Magyar Nemzet, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
Csütörtök, 1981. december 31. Magar Nemzet Petőfi isaszegi barátai Amikor Szilveszter éjszakáján éjfélt üt az óra és átfordul az idő az új évet jelentő ismeretlen jövőbe, irodalomtörténetünk és- történelmünk kimagasló alakjára, Petőfi Sándorra emlékezünk. Róla hagyományok gazdag tárházának őrzői ma is az isaszegiek, különösen a falumúzeum lelkes vezetője, a 80 éves Szathmáry Zoltán. Az ő segítségével sikerült megmentenem a költőre vonatkozó helyi hagyományokat, melyek érdemesett arra, hogy ne merüljenek a feledés homályába. Eszerint Petőfi Sándor 1844—1845— 1846. években többször, 1847- ben már csak egyszer járt Isaszegen. Egyesek szerint 1849 kora tavaszán honvédszázadosi atillában kocsin ment keresztül a falun. Általában csak átutazott és rövid ideig maradt, egyszer-egyszer fél napot töltött itt. A csalódott költő gödöllői napjai alatt felejteni és új erőt gyűjteni járt Isaszegre. Valóság lehet az a legenda, hogy az egykori isaszegi tanító ,Jelednyánszky Berta sarokának nevezte el a Wizner-fogadó egyik részét, emlékezésül a gödöllői jószágigazgató, Mednyánszky János szép szőke lányára, Bertára, akinek a Szerelem gyöngyei gyűjteményt köszönhetjük. Az isaszegiek sokáig valóban „Mednyánszky Berta saroknak hívták a vendéglő termének szegletét, és arra is emlékeztek, hogy elkeseredésében itt vágta falhoz poharát Petőfi, amikor így kiáltott fel: „Már az egész világ ellenem esküdött!” Itt vigasztalták őt barátai: „Nem érdemes búsulni, ki szokott derülni a beborult ég.” Ezek a barátok megérdemlik, hogy róluk is megemlékezzünk, hiszen általuk gazdagodik Petőfi életútjának színes képe. A szentgyörgyi majorban élt Kiss József koronauradalmi szükőlményes ősei is itt laktak, és a földesurat, Grassalknyichot szolgálták egykor. Kiss József 1949-ben, 80 éves korában mondotta el a nagyapától hallottakat ,Petőfi Sándor nagyon barátságos, bátorságot adó, jó beszélőképességű volt. (Teleki Sándor mondotta egy alkalommal a jövőnek: De jó prókátor lettél, volna!) — A szegény emberektől is sorsuk iránt érdeklődött. Isaszegi út’án gyalog és szekéren is látták, s kalapját rrozeppelte, amikor a földeken dob-ozókat látott.” Ta’án ezen a vidéken ért meg igazán, s 1846 őszén Költőn már a kiforrott, tisztán járó Petőfi érkezett, aki forradalmi hittel kiáltott fel a Teleki-kastély asztalánál: A porszemet, mely csak magában áll, Elfújja egy kis szellő, egy lehellet. De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemekből szikla alakul. A fergeteg sem ingathatja meg! Nyolcvanéves korában, 1944 telén halt meg a horvát származású Medveczky Nándor. Ötven éven át megszakítás nélkül erdészkedett Isaszegen és sokszor emlegette, hogy erdésztársai milyen gyakran beszélgettek Petőfi isaszegi tartózkodásáról, ami azért is jelentős, mert a koltói „Petőfi somfa” történetének igen érdekes, színes anyagát egészíti ki, mely a Rákóczi-szabadságharc korát és a szabadság költőjének emlékét láthatatlan szálakkal köti össze. Mogyorósi Ferenc, szentgyörgypusztai volt tanító (aki Arany Jánossal fennálló közeli rokonságára mindig büszke volt) igen élénken emlékezett azokra az öreg uradalmi tiszttartókra, akik Petőfi isaszegi napjairól és a falubeli ismerősökkel való találkozásokról őrzött hagyományokat elmondották. Ugyanilyen emlékek letéteményese volt Vecsi István községi bíró édesapja, Volyt Mihály községi esküdt és elöljáró. Fiatal korában, Jókai Mór isaszegi tartózkodása alatt a nagy magyar író bizalmasa, a községben eligazítója és szállásadója volt. Családja öreg tagjaitól sokat hallott arról, hogy Petőfi egykor megfordult a Volyt-háznál is. A Volyt család — és Mihály is — jó barátságban volt néhai „Szombat Istvány” gödöllői gazdával, aki Petőfinek házigazdájaként — mint fuvaros — alkalmilag hozta-vitte a költőt Isaszeg és Gödöllő között, vagy Pécelre, Sápra. Szombat István segítségével ismerkedett meg Petőfi a község főjegyzőjével, Paulovits Ignáccal, Farkas György községi főbíróval, a vendégfogadós Wizner Mórral és családjával, többször találkozott a község akkor egyetlen tanítójával. A tanító nevét mindmáig nem lehetett hitelt érdemlően megállapítani, mert sem az egyházi, sem a községi nyilvántartásokban nem szerepel, bár a községtől és az egyháztól is kapott földjárandóságot, de a földesúr fogadta fel és javadalmazta. Az öreg isaszegiek Botocska Bálint tanítóban vélték Petőfi barátját. A tanító a költő isaszegi tartózkodása idején versbe foglalt rigmusos elbeszélésekben panaszkodott sorsáról. Ha nem is történelmi pontossággal, de a tisztelő hagyomány felelevenítésével emlékezünk arról a tanítóról, aki közel állhatott Petőfihez. Az isaszegi evangélikus temetőben 1884. május 24-én hantolták el az 59 éves Esztergályos Mihályt. Nemcsak Petőfi kortársa, hanem iskolatársa is volt az aszódi gimnáziumban. Testi-lelki jó barátok voltak, versengve írtak és gyermekkoruk őszinte bizalmába ágyazott barátságuk mindvégig megmaradt. (Hatvani Lajos így élt Petőfi című munkájában is megemlékezik róla.) Esztergályos előbb Valkón, majd Dányon volt adóügyi jegyző. Később Isaszegen telepedett le. Jegyző lett, azután a megyeházán komisszáriusi tisztséget viselt, de haláláig Isaszegen élt. Személyében valóban Petőfi egyik legközelebbi isaszegi barátját tisztelhetjük. Nem lehet feladatom, hogy ezekben a sorokban az Isaszeggel szomszédos bocsodpusztai földesúrnak, a magyar irodalmi nyelv kiváló művelőjének, Szemere Pálnak és Petőfinek közismert kapcsolatát ismertessem, hiszen neki maga a költő állította a legszebb emléket: „Szemere Pálhoz” címzett versében, de az isaszegi barátok között őt is meg kell említenem. Szemere Pálnak Isaszegen volt nyárilaka, és bár arról nem szólnak a helyi emlékezések, valószínűnek látszik, hogy ott is találkozhattak, s elképzelhető, hogy Szemere Pál kalamárisából — melyet a falumúzeumban őriznek — Petőfi is papírra vetette néhány gondolatát. Petőfi gödöllői tartózkodásai (ahová először Erdélyi Károly református lelkész hívására jött el) hosszabb-rövidebb idejűek voltak, de ennek köszönhetők isaszegi útjai. Első alkalommal Szombat István szekerén kocsizott keresztül a községen, útban a Vahot fivérekhez Tápiósápra, ahol azoknak nyári rezidenciájuk volt. Amikor Szombat István indulásra fogta lovait, gyakran odaszólt Petőfinek: „Jöjjön, Sándor úrfi Isaszegre, elviszem” —, s amikor megérkeztek, az isaszegi községháza hátsó udvarán, az apaállat-istállónál álltak meg kocsival. Már várta őket Hajdú Márton kisbíró, s hozta is a lovak elébe a lucernát. A régi községháza területe Sina György báró botosispánja házáig tartott (ezután akkor más ház a lóistállón kívül még nem volt), s itt kezdődött a Király-erdő. Ma területének neve Ady Endre utca, míg a községháza helyén a Damjanich János általános iskola épülete áll. Nem csupán az isaszegiek, hanem a gödöllői öregek is mindig nagy szeretettel emlékeztek Petőfire. Emlékeikben nagyon rokonszenves, megnyerő modorú, még az iskolás prrorikekkel szemben is sigyelme kép maradt meg a költőről. Dr. Kovássy Zoltán REJTVÉNYSAROK Shakespeare-művek szereplőinek személyneveit kérjük beírni az ábra kilenc vízszintes sorába, majd a táblázat alapján mindenki maga számíthatja ki a bekarikázott jégyzetekbe került betűk összes pontértékét.. A legtöbb pontot elérő pályázók között öt darab 300 forintos, majd a hónap végén a legalább 45 pontot elért pályázók között egy 1000 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A megfejtést és az elért pontok számát a lapból kivágott ábrán szíveskedjék beküldeni. Egy név csak egyszer szerepelhet. A betűk pontértéke: » A ABCDEE — 1 pont FGHIJKL — 2 pont MNODPBS — 3 pont TUYVWZXY — 4 pont A pályázatot a megjelenést követő egy héten belül az alábbi címzéssel kérjük beküldeni: Lapkiadó Vállalat Reklámszerkesztősége, 1073 Bp. Lenin krt. 9—11. „A Magyar Nemzet pályázata”. A nyertesek névsorát a beküldési határidő letelte után megjelenő keddi számunkban közöljük. p. p. Kötött trend Trendi előrejelzés. 1982 között divatjáról beszélgettem Somogyi Juliannával, a Magyar Divat Intézet trend osztályának kötős, irányító-szervezőjével. Neve már ismert a kötött divatban. Pályáját a Hódiköznél kezdte, majd a Habselyem kötöttárugyárban dolgozott. Éppen egy éve MDI- munkatárs. — Nos, kérek előrejelzést a jövő kötött divatjáról. — A kötöttáru vállalatokkal két évre előre dolgozunk. Az eljövendő divatra a legjellemzőbb maga az anyag: a meleg, puha tisztagyapjú, a báránygyapjú, az angóra, a moher és ezek keverése szintetikus fonalakkal. De nemcsak egymással keverjük a fonalakat, hanem gyakra idegen anyaggal is kombináljuk. Bőr, kordbársony, pamut, lóden, sima és mintás szövet szerepel gyakran. — Divatos kötött színek? — Nyersszín, lódenzöld, kevés bordó, sok élénkpiros, szürkéskék és díszítőként a padlizsán árnyalatok. — A minták? — Ezek közül az alpesi hangulatot és népviseletet kézzel hímzett (főleg rózsa, bogyó meg csomózás) idézi. — A folklór? • — Mindenféle! Főleg a skandináv, a tibeti, az alpesi, a hegyi népek vastag, laza, bő nagykapucnis népies formái jelennek meg. — Új ötletek? — Pufajkaszerűen tömött kiskabát kötött béléssel, ugyanolyan pulóverrel. Hétnyolcados kötött sportkabát kapucnival. — A pamut, kötött otthoni öltözködés már közkedvelt nálunk. — Most mit terveztek? — Terveztünk bolyhozott, „csiszolt” meleg jerseyből vendégfogadáshoz illő együttest. A kámzsás maxipulóver sikeresnek ígérkezik a fiataloknál, akárcsak a pulóverruha, a tréningruhára emlékeztető kétrészes modell a legdivatosabb színekben minden korosztály divatja lesz. A rajzon: ezúttal én mutatok két modellt a tervezőnek. Tessék, „fordítsa” le az olvasó nyelvére. — Az első fele-fele pulóver skandináv stílusban nyers és szürkéskék színben. A szürkéskék alapon nyersszínű jacquard mintával. A pulóver bővonalú, karöltője erősen mélyített. Ez teljesen új forma. A másik fehér alkalmi pulóver fekete plasztronszerű beállítással. A plasztron alatt finom hatású arany-fekete jacquard mintával. — Szépek ugye? (f. b.) KERESZT REJTVÉNy ■ NEM RÁZZA A SZÉL A FA GALLYÁT NYIKOLAJ NYEKRASZOV (1321— 78) orosz forradalmi demokrata költő, az orosz népi költészet klasszikusa volt. Mai rejtvényünkben a fenti című verséből idézünk: Nem rázza a szél a fa gallyát, nem fut le a völgybe az ér. Most járja be nagy birodalmát a zord fagy, a téli vezér. A fenti szakasszal kezdődik a vers, amelynek egy másik strófáját — Áprily Lajos fordításában, — a vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 16. és a 39. számú sorba szőttük be. Vízszintesen (kétbetűsök: PA, DT, ÜB, RA, ÜN, EJ). 16. Állati fekhely. 17. A Maigret-krimik írója (Georges). 18. Az Indiai Köztársaság egyik állama. 20. Igenlő választ váró kérdő szó. 21. Fejér m. község. 22. Francia történetíró (Ernest). 23. Férfinév. 21. Kinövés a nagy lábujjon. 25. Komárom m. község. 26. Bejglitöltelék.. 28. Egyforma betűk. 29. Másoló (papír). 30. . . .made mán (önerejéből érvényesülő ember). 32. Megad közepe. 33. Fájdalmak. 35. Japán egyik v. min. elnöke. 36. Amerikai színész (Telly): nálunk a Kodiak-krimik által váltismertté. 38. Francia operaszerző (Léo). 40. Helyesbítő megjegyzés. 42. Dunántúli folyócska. 44. Svájci absztrakt festő (Paul). 45. Filmcsillag. 48. A világ közepe. 49. Kemény hangnem. 50. Kutyának vetett húsos csont. 51. Jugoszláv város. 53. Papírra vet. 54. Olimpiai csúcsszerv (röv.). 56. Város, latinul (a régi rómaiaknál Róma városa). 50. Várak, vármegyék ispánja (latin szóval). 59. Orosz férfinév. 60. Sípos isten (a sípisták védőistene). 62. Aka betűi. 64. Csínja . . . (valaminek a fortélya). 65. Becézett férfinév. 67. Külügyminiszterünk volt (Endre). 68. Szakosított kereskedelmi egység. 71. Amint mondják, a tolvaj szülőanyja. 73. Kenyeret akaratlanul aprókra tördel. 75. Eszménykép. 77. A fény energiájának, legkisebb része. 78. O de Janeiró. 80. Bécsi só. 81. Görög betűk. 82. Régi címzésrövidítés. 84. Maró anyag. 85. Az oxigén és a rónium vegyjele. 86. Hosszú utakra alkalmas közlekedési eszköz. 88. Védelmeznek. 89. Idejétmúlt, avatag. 91. Kapkodva lélegzik. 93. Filmkészítő csapat. 94. Amerikai filmszínésznő (Lucy). Tulajdonképpen a magyar Kovács Lánci filmszínésznő, Kertész Mihály filmrendező felesége. 95. Lőszer-készlet. 96. Idegen Anna. Függőlegesen (kétbetűsök: ÜN, EA, OL, MY). 2. Nem tud tovább menni. 3. Kossuth-díjas író (Gábor). 4. Sumac, perui énekesnő utóneve. 5. Értesülés. 6. Baljóslatú jel. 7. Vesztegetni (vkit.). 8. A végzetet megszemélyesítő görög istennő. 9. Rontás jele. 10. Fa feldolgozásával foglalkozó vállalat. 11. Egyiptomi pápaszemes kígyó. 12. HIT. 13. Szöglet. 14. Iskolai osztályzat. 15. Akadozva beszél. 17. Selymes szőrű, rövid lábú vadászkutya. 19. A magyar labdarúgó válogatott játékosa. 23. Lengyel város. 24. . . , ille, qui procus negotiis (boldog, aki távol él a közügyektől). 26. Drámaíró az USA-ban (Arthur). 27. Japán nagyváros. 29. Selyemcsomózású, figurális ábrázolású, keleti pamutszőnyeg. 30. Európai nép. 31. Mohón eszik. 33. Labdarúgó trófea. 34. Fakó, szőke hajú. 37. Francia estebéd. 41. Elege kezd lenni vmiből. 42. Erdei gyümölcs. 43. A negyvenes években divatos társasági tánc. 46. Dalmát város. 47. Becézett ang. férfinév. 50. Szovjet politikus (Vaszilij Ivanovics), a SZU Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese volt. 52. Tengeri hal. 53. Férfinév. 55. Kiváló magy. sakkozó (István). 57. Üdülő- és fürdőhely a Fertő tó közelében. 58. Harci mén. 60. Sóbányászatáról neves erdélyi település. 61. Esküvő. 63. Gaz, névelővel. 65. Van esze. 66. Elektromos töltésű részecske. 68. Flamand képmásfestő (Comelia de). 69. Emelkedett hangvételű költemények. 70. Mélységével szédítően hat. 72. Ábrándozik. 73. Virágtalan növények. 74. Vonalzó. 78. Kivágja a lapot. 79. Papírra vetette. 83. Anyadisznó. 85. Nélkül, németül. 87. A kabát közepe. 88. Ketyegő szerkezet. 89. Együtt szereplő két előadó művész. 90. Alacsonyabb rangú főnemesek címe Angliában. 92. Én vagyok, angolul (I am). V. E. Beküldendő a vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 2. és a 39. számú sor megfejtése. Határidő: 1982. január 13. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. * December 20-i számunk keresztrejtvényének megfejtése. . /. Olyan fonál, amely összeköti az embert a •— természettel. . .. Olyan üzlet, ahol mindent árulnak, de mégsem minden kapható. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Bátor István, Donáth Gábor, Füredi Péterné, Hájas János, Jobbágy János, Labándy Tihamérné, Rák Judit, Sípos Zsuzsanna, Szigeti Mária, Tábori István. Vidékiek: Bányai Ferenc, Debrecen; Hertendi Józsefné, Bicske; Jerkovics Sándorné, Baja; Kovács András, Dorog; Lampért Dezsőné, Kemenessömjén; Luxeder Zoltán, Derecske; Major Józsefné, Dunaharaszti; Szederkényi László, Kecskemét; Tóth Tünde, Szandaszőlős; Varga Bálint, Veszprém. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. KÉT „FOGÁS" Logikai rejtvény 1. Még a legutóbbi nyáron történt. Az egyik keszthelyi nyaralóban három család üdült: Mozsárék, Nagyék és Pálinkásék. Aztán hogyan, hogyan nem, de tény, hogy a szomszédban ugyanakkor három agglegény is lakott, akiket véletlenül ugyancsak Mozsárnak, Nagynak és Pálinkásnak neveztek. A férjek közül az egyik állatorvos, a másik a vendéglátóiparban dolgozik, az egyik nagyobb éttermünk vezetője, a harmadik pedig gyárigazgató, s akik hamarosan öszszebarátkoztak a három vidám agglegénnyel. Tudjuk, hogy az ilyesmi olykor nem vezethet jóra, s ezenkívül jó tudni még a következőket is: Először: az agglegény Nagy és a gyárigazgató nagyon szeretnek horgászni. Esténként büszkén kínálhatták a frissen elkészített süllőfalatokat. Másodszor: Mozsár lakását éppen festették. Tulajdonképpen csak emiatt lakott ott. Egyébként pedig jólkereső keszthelyi lángossütő maszek volt. Harmadszor: Pálinkásnak eléggé gyöngén megy a sorsa. Jövedelme az elmúlt esztendőben mindössze tizenötezer forint lehetett. A nyaraló tulajdonosa szerencséjére a sógora, s mindketten szenvedélyes ulti-játékosok voltak. Ez mindenesetre a javukra írandó. Negyedszer: a gyárigazgató névrokona egy peches alkalommal jókora halszálkát nyelt, és azóta látni sem bírta a halat. * Ötödször: az állatorvos egyik este megkérte névrokonát, aki másnap hazautazott, hogy küldesse meg részére a rejtvényfejtés ábécéjét, mert ez a rendkívül hasznos könyvecske a keszthelyi boltokban már kifogyott. Bár ez az állatorvos eléggé közel lakik a fővároshoz, pontosan a Budapest— Keszthely közötti távolság felénél, nagy elfoglaltsága miatt elég ritkán utazhat Budapestre. Pedig a kért könyvecskére mostanában égető szüksége lenne. Hatodszor: a feleségek beszélték, hogy az állatorvos keresete csupán a fele lehet a hozzá legközelebb lakó egyik szereplőnk jövedelmének. Márpedig az ilyesmit az asszonyok hamarosan és eléggé pontosan kiderítik. Hetedszer: ez a jólkereső szomszéd mégsem akar megházasodni. Nyolcadszor: kedves olvasó, föltesszük a kérdést, hogy hívják az éttermi üzletvezetőt? 2. . A jogkezelés sohasem tartozott a kellemes időtöltések közé, és itt mi is csak logikai rejtvényünk kedvéért választottuk játékos fejtörőnk színhelyéül az egyik rendelő várószobáját. Ahol ebben a pillanatban öten várnak az olvasóra. Egy kartársnő és négy férfibeteg. Ez utóbbiak neve — az ábécé sorrendjében — Aranyos, Hunyadi, Keserű és Vizes kartársak. Mindezeket előrebocsátva, kezdődhet a rejtvény. A probléma kettős: ki a soron következő, ezt eldönteni a várakozók dolga, továbbá, milyen sorrendben érkeztek a rendelőbe. Ezt pedig az olvasótól kérjük kihámozni. Egyelőre azonban még mindkét kérdés megoldatlan. A csinos kartársnő mindössze annyit tud, hogy ő Aranyos előtt érkezett, de nem ő volt itt a legelső az öt közül. Sajgó fogával volt elfoglalva, emiatt többre nem emlékszik. Keserű kortárs nem foglal állást. Csak az imént ébredt föl, mert egész éjszaka nem tudott aludni, s nem is tud semmiről. Neki mindegy, ki a következő. Vizes kartárs is szűkszavú, csupán a kartársnőnek ad igazat. Aranyos kartárs nem kíván vitatkozni. Nyelvét lyukas fogán tartja, néha szív egyet rajta, amitől az még jobban fáj. Az eddig csöndesen üldögélő Hunyadi elunja a dolgot és eldönti a vitát: — Keserű kartárs következik! És ezzel megoldotta az első kérdést. Miért ne tehetnék meg ugyanezt a másikkal olvasóink is? Valló Emil (A megfejtést beküldeni nem kérjük, azt a január 9-i számunk rejtvényében közölni fogjuk.) 1:1 FÉRFILAP! FÉRFILAP? FÉRFILAP... Megjelent az ADIAM magazin legújabb száma! Egyszer élünk? Szilágyi János beszélgetése Ernyey Bélával Gyónás — Bihari Klára novellája / A Kabos-sztori Komédia nagyban és kicsinyben Szilágyi György sorozata/ A rettenetes Wooody Allen A Tarzan-botrány Téli divatparádé Sitchcock-krimi, abbyrovat az AIAMlegújabb számában