Magyar Nemzet, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
Péntek, 1979. június 1.» A Biztonsági Tanács meghosszabbította a Golán-fennsíkon állomásozó ENSZ-erők mandátumát A külpolitikai helyzet OLASZORSZÁGBAN ma befejeződik a választási kampány, a szavazók június 3-án és 4-én járulnak az urnákhoz. A polgári pártok általában a kommunisták meggyengítését tartották legfontosabb céljuknak. Az OKP ebben a légkörben arra törekedett, hogy megőrizze szavazótömegeit. Közben a kereszténydemokraták és a szocialisták fel akarják újítani az évekkel ezelőtt elhalt középbal koalíciót. Megjósolni persze szinte lehetetlen, hogy a rendkívüli választásokon melyik párt milyen eredményeket könyvelhet el, nem tudni azt sem, miként hatott a szavazókra az ismét felerősödött terrorizmus. Berlinguer, az OKP főtitkára a minap egy választási beszédében mindazonáltal azt fejtegette, hogy hamis a dolgoknak az a beállítása, miszerint a szavazások semmin sem módosítanak. A kereszténydemokraták esetleges megerősödése, a régi módszerekhez való viszonyulása nem vezethetné ki Olaszországot jelenlegi politikai válságából. Ha azonban a kommunisták nyernének szavazatokat, akkor továbbra is kormányzási tényezőiként kellene számolni velük. Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan sajátságos a szocialisták álláspontja, akik minduntalan abban reménykednek, hogy fölzárkózhatnak a két nagy párt mögé, de gyakorlatilag állandóan szűkül a szavazótáboruk. Kérdés, hogy Craxi főtitkár bejelentése a középbal formula felújításáról hogyan befolyásolja majd a szocialistákkal rokonszenvezőket, nem bátortalanítja-e el őket a pártvezetőség fordulata, s megértik-e a néhány hónappal ezelőtt a kereszténydemokratákhoz való közeledést elutasító magatartásnak az ismételt megváltozását. A szocialisták ingadozása persze jellemző az olasz politikai életre. Változatlan azonban, hogy a két nagy párt köré csoportosulnak a fő erők. E már-már „kétpártivá” alakuló rendszer most is az ilyen jellegű polarizálódást sugallja a júniusi választásokra, s voltaképpen csak ebben az összefüggésben érthető meg a szocialisták fordulatokban bővelkedő pályafutása is; hol az egyik, hol a másik áramlat mellé próbálnak a politikai konjunktúrát figyelembe véve hozzácsapódni. Tavaly ősszel az MSZP berkeiben még azért vádolták a kommunistákat, mert a közös program alapján, s tegyük hozzá, kormányzási felelősségük tudatában együttműködtek a kereszténydemokratákkal. A szocialisták akkoriban „balról” igyekeztek támadni az OKP-t, s azzal érveltek, hogy a kommunisták szavazó rétege éppen a DC-velkötött politikai megállapodás miatt csökkenni fog. S bár elképzelhető, ebben van némi igazság, mégis furcsa, hogy önmagukra nézve ezt a megállapítást nem tekintik érvényesnek. Vasárnap és hétfőn fontos kérdésekre kap választ Olaszország: arra, hogy miként alakultak a belső erőviszonyok Itáliában, a Moro-gyilkosság, a sorozatos terrorcselekmények után, de egy olyan időszakban, amelyre nem tagadható gazdasági eredményeket is hozott. Az NSZK csak jövőre választ, és már a szavazásokra gondol. Ennek jegyében tette meg a közelmúltban javaslatát Strauss, a CSU vezére, bejelentve, hogy indulna a kancellári hivatal megszerzéséért megvívandó csatában. A CDU mintegy válaszként gyakorlatilag visszaléptette Kohlt és Albrechtet jelöli majd. Bonni hírek szerint most megmerevedtek a frontok, s mindkét uniópárt a maga jelöltjét tartja egyedül megfelelőnek. Libanon a NT előtt New Yorkból jelenti az ADN. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán további hat hónappal meghosszabbította a Golán-fennsíkon, a Szíria és Izrael közötti ütközőövezetben állomásozó ENSZ-békefenntartó és megfigyelő erők mandátumát. A tanács elfogadta továbbá Waldheim ENSZ-főtitkár jelentését, amely többek között megállapítja, hogy a Golanfennsíkon tapasztalható nyugalom ellenére a közel-keleti helyzet egésze változatlanul veszéllyel terhes. A testület ugyanaznap Libanon ügyében is összeült, hogy a közel-keleti ország kérésére kötetlen formában megvitassa a Libanon elleni fokozódó izraeli támadások kérdését is. Mint az AFP jelenti, Jaszszer Arafát, a PFSZ vezetője Bejrútban fogadta azt az ENSZ-bizottságot, amely az izraeli megszállás alatt álló területek helyzetét vizsgálja. A palesztin vezetők bemutatták a bizottságnak azokat a bizonyítékokat, amelyek az izraeli fegyveres erőknek libanoni falvak és a palesztin menekülttáborok elleni barbár támadásait tanúsítják. A világszervezet képviselői találkoztak a libanoni hatóságok képviselőivel is, majd továbbutaztak Egyiptomba. Jeruzsálemi hírek szerint a „palesztin önkormányzaról” folyó egyiptomi—izraeli tárgyalások következő fordulója június 10-én és 11-én lesz az egyiptomi Alexandriában. Az eredeti időpont június 6. és 7. lett volna. Mint a UPI jelenti: Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter csütörtökön figyelmeztette az arab országokat: ne számítsanak arra, hogy Izrael a Sínai-félsziget kiürített részéhez hasonlóan visszaszolgáltatja az összes megszállt területet, a Jordán-folyó nyugati partját, a Gáza-övezetet és a Golan-fennsíkot. A miniszter értésre adta, hogy Izrael nem változtat a megszállt területeken jogtalanul létesített településekkel kapcsolatos politikáján sem. Hírügynökségi tudósítások szerint az amerikai képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az egyiptomi—izraeli különbékeszerződés anyagi feltételeinek biztosítására összesen 4,8 milliárd dollárt irányoz elő a két közel-keleti ország számára. De a négy szocialista ország tavaly júniusi, számos kompromisszumos elemet magában foglaló javaslatával. Tehát a NATO-országok a szocialista országoktól várják a következő lépés megtételét. A szocialista országok szóvivője a sajtótájékoztatón azonban rámutatott arra, hogy a NATO-országok csupán néhány elemét kommentálták eddig az említett szocialista javaslatnak, és ez nem tekinthető sem hivatalos válasznak, sem pedig kézzelfogható ellenjavaslatnak. Ezért elvárják a NATO tagországaitól, hogy válaszoljanak hivatalos formában a szocialista javaslat minden lényeges elemére, vagy terjesszenek elő konkrét ellenjavaslatot. Plenáris ülés a haderőcsökkentési tárgyalásokon Bécsből jelenti az MTI. Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 205. plenáris ülését. A tanácskozáson felszólalt Edwin Bolland nagykövet, Nagy-Britannia küldöttségének vezetője. A brit delegátus beszédében azt bizonygatta, hogy a NATO-országok már véleményezték a négy szocialista ország tavaly június 8-án beterjesztett javaslatának legfontosabb kérdéseit, s ezenkívül 1978.decemberében módosították korábbi álláspontjukat. Mint a csütörtöki ülést követő sajtótájékoztatón utaltak rá, a nyugati országok tavaly az év végén ígéretet tettek arra hogy a NATO nyugat-európai tagországai és Kanada a tervezett megállapodás második szakaszában jelentősen csökkentik közép-európai fegyveres erőik létszámát. A javaslat újszerűsége itt csupán a „jelentős” szóban van, mivel ez jelentia módosítást korábbi álláspontjukhoz képest. A változtatást a nyugati országok igyekeznek olyan nagy- meinőségűnek feltüntetni, mintha az egyenlő értékű len Magyar Nemzet Munkatársunk hágai telexjelentése A NATO-értekület támogatja a SALT egyezményt Hága, május 31. „Rendkívül elégedett vagyok azzal, hogy a NATO-szövetségesek teljes támogatásukról biztosították a szovjet—amerikai SALT-szerződést. Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a szenátusi ratifikálás meghiúsulásának katasztrofális politikai hatása lenne” — állapította meg csütörtök délután Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a Hága menti Leeuwenhorst konferencia központban, az atlanti tanácsülés befejezése után tartott sajtóértekezletén. A NATO-tanácskozás záróközleménye hangsúlyozza, a nyugati külügyminiszterek „üdvözlik” a SALT—2 szerződést, mint amely „fontos hozzájárulás a kelet—nyugati kapcsolatok és a biztonság fejlesztéséhez”. A kommüniké kifejezi egyúttal a nyugat-európai tagországok kívánságát, hogy érdekeiket közvetlenül is figyelembe vegyék a következő SALT-forduló során. Ennek megfelelő formáját kell megtalálni — mondta zárósajtóértekezletén Linus NATO-főtitkár, s közvetlenül utána Vance közölte, hogy Washington „fogékony” bármi javaslatra. A külügyminiszter érthetően elégedett volt, hiszen két héttel a bécsi csúcstalálkozó — és persze a szenátusi kötélhúzás — előtt a Carter-kormány nagyon fontosnak tartotta a NATO-partnerek egyértelmű támogatásának megszerzését. Más kérdés, hogy a záróközlemény ezúttal is „egyrésztmásrészt" alapon fogalmaz, talán még inkább, mint bármelyik korábbi NATO-komminiké. Egy — szokatlan — külön záradék megfogalmazása szerint a „szovjet, kihívás” so után „kombinálva kell törekedni az, emfejlesztés és fegyverkorlátozás” feladatának teliocításére, mindenesetre a XTATO-modernizálás, és azon belül az itomerő-fejlesztés ügyében illetékes speciália osonovX vállvevegetést kanott mimimálóért a külümmnintertéri tanácstól. A záróközi«mór»v — e mearoenimnivós tr "'111 bőszsas. zárt ajtók mögötti vita nyomán — „figyelemmel” fogadta a szocialista országok legutóbbi kezdeményezéseit a kelet—nyugati kapcsolatok javítására, noha a NATO továbbra is „nyugtalan” a Varsói Szerződés katonai erejének növekedése miatt. A kommüniké szükségesnek vélte viszszatérni a Varsói Szerződés külügyminisztereinek májusi budapesti javaslataira a bizalomfokozó intézkedések szaporításáról, bár az atlanti tanács rögvest e tekintetben is magáénak tulajdonította az eredeti kezdeményező szerepet. A NATO-értekezlet mindenesetre nagy figyelmet fordított a jövő évi madridi Európa-találkozó előkészítésére (Luns szerint atlanti részről ez akár miniszteri szintű is lehet), hangsúlyozván, hogy az európai biztonsági értekezlet képviselte folyamat „az enyhülés központi eleme”. Obligát módon „óva intve” a nyugatberlini helyzet „megbolygatásától”, a NATO-értekezlet fenntartotta az ismert nyugati álláspontot a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatban, méghozzá a szocialista országoktól várva a „ választ” az atlanti javaslatokra, megfeledkezve ekként a Varsói Szerződés tavaly június óta válasz nélkül hagyott kezdeményezéseiről. Ha viszont „első lépésként” szovjet—amerikai csapatcsökkentést megegyvén születne Bécsben, azt a NATO mint ,,fontos és praktikus” lépést üdvözölné. A kelet—nyugati viszonyra összpontosító NATO-kommüniké nagy feltűnést keltő cikkelye a Közel-Keletről szólván — az atlanti szövetség történetében először — mondja ki, hogy a térség tartós békéje megköveteli valamennyi érdekelt fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételét is a tárgyalásokon, és, hogy figyelembe kell venni „a palesztin nép törvényes jogait”. Vance ugyan hangoztatta, hogy Washington álláspontja e kérdésben mit sem változott, de nyomatékkal állapította meg: „Harminc év óta először szembe kell néznünk a palesztin kérdéssel.” Értesülések szerint a francia külügyminiszter akadályozta meg, hogy a NATO-kommüniké ..Carter, Begin és Szadat erőfeszítéseinek” méltatásán túlmenően konkrétan is dicsérje az egyiptomi— izraeli különbékét. Avar János A nyugati hatalmak a világszervezet keretében próbálják megoldani a namíbiai kérdést New Yorkból jelenti az AFP. Az öt nyugati hatalom folytatja erőfeszítéseit, hogy az ENSZ keretében találjon békés megoldást Namíbia problémáira — mondta szerdán Andrew Young, az Egyesült Államok állandó képviselője a világszervezet közgyűlésének vitájában. Meggyőződését fejezte ki, hogy a namíbiai függetlenség megteremtésére a legjobb módszer még mindig az úgynevezett „nyugati terv”, noha a Namíbiát törvénytelenül megszálló Dél-Afrika még azt sem hajlandó elfogadni. Young beszámolt arról, hogy az öt nyugati ország képviselői kapcsolatba léptek néhány, Namíbiában működő politikai csoportosulással. E csoportok vezetői a dél-afrikai állítást cáfolva közölték, hogy nincs kifogásuk a Délnyugatafrikai Népi Szervezet (SWAPO) katonáinak namíbiai jelenléte ellen, ha létrejön a tűzszünet. Az amerikai nagykövet ennek ellenére a délafrikai kormány mellett bírálta a SWAPO-t is, méghozzá éppen azért, mert tagjai Namíbiában szeretnének lenni a rendezéshez vezető tűzszünet után. Andrew Young szerint azonban a SWAPO vezetői „egyoldalú tűzszünetre” gondolnak. Csökkent a feszültség az iráni Khuzesztán tartományban Teheránról jelenti az AP. A délnyugat-iráni Khorramshahr városában csütörtökön reggel már csak elszórtan voltak hallhatók lövöldözések. Csökkent a feszültség Abadan városában is, ahol a világ legnagyobb olajfinomítója van. A portugál kommunisták kongresszusa Lisszabonból jelenti az MTI. Csütörtökön délelőtt a Lisszabon vörösövezetéhez tartozó Barreiro iparváros Quimigal államosított vegyi gyárának sportcsarnokában megkezdődött a Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa. A tanácskozást Octavio Pato, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. A PKP kongresszusán jelen van az MSZMP küldöttsége is, Fock Jenőnek, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. Az Octavio Pato elnökletével tartott első plenáris ülésen hangzott el a Központi Bizottság beszámolója, amelyet Alvaro Cunhal, a párt főtitkára ismertetett. Cunhal a többi között emlékeztetett rá, hogy az 1976-os általános választások eredményeként a PKP és a szocialista párt együttesen többséget alkotott a parlamentben, ám a szocialisták ténylegesen jobbra nyitottak. Noha a PKP mindig is szorgalmazta velük a párbeszédet, mindeddig a szocialisták — a komimalistákkal kötött néhány részleges parlamenti megállapodástól eltekintve — a jobboldallal szövetkeztek. Végső fokon ez vezetett el a mind jobboldalibb kormányok, legutóbb a Mota Pinto-kormány megalakulásához. kormányfő Mauritániában A Polisario folytatja a harcot Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy az egykori Spanyol-Srahara függetlenségéért harcoló Polisario Front képviselője csütörtökön Génfben a Mauritániával egy éve hallgatólagosan fennálló tűzszünet beszüntetését helyezte kilátásba. Hakim Ibrahim, a front külügyi szóvivője kijelentette, hogy a Polisario „ezután minden lehetséges eszközt felhasznál” Nyugat-Szahara felszabadítására. A bejelentésről azzal egy időben tudósítottak a hírügynökségek, hogy a szaharai problémában közvetlenül érdekelt Mauritániában Mohamed Khouna Ould Haidala alezredest nevezték ki miniszterelnöknek a hét elején életét vesztett Rousseff helyére. Hakim Ibrahim, aki egyben, a SzaharaiArab Demokratikus Köztársaságkülügyminisztere is, a front döntését azzal indokolta, hogy Mauritánia megszegte a térség helyzetének békés rendezésére tett ígéretét, nevezetesen: az egy hónappal ezelőtt Tripoliban megkezdődött tárgyalások május 26-ra kitűzött második szakaszára a mauritániai küldött nem érkezett meg. „Ezt a Polisario szándékosnak tekinti — mondta a szóvivő —, és úgy véli, hogy Mauritánia visszatért az elmúlt évek politikájához, következésképpen, folytatni fogjuk harcunkat.” Az első határozatok az INACTAD-tanácskozáson Manilai hírek szerint az UNCTAD 5. ülésszakának a plenáris ülésein jóváhagyták az első — kevésbé vitás kérdésekben hozott — határozatokat. Az első határozat az ipar fejlesztésével összefüggésben támogatja azt a követelést, hogy a nemzetközi szabadalmi jog és a védjegyek szabályozásának küszöbön, álló újrafogalmazásánál vegyék figyelembe a fejlődő országok érdekeit. A második határozat a technológia átadásának kérdéseivel foglalkozik. A harmadik határozat a kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos. Ebben az UNCTAD többek között olyan mintatörvény kidolgozását javasolja, amely lehetővé tenné a fejlődő országoknak, hogy sikeresen szembehelyezkedjenek a tőkés világgazdaságon belül velük szemben jelentkező különféle hátrányos megkülönböztetésekkel. A külpolitika hírei re (Tripoli, Tanjug) Tito jugoszláv államfő csütörtökön Algériából háromnapos hivatalos baráti látogatásra Líbiába érkezett. (Addisz Abeba, TASZSZ) Mengisztu Halié Mariam, az etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke, csütörtökön fogadta Karl Heinz Hoffmant, az S NDK nemzetvédelmi miniszterét.Õ (Bonn, DPA) Az NSZK parlamentje, a Bundestag csütörtökön a keresztényszociális Richard Stücklent, az egyik eddigi alelnököt választotta elnökké. Ezzel első alkalommal került CSU-politikus a Bundestag élére. Õ (Salisbury, Reuter) A Sithole vezette Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) tizenegy tagját letartóztatták az utóbbi két napban. Ezt a frakció egyik képviselője jelentette be csütörtökön. Sithole — hatalmi féltékenységből — röviddel a ..szavazás” után bejelentette: bojkottálja az új ,,kormányt” és ellenzékbe vonul a parlamentben. (Ottawa, DPA) Trudeau, Kanada távozó miniszterelnöke szerdán hivatalosan benyújtotta lemondását a brit korona képviselőjének, Edward Schreyer főkormányzónak, aki később fogadta Joseph Clarkot, a Haladó Konzervatív Párt vezetőjét és hivatalosan megbízta az új kormány megalakításával. (Berlin, ADN) Az NDK külügyminisztériuma csütörtökön közölte: mindmáig nincsenek biztos adatok arról, hogy mi lett Gottfried Lessing ugandai NDK-nagykövet és felesége, valamint Lothar Hentschel nagykövetségi másodtitkár és felesége sorsa, akik április 10-én eltűntek. Az ugandai hatóságokkal közösen végzett kutatómunka alapján azonban valószínűnek látszik, hogy az ugandai harcok csúcspontjának idején mind a négyen tragikus körülművek között életüket vesztettek. A kutatómunkát folytatják. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint az olajban gazdag Khuzasztan tartomány önkormányzatát követelő arab fegyveresekkel szemben elegendő volt az iszlám gárdisták fellépése, a hadsereg egységeinek bevetésére nem volt szükség. A Reuter szerint csütörtökön folytatódtak a harcok akhuzesztáni Khorramshahr városában a fellázadt arab fegyveresek és a kormányt támogató erők között. A városban változatlanul rendkívüli állapot van érvényben. Az összetűzéseknek hivatalos adatok szerint eddig 21, helyi diplomáciai körök szerint viszont száz halálos áldozata van. Az egymással szembenálló erők a város különböző részeit tartják ellenőrzésük alatt: az arab nemzetiségű fegyveresek a Karún folyó nyugati partját és a város egyes északi negyedeit szállták meg. A kulcsfontosságú pontokat a kormányhű erők tartják kezükben. Iszlám Köztársaság néven új napilap jelent meg szerdán a teheráni utcákon. Az azonos nevű párt orgánumaként alapított újság első vezércikke közölte, hogy a lap hivatásának tekinti az iszlám ideológia védelmét. Mint a DPA jelenti, Khosneini ajatollah iráni vallási és forradalmi vezető ismét bírálta a helyi sajtót és a nyugati eszméknek hódoló iráni értelmiségieket. Az Ajandegan teheráni napilap csütörtöki száma idézi Khomeinit, aki szerdán Qirtnban egy elé járuló csoport előtt kijelentette: az íróeszközök átvették a bajonettek szerepét, lövések helyett most újságcikkekkel támadnak az iszlámra. A síita méltóság nehézségeit okozásával vádolta meg a Nyugat által befolyásolt értelmiségieket és a „szabadságra áhítozókat”. Szerinte ezek „nem tudják, mi is valójában a szabadság". Kifejezte reményét, hogy az iráni nép és az úgynevezett szabadságot keresők egy nap felébrednek és felhagynak nyugatias mivoltukkal.