Magyar Nemzet, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

Szerda, 1980. június 4. Fonal, bútor, játék Üzleti hírünk a világban Változnak az idők — hangzik a latin mondás. S valóban, a világgazdaság eseményeit — ezen belül is például a piaci viszonyok alakulását — figyelve, jelentős fordulatnak lehetünk tanúi. Az értékesítés nehezebbé vált feltételei közepette a vevők piaca fokozatosan átalakul az eladók piacává: mindenki azon igyekszik, hogy cikkeivel a lehető legmagasabb árat érje el. Az árért folyó harcban részt vevők esélyei eltérők: például a könnyűiparnak számolnia kell azzal, hogy a divat szüntelen változásainak következtében mind élesebbé válik a verseny. Ilyenformán korántsem mindegy, miként alakul üzleti hírünk a világban. Noha a piaci siker az üzletfelek mindegyikénél másféle hátteret takar, hol a korszerűbb termékszerkezet kialakításával, hol pedig a takarékosabb anyag- és energiagazdálkodással jutottak kedvezőbb árakhoz. Mások a munka termelékenységének fokozásával értek közelebb a világpiaci árszinthez, s megint másutt a jó piaci munka, a vállalkozó kedv volt — a világpiac áraiban is — elismerten számottevő. Adminisztrátorok — gépek mellett A Pamutfonóipari Vállalat állítja elő a magyar fonóipar termelésének 35 százalékát. — Az ötödik ötéves tervidőszak első három esztendejében túlteljesítettük feladatainkat ■— mondja Krauth Pálné, a vállalat vezérigazgatója. — Tavaly is jólkezdtünk, de a létszámcsökkenést a munka hatékonyságának növelésével sem tudták ellensúlyozni. A vállalatvezetés — soronkívüli tanácskozáson — a brigádvezetőkhöz fordult, s a dolgozók többletvállalással igyekeztek a tervet teljesíteni. Adminisztrátorok, nyugdíjasok, egykori fonónők álltak oda ismét hetekre, hónapokra az orsók mellé, mások túlórákat, plusz műszakot vállaltak. Mi több, a miskolci lányok havonta százfős munkacsapatot toboroztak, s kisegítették a lőrincieket és a kaposváriakat. Előfordult, hogy az aszszonyok két ember helyett dolgoztak: 2300 orsóra ügyeltek egyidejűen — mondja a vezérigazgatónő. — Gyárainkban — Újpesten, Pestlőrincen, Vácott, Kaposvárott, Miskolcon, Nagyatádon — megértették, hogy a tét nem kevesebb, mint az üzleti nevünk a világban. Kanadától Nigériáig, mintegy ötven országgal van kapcsolatunk, s tavaly 11 millió dollár értékben, csaknem kétezer tonna varrócérnát és hímzőfonalat szállítottunk a külföldi piacokra. Úgy tetszik, jelentős erőfeszítések árán. Asszony legyen a talpán, aki megmarad a három műszakos üzemben. A vállalat dolgozóinak háromnegyed része nő, a fiatalok aránya 55 százalék. Igaz, ez utóbbi adat kissé megtévesztő: sokan alighogy megkóstolják a szakma nehézségeit, máris odébbálírják. De akik maradnak, azok továbbra is vállalják a többletet. Ami pedig a jövőt illeti: tovább növelik a jól eladható fonalféleségek arányát, s csökkentik a költségeket. Most már a cím is kötelezi őket: tavalyi munkájukkal megszakítás nélkül immár ötödször nyerték el a kiváló vállalat címet. Hazai ellátás és export Az elmúlt év fényes eredménnyel zárult a hazai bútoripar elsőszámú nagyvállalata, a BUBIV számára: 115 millió forinttal többet értékesítettek mint az előző évben, a termelési érték végösszege — 1,3 milliárd forint volt. — Ez a felfokozott dinamika részben a kereslet változásával függött össze — részletezi az eredményeket dr. Sípos Árpád, a Budapesti Bútoripari Vállalat vezérigazgató-helyettese. Az utóbbi két évben ugyanis óriási mértékben megnövekedett a bútorok iránti hazai kereslet, amit csak az export terhére voltunk képesek kielégíteni. Végül is mintegy 900 millió forint értékű árut adtunk a belföldi forgalomnak, 90 millióval többet, mint 1978-ban. Másrészt viszont — lévén, hogy a hazai bútorgyártásnak a világpiacon ma még nem eléggé megalapozott az üzleti híre — ügyelnünk kellett az export alakulására. A Szovjetunió és Csehszlovákia részére egy-egy szálloda teljes berendezését készítettük el: a sajátos bérmunka eredménye csaknem 120 millió forint. A vállalati mérlegbeszámolóban ez áll: a termelékenység az elmúlt öt évben 50 százalékkal emelkedett, s ennek egyharmadát a tavalyi évben érték el. A fejlődés kulcsszava: termékváltás. Tíz éve kezdtünk a termékszerkezet korszerűsítésébe: egy-egy évben a gyártmányok 20 százalékát cseréltük ki. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy öt év alatt a vállalat teljes profilja átalakul, hiszen egyes bútorfajták — főként azok, amelyek gazdaságosan gyárthatók, jól eladhatók és keresettek a vevők körében — évekig a terméklistán maradnak. Számos intézkedést tettek, amely a gazdaságosabb anyag- és energia-felhasználást szolgálja. Átdolgozták bizonyos nyersanyagok és alkatrészek fogyasztási normáit. Nagyarányú tipizálást hajtottak végre: az alkatrészféleségek számának csökkentésével tervezhetőbbé vált a munka, gazdaságosabbá az anyagfelhasználás. — És a minőség? — A közelmúltban megállapodást kötöttünk a BÚTORÉRT kereskedelmi vállalattal: a jövőben közös érdekünk lesz a bútorok minőségének megóvása. A szakszerű csomagolás, szállítás és tárolás révén el kell érnünk, hogy a vevők kifogása a lehető legkevesebb legyen. Úgy ítéljük meg, hogy sokféle, a mai lakások méreteihez, formáihoz jobban alkalmazkodó bútorra van szükség. Ezt szeretnénk erőnkhöz mérten a lehető legjobban szolgálni. Rugalmasság A játék olyan cikk, amin nem illik meggazdagodni — mondja Vajna Győzőné, a CSILLAG Fatömegcikk- és Játékkészítő Szövetkezet főkönyvelője. — így a szövetkezet által készített egyéb termékek — például a konyhai kisbútorok — gyártását kellett olyan mértékben gazdaságossá tennünk, hogy pótolja a játékkészítés ráfizetéseit. A százfős szövetkezet az elmúlt évben 20 millió forintos termelési értéket ért el, ebből mintegy 7 millió forint értékű áru — elsősorban Angliába — dollárelszámolású exportra került. — Az idén ünnepeljük megalakulásunk 30. évfordulóját. Korábban nem voltak kiemelkedő eredményeink, A most elnyert kiváló szövetkezet cím tulajdonképpen e három évtizedes munka folyamatos fejlődésének elismerése. A XII. kongresszus tiszteletére meghirdetett munkaversenyben vállalták, hogy nyereségtervüket csakúgy, mint az exportban tervezett kötelezettségeiket — 10 százalékkal túlteljesítik. A számok tanúsága szerint sikerült. — Ez egyrészt annak köszönhető, hogy dolgozóink mindent elkövettek a tervek teljesítéséért. Ehhez nagyon sok segítséget kaptunk a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalattól: körültekintő piackutatással segítettek, hogy szövetkezetünk a lehető legjobb értékesítési feltételekhez jutott. Megtörtént például, hogy amíg a külföldi partner a kereskedelem szakembereivel tárgyalt az irodában, elmondta, milyen speciális igényei vannak — azalatt a mi famegmunkáló mestereink elkészítették a kívánt játék mintapéldányát. Kis üzemegység vagyunk, rugalmasan gondolkodunk és dolgozunk, a legapróbb megrendelést is szívesen vesszük. Miként a példákból is kiderül, számos útja van a nemzetközi piacon kivívott pozíció, a jó üzleti hírnév megszerzésének és megtartásának. A pamutosok helytállása, a bútorgyáriak vállalkozó kedve — a hazai érdekek és az export egyeztetése — ugyanúgy eszköze lehet a korszerű, eredményes gazdálkodásnak, mint például a játékkészítő szövetkezet rugalmassága. Molnár J. Gábor VÁRJA ÖNT A PEGAZUS TOURS! Lovaglás. — Aktív pihenés. — Romantika. Lovaglással egybekötött üdülés a Pegazus Tours fogadóiban: Sarlópusztán (Tatárszentgyörgytől 6 km), Lajosmizsén, Ágasegyházán, Bugacon (a csárda mellett), Tiszaugon, Dömsödön, Katalinpusztán. Elhelyezés kétágyas, hideg-meleg vizes szobákban, vagy hangulatos, komfortos faházakban, félpanzióval, napi 190 Ft/fő. Lovaglás 60 Ft/óra. Lovagolni nem kívánók részére lovasfogat áll rendelkezésre Felvilágosítás és jelentkezés a Budapest iroddájában, V., Károlyi Mihály u. 5 (udvarban). Telefon: 171—552, 171—562. Jelöltjeink közösen többre megyünk A Pest megyei 26-os számú választókörzet jelölő gyűlésén aligha kellett a résztvevőknek bemutatni a képviselőjelöltet Dunakeszi város és Fót nagyközség választópolgárai ugyanis jól ismerik a népfront jelöltjét, Mondok Pált, a megyei tanács elnökét, hiszen hivatalból is jó néhányszor találkoztak már, így aztán ismerősei voltak az örömök és gondok, melyeknek jó része a megye sajátosságaiból adódik. És mivel mind Dunakeszi, mind pedig Fót Budapest közvetlen agglomerációs övezetéhez tartozik, a munkaképes lakosság jelentős hányada a fővárosi üzemekben dolgozik. Nem meglepő tehát, hogy a jelölő gyűlésen legtöbben a vasúti közlekedés hiányosságait tették szóvá. Néhányan úgy fogalmaztak, a vonatok érkezése és indulása soha nem adott még ennyi bosszúságra okot, mint mostanában. Azt mindannyian jól tudjuk, nem könnyű a menetrendet úgy összeállítani, hogy az mindenki igényeinek egyformán megfeleljen. Ennek ellenére törekednünk kell arra, hogy a mindennapos utazás minél kevesebb fáradsággal járjon és a jelenleginél kulturáltabb legyen. A jelölő gyűlésen többen szóvá tették a kereskedelmi ellátás terén jelentkező gondokat. Az ellátás javítása is fontos feladat, mert a fővárosban dolgozók igényeit már az is befolyásolja, hogy mit látnak a munkahelyükhöz közel eső boltok pultjain. A választókörzet lakóinak e gondjain sokat enyhít majd a nemsokára megnyíló áruház és szolgáltatóház, ami már régi és jogos igénye a két település lakosságának. A ma gondjaiban a holnapok tennivalói fogalmazódnak meg. A feladatoknak pedig nem vagyunk szűkében. Vajon mit tart ezek közül legfontosabbnak a képviselőjelölt? — Úgy vélem, az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy megőrizzük az elmúlt évek dinamikus fejlődésének ütemét. Erre éppen a főváros tehermentesítése érdekében van nagy szükség és csak így érhetjük el, hogy az elővárosok betöltsék mind jelentősebb szerepüket. Ezért dolgozunk mi is, mégpedig közösen. Mert azt ma már szerencsére mindenki tudja, hogy közös erővel többre megyünk. Példázzák ezt a számok és azok az esetek, amikor a társadalmi összefogás nyomán számos új létesítménnyel gazdagodtunk. Éppen a jelölő gyűlés napján adtak át Fóton egy társadalmi munkában épült százötven gyerek elhelyezésére alkalmas óvodát. Megyei vezetőként és képviselőjelölti mivoltomban is úgy látom, hogy ez különösen azért jelentős, mert a közösségi munkából a bejárók és a helyben dolgozók egyaránt kivették a részüket. Tisztemnél fogva sok gyűlésen részt vettem már, a jelölőgyűlés azonban még számomra is tartogatott meglepetést. Mert a jelenlevők nem csupán a gondokat és kívánalmaikat sorolták fel, hanem az eddigi közös munka eredményeit és a gondok megoldásának módját is. Az pedig külön öröm számomra hogy a felszólalók is látják, még nem használtuk ki a közös munkában rejlő lehetőségeket. Ez a biztosítéka a jövőbeni fejlődésnek, és még valami, az egyre erősebben érződő, egészséges lokálpatriotizmus. Azért tartom ezt fontosnak, mert a megye , és a választókörzet lakóinak jelentős része az ország más vidékéről költözött hozzánk. Jobbítási szándékuk és a lakóhely formálásra irányuló igényük pedig azt tükrözi, hogy otthonra találtak nálunk. És ez olyan hatalmas erő, amire a jövőben is lehet és kell építenünk. (cs. n. 1.) A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.30 csütörtökön 15.30—17.30 Közérdekű bejelentések: 7 Már az idén elkezdi a népszámlálási sorozat megjelentetését a Statisztikai Kiadó A statisztika a közgazdaság fegyvertárából bevonult mindennapi életünk, argumentumai közé. A számszerű adatok minden leírásnál többet árulnak el dolgainkról. Így aztán érthető, hogy a statisztikai adatokat tartalmazó, mind nagyobb számban megjelenő és egyre esztétikusabb kivitelű kiadványok iránt állandóan növekszik a kereslet. A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelenő könyvek legtöbbike nemcsak szakmai, hanem közönségsikerre is számíthat. Erről a megnövekedett érdeklődésről, a kiadó elmúlt esztendei eredményeiről és idei terveiről beszélgettünk Kecskés Józseffel, az SKV igazgatójával és Tasnádi Andrással, a kiadói és terjesztési osztály vezetőjével. — Tavaly volt vállalatunk huszonöt esztendős — kezdi a beszélgetést Kecskés József —, és úgy vélem, hogy ez a két és fél évtizedes út nagy fejlődést hozott életünkben, munkánkban. Hosszú éveken keresztül csupán betű- és számhalmazok voltak a kiadványaink, az esztétikus külsővel nem sokat törődtünk. De idejében ráébredtünk: bármenynyire beszédesek is az adataink, könyveinket föl kell öltöztetnünk. Korszerű nyomdatechnikai eljárásokat honosítottunk meg saját nyomdaüzemünkben, és talán szerénytelenség nélkül idézhetem mások megállapítását: sikerült a hazai statisztikai könyvkiadást európai színvonalra emelnünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy számos külföldi, köztük ENSZ-megbízást kaptunk az utóbbi években. S a fejlődési folyamat egyik fontos tényezője volt az is, hogy három esztendeje végre saját, újonnan fölépült székházunkba költözhettünk, Aquincumban. Épületünk földszintjén kis házimúzeumot rendeztünk be, ahol bemutatjuk az építés közben napvilágra bukkant ókori emlékeket. S ha már a múlt kerül szóba a beszélgetés elején, folytassuk is a — valamivel közelebbi — múlttal, a tavalyi esztendő eredményeivel. A Statisztikai Kiadó Vállalat természetesen 1979-ben is folytatta a kiemelt kiadványok megjelentetését. Ebbe a sorba tartozik A Szovjetunió népgazdaságának 60éve. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagországok népgazdasága 1979, a 30 éves a KGST, valamint a Nemzetközi Gyermekév 1979. A kiadó legsikeresebb kötetei közé tartoznak a hagyományos évkönyvek: a Statisztikai, a Külkereskedelmi statisztikai, az Iparstatisztikai, a Belkereskedelmi, a Számítástechnikai statisztikai, a Közlekedési és hírközlési, a Demográfiai, a Területi statisztikai évkönyv. Budapest statisztikai évkönyve, az 1977. évi Statisztikai évkönyv angol—orosz kétnyelvű kiadása, továbbá a megyei évkönyvsorozat. Hasonlóan nagy érdeklődést váltanak ki a zsebkönyvek is: a Magyar statisztikai, az Ipari, a Beruházási, építőipari, lakásépítési, a Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv és Budapest statisztikai zsebkönyve. A Magyar statisztikai zsebkönyv egyébként a magyaron kívül angolul, németül és oroszul is megjelent. A különböző kohászati és gépipari, építőanyagipari, vegyipari, könnyűipari, beruházási, mezőgazdasági — adattárak mellett említésre méltó két ENSZ-tanulmány kiadása is: az Energiagazdálkodás és hatékonyság, valamint A világgazdaság jövője címűeké (ez utóbbi változatlan utánnyomás). Az időszaki közleményeken, a demográfiai kiadványokon, a segédleteken kívül — a többi szakkiadón túl — a Statisztikai Kiadó Vállalat feladatai közé tartozik a számítástechnikai szakkönyvek megjelentetése is. A számítástechnika-sorozat kilencedik kötete, Lohonyai Miklós Az adatátvitel vezérlése távadatfeldolgozó rendszerekben. Adatátvitel kapcsolaton című munkája mellett szintúgy tavaly jelent meg A korszerű informatika könyvtárának ugyancsak a kilencedik kötete: Simon Nóra és Alain Minc könyve, A számítógépesített társadalom, amely a francia köztársasági elnök számára készült rendkívül izgalmas jelentést tartalmazza. Az ESZR módszertani útmutatók harmadik kötete Bidó Zsuzsanna, Hoffmann Andrea, Kertész Jánosné, Nyíri Géza és Turny Zoltánné közös munkája, a Számítógépes információs rendszerek tervezése és dokumentálása (ARDOSZ 79). És még két tavalyi számítástechnikai kiadvány: J. V. Alfercivától, G. N. Lihacsovától és V. V. Surakovtól A számítógép software megközelítésben, valamint egy nemzetközi szerzői munkaközösség írása, az Adatrendszerek fejlesztésének módszertana. Az SKV gondozásában az elmúlt esztendőben is megjelentek a szokásos folyóiratok: a Statisztikai Havi Közlemények, a Statisztikai Szemle, az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő, a Területi Statisztika, a Demográfia, az Információ- Elektronika és a Számítástechnika. Az idei év legfontosabb feladatait meghatározzák belpolitikai eseményeink, amelyek a tizenkettedik pártkongresszustól felszabadulásunk harmincötödik évfordulóján és a választásokon keresztül egészen a szakszervezetek és a Hazafias Népfront közelgő tanácskozásáig ívelnek. A Magyarország társadalma és gazdasága 1945—1980 című színes, grafikonokkal illusztrált, reprezentatív kivitelű adatgyűjtemény már az olvasók kezébe került. Ugyancsak megjelent már a Magyar statisztikai zsebkönyv idei kötete, ezúttal „rekord” — negyvenkétezres — példányszámban. Érdekességként említésre méltó, hogy a könyv mindössze két hónap alatt készült el, a kézirat nyomdába adásától a kinyomtatásig csupán ennyi időre volt szükség és ez a korábban említett korszerű nyomdatechnikát dicséri. Az idén is napvilágot látnak a hagyományos év- és zsebkönyvek. A Mai Magyarország című gazdaságpolitikai kézikönyv ezüst borítója nemcsak hazánkban közismert: a magyaron kívül angolul, oroszul, németül, franciául és spanyolul az idén is megjelenik, előreláthatóan az év második felében. A könyv történelmi, földrajzi és államigazgatási, valamint gazdaságpolitikai leírását, elemzését idegenforgalmi címtár egészíti ki. A Statisztikai Kiadó Vállalat 1980. évi programja mintegy százhúsz kötetet ölel föl. A módszertani kiadványok csoportjában jelenik meg a Statisztikai jogszabályok gyűjteménye, amely szervesen kapcsolódik a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jogszabályi gyűjteményeihez. Az idei év nagy feladata az esztendő elején megtartott népszámlálás kiadványsorozatának megindítása. Elsőként — az év utolsó három hónapjában — az Előzetes adatok és a Részletes adatok a 2 százalékos képviseleti minta alapján című kötetek hagyják el a nyomdát. 1981-ben a regionális adatokat tartalmazó kötetek folytatják a sort amelyet 1982-ben a tematikus adatok — iskolai végzettség, lakásadatok, és így tovább zárnak. A sorozat harminckilenc kötetet ölel fel, és külön említésre méltó, hogy ezúttal időben mindössze három esztendőre korlátozódik a teljes anyag megjelentetése. (gyulay)