Magyar Nemzet, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
2 ezt úgy teszik, hogy a közvélemény előtt elferdítik a szovjet kormánynak az ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy miért történik mindez, és vajon meggondolják-e azt, hogy nekünk miként kell értelmezni a hasonló torzítási kísérleteket. Most pedig Lengyelországról. Mindenekelőtt teljes határozottsággal le kell szögeznem, hogy ennek a szuverén szocialista országnak a belügyei nem képezhetik vita tárgyát harmadik országok között, és így a Szovjetunió és az Egyesült Államok között sem. Ha pedig szó esik azokról a kísérletekről, amelyekkel kívülről akarnak befolyást gyakorolni Lengyelország belső helyzetére, akkor meg kell állapítani, hogy ilyen kísérletek valóban vannak, mégpedig éppen az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom részéről. Ezzel kapcsolatban elegendő emlékeztetni az „Amerika Hangja” és az Egyesült Államok kormányzatának ellenőrzése alatt álló többi, Lengyelország felé sugárzó rádióállomás provokatív, uszító adásaira. Ezek a rádióadások, amelyek önmagukban is nyílt beavatozást jelentenek Lengyelország belügyeibe, emellett világosan azt a célt követik, hogy a lengyel lakosság körében barátságtalan érzelmeket szítsanak a Szovjetunió irányában. A tények pedig arról is tanúskodnak, hogy a nyugati hatalmaknak a lengyel ügyekbe való beavatkozása nem korlátozódik az egyes rádióadásokra. Megint csak felvetődik a kérdés: milyen célt szolgálnak az amerikai félnek azon próbálkozásai, hogy ,a lengyel témát’ bevonja a szovjet—amerikai párbeszédbe, s ennek kapcsán nem helyénvalófigyelmeztetéseket’ intéz a Szovjetunióhoz. Ami Lengyelországot illeti, a magunk részéről, a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek decemberi moszkvai találkozóján elfogadott közös nyilatkozat tételeiből indulunk ki, amelyek — feltételezhetően — önök előtt is ismertek. Ebben a dokumentumban fogalmazták meg a Varsói Szerződés tagállamainak, köztük a Lengyel Népköztársaságnak az álláspontját, amelynek vezetői szintén részt vettek a tanácskozáson. Mivel ön sem kerülte el levelében, külügyminiszter úr, az afgán kérdést, szeretném röviden kifejteni a magunk álláspontját is ezzel kapcsolatban. Ennek lényege, hogy meg kell szüntetni a fegyveres behatolásokat az Afgán Demokratikus Köztársaság területére, és minden egyéb beavatkozást ennek az országnak a belügyeibe, és szilárd biztosítékokat kell nyújtani arra nézve, hogy ezek nem ismétlődnek meg. Ezzel elhárulnának azok az okok, amelyek szükségessé tették, hogy az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának kérésére, az érvényben levő nemzetközi jogi normákkal összhangban, korlátozott létszámú szovjet katonai kontingens tartózkodjék Afganisztánban. Az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezésének konkrét módozatait a demokratikus Afganisztán kormányának tavaly május 14-i nyilatkozata ismertette. Több alkalommal, így a közelmúltban is késznek mutatkozott arra, hogy hozzákezdjen az Afganisztán és Pakisztán, valamint az Afganisztán és Irán közötti egyezmény kidolgozásához. Az Egyesült Államok a maga részéről kétségtelenül elősegíthette volna a politikai rendezést, ha hozzájárult volna egy afganisztáni—pakisztáni párbeszéd megkezdéséhez, s nem annak megakadályozására törekedne, ahogy azt jelenleg is teszi. Végezetül szeretném még egyszer megerősíteni: készek vagyunk a véleménycserére a problémák széles körében. Remélem, hogy a későbbiek során véleménycserénkben döntő helyet foglalnak majd el azok a kérdések, amelyek megoldásától függ elsősorban egyrészt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, másrészt a nemzetközi helyzet jövőbeni alakul. A Pentagon irányítója a stratégiai fegyverek korlátozásáról Washingtonból jelenti az MTI. Az Egyesült Államok csak az erő pozíciójából hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval a fegyverzet korlátozásáról — állítja Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Weinnberger ezúttal a SIPI hírügynökségnek adott interjút. Egy nappal korábban a miniszter a Washintgon Fost munkatársát fogadta, s a neutronbomba kifejlesztésére vonatkozó terveit ismertette vele. Az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház ezzel összefüggésben aláhúzta, hogy Weinberger saját véleményét fejezi ki szaporodó sajtónyilatkozataiban. Ennek ellenére még távolról sem világos, vajon ellentétekről, vagy csupán egyfajta munkamegosztásról van szó a Pentagon és az új amerikai politika formálódásának más fórumai között. Szerdán a hadügyminiszter kizárta a SALT-tárgyalások azonnali felújításának lehetőségét. „Nem hiszem, hogy a tárgyalások, vagy a megbeszélések különösebben gyümölcsözőek lennének most” — mondta, noha Reagan elnök egy héttel korábban közölte: bármikor kész megkezdeni a tárgyalásokat. Annak ellenére, hogy az új amerikai kormányzat is többször elismerte: a Szovjetunió nem sértette meg a stratégiai fegyverzetkorlátozási megállapodásokat, a hadügyminiszter a két nagyhatalom nukleáris erőinek „meglehetősen nagy egyensúlyáról” beszélt és kijelentette, hogy „ez az évtized igen jelentékeny veszélyeket rejt magában az Egyesült Államok számára”. Az Egyesült Államoknak — folytatta — nem szabad megtagadnia a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalásokat a Szovjetunióval, de hozzátette: „a lényegesen nagyobb erő pozíciójából kell tárgyalnunk”. Elcsitultak az ellentétek az SPD vezető köreiben Bonnból jelenti az MTI. A nyugatnémet szociáldemokraták változatlanul támogatják Helmut Schmidt kormányát. Az SPD-t nem fenyegeti a belső széthullás, továbbra is osztozni kíván a kormányfelelősségen a szabaddemokratákkal. Ezzel a tanulsággal zárult a párt elnökségének csütörtök hajnalig tartó vitája. Nyolcórás, heves vita után elfogadták Willy Brandt elnök ötpontos javaslatát az SPD belső helyzetének és a kormánnyal való együttműködésének javítására. A Brandt által csütörtökön ismertetett program külpolitikai részében megerősíti, hogy az NSZK-nak a NATO-tagságra támaszkodva és „a megközelítő nemzetközi erőegyensúlyra törekedve” folytatnia kell az együttműködést a szocialista országokkal. A korábbi SPD-határozatoktól eltérően azonban az elnökség már nem tartja a NATO 1979 decemberi „kettős határozata” előfeltételének a SALT-2 megállapodás ratifikálását. Mint Brandt megfogalmazta, befejezett ténnyé vált, hogy az amerikai törvényhozás nem hagyja jóvá a szerződést. Ezért nyugatnémet részről csak remélni lehet, hogy a két nagyhatalom így is tartja magát a SALT 1 2-ben foglaltakhoz. Az SPD egyes vezetőinek belső viszálykodását az elnökség befejezettnek tekinti és felszólítja a parlamenti képviselőket, a helyi szervezetek tisztségviselőit, hogy a jövőben tartózkodjanak a párt érdekeit veszélyeztető, személyeskedő vitáktól. Brandt jelezte, hogy ugyanezt várják a koalíciós partner, a szabaddemokraták vezető politikusaitól, akik az utóbbi hetekben bírálták a nagyobbik kormánypártban uralkodó viszonyokat. Jól értesült források szerint az éjszakai ülésen Schmidt kancellár heves kirohanást intézett pártbeli bírálói ellen. Azzal vádolta őket, hogy veszélyeztetik kormánya nemzetközi tekintélyét és ezzel az NSZK külpolitikai cselekvőképességét. Brandt szerint sikerült elsimítania közte és Herbert Wehner, a párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöke közti ellentéteket is. MíM Nemzet Zbrezsnyev és Tyihonov üdvözlője az új lengyel miniszterelnökhöz Moszkvából jelenti a TASZSZ: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök táviratban fejezte ki szívélyes jókívánságát Wojciech Jaruzelskinek a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezése alkalmából. Az üdvözlő táviratban a szovjet vezetők hangoztatták szilárd meggyőződésüket, hogy a két testvéri ország népei, a szocialista közösség összeforrottsága, az európai béke és biztonság érdekében fejlődni és erősödni fog a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a marxizmus-leninizmus és a szocialista nemzetköziség sérthetetlen alapelveire épülő együttműködése és barátsága. A szovjet vezetők Wojciech Jaruzelskinek sok sikert kívánnak a független Lengyelország szocialista vívmányainak megszilárdítását szolgáló felelősségteljes tevékenységéhez. Jaruzelki a parlamentben ismertette kormánya alapvető céljait Varsóból jelenti az MTI. Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság új miniszterelnöke csütörtökön a parlamentben értékelte az ország jelenlegi helyzetét, és tömören összefoglalta az általa vezetett kormány alapvető szándékait. Kifejtette, hogy a sztrájkbizottságokkal kötött nyárvégi megállapodások óta nagy mértékben megélénkült a társadalom élete, reményt keltő változások történtek. Mindazonáltal a várt és elvárt stabilizáció nem következett be, „nehezen tör magának utat a problémák tárgyalásos, párbeszéd útján való rendezése”. Az elmúlt időszak jellemzéséül a kormányfő az alábbiakat hangoztatta: „A szocializmussal szemben ellenséges erők a társadalmi rendet és a szövetségi kapcsolatokat támadják. Az államra súlyos veszély leselkedik. Gazdasági káosz és testvérháború fenyeget. Az ilyen szavakat nem könnyen mondja ki az ember — de tudatában vagyunk e szavak súlyának, és annak, milyen keserűen hangzanak.” Ennélfogva — folytatta Jaruzelski — a kormány két dolog mellett kötelezi el magát. Egyrészt, hogy tevékenysége a megújhodást és a szocialistademokráciát fogja szolgálni, hogy küzdeni fog minden, a múltban tapasztalt torzulás ellen. Másrészt viszont „ugyanilyen határozottsággal jelentem ki: a kormánynak alkotmányos kötelessége, hogy a társadalmi értékeket megvédelmezze. A néphatalomnak kellő ereje van ahhoz, hogy útját állja azoknak az embereknek és folyamatoknak, akik és amelyek vissza akarják forgatni a történelem kerekét, ellenforradalmat akarnak”. Az időszerű tennivalók közül a miniszterelnök az élet normalizálását, a társadalom nyugalmának helyreállítását jelölte meg az első helyen. Ebből kiindulva felhívással fordult a szakszervezetekhez, valamennyi dolgozóhoz, hogy tartózkodjanak mindenfajta sztrájktól. Tízfzintos terv „Most három munkás hónapot kérek, kilencven nyugalmas napot. Ezt az időt arra fogjuk felhasználni, hogy rendezzük gazdaságunk legelemibb ügyeit...” Ebben a három hónapban „együttesen megvizsgáljuk és időszerűsítjük a megkötött társadalmi szerződéseket, kijelöljük a vállalt kötelességek teljesítésének a reális lehetőségekhez igazodó sorrendjét és ütemtervét”. A kormányfő a továbbiakban tízpontos tervet terjesztett elő. Ez olyan alapvető problémákkal foglalkozik, mint a lakosság elemi fogyasztási cikkekkel, így élelmiszerekkel való ellátása, a külkereskedelmi árak ellenőrzésének fokozása, az egészségügyi ellátás legégetőbb problémáinak megoldása, a lakásépítési terv teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése. A terv szerint a kormány nagy figyelmet fordít a bérek és jövedelmek alakításában a szocialista törvényesség alapelveinek betartására, a mezőgazdaságban mutatkozó negatív tendenciák fékezésére. A szocializmus életbevágó szükséglete, s egyben az újabb társadalmi megrázkódtatások elkerülésének garanciája: a szocialista demokrácia erősítése. A kormány mindent meg fog tenni az önkormányzati szervek, így a tanácsok tevékenységének fejlesztésére. Különösen nagy figyelmet fordít a munkás-önkormányzati, a szövetkezeti önirányító szervezetekre. „Azt a meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a kormány lépései megértéssel és támogatással találkoznak az egyház és a keresztény társadalmi mozgalom részéről” — mondotta Jaruzelski, majd hozzátette: a lengyel püspöki kar magatartása alapot ad ennek a feltételezésére. Ugyancsak az együttműködési szellem irányába mutat az a munka, amelyet a kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyes bizottság végez. Ezt a vonalat folytatni és gazdagítani kívánjuk” — hangsúlyozta. Változatlan külpolitika A népi Lengyelország külpolitikája változatlan. A lengyel nép életbevágó érdekeit a szocialista közösséghez való tartozás garantálja, s a kormány nemcsak óvni, hanem fejleszteni is kívánja a mindenoldalú együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. „Lengyelország a Varsói Szerződés politikai és védelmi szövetségi rendszerének továbbra is megbízható tagja marad” — jelentette ki a miniszterelnök. Beszédének befejező részében személyi változtatásokat terjesztett a Szejm elé, két miniszterelnök-helyettesi és öt miniszteri poszton. A kormány nevében indítványozta, hogy Andrzej Jedynak eddigi nehézipari és mezőgazdasági gépipari minisztert, valamint Mieczyslaw Rakowskit, a LEMP Központi Bizottságának tagját, a Polityka című hetilap főszerkesztőjét miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A miniszterelnöki programbeszéd feletti vitában elsőként a három politikai párt parlamenti csoportjának megbízottai szólaltak fel. Kazimierz Barcikowski a LEMP, Stanislaw Gucwa az Egyesült Parasztpárt, Tadeusz Mlynczak a Demokrata Párt nevében támogatásáról biztosította a kormányprogramot. Egyöntetűen kiemelték a nemzeti összefogás szükségességét, rámutatva, hogy a jelenlegi politikai-gazdasági válságot csakis össztársadalmi erőfeszítéssel lehet leküzdeni. Mieczyslaw Móczar, a legfelsőbb ellenőrző kamara elnöke a gazdaság jelenlegi súlyos állapotáért felelős tényezőket felsorolva azzal érvelt, hogy a lengyel népgazdaságnak elsősorban saját — nagyon jelentékeny — tartalékait kell mozgósítania, s csak azután további hitelekért nyúlnia. Az elsőrendű feladat, mint mondta, behozni az elmúlt évek mulasztásait. A PAP hírügynökség szerint a Szolidaritás lengyel szakszervezeti szövetség állást foglalt a nyomdászok péntekre tervezett sztrájkjával kapcsolatban. Ez rámutat arra, hogy mivel a Szejm új kormányt hozott létre, meg kell ismerkedni a kormány álláspontjával, lehetőséget kell teremteni a párbeszéd kialakítására, továbbá törekedni kell a jóakarat kinyilvánítására. Ezért a szakszervezet ideiglenesen leállítja a február 13-ára tervezett akciót. A püspöki kar állásfoglalása A lengyel püspöki kar főtanácsa állásfoglalást tett közzé az ország helyzetéről. A dokumentumot aláírta Stefan Wyszynski bíboros, Lengyelország prímása és Franciszek Macharski bíboros is. Az állásfoglalásban a lengyel katolikus egyház vezetői mély aggodalmukat fejezik ki az ország jelenlegi helyzete miatt, és a belső nyugalomhoz szükséges feltételek megteremtését szorgalmazzák. Péntek, 1981. február 13. Az Ukrán KP tanácskozásával befejeződött az SZKP kongresszusának előkészítése Moszkvából jelenti az MTI. Csütörtökön Kijevben befejeződött az Ukrán Kommunista Párt kongresszusa. A tanácskozás harmadik napján az ukrán kommunisták küldöttei a népgazdaság új ötéves tervéről hallgatták meg Alekszandr Ljasko, a köztársaság minisztertanácsa elnökének beszámolóját. Több hozzászólás után a kongresszus elfogadta a beszámolót, majd megválasztotta Ukrajna kommunistáinak küldötteit az SZKP február 23-án megnyíló XXVI. kongresszusára. Ezt követően megválasztották az ukrán párt új Központi Bizottságát. A kijevi tanácskozással véget ért a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának előkészítése a párttagság soraiban. A Központi Bizottságnak a múlt nyáron elfogadott, a kongresszus összehívásáról hozott határozata óta a több mint 17 milliós párttagság mélyreható, alapos vitával, a munkában elért eredmények, a tapasztalatok megvitatásával készült fel a nagy fontosságú tanácskozásra. Magyar felszólalás a genfi leszerelési bizottság ülésén Genfből jelenti az MTI. A leszerelési bizottság plenáris ülésén felszólalt dr. Kőmives Imre, hazánk genfi állandó ENSZ-képviselője. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet egyenes következménye annak az imperialista politikának, amely figyelmen kívül hagyja az egyensúly és paritás elvét, katonai erőfölényre törekszik. Elítélte a NATO fegyverkezési terveit, amelyek keretében új amerikai rakéták telepítését tervezik Nyugat-Európában. A szocialista országok közös kezdeményezését támogatva a nagykövet javasolta, hogy a bizottság munkacsoport keretében foglalkozzék a nukleáris fegyverek elhelyezésének tilalmával olyan országok területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek. A nagykövet javasolta, hogy a bizottság nagyobb súllyal tárgyalja az új típusú tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdését. Erich H Honecker nyilatkozata egy mnijáoi könyvkiadó elnökének Berlinből jelenti az MTI. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy „az NDK kormánya — csakúgy, mint eddig — érdekelt abban, hogy az enyhülési folyamattal Európában elért, stabilitás fennmaradjon”. Az NDK ennek megfelelően — a békés egymás mellett élés elvei alapján — kész a két német állam közötti kapcsolatok továbbinormalizálására. Az NDK államfője február 6-án adta e nyilatkozatát Robert Maxwellnek, a Pergamon Press angol könyvkiadó elnökének. A nyilatkozat Honecker önéletírása angol nyelvű kiadásának lesz az előszava. Erich Honecker visszautasította, hogy az NDK magatartásában valamiféle „megkeményedés” következett volna be az NSZK irányában. Megállapította, hogy több területen lehetőséget lát megállapodásra az NDK és az NSZK viszonyában . Ez alkalommal is megerősítette Honecker, hogy a tőkés országokból az NDK-ba látogatók kötelező pénzátváltási kvótája tavaly őszi felemelésének gazdasági indítékai voltak, és az NDK intézkedése „nem különleges eset”. A kötelező pénzátváltási összeget „jó néhány országban felemelték, és az esetenként magasabb, mint az NDK-ban”. Sőt „még Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is érdekelt abban, hogy látogatóik rendelkezzenek a létfenntartásukhoz szükséges pénzösszeggel”. Egy kérdésre válaszolva Honecker közölte, hogy „az 1979- ben végrehajtott legutóbbi amnesztia óta egyetlen politikai fogoly sincs” az NDK- ban. A lengyelországi helyzetről szólva Honecker hangoztatta: „Nem titok, hogy az NDK nagy figyelemmel követi a Lengyel Népköztársaságban zajló eseményeket és politikai, erkölcsi, anyagi támogatást nyújt a szocialista Lengyelország jelenlegi nehézségeinek megoldásához.” Rámutatott, hogy „az a fajta nagy publicitás, ahogyan a nyugati, mindenekelőtt nyugatnémet tömegtájékoztatás a lengyelországi fejleményekkel foglalkozik, nemcsak beavatkozás a Lengyel Népköztársaság belügyeibe, hanem nemzetközi feszültségeket is teremt”. Személyi változások Romániában Bukarestből jelenti az MTI. Az RKP KB személyi változásokról szóló határozatát tették közzé csütörtökön este Bukarestben. A közlemény bejelenti, hogy felmentették KB-titkári tisztségéből Marin Vasilét, s ugyanakkor a Központi Bizottság új titkárává Emil Bobut választották. Egyidejűleg Emil Bobut felmentették munkaügyi miniszteri funkciójából. A KB javasolta, hogy a későbbiekben mentsék fel őt a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége központi tanácsának elnöki tisztségéből is. A KB határozatában javasolja, hogy a szakszervezeti szövetség elnökévé Cornel Onescut válasszák meg. A külpolitika hírei (Washington, MTI) Alexander Haig amerikai külügyminiszter csütörtökön hivatalában fogadta Emilio Colombo olasz külügyminisztert, aki elsőként látogatott a NATO-országokból Washingtonba, mióta az új kormány ott hivatalba lépett. Az eszmecserén külügyminisztériumi értesülések szerint a kétoldalú kapcsolatok mellett elsősorban az Egyesült Államok nyugat-európai stratégiai elképzeléseiről esett szó. Colombót csütörtökön délután Reagan elnök és Bush alelnök is fogadta. (Madrid, MTI) Felszólalók kártyában — amint az a találkozó minden új szakaszának kezdetén volt — csak néhány percig tartott csütörtökön, a munka első napján a szerkesztő csoportok ülése az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozón. (Bécs, MTI) A holland nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 261. ülését. (Bonn, MTI) Csütörtökön Bonnban befejeződtek a nyugatnémet—jugoszláv kormányfői tárgyalások. Veszelin Gyuranovics és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy az európai államok legfontosabb feladata a béke biztosítása, a helsinki ajánlások érvényesítése. Az érintetteknek mindent meg kell tenni a madridi találkozó sikeréért. (Peking, MTI) Teng Hsziao-ping, a Kínai KP KB alelnöke csütörtökön francia újságíróknak kijelentette, hogy Hua Kuo-feng még mindig a Kínai KP Központi Bizottságának elnöke. Hua Kuo-fenggel kapcsolatban az utóbbi időben sok találgatás látott napvilágot, de ezeknek nincs különösebb jelentőségük. A vezetést érintő személyi változások természetszerűek bármely országban vagy pártban, s ebben nincsen semmi különös — mondotta a kínai pártvezető. (London, MTI) Véglegessé vált, hogy a legtekintélyesebb és a legnagyobb múltú angol lap, a The Times és testvérlapjai március közepén új tulajdonba kerülnek.