvényességi idején be­lül bármikor meg lehet vásá­rolni. A valutaleutalással összefüg­gő egyéb rendelkezések válto­zatlanok maradnak. Magyar Nemzet Működik az Észak-budai Fűtőmű A távfűtőhálózatba bekap­csolták az Észak-budai Fűtő­művet. A békásmegyeri laká­sok — szám szerint 2573 —, valamint a lakótelepi kom­munális létesítmények már innen kapják a távfűtést és a meleg vizet. Az új fűtőmű óránkénti teljesítménye mint­egy 60 millió kalória, ami bő­ségesen elegendő a lakótelep hőellátásához. losonczi Pál távirata India elnökéhez Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki részvétét Neelam San­­jiva Reddy-nek, az Indiai Köztársaság elnökének a Ke­­let-Indiát sújtó ciklon pusztí­tásai miatt. Befejezte venezuelai látogatását a magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével be­fejezte látogatását Venezuelá­ban. A magyar pártküldöttség caracasi tartózkodása alatt megbeszéléseiket folytatott Je­­sus Far­iával, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárá­val és a párt más vezetőivel. A megbeszélésekről közle­ményt adnak ki. A négynapos látogatás al­kalmával pártküldöttségünk találkozott a Venezuelai Kommunista Párt Caracas városi bizottsága és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség vezetőivel, s aktivistáival. A magyar pártküldöttség veze­tője interjút adott a Tribuna Po­pularnak, a venezuelai testvérpárt lapjának. Biszku Bélát fogadta dr. Gonzalo Barrios, a szenátus elnöke és dr. Ramon Veles­er­uez Sz­enátor, a venezuelai kongresszus külügyi bizottsá­gának elnöke. A magyar párt­küldöttség látogatást tett dr. Dominauez Siscónál, Caracas főpolgármesterénél. Találko­zóra került sor a venezuelai dolgozók egységes központja (CTV) végrehajtó bizottságá­nak tagjaival, a vasasszak­szervezet aktivistáival. A magyar pártküldöttség szerdán a Costa Rica-i népi élcsapat párt meghívására San Joséba utazott. Sarlós István Óbudán Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán látogatást tett Óbudán. Részt vett a látogatáson Pataki Já­nos, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője. A pártbi­zottság székházában Hart Jánosné, a III. kerületi párt­­bizottság első titkára, Hor­váth Károly­né tanácselnök és Pánczél Sándor, a Hazafias Népfront kerületi titkára fo­gadta. A délelőtti program színhelye a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat volt, ahol a kerület párt- és állami ve­zetői tájékoztatást adtak a XI. kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről és a ro­hamosan fejlődő kerület vá­rospolitikai kérdéseiről. Ezt követően megtekintették a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat pilisborosjenői üzem­egységét. Délután Sarlós Ist­ván a pártbizottság székházá­ban aktívaülésen találkozott a kerület párt- és állami veze­tőivel, valamint a Hazafias Népfront kerületi bizottságá­nak tagjaival és tájékoztatást adott időszerű politikai kér­désekről. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága folytatta munkáját A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bi­zottságának tagjai — Budapes­ten zajló ülésük programjának részeként — szerdán megtekin­tették a Dunán felépített vas­úti uszályhidat, a polgári és katonai szakemberek együttes munkájának eredményét. A bemutatón részt vett Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Rá­cz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, valamint Pallai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Diplomáciai kapcsolat Comoreval és Seychelles-el A Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatot léte­sített nagyköveti szinten a Co­more Köztársasággal és a Seychelles Köztársasággal. Átadták az Országos Kardiológiai Intézet új épületét Szerdán ünnepi külsőségek között adta át a Hámán Kató úton dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter az Or­szágos Kardiológiai Intézet új épületét. Európa egyik legkor­szerűbb egészségügyi intézmé­nye ez, ahol összesen 243 fek­vőbeteget láthatnak el. Az országban évente mint­egy 35—40 ezerre tehető azok­nak a száma, akik infarktust kapnak. A veszélyeztetetteké ennek háromszorosára becsül­hető. Enyhít az eddigi elhelye­zési gondokon az új intézmény, ahol négy műtő kapott helyet. Két műtőben egyidőben végez­hetnek szívkatéteres vizsgála­tot, míg a röntgenes érvizsgá­lathoz külön készülék vehető igénybe. Az eddiginél lénye­gesen korszerűbb, jobb felté­telek közt dolgozhatnak a diag­nosztikai és a terápiás részle­gek is. A tízemeletes épület harmadik szintjén a gyerek­­osztályt rendezték be. Az átadási ünnepségen részt vett dr. Leó A. Kaprio, az Egészségügyi Világszervezet európai területi irodájának igazgatója, D. K. Szokolov, az iroda osztályvezetője, valamint a főváros párt-, állami és tö­­megszervezetének számos kép­viselője. Az ipar és a kereskedelem közös kockázatvállalása szükséges A ruházati termelésről és ellátásról tanácskozott az országgyűlés ipari és kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés ipari és ke­reskedelmi bizottságának szer­dai együttes ülésén a ruházati ipar munkáját és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi tevékenységet tekintették át. A tanácskozáson részt vett Ino­­kai János, az országgyűlés al­­elnöke. A Gorjanc Ignác és Palkó Sándor elnökletével megtartott bizottsági ülésen Szabó Imre könnyűipari és Lauthán Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettes tájékoz­tatta az országgyűlési képvise­lőket. Az összefoglaló értékelés szerint a textil-, textilruháza­ti, bőr-, szőrme- és cipőipari ágazatokat felölelő ruházati ipar­ az egész könnyűipar ter­melésének 65 százalékát adja, s tavaly 283 ezer dolgozót fog­­lalkoztatott. A belföldi anyagellátásban elsősorban a konfekcióipar küzd nehézségekkel. A méter­árukat gyártó textilvállalatok lépésekkel kullognak a divat­­jellegű gyors változások mö­gött, s csak negyedéves szer­ződéseket kötnek. Nőtt viszont a korszerű kötött, burkolt fel­sőruházati cikkek részaránya, s elterjedtek a könnyen kezel­hető, korszerű, ragasztásos el­járással készített felsőruházati termékek. A ruházati ipar, a kereske­delem és a vásárlók kapcsola­tát érintő kérdésekben az együttműködés ma még ko­rántsem zavartalan. Az egyik alapvető ellentmondás, hogy a ruházati ipar korszerű beren­dezéseivel, a mind nagyobb tételű gyártásban érdekelt, a kereskedelem viszont a bősé­ges választékot szolgáló kis té­teleket kérné és rendelné. (Ráadásul egyes termelők — monopolhelyzetben lévén — nem is érdekeltek a belföldi ellátás javításában.) A szakemberek szerint meg kell teremteni az ipari és ke­reskedelmi vállalatok közös kockázatvállalási rendszerét, a lakosság jobb ellátása érdeké­ben. A beszámolót követően az országgyűlési képviselők szor­galmazták, hogy a kereskede­lem ne fogadjon el mindent, amit az ipar kínál, maga is védje a vásárlók érdekeit. Ugyanakkor növelje a divatos cikkek részarányát, esetleg a szocialista országokkal kibőví­tett árucsere eredményeként. A vitában több képviselő is kiemelte: az ipari és a keres­kedelmi bizottság szerdai együttes ülése újabb adalé­kokkal szolgált ahhoz, hogy a termelést és az értékesítést nem szabad elválasztani, a meglevő ellentmondásokat mi­előbb fel kell oldani. Méghoz­zá határozott intézkedésekkel, pontos határidőkkel, a felelő­sök kijelölésével. Külön is fel­hívták a figyelmet arra, hogy — mivel a ruházati termékek szabadáras kategóriába kerül­nek — az árellenőrzést a jövő­ben szigorítani kell. A vitában Bodnár Ferenc, Hollók Józsefné, Gajdos Fe­renc, Jávorkai István, Hargitai Ágnes, Kangyalka Antal, Mak­kos Antalné, Nagypataki Imre, Radnóti László, Berezi Károly, Teleki Istvánné, Vida Miklós és Vilmányi Mária szólalt fel. Honismereti munka Győr-Sopronban Az utóbbi időben megnőtt a helytörténeti és honismereti kutatásokkal foglalkozók tábo­ra — állapították meg a Haza­fias Népfront Győr-Sopron megyei bizottságának szerdai tanácskozásán. A népfront honismereti munkabizottságá­nak koordináló tevékenységé­hez hasznos szakmai segítséget nyújtanak a közgyűjtemények, a múzeumok, a győri levéltár és a könyvtárak. A mozgalom tömegbázisát erősítette a me­gyei honismereti pályázat meghirdetése is. Meghalt dr. György Júlia Az Egészségügyi Miniszté­rium, a Heim Pál Gyermek­­kórház igazgatósága, gyermek­es ifjúságpszichológiai osztá­lya fájdalommal tudatja, hogy dr. György Júlia Kossuth-dí­­jas gyermekpszichiáter, kan­didátus, nyugdíjas igazga­tó-főorvos, a magyar mentál­higiénés mozgalom lelkes út­törője, a veszélyeztetett gyer­mekek ügyének fáradhatatlan, haladó, humanista harcosa rövid betegség után elhunyt. Temetése december 6-án 15 órakor lesz a Farkasréti te­metőben.* Másfél évvel ezelőtt, 80. születésnapja küszöbén kö­szöntöttük a Magyar Nemzet hasábjain a Fővárosi Gyer­mekpszichológiai Rendelőinté­zet nyugdíjas igazgató-főor­vosát, a Kossuth-díjast, a pszichológiai tudományok kandidátusát. Kiváló ember volt, életét teljesen kitöltötte hivatása, az idegbeteg és tár­sadalomellenes gyermekek gyógyítása. Elve az volt, hogy — a Tanácsköztársaság idején fogalmazták meg ezt nálunk először —, „a kisegítő szociá­lis nevelés eszköze pedig töb­bé nem a megtorlás, hanem a munkáséletmódra való neve­lés útján történő megelőzés.” „Masszív optimizmus”, hit az emberekben, hit az álneve­­lésben, hit munkájában, a humánus módszerekben, ez volt életének vezérfonala. Gazdag életműve lezárult. Kö­vetőire, tanítványaira vár a feladat, hogy szellemében, az ő kitartásával, emberségével, tudásával és optimizmusával folytassák a munkát. J­ ­llést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló be­számoló, az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását java­solja a Központi Bizottságnak.

Next