Magyar Nemzet, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
» Madách, Baudelaire, Lermontov, Babits... Gyönyörű könyvek Egészen másról szól, természetesen másról szól Shakespeare első szonettje, most mégis megtorpan a lapozó kéz, újraolvassa a tekintet. „A gyönyörűt szaporítani vágyunk, / hogy így örökké rózsálljon a Szép” — ezek a sorok gyönyörködtető, simogatásra csábító, szeretnivaló szép kötet élén kínálkoznak szemnek, szívnek, értelemnek. Bocsánatos tehát, ha a gondolat arra téved, hogy a gyönyörűt gyűjteni vágyunk, hogy aki megszereti a szép könyvet, a magáénak akarja, polcára tenni, újra meg újra kézbe venni, olvasni, azonosulni a benne élő gondolattal. A címlapon Shakespeare kezeírása, bent részletezőbb cím: Y William Shakespeare Szonettjei. Fordította Szabó Lőrinc, illusztrálta Würtz Ádám, a tipográfus Szántó Tibor, az Európa kiadó Magyar Helikon műhelyének vezetője. Fehér a papír, tiszta a nyomás, illő vonalú a betű, igazán gyönyörű könyv. Aki ezt kapja, szép ajándékhoz jut. S aki talán épp ezzel kedveli meg a szépet, gyűjteni fogja a gyönyörűt, hadd „rózsálljon örökké” polcon, kézben, szívben, értelemben. Melléje kínálkozik mindjárt, szinte sorozatként, Az ember tragédiája (A szöveget gondozta Szabó József, illusztrálta Kass János). Ezeket a könyveket nem kell bemutatni, a „szöveg” ismerős; itt a míves kidolgozás, a mű megjelenése, külleme érdemel figyelmet, maga is értékes műalkotás. Ez a Helikon arculata, a szép könyvek arca mögé húzódik ez a kiadóműhely. Feladata szép, hivatás inkább, munkája korántsem könnyű, sőt egyre nehezebb. A könyvek előállítása, köztudott, drágább lett, a drága könyveké kivált. Támogatás nélkül kell megállnia a maga lábán ennek a műhelynek, ezeknek a könyveknek, állni a versenyt, állni a vásárt. Erősebb rosta, gondosabb válogatás kell, vallja Szántó Tibor, hogy valóban azt adja közre a Helikon, ami megérdemli, hogy illő pompával legyen kelendő, ami valamiképp hiányt pótol, s ami tartalmi, művészi értékként megéri a különleges kivitelt. Mint Baudelaire A Romlás virágai például, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában, Kass János rajzaival, második kiadásként, csaknem negyedszázezer példányban. Vagy, ha kevesebb példányban is, a Kézirattár új kötete. József Attila verse, a Költőnk és kora a mellékleten kéziratban olvasható. A Taxner-Tóth Ernő szerkesztette sorozat új kötetében a művet Tverdota György és Vas István mutatja be. Elemzés az egyik tanulmány, költői együtt gondolkodás a másik. Nemcsak szép könyv, jelent és múltat ötvöz eggyé Horváth István műve, a Magyarózdi toronyalja, alcíme szerint Írói falurajz egy erdélyi magyar faluról. Az eredeti mű a kolozsvári Daciánál jelent meg, ez a mostani kiadás bővített A népi élet, a népművészet találékonyság és bölcsesség gazdagságát tárja föl ez a kitűnő könyv, amely ráadásul szép is, olvasmányos a külleme szerint is. Mesék, versek, dalok, nevek, s egy tájszótárban micsoda szép szavak! Borostyánnak nevezik az orgonavirágot, behamlitt annyi, mint elfogyaszt. Aki lazán öszszeköti a fejkendő csücskét, az csiigél, aki meg puttonyban szőlőgerezdeket zúz ágas végű bottal, az csümücskél. Akik duhajkodnak, dühüdnek. Ha ki gyorsan odaüt, kállint, s a szülő, aki ölében hintázza a gyereket, hupucál. S ugyan mi a kacag szeg? Az ekegerendelyt a taligavánkoshoz rögzítő szeg. Most már csak azt kell kitalálnia városi embernek, mi lehet a taligavánkos, mi az ekegerendely. Elgondolkodtató, ■hogy a husáng, makó, aki syögdécsel, nyecogás. Aki megsuttogva pletykál, az suputyál. Kurkásszunk tovább, vagyis tallózzunk tovább szép könyvek között. Szavak és képek gyönyörű egysége három kötetnek is jellemzője. Az egyik az érzéki világköltészet remekeinek Babits Mihály fordította gyűjteménye, az Erato — benne Szalay Lajos rajzai. A másik a Korunk hőse, Lermontov műve Áprily Lajos fordításában és a Lermontov rajzaival. Különleges kiadásnak nevezi ezt a kötetet utószavában Szádvári Lídia, valamennyi képe a könyvnek Lermontov-mű, amelyeken „úti élményeket, csatározó lovasokat, tájakat, városokat, az utakon száguldó és a vendégfogadók udvarán álldogáló trojkákat, tábori jeleneteket” örökített meg. (A tipográfus-tervező: Murányi Zsuzsa.) S a harmadik: Nagy László verseinek és képeinek gyűjteménye Szárny és piramis címmel. (Válogatta és a bevezetőt írta Csoóri Sándor, a tervező Nagy András.) Megrázó rajzok ezek, és sorukat Nagy László különös, ikonos önarcképe zárja. Szép könyvekről lévén szó, ne maradjon említetlen Holl Béla könyve, a Ferenczffy Lőrinc. Az alcím: Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Ezt a monográfiát is Nagy András tervezte a Haiman György, Klaniczay Tibor és Szántó Tibor szerkesztette Magyar tipográfia sorozatban. A Bibliotheca Historica című, történelmi és művelődéstörténeti sorozat új kötete Görgey Istvánnak, Görgey Artúr öcscsének s íródeákjának műve: 1848 júniusától novemberéig címmel. Élménybeszámoló ez a szabadságharc egy döntő szakaszáról, kiegészítve, mintegy dokumentálva egy Okmánytárral. (Tipográfus: Kováts Imre.) Történelmi könyv, megelevenedő múlt a Mátyás Graduálé, egy problematikus Corvina megelevenedése és értékelése; a tanulmányt Soltész Zoltánná írta. Remekmívű iniciálék gyűjteménye is ez a könyv, s ezáltal nemcsak olvasmány, hanem afféle könyvespolcról kézbevehető tárlat is, műalkotás-gyűjtemény. Akárcsak az esztendő talán legszebb, legértékesebb (s alighanem legdrágább) könyve, A Majmumi kódex. A középkori héber könyvművészet egyik legszebb művét, a budapesti Misné Tórát a Magyar Nemzetnek adott interjúban a kötet válogatója, a bevezető tanulmány írója, Scheiber Sándor már bemutatta. A Misné Tóra hatvannyolc legszebb lapját tartalmazza azonos méretű hasonmásokon a könyv: gyönyörködtető az ergmentális írás magában is, hát még a pompás (olykor pajkos) rajzok! (Ezekhez Sed-Rajna Gabriella fűz képmagyarázatokat.) Érdekes, mennyire szerény, tartózkodó szinte, s épp ezért szép e képek színvilága. Ha a Misné Tóra az esztendő könyve, s nemcsak drága, de drága kincs is, az évszázad kiadói vállalkozása lehet a Helikon tavaszra megjelenő két nagy kötete: A vizsolyi biblia. Aki kételkedne abban, hogy a csaknem kétezer forintos két kötet gazdára talál, meglepődhet: a huszonnyolcezer példány túlnyomó többsége előjegyzésben „elkelt”. A 2400 oldalas hasonmás a Kner—Dürer Nyomda gondos munkájával készül, az eredetihez hasonlító fűzfői papíron. A magyar műfordítás-irodalom nagy értéke, kicsit elütő mai szóval: első nagy látványossága is ez az első teljes, nyomtatásban megjelent magyar nyelvű biblia, amely évszázadokon át volt élő része a magyar nemzeti kultúrának, s nemcsak Berzsenyi vagy Ady költészetét, nyelvezetét érlelte, hatással van máig kitűnő költők és írók képi és nyelvi világára. Az első kiadás 1588 őszétől 1590 nyaráig készült el a vizsolyi officinában. Érdekes adat, hogy csaknem két és fél ezer oldalán mintegy négy és fél millió betű olvasható. A kísérő tanulmány részletesen ismerteti a mű történetét, a tipográfus jegyzete pedig eredeti küllemét, velencei eredetű betűit, ideális szépségű szedését és oldaltükrét, laparányait. A 28 ezer kötethez most 183 ezer kilogramm papír kellett. A két A következő esztendő műsorújdonságairól és az adások sugárzási rendjéről Nagy Richárd, a Televízió elnöke tegnap tájékoztatást adott. Az elkövetkező időkben az eddigi fő műsoridő mellé — a népszerű, este fél nyolc órával kezdődő, és általában tíz óráig tartó adásidő mellé — újabb fő műsortömböket igyekszik kiépíteni a tévé. Tapasztalatuk, felméréseik szerint a nézők bizonyos rétegei szívesen töltenék az idejüket a képernyő előtt a késő délutáni órákban, mások délelőttönként és megint mások a késő esti, éjszakai időszakokban. A várakozásoknak megfelelően 1981-től fokozatosan átalakítják tehát a televízió műsorrendjét, mégpedig úgy, hogy délután fél öt és fél hét között szórakoztató jellegű műsorokkal találkozzék a publikum, délelőtt tíz órától az előző napok esti adásainak megismétléséből állítanak össze főműsorokat, este tíz óra és éjfél között pedig az intellektuális jellegű adásokból rendszeresítenek ugyancsak főműsorokat. Tervezik, hogy vasárnaponként is két műsor szerepel ezután a képernyőn, a közönség szabad választási igényei szerint. A jövőben belpolitikai magazinja is lesz a televíziónak. Kéthetenként a szabadidők értelmes eltöltésére ad tanácsokat az egyelőre még címenincs új műsor, valamint a belpolitikai élet legfontosabb híreiről részletesen tájékoztatja a nézőket. Egy másik rendszeresen jelentkező tévéújság, a Prizma viszont mindennapjaink jellegzetes gondjaival foglalkozik majd. Új vetélkedőket is indít 1981-ben a tévé. A Játék a betűkkel megváltozott folytatása a Keresztkérdés, új televíziós kvíznek ígérkezik a Ne nevess korán. A Téli esték falun című, hat alkalommal jelentkező monstre előadás a falusi életet mutatja be riportokkal, helyszíni közvetítésekkel. Gazdasági kérdéseket tárgyal népszerű formában — rajzfilmes eszközökkel — a Lehet így is című, tízrészes sorozat, amely voltaképpen a Dr. Agy címen emlékezetessé vált televíziós munka folytatása. Folytatódik a Századunk című, közkedvelt történelmi dokumentumfilm is. Az újabb négy epizód 1944. március 19- től ismerteti históriánkat a háború befejezéséig. Czeizel Endre genetikai sorozatának újabb fejezetei — Jövőnk titkai — az öröklődés és a környezeti hatás összefüggéseit tárgyalják. Művészeket, letűnt korokat mutat be a Pályám emlékezete című adás, a Pesti színháztörténet, valamint a Rendezőtörténet. A drámai osztály műsortervei között számos irodalmi adaptáció szerepel. Tévéfilmet és tévéjátékot forgattak Galgóczi Erzsébet, Déry Tibor, Cseres Tibor, Sarkadi Imre, Szabó Magda műveiből. A sorozatok kedvelőinek két új magyar tévésorozat készült, az egyik Petőfi életét meséli el — írója Szabó György, rendezője Horváth Ádám —, a másik Jókai Mór Névtelen vár című regényét dolgozza fel, ez utóbbi rendezője Zsurzs Éva. A külföldi sorozatok között olyan régen várt művek szerepelnek, mint az Onedin család további 12 folytatása, a Madame Bovary tévéváltozata, Thomas Mann Buddenbrook-ház című regényének tévéadaptációja. Megismétli a tévé 1981-ben a közönség kitartó kérésére az Orion űrhajó című fantasztikus kalandfilmsorozatot, valamint a Bell és Sebastien című ifjúsági filmsorozatot. kötet kötése ugyancsak az eredetit idézi: „örökké rózsálljon a Szép” — a könyv, a jó könyv természetesen olvasni való. Művészet ráadása, ha a könyv megjelenése, alakja, papírja, régi vágása vagy mai betűje, kötése, egyszóval a látványa is művészi élményt ad. Gyönyörködtet. Gyűjtésre csábít. Igazi kincs a könyv, ha jó, kettős kincs, ha nemcsak jó, de szép is. Zay László A tévé zenei főosztályának egész évi munkáját meghatározza a Bartók-évforduló, valamint két nagy televíziós vetélkedő, a Röpülj, páva! és a táncdalfesztivál. Az ifjúsági osztály 1981-ben hatrészes Riporter kerestetikvetélkedőt szervez, a kicsinyek szórakoztatására pedig új mesékkel folytatódik a közkedvelt Vízipók-történet, a Pompom meséi és Süsü, a sárkány kalandjai. Megjelent a Zenetudományi Intézet évkönyve A Zenetudományi Dolgozatok, a Zenetudományi Intézet évkönyve ez alkalommal harmadízben jelent meg. A kötet szerkesztője Berlász Melinda és Domokos Mária. Sokszor és sokan jelezték már, hogy a tudományos zenei kutatás eredményei nem jutnak el a közönséghez. Pedig a kutatók törekszenek arra, hogy munkájukat megismertessék a zenebarátokkal, a szakemberekkel, a zenekultúra iránt érdeklődők széles körével. Ezt a célt szolgálja a „Zenetudományi dolgozatok” műhelymunka gyűjteménye. A kötet húsznál több, kisebbnagyobb cikket foglal magában. Változatosak a témák, hol szokatlanok, hol hagyományosak. Közülük csupán néhány: Egy venezuelai varázsló, A harangozás hagyományai egy erdélyi faluban, Arató szokások a summáséletben, Mordvin sirató dallamok, Ádám István széki prímás, Új magyar opera, A magyar jazz 1962—1964, Zenés színjátszás Debrecenben, A XVIII. századi kottapapír. Sokféle a témák feldolgozásának módszere is: zenei elemzés, szövegkritikai közreadás, szociológiai vizsgálat, történeti áttekintés, többféle segédtudományt fölhasználó kutatás. A kötetet a magyar zenetudomány 1979-es bibliográfiája zárja le. A cikkeket számos fénykép, facsimile, kotta és ábra illusztrálja. Az évkönyv tehát nem csupán egy-egy szűkebb szakterület specialistái számára készült. A Zenetudományi Intézet ismert kutatóin kívül a fiatal zenetörténész-nemzedék is számos, érdekes írással jelentkezik ebben a kötetben. Sz. E. M. Jövőre új műsorrend Szabadidő-magazin, Petőfi-sorozat, Orion űrhajó a tévé terveiben Magyar Nemzet. Átadták a Művészeti Alap idei díjait Pénteken átadták a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja idei emlékplakettjeit és díjait a Magyar Írók Szövetsége klubjában. Az utóbbi években végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréséül Tatay Sándor író, Vargyas Lajos zenetudós és Feledy Gyula festőművész kapta az emlékplakettet és a díjat. Megnyílt a Néprajzi Múzeumban az első állandó kiállítás Az őstársadalmaktól a civilizációkig címmel a felszabadulás óta először nyílt állandó kiállítás pénteken a Néprajzi Múzeumban. A kiállítást , amelynek megnyitóján, részt vett Pozsgay Imre művelődési miniszter, s jelen volt kulturális életünk több ismert személyisége, a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezető tagja— Szentágothai János, a Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. ■Szombat, 1980. december 20. Meghalt Palasovszky Ödön A Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja gyászhírben jelenti, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után, 81 éves korában, csütörtök este meghalt Palasovszky Ödön író, színész, rendező, aki 1925-től elindítója volt a baloldali Az akarati és szellemi erő csodája, hogy Palasovszky Ödön — aki kora ifjúságában lett súlyos tüdőbeteg, végül is aggastyán kort ért meg, átélve a félretettség hosszú éveit. „Ha a vége jó, még neon minden jó” — írta egy levelében, megköszönve lapunk méltató kritikáját Opál himnuszok című kötetéről. Csakugyan nem lett minden jó, hiszen nagyon későn érte őt nemes és harcos pályájának elismerése. Mégis, jó, hogy Palasovszky — aki az utóbbi évtizedekben volt adminisztrátor és kertész is — a legutóbbi időkben a társadalomtól is megkapta ama belső hitének megerősítését, hogy nem hiába élt, nem hiába alkotott. Szép pillanata lehetett, amikor az Irodalmi Színpadon — az ő rendezésében — az egykori folyóiratra, a 100%ra emlékeztek. Rendezésének egyik nagy érdeme az volt, hogy miközben visszaidézte a avantgarde színpadi mozgalomnak. A húszas években munkáselőadásokat rendezett és kórusokat szervezett. A felszabadulás után a Madách Színházat, majd a Dolgozók Színházát vezette. 1977-ben Opál himnuszok címmel válogatott költeményei jelentek meg. Temetéséről később intézkednek, húszas évek végének világát, azt az időt, amikor fiatal forradalmárok messianisztikusan hittek a közeli és az élet minden vonatkozásában győzedelmeskedő forradalomban, mai szemmel „korrigálta” is, bölcs tárgyilagossággal, a hajdani folyóirat hajdani harcait. Néhány nappal ezelőtt, mikor már nyilván tudta, hogy meghal — Kurt Tucholsky egy kis könyvét küldte nekünk. Benne hosszú ajánlással, szinte levéllel. Nem arról írt, hogy milyen éles szellemességgé fordította — már nagybetegen — a német antifasiszta publicista tömören éles szatíráit. Egy szót sem szólt arról, hogy ő a fordító. Arról írt, hogy „a baloldali publicisztikának régi, szép hagyománya az éles szatíra. Miért hallgat most?” Hadd búcsúztassuk ezzel a — ha szabad így mondani — végrendelet-töredékével Palasovszky Ödönt. A. NAPLÓ December 20 Kiss Nagy András szobrászművész első gyűjteményes tárlatát pénteken nyitották meg a Műcsarnokban. A kiállításon a művész 1957-től napjainkig tartó alkotóperiódusának java termését — kisplasztikákat, szobrokat, érmeket — mutatják be. Negyvenöt régi török szőnyeg látható az Iparművészeti Múzeumban pénteken megnyílt új kiállításon. A legkorábbi darab a XVII. század elején készült. v-i Horváth nyelvű Petőfi-kötet került elő a Pécs közelében fekvő Németiben. A könyv a költő százötven versét tartalmazza, a költeményeket az 1873 és 1921 között élt falusi lelkész, Horváth Béla fordította. Az Új bibliográfiai sorozat első köteteként látott napvilágot az Országos Széchényi Könyvtár közreadásában a „Magyar Könyvészet 1921—1944’* című vaskos gyűjtemény. A Komjáthy Miklósné főszerkesztésében megjelent kötet mindazoknak a szépirodalmi és irodalomtudományi könyveknek a főbb adatait tartalmazza, amelyek a címben jelzett 23 év alatt Magyarországon megjelentek. Huszonötezer bibliográfiai „tétel”-t tartalmaz a 647 lapos, a maga nemében úttörő kiadvány. A sorozat következő kötetei a társadalomtudományokat ölelik fel. Előbb az általános művekkel, a filozófiával és a vallással kapcsolatos hazai kiadványok bibliográfiájára kerül sor, azt követően pedig a politikai és közgazdasági művek teljes jegyzékére. A Széchényi Könyvtár tervei szerint minden évben egy kötet lát majd napvilágot, és a 80-as évek végére fejeződne be a két világháború közötti magyar könyvészet sorozata. Amellyel teljessé válik majd a magyar retrospektív nemzeti bibliográfia 1473- tól 1960-ig. Szocialista szobrászat 1919— 1945 címmel nyílt meg kiállítás pénteken a szombathelyi Savaraia Múzeumban, amely e tárlattal nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. ♦ A vizuális művészeti hónap pénteken díjkiosztással zárult. Mintegy hatszáz fotót, négyszáz diát, ezerháromszáz képzőművészeti alkotást küldtek be az amatőr művészek és közösségek. A díjak átadása után az Olimpia moziban levetítették a legjobb amatőr filmeket. . . . A színházak szombati műsora Erkel Színház: Tosca (Bérletszünet, 1) — Nemzeti Színház: Husz János (7) — Népszínház—Várszínház: A vihar (7) — Népszínház- Józsefvárosi Színház: Bűntény a Kecskeszigeten (Bemutató: 7) — Madách Színház: A meráni fiú (7) — Reflektor Színpad: A szelíd teremtés (8) — Vígszínház: Őfelsége komédiása (Vendrey Ferenc b. 1., 7) In memóriám e. I. (du. fél 8) — Pesti Színház: Macskajáték (7) — Fővárosi Operettszínház: Violetta (du. fél 3), Gálaest (7) — József Attila Színház: A koronatanú (T. berk 2. ea. 7) — Thália Színház: Egy ember élete (7) — Radnóti Miklós Színpad: csoda magyar módra. Üzenet (7) — Mikroszkóp Színpad: Hogyan? Tovább! (fél 8) — Vidám Színpad: A családban marad (7) — Budapesti Gyermekszínház: Tom Sawyer kalandjai (de. fél 11), Tom Sawyer kalandjai (du. 3) — Állami Bábszínház a Népköztársaság útján: ez, a nagy varázsló (du. 4) — a Jókai téren: Irány az Ezeregyéjszaka! (du. fél 3) — Vendégjátékok: Fehérlófia (Ifjú Gárda MOV. Ház, du. 3) — Ódry Színpad: Koldusopera (du. 3) — zeneakadémia, Nagyterem: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenekara (a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. zenekara 3. fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: Jubileumi gálaműsor (du. fél 4 és este fél 8). Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Műsorban. Igazgató változás a Komische Operben öt esztendeje halt meg Walter Felsenstein, akinek neve fémjelezte a berlini Komische Opert. Méltó utódjának mondták Joachim Herzet, aki januárban távozik a társulat éléről, s „nyugdíjba megy”. — Mikor távozásom köztudott lett, azonnal ajánlatokkal halmoztak el — mondta egy nyilatkozatában Joachim Herz. — Színpadra állítom a Salomét és a Végzet hatalmát nemsokára Angliában. Megrendezem a Rózsalovagot nemcsak Prágában, hanem Drezdában, a szülővárosomban is, mégpedig az újra megnyíló operaházban. Várnak Párizsban a Fidelio színrevitelére, de a müncheni operában és a berlini Staatsoperben is. Bár sehol sem láthatom viszont azt a csapatot, amely a Komische Operben velem volt. Joachim Herz igazgatói székét dr. Rackwitz foglalja el, aki jelenleg kulturális miniszterhelyettes. B. E. MINDEN ÉTKEZÉS MINDEN FOGÁSÁHOZ MINDENT1 EGT HELYEN: CSEMEGE ÁRUHÁZ Rákóczi út Lenin krt. sarok!